Tudta-e?
Az USA államok közötti autópályáit úgy építették, hogy minden 5 mérföld útból legalább 1 mérföld egyenes legyen. Ezek az egyenes útszakaszok repülőgép leszállópályaként használhatók háború vagy egyéb vészhelyzet esetén.

100. szám - 2012. november 01.

Érdekességek a magyar történelemből

II. Erzsébet brit királynő magyar ükanyja Rhédey Claudia erdélyi születésű grófnőre emlékezve

II. Erzsébet királynő és Károly trónörökös is büszke magyar származására. Antall József miniszterelnöksége idején személyes ajándékként „Brit és magyar dinasztiai kapcsolatok” albumot ajándékozott Erzsébet királynőnek.
Dr. CELLER Tibor, a Családi Kör Független Hetilap munkatársa

255

Az erdélyi Székelyudvarhelytől hetvenöt kilométerre lévő Erdőszentgyörgyön, a falu templomával szemben jelenleg általános iskola áll. Az épület a Rhédey család egykori kastélya, illetve nyári rezidenciája, II. Erzsébet brit királynő ükanyjának, Rhédey Claudiának a szülőháza. A templom alagsorában lévő lezárt kriptában lévő érckoporsójában pedig a grófnő alussza örök álmát.
A jelenleg mintegy 4700, zömében magyar lakosú Erdőszentgyörgy lakói máig is ápolják a grófnő emlékét. A református gyülekezet Rhédey Claudia angol és magyar nyelvű feliratú emléktáblája alatt imádkozik. A nagyméretű, díszes fekete márványtáblát 1905-ben a magyar arisztokrata hölgy unokája, Mary Victoria walesi hercegnő állítatta nagyanyja emlékére.

A Rhédey-család története

A Rhédeyek egyike a legrégebbi magyar főnemesi családoknak. Aba Sámuel (990-1044) személyében e nemzetség még királyt is adott az országnak. Máig fennmaradt oklevelek bizonyítják, hogy a Somosi, Berthóti, Budaméri, Abaffi, Omode és Rhédey családok a 13. sz. végén az Aba nemzetségből váltak ki. A családi név használatának legrégibb nyomát az egri káptalannak 1275-ben kiadott egyik levelében találjuk, a 15. században kelt okiratok szerint viszont Heves vármegye területén Kis- és Nagy-Réde, valamint Boldogasszony- és Szentmárton-Réde nevű helységek bizonyítottan léteztek.

Heves megyén kívül a család Nógrád megyében is kiterjedt birtokokkal rendelkezett.
A család a címeres nemeslevelét Hunyadi Mátyás királytól 1466. február 6-án Nagyrédei János és rokonai kapták.

Erdélybe a XVII. században a Habsburgokkal való viszályaik miatt telepedtek le, ahol Maros megyében új birtokot Bethlen Gábor fejedelemtől kaptak.
1659-ben Rhédey Ferenc nagyváradi kapitány fiát, Ferencet a későbbi erdélyi fejedelmet grófi rangra emelték.

Az emlékezetes 1741-es pozsonyi nemzetgyűlésen, mikor a magyar nemesség életét és vérét ajánlotta fel Mária Terézia királynőnek, VII. Rhédey János egyike volt a legelsőknek. Hűsége és vitézsége elismeréseképpen tábornoka lett a nemes testőrségnek, és Mária Terézia 1767-ben saját kezű levélben köszönte meg neki hősi szolgálatait.

Az erdőszentgyörgyi kastélyt 1807-ben Rhédey Claudia szülei, Rhédey László gróf és Inczédi Ágnes bárónő építtették. Történetünk főhőse a már említett nyári rezidencián született, 1812-ben. A házaspár három lánya közül ő volt a legidősebb.

Viszontagságosan indult szerelem

A szépségéről és nemes lelkűségéről híres Claudia fiatal lányként, a korszellemnek megfelelően, előszeretettel vett részt a bécsi bálokon, ahol rövidesen a társasági élet egyik közkedvelt szereplőjévé vált. Egy alkalommal megismerkedett és beleszeretett a jó kiállású Württembergi Sándor hercegbe (1804–1885), I. Vilmos württembergi király (1781–1864) elsőfokú unokaöccsébe, aki osztrák katonatisztként szolgát.

A német herceg és az erdélyi grófnő állítólag egy farsangi bálon találkozott egymással. Az ifjú arisztokrata hetekkel később megkérte László gróftól a kontessz kezét, de a szigorú és büszke apa azt mondta, csak olyannak adja, aki magyarul kéri. A fáma szerint Sándor herceg erre rövid idő alatt megtanult magyarul, csakhogy nőül vehesse az erdélyi gráciát. Ám ekkor újabb akadályba ütköztek, mert a dél-német királyság törvényei nem engedélyezték, hogy a família hercegei rangon alul házasodjanak. A stuttgarti királyi udvarban való visszakozást követően viszont immár Claudia édesapja is újfent ellenezte a házasságot: milyen alapon titulálják rangon alulinak az ő családját, amikor ősei között király és fejedelem is akadt!?

Rövidre sikeredett boldogság

Az esküvőt 1835 tavaszán, Bécsben a szerelmesek szülői jóváhagyás nélkül is megtartották. Sándor herceg ezzel mind magát, mind jövendő utódait kizárta a trónöröklés rendjéből. A házasságkötést követően V. Ferdinánd osztrák császár és magyar király az örökletes Hohenstein grófnői címet adományozta Klaudiánk. A későbbiekben született három gyermekének is csak ez a grófi rang dukált.

1841-ben Claudia grófnő a gyerekekkel éppen Erdőszentgyörgyön tartózkodott (édesapja időközben elhunyt), amikor elkezdődtek az őszi hadgyakorlatok, ahol a főtisztek családtagjai is részt vehettek. Sietve elindult hát Grazba, de a negyedik gyermekével várandós Claudia útközben elvetélt, és orvosi ellátás híján a szlovéniai Ptujban belehalt a vérveszteségbe.

Más változat szerint Graz felé haladva kocsija az útszéli árokba borult, s a várandós Claudia olyan sérüléseket szenvedett, hogy nyolc nap múlva, 1841. október 1-jén elhunyt. Egy harmadik verzió szerint a hercegné egy nagyobb szabású lovasroham gyakorlatán volt jelen nézőként, ahol lova megbokrosodott, levetette, és a vágtató katonalovak megtiporták.

Halálos ágyán megígértette férjével, hogy ősei sírboltjában, Erdőszentgyörgyön temetik el. Közel másfél hónapig tartott, míg a mindössze 29 évesen elhunyt grófnő földi maradványait hazaszállították, hogy szülőfalujában helyezzék végső nyugalomra. Az út során a mélyen gyászoló férj mindvégig személyesen vezette a gyászfogatot, sem a kocsisoknak, sem tisztjeinek nem volt hajlandó átadni a gyeplőt. „Ő engem kért meg, hogy vigyem haza” – egyre csak ezt hajtogatta. Rhédey Claudiának és férjének népszerűségét bizonyítja, hogy a tisztikar tagjai egészen Erdőszentgyörgyig kísérték a gyászmenetet.

A grófnő holttestét előbb a Rhédey-kriptába temették, majd évekkel később áthelyezték a kastéllyal szemben található, a főúri család által újjáépített templom sírkamrájába.

Nyakéke alapján azonosították a grófnőt

Utoljára 1935-ben nyitották fel a kriptát, hogy meggyőződjenek róla, valóban ő nyugszik ott. Az azonosításban az a nyakék segített, amelyet a grófnő állandóan viselt, s amely a templom közelében 1994-ben létesített emlékházban álló szobron ma is látható.
Ezt a nyakéket az elmondás szerint konfirmációja alkalmából keresztszüleitől kapta ajándékba. Miután idegenbe ment férjhez, állandóan hordta, mert ez emlékeztette őt a szülőföldjére.

Claudia leszármazottjai

A mindössze hat évig tartó házasságban három gyermek született. Claudine Henriette (1836–1894), Hohenstein grófnője sohasem ment férjhez. Amalie Josephine (1838–1893), Hohenstein grófnője, 1863-ban Paul von Hügel osztrák grófhoz ment feleségül.

A középsőnek született fiú utód, Franz (1837–1900) édesapjához hasonlóan az osztrák hadseregben futott be karriert. Unokabátyja, I. Vilmos württembergi király 1856-ban a kedvéért feltámasztotta az ősi Teck hercege titulust, és neki adományozta. Így már nem lehetett formai akadálya annak, hogy 1866-ban feleségül vehesse a nála négy évvel idősebb Mary Adelaide cambridge-i hercegnőt, Viktória királynő elsőfokú unokahúgát. Ezt követően a brit hadseregben futott be katonai karriert, ahol a vezérőrnagyi rangig vitte.

A házasságban négy gyermek született: először egy lány, majd három fiú. A lányt Victoria Marynek (1867–1953) hívták és V. György oldalán 1910-ben ő lett Nagy-Britannia és Írország Egyesült Királyság királynéja és India császárnéja.

Az ő idősebb fiuk volt VIII. Eduárd király (1894–1972), aki 325 nap uralkodást követően szerelme kedvéért, egy kétszeresen elvált amerikai asszonyért lemondott a trónról. Így került 1936-ban a Brit Birodalom élére Claudia grófnő másik dédunokája, VI. György király (1895–1952), a jelenlegi uralkodónő, II. Erzsébet (1926) édesapja.

II. Erzsébet királynő és Károly trónörökös is büszke magyar származására

Antall József miniszterelnöksége idején személyes ajándékként „Brit és magyar dinasztiai kapcsolatok” albumot ajándékozott a Magyarországra látogató Erzsébet királynőnek, melyben az egykori történész-kormányfő Nagyrédét jelölték meg Rhédey Claudia családjának ősi fészkeként. Emellett a magas rangú vendég tiszteletére kiállítást is rendeztek a Várban „II. Erzsébet királynő magyar ősei” címmel, ahol többek között a magyar grófnő csodálatos kivitelezésű, díszmagyar báli ruháját is kiállították.

Az angol trón jelenlegi örököse, a 62 éves Károly walesi herceg a ’90-es évek végén járt először Erdélyben. Ezt a látogatását azóta többször megismételte. 2006-ban például titokban tartott magánlátogatáson járt a háromszéki Miklósváron, majd 2008-ban már hivatalosan is ugyanide ismét visszajött. Ekkor a következőt mondta: „Arra a következtetésre jutottam, hogy Erdély a véremben van”. Ekkor mondta a következőket is: „Nincs Európában ehhez hasonló táj, ezért kérem, ne veszítsék el azt.”

2010. március 17-én a brit trónörökös magyar gyökereiről is beszélt a hercegi pár tiszteletére rendezett díszvacsorán. „Különleges kapcsolat fűz Magyarországhoz, hiszen egy-harmincketted részben magam is büszkén magyarnak vallhatom magam szépanyám, Rhédey grófnő révén” - mondta a walesi herceg.

Források:
W. Vityi Zoltán: Őfelsége II. Erzsébet angol királynő magyarországi ősei, A Zürichi Magyar Történelmi Egyesület III. Magyar Őstörténeti Találkozóján elhangzott előadás, London, 1988
Filkorn Pál: Vay Ádámtól a brit királynőig, In-forma, Nyíregyháza, 1995
Komáromy András: A kis-rédei Rhédey családról, Turul, 1883
Búza Péter: Szenzációk nyomában a békeidők Budapestjén, Idegenforgalmi Propaganda és Kiadó Vállalat, Budapest, 1989
Szász Zoltán: A mozdulatlanság politikája. História folyóirat, 1991/23
Sebess Dénes: Bethlen István gróf, Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, Budapest, 1927
Michel Baigent, Richard Leight: A Szent vér és a szent Grál, General Press, Budapest, 2006
Kelemen Miklós: Unitárius kislexikon, Magyar Egyháztörténeti Encikl. Munk., Budapest, 2001
Koncz J.: Unitárius főurak a kuruc világban, Keresztény Magvető, Budapest, 1902

Rhédey-kastély, Erdőszentgyörgy

Rhédey Claudia korának szépségideálja szerint csinos ifjú hölgynek számított

Az erdélyi grófnő portréja a korabeli Vasárnapi Újságban

Claudine Gräfin von Hohenstein (Josef Kriehuber litográfiája,1836)

 

Claudia unokája, Mary brit királyné az erdőszentgyörgyi református templomban emléktáblát állítatott nagyanyja emlékének

Charles brit trónörökös tiszteleg szépanyja szobra előtt

Az erdőszentgyörgyi református templomban van Rhédey grófnő végső nyughelye

Württembergi Sándor herceg, Claudia férje (Joseph Kriehuber litográfiája, 1853)

Claudia fia, Ferenc hohensteini gróf, Teck első hercege (Mary brit királyné édesapja)

Claudia unokája, Mary of Teck hercegnő V. György oldalán Nagy-Britannia és Írország királynéja valamint India császárnéja lett

Claudia dédunokája, VI. György brit uralkodó

Az erdélyi grófnő ükunokája, őfelsége II. Erzsébet, Isten kegyelméből Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának valamint más birodalmak és területek a királynője, a Nemzetközösség feje, a Hit Védelmezője, a fegyveres erők főparancsnoka

 

ISSN 2334-6248 - Elektronikus folyóiratunk havonta jelenik meg. ©2024 Fókusz. Minden jog fenntartva!
Design by predd | Code by tibor