Tudta-e?
A farkasról a legtöbb embernek egy vérengző fenevad jut eszébe, aki nemcsak a mesében falja fel a nagymamát, hanem a való életben is az emberekre támad. A szakértők szerint azonban a farkas ha teheti, messze elkerüli az embert.

117. szám - 2014. június 01.

A rovarcsípések veszélyei

Enyhe bőrpírtól az életveszélyes gégevizenyőig

A rovarirtó és rovarűző szerek, a gondosan zárt ablak vagy a szúnyogháló ellenére nyáron sok kellemetlenséget okoznak a különféle rovarcsípések…
Dr. CELLER Tibor, a Családi Kör Független Hetilap munkatársa

3

A rovarok egy része tápláléknak tekint, ezért szúr meg bennünket (szúnyog, kullancs), míg a többiek támadást sejtve védekezésképpen juttatják belénk méreganyagukat (méh, darázs).

A csípések nagy része ártalmatlan, és az átmeneti helyi bőrjelenségen túl, illetve a szúrás okozta kellemetlenségen kívül más bajt nem okoz. A probléma ott kezdődik, ha allergiásak vagyunk a szúrás során a támadóból átjutó anyaggal szemben (méh, darázs), vagy ha a méreg (pókok), esetleg az átjutó anyaggal (nyállal) más kórokozó is bekerül a szervezetünkbe (kullancs terjesztette fertőzések).

Kullancs

 

 

 

 

A csípés során a szervezetbe jutott méreganyagok ellen immunrendszerünk védekezni kezd, ezért hisztamint szabadít fel, ami egy ún. vazoaktív (értágító) anyag. Ez a felelős a bőrpírért, duzzanatért, a vizenyőkért.

A rovarcsípésekre egyéni érzékenységünktől függően reagálunk. Van, akinél csak enyhe panaszt okoznak, azonban különösen a gyermekek esetében találkozhatunk súlyosabb válaszreakciókkal.

Házi praktikák a csípések kezelésére

A méh váladéka savas kémhatású, ezért a csípést lúgos folyadékkal jó bekenni, ehhez szódabikarbónát keverjünk el kis vízben. A darázscsípés ezzel szemben lúgos méreganyagot juttat a bőrbe, így azt savas oldattal, pl. citromlével, ecetes vízzel érdemes kezelni.

A méhek csípése után a bent maradt fullánkot csipesszel (pl. szemöldökcsipesz) el kell távolítani. Elfogadható módszer a körömmel való kikaparás is. Nem szabad azonban rányomni a fullánkra, mert az csak fokozza a méreganyag kiszabadulását a zacskójából.

Mindkét rovar okozta csípés esetén mossuk le a bőrt langyos, szappanos vízzel és használhatunk antihisztamin, kortikoszteroid vagy lidokain tartalmú kenőcsöt és jeges borogatást is. Sokszor hasznos a kalciumtabletta is, esetenként azonban valódi gyógyszerekre is szükség lehet, ami már az orvosra tartozik.

Háziméh

 

 

 

 

Ha a csípés a kézen történik, távolítsunk el minden gyűrűt és karkötőt magunkról, feltételezve, hogy a megcsípett végtag valószínűleg be fog dagadni.

Nagyanyáink praktikájának – pl. a csípés petrezselyemleveles bedörzsölése, tejföllel való bekenése – hatása klinikailag nem bizonyított, de ártani minden bizonnyal nem árt.       

Amikor egy csípés akár életveszélyes is lehet

Európai átlagot tekintve a felnőtt lakosság mintegy 2%-a fokozottan érzékeny méh- illetve darázscsípésre. Érdekes módon, aki az egyik rovar csípésére allergiás, az a másikéra legtöbbször nem az.

Az allergia kimutatása vérből való ellenanyagszint meghatározásával vagy bőrpróbák segítségével történik. A kivizsgálás azért fontos, mert valódi allergia esetén a beteg potenciális veszélyben van.

A méh- és darázscsípések erős, áramütésszerű fájdalommal járnak, és helyükön élénkvörös duzzanat keletkezik. A méhek és a darazsak toxint fecskendeznek a szúrcsatornába, és a korábban érzékennyé vált embereknek az újabb csípés fulladást, sőt halált is okozhat. Az ilyen komoly allergia kialakulásához általában a genetikai hajlam és környezeti tényezők együttes előfordulása szükséges. A sok egyidejű csípés összeadódó hatása fokozza a veszélyt.

Rovarcsípés-allergia esetén az első szúrást sokszor különösebb tünetek nélkül élik át a betegek, de a következőre már allergiás tünetekkel reagálnak, úgy, hogy azonnal intenzív reakciót vált ki egy darázs vagy méh csípése.

Az nem feltétlenül allergia, ha valakinél feldagad a szúrás helye. Figyelmeztető jel, hogy legközelebb súlyosabb következményekkel számolhatunk, ha a duzzadás nagyobb területen, akár 24 órán át tart, illetve, ha viszkető kiütések jelennek meg test szerte, emellett gyengeség, szédülés, torokkaparás lép fel. Ehhez hasi görcsök és fulladásos tünetek is járulhatnak.

Darázs

 

 

 

 

A túlérzékenységi (anafilaxisás) sokk általában robbanásszerű hirtelenséggel következik be. Perceken belül kiütések jelennek meg a bőrön, az arc felpuffad, az ajkak megdagadnak, a torok összeszorul, a nyelv és a gégefedő megduzzad. A beteg vérnyomása hirtelen leesik, a beteg erősen szédül, a feje zúg, a szívverése szaporává válik. A legsúlyosabb esetekben hörgőgörcs, majd légzésbénulás és keringésmegállás következhet be.

Vészhelyzetben a rutinszerűen adott kalcium, antihisztamain és kotikoszteroid a lassan kialakuló hatás miatt szinte semmit nem használ (addigra összeomlik a keringés, mérhetetlenre leesik a vérnyomás), ilyenkor kizárólag a combizomba gyorsan beadott adrenalininjekció mentheti meg a beteg életét.

Azoknak, akik tudják magukról, hogy érzékenyek a darázs- vagy méhszúrásra, mindenképpen adrenalin tartalmú injekciót kell magukkal hordaniuk (külföldön rendelkezésre állnak adrenalin tartalmú önbelövő fecskendők is). Jelenleg ez az egyetlen azonnal ható, életmentő ellenszer, de beadása és a tünetek enyhülése után is orvoshoz kell fordulni – egyrészt az adrenalin lehetséges mellékhatásai, másrészt amiatt, hogy órákkal később újabb roham jöhet. 24 órán túl már kell tartani a tünetek ismételt megjelentkezésétől.

Méregspecifikus immunterápia

A darázs- és méhcsípés allergia vakcina kúrával is gyógyítható. A kezelés, amit méregspecifikus immunterápiának nevezünk, gyárilag előállított, tisztított méh- és darázsméreg oldatok injekciós kúráját jelenti. A méreg nagyon kis mennyiségével kezdve, az adagokat fokozatosan növelve folyik 3–5 éven át a kezelés (4–8 hetente 1-1 injekció). A kitartó kezelés hatására betegek 85-90%-a elveszíti túlérzékenységét, megszűnik a méreg elleni fokozott antitest termelődés.

Legjobb védekezés a megelőzés

A nagy melegben a „fullánkosok” életfunkciói felgyorsulnak, mohón, idegesen keresik a táplálékot és a folyadékot. Nagyon fontos, hogy megtanuljuk felismerni a rovarokat, és soha ne bolygassuk fészküket. Ne járkáljunk mezítláb a fűben (a méhek szívesen tartózkodnak a lóherén), a kerti munkák során legyünk óvatosak.  Ha rovar van a közelben, inkább menjünk arrébb, és ne próbáljuk meg elhessegetni, mivel a hadonászástól megijednek, és védekezésből támadásba lendülnek. Ha bőrünkre száll, ne üssük agyon, hanem finoman seperjük le, vagy türelmesen várjuk meg, amíg elszáll.

Ha szabadba megyünk, mindenképpen kerüljük az élénk színű, virágmintás öltözéket, ne használjunk édes illatú kozmetikumokat, mert ezek vonzzák a rovarokat. 

Súlyos allergia esetén soha nem szabad egyedül túrázni, vitorlázni, úszni, illetve egyéb tevékenységet tölteni a szabadban.

Nagyon kell vigyázni, hogy a kólás és a sörös üvegeket, de elsősorban a dobozos üdítőket (amikbe nem látunk bele) a szabadban ne hagyjuk nyitva, mivel a méhecskék, a darazsak könnyen belerepülhetnek, s ismételt kortyolás esetén a szánkba jutva a csípést követően gégevizenyőt okozhatnak. Az ajkak, a nyelv, a száj belső része és a garat 1-2 perc alatt többszörösére duzzad, feszül, és mechanikusan elzárhatja a levegő útját.

Kapcsolódó cikkek

ISSN 2334-6248 - Elektronikus folyóiratunk havonta jelenik meg. ©2024 Fókusz. Minden jog fenntartva!
Design by predd | Code by tibor