- Heti Ajánlat
- Természet
- Történelem
- Kultúra
- Nyelvtudomány
- Életmód
- Technika
- Tudósok
- Közélet
- Diákoldal
- Olvasóink küldték
- Tanítástan
- Pszichológia
e-Learning
- Tudta-e?
- ...évente két alkalommal érdemes a légkondicionáló fertőtlenítését is elvégeztetni, mert a berendezések gomba- és baktérium- tenyészetekkel lehetnek tele, a készülék ezért ilyenkor fertőzött levegőt keringet a belső térben?
179. szám - 2019. augusztus
A napszúrás akár életveszélyes is lehetA forróságban töltött hosszabb idő, a kevés folyadékfelvétel és a túlöltözöttség viszont hőgutához vezethet
|
16
|
Napszúrás a fedetlen fejet érő közvetlen és erős napsugárzástól alakul ki. A napszúrás első jelei: a vörös, forró fej, hűvös bőr, fejfájás, nyugtalanság, szédülés, émelygés, gyakran hányinger és hányás is, ritkábban eszméletvesztés. Fontos tudni, hogy súlyos esetben a napszúrás halálhoz is vezethet! Különösen a gyermekek veszélyeztettek, mert hajuk még alig nyújt védelmet és a fejbőrük is vékony. Ha egy kisgyerek fedetlen fővel sokáig marad a napon, később a láza magasra szökhet, mindez mellet feltűnően sápadt lesz. A hőguta napszúrás nélkül is előfordul, akkor lép fel, amikor hosszantartó meleghatás miatt a szervezet hőháztartása zavart szenved, és hőfelesleg jelentkezik. A hőgutát a vörös fejről, a forró, száraz bőrről, élettelen arckifejezésről, tántorgó járásról, megemelkedett pulzusról és igen magas testhőmérsékletről (az érték akár a 43-44 Celsius fokot is elérheti!) ismerhetjük fel. Az érintett akár eszméletét is veszítheti, és – hasonlóan a napszúráshoz – kezelés nélkül szintén végzetes lehet. A hőguta kialakulásában a hosszú napon töltött idő mellett a túl meleg öltözet, a jelentős folyadékveszteség (erős izzadás, hányás és hasmenés ellenére kevés folyadékfelvétel), a forró környezetben végzett fizikai erőfeszítés, a levegő szokatlanul magas páratartalma vagy kismértékű levegőcserélődés, egyes gyógyszerek (elsősorban a széles körben elterjedt allergia ellenes szerek) is szerepet játszanak. Egyesek különösen veszélyeztetettek Bár a tartós nagy meleg mindenkit megvisel, vannak közöttünk olyanok, akik életkoruk, krónikus betegségük vagy éppen foglalkozásuk miatt különösen veszélyeztetettek: hajlamosabbak a kóros folyadékvesztésre, a kiszáradásra vagy a hőgutára. A csecsemők és kisgyermekek szerencsére hangosan jelzik, ha szomjasak, a korosabbak nem érzik ezt, ezért könnyen elmulasztják a folyadékpótlást. Az időseknek is legalább 2-2,5 liter folyadékot kell naponta meginniuk ahhoz, hogy szervezetük folyadékháztartása ne boruljon fel. Ebbe a mennyiségbe beletartozik a gyümölcsök-zöldségek leve és az ebédre elfogyasztott leves is. Természetesen a víz is megteszi, de még jobb az ásványvíz, mert azzal már az izzadással elveszített fontos ionokat, ásványi sókat is pótolhatjuk. Az idősebbeknek, a gyerekeknek, az emésztőszervi bajokkal kínlódóknak vagy a diabéteszeseknek mindenképpen a szénsavmentes változat ajánlott. Nehezebb helyzetben vannak a magas vérnyomásban, szív- és érrendszeri betegségekben (szívgyengeségben) és veseelégtelenségben szenvedők, esetükben ugyanis nem korlátlan a folyadékfogyasztás. Bár az izzadás miatti folyadékvesztés súlyosabb esetekben akár szívritmuszavart is okozhat, ám a nagy folyadékbevitel is kóros terhelést jelenthet a szervezetüknek. Az esetükben a fokozatos „folyadékterhelés” a megoldás: óránként egy-másfél deci, azaz naponta másfél-két liter folyadékot szabad inniuk. A szénsavas italok vízhajtó hatásuk miatt kerülendők, a legjobb a buborékmentes ásványvíz vagy a káliumban gazdag narancslé esetleg paradicsomlé. A szédelgést, a bágyadtságot, az erőtlenséget, az ájulást tehát nemcsak a meleg illetve az ebből eredő értágulás és vérnyomásesés okozhatja, hanem az is, ha a szervezetben nincsen megfelelő mennyiségű folyadék. Kánikulában még a sebek is lassabban gyógyulnak A szív- és érrendszeri betegségekben szenvedőknek gyakorlatilag tilos a legmelegebb napszakban (10 és 16 óra között) a szabadban tartózkodni, mert a meleg kórosan kitágítja az ereket, így az amúgy is beteg és erőtlen szívizom terhelése nő. Kánikulában rosszullétet okozhat a hirtelen, erőteljes mozgás, a fokozott fizikai aktivitás is, ezért az ilyen betegek „beosztva”, többszörös pihenőket beiktatva végezzék mindennapi teendőiket, a komolyabb fizikai munkákat pedig inkább korán reggelre vagy késő estére ütemezzék be. A szokásosnál magasabb hőmérséklet az említettek mellett még „klasszikus” melegfronti hatást is kiválthat az arra érzékenyeknél, emiatt lassulnak a reflexek, hirtelen álmosság, fáradékonyság törhet rájuk. A melegből adódó rosszullétek veszélye miatt tehát tanácsos, ha a szívbeteg forróságban nem vezet autót. A kánikulában a gyomorfekélyesek állapota is rosszabbodhat, emellett gyakoribbá válnak az asztmás-fulladásos panaszok is, sőt még a gyulladásos folyamatok és a sebek is lassabban gyógyulnak. Hogyan segíthetünk? Elsősegélyként a napszúrásban vagy/és hőgutában szenvedő betegeket hűvös helyen, megemelt felsőtesttel le kell fektetni, majd a hideg vizes kendővel történő borogatás (különösen a fej hűtése) következzék. A megfelelő levegőcserélődés biztosítása (szellőztetés, ventilátor stb.) szintén elengedhetetlen. Ahogyan tilos felhevült testtel a hideg vízbe ugrani, ugyancsak életveszélyes az ilyen beteget hirtelen, erőteljesen lehűteni (pl. hideg vízbe meríteni), ugyanis a gyors hővesztéstől görcsös állapot alakulhat ki, sőt reflexes szívmegállás is bekövetkezhet. Az eszméleténél lévő beteg igyon minél több folyadékot. Ajánlatos a magasabb sótartalmú víz ivása/itatása, a víz- és a sóveszteség kiegyenlítésére (1 teáskanál konyhasó 1 liter vízhez). Súlyos esetben akár mesterséges lélegeztetésre is szükség lehet. Az orvos az említettek mellett a keringés stabilizálásáról, az agyödéma (agyduzzanat) csökkentéséről és infúziós kezelésről is gondoskodik. |
Kapcsolódó cikkek
- A modern orvostudomány térhódítása a 20. század második felében
- Az orvostudomány fejlődése a 20. század első harmadában
- Az iparosodás kezdetének egészségügyi története
- A felvilágosodás kori orvostudomány
- A barokk kori orvoslás fejlődése
- Az érelmeszesedésről
- Gyógyszerallergia
- Vashiányos vérszegénység
- A kora újkor orvostudományi szemléletváltása
- CT-diagnosztika
- Gyógyászati szemléletváltás a kora újkor kezdetén
- A gyógyító sámánok
- Az ultrahang klinikai alkalmazása
- A vénás elégtelenségről
- A hagyományos kínai gyógyászat
- Az onkológiai páciensek aneszteziológiai vonatkozásai
- Az indiai gyógyászat
- Vezetés kánikulában
- Az artériás hipertónia kezelése az elsődleges egészségügyi ellátás szintjén
- A nagy vitamin átverés
- A cukorbetegségről
- Égési sérülések
- Állatok a tudományban
- A Down-szindrómáról
- A pajzsmirigy működési rendellenességeiről
- Regionális anesztézia
- Táplálkozási szokások és rendellenességek
- A tüdőgyulladásról
- A középkori arab gyógyászat
- Mentsük meg az antibiotikumokat, hogy azok megmenthessenek minket!
- Az érvágás hagyománya a középkorban
- Ajakduzzasztás
- Beteggyár – Monetáris az egészségügy
- A vérszegénységről
- A kolostorok füvészkertjei és ispotályai
- Az alvási rendellenességekről
- A kolostori gyógyítás fegyelem, étkezés és böjt segítségével
- A korai felismerés életet ment
- A középkori gyógyítás különböző módszerei
- Alvás kicsit másként
- Az “időutazók” betegségéről
- Rovarcsípés – kullancsok
- Lélegezni és élni...
- Amikor kimerülnek a tartalékok...
- Társadalmi vállalkozások egészségügyi szemszögből
- A D-vitamin jelentősége és meghatározása
- A derékfájdalom és a műtét nélküli gerinc dekompresszió
- Pedaniosz Dioszkoridész - a gyógyszerészet úttörője
- Méhnyakrák - figyelemmel megelőzhető
- Szív – megelőzés, betegség és az újraélesztés
- Aulus Cornelius Celsus – az orvosok Cicerója
- Párhuzamosan létező ókori görög orvosi iskolák
- Mozgáshiány - vérrögképződés
- Hippokratész esküje
- Hippokratész orvosi felfogása
- Az Egészségügyi Világszervezet szerepe a koronavírus megfékezésében
- A teurgia
- A szűrővizsgálatok fontossága
- Az ülő foglalkozással kapcsolatos nyakfájdalom
- A csontsűrűség feltárja az oszteoporózis első jeleit
- A mélység rejtette kaland
- Vigyázat – napsütés!
- A mirigyesek közül sokat elfogattak, mások megszöktek
- Milyen nyomot hagy a korona vírus?
- Mit érdemes tudni a sérvekről?
- A sport hatása egészségünkre
- Alvásfekmérés a Vajdaságban élő magyarok között
- Mire utal a pulzusszám?
- Ételmérgezések, bélfertőzések
- Kerpel-Fronius Ödön, „a csecsemők megmentője”
- Tanácsok szívbetegeknek kánikula idejére
- A foglalkoztatás, mint terápia szerepe az ember életében
- A mellkaskimeneti tünetegyüttes
- Örök dilemma – mikor szedjünk antibiotikumot?
- A tejcukor-érzékenység (laktózintolerancia)
- Ideje rendet tenni a tények és tévhitek között!
- A Korányiak - egy igazi orvosdinasztia
- A fekélybetegség
- A bölcsességfogakról
- Nyári fertőzések
- Iskoláskorú gyermekek kognitív fejlődésének és fejlesztésének egészségpszichológiai vonatkozásai
- Hiperoxia okozta hatások az agyi artériák működésére
- Egészségnevelési programok vizsgálata
- Az alvás higiénájának és minőségének felmérése az egyetemista populációban
- Tények és tévhitek a kemoterápiáról
- Az orrvérzésről
- A pikkelysömör
- Szénanátha
- Agyi érkatasztrófák
- Tudnivalók a tüdőgyulladásról
- A nyelőcsőbe való savas visszafolyás
- Ne sózzuk el az egészségünket!
- Gyermekkori elhízás
- A rettegett lázgörcs
- A fogfájásról
- A daganatokról
- Az állati eredetű élelmiszerektől való tartózkodás
- A diabétesz szövődményei
- Humán papilloma vírus okozta fertőzések
- Lézersebészet
- A felnőtté válás lépcsőfokait jelző fizikai változások
- Az év praxisa
- Válaszd a tudatos életet
- Zsibbadás – mennyire kell komolyan venni?
- Veszélyes a kevés folyadékfogyasztás
- Nyolcvanmilliárd pár evőpálcika fogy évente Kínában
- A rendszeres, mérsékelt kávéfogyasztók koszorúerei tisztábbak
- A rendszeres alvás a tanulás kulcsa
- A futás egészséges, de a túl sok árthat!
- Társfüggőség
- Álljanak fel!
- Tényleg veszélyes a tetoválás?
- A fülzúgásról
- Nyári testhűsítés megfázás nélkül
- Ásványok gyógyhatása
- Enyhe bőrpírtól az életveszélyes gégevizenyőig
- Visszeresség, vénagyulladás és varixruptúra
- Ájulás, átmeneti eszméletvesztés
- A zöld tea testsúlycsökkentő hatásának feltárása
- Vérnyomásszabályozó gyógynövények
- Éjszakai evés és álmatlanság
- A mindennapi testnevelés
- A gerincsérülések veszélyei
- A szédülés - Forog körülöttünk a világ vagy bizonytalan a járásunk?
- Nyaki verőérszűkületek
- Az ételallergia
- Legyek és betegségek
- A dohányzás káros hatásai és a leszokás fontossága
- A csontok betegségei
- Candida fertőzés
- Betegségeket okozó mikroszkopikus gombák
- Olvasóink ajánlata