Tudta-e?
A Földön található sós víz mennyisége a 38-szorosa az édesvízének.

179. szám - 2019. augusztus

A napszúrás akár életveszélyes is lehet

A forróságban töltött hosszabb idő, a kevés folyadékfelvétel és a túlöltözöttség viszont hőgutához vezethet
Dr. CELLER Tibor | a szerző cikkei

6

Napszúrás a fedetlen fejet érő közvetlen és erős napsugárzástól alakul ki. A napszúrás első jelei: a vörös, forró fej, hűvös bőr, fejfájás, nyugtalanság, szédülés, émelygés, gyakran hányinger és hányás is, ritkábban eszméletvesztés.   

Fontos tudni, hogy súlyos esetben a napszúrás halálhoz is vezethet! Különösen a gyermekek veszélyeztettek, mert hajuk még alig nyújt védelmet és a fejbőrük is vékony. Ha egy kisgyerek fedetlen fővel sokáig marad a napon, később a láza magasra szökhet, mindez mellet feltűnően sápadt lesz.

A hőguta napszúrás nélkül is előfordul, akkor lép fel, amikor hosszantartó meleghatás miatt a szervezet hőháztartása zavart szenved, és hőfelesleg jelentkezik. A hőgutát a vörös fejről, a forró, száraz bőrről, élettelen arckifejezésről, tántorgó járásról, megemelkedett pulzusról és igen magas testhőmérsékletről (az érték akár a 43-44 Celsius fokot is elérheti!) ismerhetjük fel. Az érintett akár eszméletét is veszítheti, és – hasonlóan a napszúráshoz – kezelés nélkül szintén végzetes lehet.

A hőguta kialakulásában a hosszú napon töltött idő mellett a túl meleg öltözet, a jelentős folyadékveszteség (erős izzadás, hányás és hasmenés ellenére kevés folyadékfelvétel), a forró környezetben végzett fizikai erőfeszítés, a levegő szokatlanul magas páratartalma vagy kismértékű levegőcserélődés, egyes gyógyszerek (elsősorban a széles körben elterjedt allergia ellenes szerek) is szerepet játszanak.

Egyesek különösen veszélyeztetettek

Bár a tartós nagy meleg mindenkit megvisel, vannak közöttünk olyanok, akik életkoruk, krónikus betegségük vagy éppen foglalkozásuk miatt különösen veszélyeztetettek: hajlamosabbak a kóros folyadékvesztésre, a kiszáradásra vagy a hőgutára. A csecsemők és kisgyermekek szerencsére hangosan jelzik, ha szomjasak, a korosabbak nem érzik ezt, ezért könnyen elmulasztják a folyadékpótlást.

Az időseknek is legalább 2-2,5 liter folyadékot kell naponta meginniuk ahhoz, hogy szervezetük folyadékháztartása ne boruljon fel. Ebbe a mennyiségbe beletartozik a gyümölcsök-zöldségek leve és az ebédre elfogyasztott leves is. Természetesen a víz is megteszi, de még jobb az ásványvíz, mert azzal már az izzadással elveszített fontos ionokat, ásványi sókat is pótolhatjuk. Az idősebbeknek, a gyerekeknek, az emésztőszervi bajokkal kínlódóknak vagy a diabéteszeseknek mindenképpen a szénsavmentes változat ajánlott.

Nehezebb helyzetben vannak a magas vérnyomásban, szív- és érrendszeri betegségekben (szívgyengeségben) és veseelégtelenségben szenvedők, esetükben ugyanis nem korlátlan a folyadékfogyasztás. Bár az izzadás miatti folyadékvesztés súlyosabb esetekben akár szívritmuszavart is okozhat, ám a nagy folyadékbevitel is kóros terhelést jelenthet a szervezetüknek.

Az esetükben a fokozatos „folyadékterhelés” a megoldás: óránként egy-másfél deci, azaz naponta másfél-két liter folyadékot szabad inniuk. A szénsavas italok vízhajtó hatásuk miatt kerülendők, a legjobb a buborékmentes ásványvíz vagy a káliumban gazdag narancslé esetleg paradicsomlé.

A szédelgést, a bágyadtságot, az erőtlenséget, az ájulást tehát nemcsak a meleg illetve az ebből eredő értágulás és vérnyomásesés okozhatja, hanem az is, ha a szervezetben nincsen megfelelő mennyiségű folyadék.

Kánikulában még a sebek is lassabban gyógyulnak

A szív- és érrendszeri betegségekben szenvedőknek gyakorlatilag tilos a legmelegebb napszakban (10 és 16 óra között) a szabadban tartózkodni, mert a meleg kórosan kitágítja az ereket, így az amúgy is beteg és erőtlen szívizom terhelése nő. Kánikulában rosszullétet okozhat a hirtelen, erőteljes mozgás, a fokozott fizikai aktivitás is, ezért az ilyen betegek „beosztva”, többszörös pihenőket beiktatva végezzék mindennapi teendőiket, a komolyabb fizikai munkákat pedig inkább korán reggelre vagy késő estére ütemezzék be.

A szokásosnál magasabb hőmérséklet az említettek mellett még „klasszikus” melegfronti hatást is kiválthat az arra érzékenyeknél, emiatt lassulnak a reflexek, hirtelen álmosság, fáradékonyság törhet rájuk.

A melegből adódó rosszullétek veszélye miatt tehát tanácsos, ha a szívbeteg forróságban nem vezet autót.

A kánikulában a gyomorfekélyesek állapota is rosszabbodhat, emellett gyakoribbá válnak az asztmás-fulladásos panaszok is, sőt még a gyulladásos folyamatok és a sebek is lassabban gyógyulnak.

Hogyan segíthetünk?

Elsősegélyként a napszúrásban vagy/és hőgutában szenvedő betegeket hűvös helyen, megemelt felsőtesttel le kell fektetni, majd a hideg vizes kendővel történő borogatás (különösen a fej hűtése) következzék. A megfelelő levegőcserélődés biztosítása (szellőztetés, ventilátor stb.) szintén elengedhetetlen. Ahogyan tilos felhevült testtel a hideg vízbe ugrani, ugyancsak életveszélyes az ilyen beteget hirtelen, erőteljesen lehűteni (pl. hideg vízbe meríteni), ugyanis a gyors hővesztéstől görcsös állapot alakulhat ki, sőt reflexes szívmegállás is bekövetkezhet.

Az eszméleténél lévő beteg igyon minél több folyadékot. Ajánlatos a magasabb sótartalmú víz ivása/itatása, a víz- és a sóveszteség kiegyenlítésére (1 teáskanál konyhasó 1 liter vízhez).

Súlyos esetben akár mesterséges lélegeztetésre is szükség lehet.  Az orvos az említettek mellett a keringés stabilizálásáról, az agyödéma (agyduzzanat) csökkentéséről és infúziós kezelésről is gondoskodik.

Kapcsolódó cikkek

ISSN 2334-6248 - Elektronikus folyóiratunk havonta jelenik meg. ©2019 Fókusz. Minden jog fenntartva!
Design by predd | Code by tibor