Tudta-e?
az Atlantai Egyetem kutatói kimutatták, hogy egyetlen ujj megmozdítása 0,1, a lélegzés 1, egy lépés pedig 67 watt teljesítményt jelent!

112. szám - 2014. január 01.

A mindennapi testnevelés

A mindennapi testnevelés Magyarországon történő bevezetésének folyamatáról adunk rövid tájékoztatás…
Dr. SOMHEGYI Annamária Ph.D. - A reumatológia és a fizioterá

8

Megjegyzés: Az Újvidéken 2013. október 12-én elhangzott előadás szerkesztett változata (Háromnapos konferencia az Újvidéki Színházban: Tehetség születik – A család szerepe a tehetséggondozásban).

A gyermekek jobb egészségét, ezen keresztül a legjelentősebb népegészségügyi célok elérését szolgálják a Magyarországon 2011. decemberben megszavazott, a köznevelésről szóló CXC. törvény azon paragrafusai, melyek a mindennapos tanórai testnevelést előírják /27.§.(11) és 97.§.(6)/.   

A 2001-ben kormányhatározattal elindított Egészséges Nemzetért Népegészségügyi Program, majd ennek 2003-ban országgyűlési határozattal is megerősített folytatása, az Egészség Évtizede Népegészségügyi Program tartalmazta a mindennapi testnevelés/testmozgás elérését. Számos orvosi szakterület szakmai társaságaival közösen sokat küzdöttünk azért, hogy ez a népegészségügyi elvárás az oktatásügy szabályzóiban megjelenve valósuljon is meg. Most, hogy küzdelmünk eredménye megszületett, fontosnak tartjuk, hogy a megvalósulás hatékonyságát, eredményességét is segítsük. Ezért egyrészt a mindennapos tanórai testnevelésnek az egészségfejlesztés szakmai szempontjait az eddigieknél jobban figyelembe vevő megújulását, másrészt a szülők támogató hozzáállását igyekszünk elősegíteni (ez utóbbit azért, hogy a felmentések divatja helyett a részvétel divatját teremtsük meg a szülők tudatos segítségével).

A testnevelés megújulását, az egészségfejlesztési szakmai szempontok eddigieknél jobb érvényesülésének elősegítésére megfogalmaztuk ezen szempontokat, mint a mindennapos tanórai testnevelés iránti orvosi, pedagógia-pszichológiai elvárásokat,  s ezeket 2012. július 19-én megküldtük az oktatásért felelős miniszternek és államtitkárnak azzal a kéréssel, hogy a testnevelés elvárt szakmai minőségének megfogalmazásakor, valamint a testnevelés tantárgyi gondozásában és tanfelügyeletében ezeket érvényesítsék. 

A szülők megnyerése érdekében a szülői szervezetekkel együttműködve szülői tájékoztató fórum-sorozatot tervezünk országszerte, melynek során a szülőkben tudatosítjuk: gyermekeik lelki fejlődése és tanulási képessége hogyan fog javulni, valamint egyes szerveik hogyan fognak egészségesebben fejlődni, ha támogatják, segítik őket a részvételben (vagyis nem adnak fölösleges felmentéseket).

Orvosi elvárásaink a mindennapi testnevelés hatékony, a gyermekek egészségét jól szolgáló megvalósítása iránt az alábbiak:

 1. Részvétel: A mindennapos tanórai testnevelésben minden tanulónak részt is kell vennie, vagyis az indokolatlan mulasztásokat, felmentéseket vissza kell szorítani. Ez egyrészt a szülők feladata, másrészt azon orvosoké, akik segítő szándékkal, de kellő sportorvosi tapasztalat hiányában, a tanuló ill. szülője kívánságára felmentést írnak. Fontos, hogy orvos kollegáink vegyék figyelembe a mai mozgásszegény életmód miatt szükségessé vált felfogásbeli változást: pl. még a mozgásszervi beteg tanulóknak is minél több mozgásra van szükségük, tehát általánosságban az ő felmentésük sem szükséges (természetesen egyedi esetekben a szakorvos felelőssége és joga erről más döntést hozni). 

2. Keringési- és légzőrendszeri terhelés: Minden testnevelési órán meg kell történnie a kellő szív- és érrendszeri, valamint légzőszervi terhelésnek (kipirulás, izzadás, lihegés a jele). Ezért a testnevelési órán olyan módon kell a tanulók mozgását szervezni, hogy az egymásra várakozással, vagyis mozgás nélkül eltöltött idő a lehető legkevesebbre csökkenjen.

3. Tartásjavítás: Minden testnevelési órán minden tanulóval gimnasztikát is végezni kell, melynek része a biomechanikailag helyes testtartás kialakítását és fenntartását szolgáló speciális tartásjavító mozgásanyag, valamint a láb izmainak erősítése és a helyes légzéstechnika kialakítása is. (A speciális tartásjavító mozgásanyag nem változik az életkorral és egyik életkorban sem pótolható mással, legfeljebb kiegészíthető egyéb játékos vagy változatos gyakorlatokkal.) A testnevelés egészében figyelembe kell venni a gerinc- és ízületvédelem szabályait.

4. Gerinc és ízületek életkori terhelhetősége: Minden mozgás során kiemelten kell figyelni a gerinc és az ízületek életkori terhelhetőségére is.

5. Relaxáció: A testnevelési órákon relaxációt is végezni kell minden tanulóval (ennek módszere az 1-4 évfolyamon különbözik a többi évfolyamon alkalmazandótól).

6. Izomérzések tudatosítása: Mind a speciális tartásjavítás, mind a relaxáció az izomtudat, testtudat kialakítását igényli, ami egyúttal a testnevelés általános testi-lelki egészséghatásait is felerősíti. Ezért a testnevelőknek az izomérzések tudatosítására, s ezeknek szóbeli kifejeztetésére is nagy hangsúlyt kell helyezniük.

7. Mozgás hatása a lelki egészségre és a tanulási képességekre: A testnevelőknek át kell adniuk azt a tudást is, hogy a mozgás miként áll folyamatos kapcsolatban az egészséges lelki működéssel és a tanulási képességek fejlődésével.

8. Néptánc, társastánc: A mindennapos tanórai testnevelés részét képezheti a tánctanítás is, amennyiben ehhez a szükséges személyi feltételek megteremthetők. A néptáncnak számos, lelki egészséget elősegítő és kapcsolati mintát nyújtó kitűnő hatása van: a gyermekek „belenőnek” a nemüknek megfelelő társadalmi szerepükbe és a hagyományokhoz való kötődésbe. A társastánc a fiúk-lányok egymással történő érintkezésének kulturált formáját tanítja meg „észrevétlenül”. Ezen fontos lelki egészség-hatások miatt az 1-4. osztályban a néptánc, 5-12. évfolyamon a nép- ill. társastánc részesítendő előnyben az egyéb táncfajtákkal szemben. Minden egyéb táncfajta is kitűnő mozgásforma mind a keringési rendszer, mind az izmok kellő terhelése szempontjából, és bizonyos értelemben a testtartásra is lehet jótékony hatása („görbén” nem szokás táncolni). 

9. Életmódsportok: A mindennapos tanórai testnevelés részeként, az élményszerzés központba helyezésével, a mozgás megszerettetésével olyan sportok tanítása is szükséges, melyeket a tanulók akár egész életükben is könnyen folytathatnak (ún. életmód-sportok). Az iskolák a helyi adottságok és lehetőségek figyelembe vételével választhatják ki ezen sport-fajtákat.

10. Minden tanuló részére siker- és öröm-élmény: Minden testnevelési órának a fegyelmezett munka, valamint a játék örömét és sikerélményét kell nyújtania minden, még az átlagostól eltérő testi adottságú tanulónak is. Ehhez olyan pedagógiai-pszichológiai módszereket kell alkalmazni, melyek az osztály minden tanulója számára a neki megfelelő mozgás-feladatokat adják; valamint olyan munka- és játékhelyzeteket kell teremteni, melyek minden tanuló részére az elvégzett munka ill. játék sikerélményét és örömét nyújtják.

11. Egészség-ismeretek: A testnevelés órán a testnevelőnek egyedülálló lehetősége van arra, hogy a tanulókkal saját élményeik útján megértesse a testnevelés órán történtek hatását a szervezetükre, testük és lelkük egészséges fejlődésére, ezért a testnevelés órának az egészségtan (egészségfejlesztési ismeretek) hatékony, azaz bensővé válást eredményező oktatását is elő kell segítenie. Ennek részeként kiemelten fontos a személyi higiéne, a testmozgás utáni zuhanyozás vagy egyéb tisztálkodás és a folyadékpótlás gyakorlati alkalmazása.

12. Értékelés: A testnevelés értékelésének olyan módon kell történnie, hogy az a tanulókat a részvételre serkentse, vagyis minden tanulót elsősorban a saját adottságai és eddig elért saját eredményei alapján kell értékelni.

13. Szakképzett pedagógus: A mindennapos tanórai testnevelés szakmai minőségének biztosítását legjobban az segíti elő, ha a testnevelés órát testnevelő szaktanár vagy erre kiképzett tanító tartja.

14. Magyar sport története: Fontos, hogy a tanulók megismerjék a magyar sport történetét, a kiváló sportemberek életútja motiválhatja a tanulókat az iskolán kívüli sportág választásában.

15. Tornaterem hiányában alkalmazható testnevelési módszerek: A köznevelést fenntartó állam feladatai közé tartozik a mindennapos tanórai testnevelés esetlegesen hiányzó tárgyi feltételeinek biztosítása. A kormányzat ez irányú törekvéseivel egyetértünk. Mivel a tárgyi feltételek javítása csak fokozatosan tud megtörténni, így előfordulhat, hogy az iskola tornaterem-ellátottsága jelenleg esetleg nem elegendő. Ilyen esetekben az iskola tantestülete és testnevelő pedagógusai saját kreativitásukat segítségül hívva közösen alakítsák ki az iskola helyzetében elfogadható megoldásokat a mindennapi tanórai testnevelés kivitelezésére. A tökéletes helyszín hiányánál nagyobb baj a mindennapos testnevelési óra hiánya. 

Javaslataink a tornatermen kívül megtartandó testnevelési órákra vonatkozóan:

1. A mindennapi testnevelés iránti orvosi elvárások közt 3 olyan fontos szakmai-módszertani „újdonság” szerepel, melyre az eddigieknél nagyobb hangsúlynak kellene kerülnie, és melyek egyúttal tornaterem hiányában is végezhetők: a biomechanikailag helyes testtartást kialakító, automatizáló és fenntartó speciális mozgásanyag és a relaxáció végzéséhez egy tisztán tartott padozatú terem elegendő, melyre polifóm matracot tesznek minden tanuló részére. A néptáncot pedig heti 1 testnevelés óra keretében végezhetik a tanulók, s ehhez az iskola bármelyik tere alkalmas lehet (erre a célra üresen tartott osztályterem, más osztálytermektől távolabb eső folyosó-rész, aula, ebédlő).

2. A szabadban játszható népi sportjátékok végzéséhez az iskola környezetében levő szabad, lehetőleg füves tér a legjobb. Így a tanulók nemcsak örömteli és a keringést jól megdolgoztató, érdekes mozgást végeznek, de még szabad levegőn is vannak, sőt a különleges játékszabályok hatására még a másokkal törődést is megélik. Ha a jellemzően egyszerű fa-eszközöket maguk vagy szüleik készítik el, akkor a közösségi élmény még fokozódik.

3. Az iskola környezetében levő szabadtéri, lehetőleg nem aszfaltozott-betonozott terepen nemcsak futni lehet, hanem viszonylag gyors ütemben gyalogolni is, ami közben a gyerekek beszélgethetnének is – ennek még közösségteremtő hatása is van. (A „nordic walking” is egy divatos gyaloglási forma.)

4. Az iskola folyosóin, aulájában el lehet helyezni pl. pingpong-asztalt, evezőpadot, a falnál tornakorlátot, stb. Így a gyerekek különböző adottságai miatt amúgy is szükséges különböző feladat-kijelölések is megoldhatóvá válnak. 

5. A lépcsőt kihasználva is lehet torna-feladatokat adni: nemcsak lépcsőzni lehet (ez az ízületeknek kevésbé előnyös főleg túlsúlyos gyermekek esetén), hanem a lépcső melletti korlátot is lehet használni tornaeszközként.

6. Az erre alkalmas iskolákban iskola-kertet lehet művelni: ez azokban az időszakokban, amikor a kertben éppen tennivaló van, megfelelő testmozgást jelent úgy, hogy közben számos más, igen fontos nevelési célt is elér: az egészséges táplálkozáshoz szükséges helyi termelésre hívja fel a tanulók figyelmét (ezzel a szülőknek példát is adva), a munka becsületére nevel, a vidéki életforma és a természet megszerettetését segíti, de még biológiai ismeretek gyakorlati megszerzését is lehetővé teszi.

7. Nagyvárosi nagy iskolákban kényszerűségből az osztályteremben is lehet testnevelést tartani (természetesen a kellő szellőztetésről gondoskodva): relaxálni a padra borulva is lehet, a padok közt felállva lehet átmozgató-lazító, tartást is javító és agyi vérkeringést is frissítő gyakorlatokat végezni, a padok körül lehet gyors-gyaloglást csinálni, a padokat-asztalokat összetolva lehet körben járva néptáncot tartani.

8. Ha a tanulók megizzadtak, de nincs idő vagy hely a zuhanyozásra, akkor a magukkal hozott kicsi törülköző megvizezésével megtörülhetik magukat – ez is sokat segít. (De a villamos után is futunk anélkül, hogy utána zuhanyozni akarnánk!) A testnevelésről visszatérő tanulók az osztálytermet a következő óra elején kiszellőztethetik, ennek számos jó hatása nyilvánvaló.

9. Bármilyen jó vagy kevésbé jó helyszínen is lehet eredményes, hatékony testnevelés órát tartani, ha a testnevelő a lehetőségek szerinti módszerekre a tanulókat kíváncsivá teszi, motiválja őket. A heti 5 óra mindenképpen nagyobb szerepet és hangsúlyt ad a tanulók motiválásának. Talán éppen a serdülő korosztályokban a tanulók saját ötleteinek is nagyobb teret lehet adni – ha a testnevelő kellően tudja irányítani az ötletek megszületését. 

Örömmel adunk hírt az újvidéki, és általában a Vajdasági, a Kárpát-medencei érdeklődőknek a mindennapi testnevelés Magyarországon történő bevezetésének folyamatáról, hátha a civil szervezeti életben találnak olyan program-formákat, melyekben az itt összegyűjtött szempontokat hasznosítani tudják. Minden gyermeknek és családnak javára válik, testi és lelki egészségét egyaránt javítja, ha közös mozgásprogramokban vesznek részt, és minden kisebb-nagyobb közösségnek javára szolgál, ha örömet okozó mozgásprogramokat nyújt tagjai számára. Különösen a néptánc szerteágazó jó hatásait szeretném a civil szervezetek figyelmébe ajánlani: keressék a lehetőségét az örömteli alkalmazásának…

Kapcsolódó cikkek

ISSN 2334-6248 - Elektronikus folyóiratunk havonta jelenik meg. ©2017 Fókusz. Minden jog fenntartva!
Design by predd | Code by tibor