Tudta-e?
A medveállatkák 151 °C-ra felhevítést percekig is elviselik, napokig túlélik a −200 °C-os fagyasztást, és pár percig −272 °C-on is bírják. Az állat egyes példányai túlélték az 570 000 rad Röntgen-sugárzást. A rendkívül alacsony nyomást (vákuum) és rendkívül magas nyomást (a földi légköri nyomás százszorosát) egyaránt eltűri szervezetük és túlélték a világűrbe való kibocsátást. Méretük 0,2-1 mm-ig terjed

183. szám - 2019. december

Mit érdemes tudni a sérvekről?

A sérv az egyik leggyakrabban előforduló megbetegedés a sebészetben.
Dr. CELLER Tibor | a szerző cikkei

4

A mindennapi szóhasználatban a hasi, azaz a hasfali sérveket értjük alatta.  A sérv fogalmát már az ókori orvosok is meghatározták, akik szerint valamely zsigernek a normális testüregből való veleszületett vagy szerzett nyíláson át történő előboltosulása esetén alakul ki sérv. Más megfogalmazás szerint a sérv olyan kóros állapot, amikor a hasfal gyenge ellenállású helyein kitüremkedik a hashártya és ebben időszakosan vagy állandóan hasüregi szervek helyezkednek el.

A legmodernebb meghatározás szerint a sérv a hasfal folytonosságának olyan veleszületett vagy szerzett hiánya, melyen keresztül olyan képletek léphetnek ki, melyek normális körülmények között nem mennek át ezen. Ép anatómiai viszonyok között a hasfal izmai és fasciái (rostos lemezei) a hasi zsigerek nyomásával szemben elegendő ellenállást képesek kifejteni. Ez a belső nyomás fiziológiás viszonyok között is változik, pl. sírás, köhögés alkalmával. Ha szerzett vagy veleszületett okok következtében a hasfal körülírt helyen meggyengül, másrészt bizonyos hajlamosító tényezők (pl. nehéz fizikai munka, székrekedés, vizeletürítési zavar, köhögés, hirtelen mozdulat, terhesség, hasüregi daganat, folyadékgyülem stb.) hatására a hasűri nyomás – a hasprés – emelkedik, a hasüreg szervei előboltosulnak és sérv keletkezik.

Egy kis tudomány

A sérvet a sérvkapu, a sérvtömlő és a sérvtartalom alkotja.

A sérvkapu a hasfalnak azon helye, amelyen át a sérv a hasüregből előtüremkedik. Lehet gyűrű alakú (pl. a köldöksérvnél) vagy akár ferde irányú és hosszabb lefutású is (ilyenkor sérvcsatornáról beszélünk).

A sérvtömlő hasi hashártyának a sérvkapun át kitüremkedett része, ami cseresznyétől emberfej nagyságú lehet. A sérvtömlőnek nemcsak a nagysága, hanem az alakja is rendkívül változó. Lehet körte (lágyéksérv), tojás (combsérv) vagy golyó alakú (köldöksérv). Az említett sérvformák eléggé jellegzetesek, de elmosódhatnak, mihelyt a sérv bizonyos nagyságot ér el.

A sérvtartalom a sérvkapu helyzetétől függően bármelyik hasi szerv lehet, mégpedig minél mobilisabb a szerv, annál hajlamosabb sérvképzésére. Leggyakrabban vékonybél, cseplesz (bélfodor) vagy mindkettő található a sérvtömlőben. Előfordul, hogy a féregnyúlvány is belekerül a sérvtömlőbe, sőt akár appendicitis („vakbélgyulladás”) is lejátszódhat itt, ami könnyen összetéveszthető a sérvkizáródással. A sérvtartalom ritkán lehet még gyomor, epehólyag, belső női nemi szervek, míg a rekeszsérvben lép- és májrészlet is előfordul.

Veleszületettek és szerzettek, külsők és belsők

A sérvek lehetnek veleszületettek és szerzettek, aszerint, hogy sérvtömlőjük az embrionális életből maradt-e vissza vagy később keletkezett.

Egy másik szempontból történő felosztás szerint a sérvek lehetnek külsők és belsők, aszerint, hogy a testfelszín felől tapinthatók vagy pedig a hasüregen belül helyezkednek el. Az elsőre jó példa a nagyon gyakori lágyéksérv, míg a másikra a mostanában (a modern vizsgálóeszközöknek köszönve) szintén mind gyakrabban diagnosztizált rekeszsérv.

Nagyon fontos a sérveknek egy másik felosztása is, melynek alapját az képezi, hogy visszahelyezhetőek-e a hasüregbe vagy sem.

A visszahelyezhető, reponibilis sérvek esetén a sérvkapu előtt fekvő sérvtartalom a hasüregbe könnyen visszahelyezhető.  Ebbe a csoportba tartozik az összes szövődmény nélküli sérvféleség.

A vissza nem helyezhető, irreponibilis sérv esetén a sérvtartalmat csak részben vagy egyáltalán nem sikerül visszahelyezni a hasüregbe. Néha nagy nehézséggel sikerül ugyan a visszahelyezés, de a sérvtartalom hasüregben tartása lehetetlen.

A sérvek irreponábilitását a következő szövődmények okozzák: összenövések, gyulladások, a túlságosan nagy sérvtartalom és a kizáródott sérv.

Az elhelyezkedés helye szerint a külső sérvek leggyakrabban lágyék-, köldök-, comb- és epigasztriális (gyomortáji) sérv formájában jelentkeznek.

Milyen tüneteket okoznak?

A külső sérvek objektív és szubjektív tüneteket okoznak. Objektív tünet a látható, tapintható, köhögésre, préselésre nagyságát változtató „dudor” és ennek hasüregbe való visszahelyezése után a kitapintható sérvkapu.

Szubjektív tünet a változó intenzitású, mozgásra, terhelésre fokozódó fájdalom (ezek a fájdalmak álláskor, járáskor fokozódnak). A sérvtömlőben lévő belek (ritkán húgyhólyag) miatti puffadás, székelési és vizelési zavarok (emésztési zavarok, székrekedés, gyakori vizelési inger) alakulnak ki.

A legtöbbször csak a műtét segít

Konzervatív eljárásoktól gyógyulás csak a csecsemők köldöksérve esetén várható. A felnőttkori sérvek véglegesen csak műtéti beavatkozással gyógyíthatók. A sérvműtét egy teljesen kidolgozott típusműtét, melynek így alig van kockázata. Ha a sérv kizáródott, akkor már komolyabb szövődmények lehetőségével is számolni kell. Mivel minden sérv esetén fennáll a kizáródás veszélye, ezért a műtéti javallat minden sérves betegnél – legyen az idős vagy fiatal –fennáll.

A sérvműtét lényege a sérvtömlő kipreparálása, a tömlő megnyitása, a sérvtartalom visszahelyezése, a felesleges tömlőrész eltávolítása és a sérvkapu zárása. A sérvműtéteket legjobb választott: a beteg és az orvos által közösen megbeszélt időben végezni. 

Általánosságban 2–6%-os sérvkiújulással lehet számolni. Sérvkötő viselése csak akkor ajánlható, ha a műtéti megoldás valami miatt ellenjavallt.

Kizáródott sérv = akut hasi katasztrófa

A sérvek leggyakoribb és legveszélyesebb szövődménye az akut hasi katasztrófához is vezethető kizáródott sérv (hernia incarcerata). Ilyenkor a sérvtömlőben lévő sérvtartalom kiszorul a sérvkapun, vagyis nem képes a hasüregbe visszacsúszni. A kizáródott sérv tartalma legtöbbször bélkacs vagy cseplesz.

Kizáródás esetén a sérv fájdalmassá, feszessé, visszahelyezhetetlenné válik. Ha bélkacs záródott ki vagy a kizáródott cseplesz a hasüregben bélleszorítást végez, bélelzáródásos („bélcsavarodásos”) tünetek alakulnak ki. A kizáródott bélszakaszt tápláló erek leszorítása kezdetben pangást, majd bélelhalást, később a baktériumoknak az elhalt és áteresztővé váló bélfalon történő átjutása következtében hashártyagyulladást okoz.

Kapcsolódó cikkek

ISSN 2334-6248 - Elektronikus folyóiratunk havonta jelenik meg. ©2019 Fókusz. Minden jog fenntartva!
Design by predd | Code by tibor