- Heti Ajánlat
- Természet
- Történelem
- Kultúra
- Nyelvtudomány
- Életmód
- Technika
- Tudósok
- Közélet
- Diákoldal
- Olvasóink küldték
- Tanítástan
- Pszichológia
e-Learning
- Tudta-e?
- hogy a gyermekeknek naponta legalább fél liter tejet kellene inniuk ahhoz, hogy a csontozatuk megfelelően fejlődjön, erősödjön?
156. szám - 2017. szeptember
Figyelj!A figyelemAzt hiszem, az emberi létnek és működésnek, nincs még egy ilyen komplex és fontos eleme, mint amilyen a figyelem. A kognitív, megismerési folyamatok, és a viselkedés egészében, elképzelhetetlenek a figyelem nélkül.
|
8
|
Fontos szerepe van az észlelésben (percepcióban), a tanulásban, gondolkodásban, stb. „A figyelem együtt jár az észleléssel, az információk rögzítési szándékával, és az információkkal végzett műveletekkel is (Cziegler, 2001 és 2005)”. Mondhatjuk azt, hogy nélküle, a körülöttünk lévő ingerek univerzumától, egy-kettő szétesne az olajozottan működő ember. Egy ilyen ingerekben gazdag környezetben, mint amilyenben élünk, csak akkor lehet hatékony a viselkedés, ha az észlelő- és a mozgásszervező rendszert nem terheli túl a beérkező információk tömege. A figyelem valójában szelekció. Pontosabban, fókuszálás, fenntartás, váltás, megosztás, stb. A külső és belső környezetünkből jövő ingerek közötti szelekciót jelenti. Hogy a felénk zúduló ingerek áradatából mit fogunk észlelni, azt a figyelem határozza meg. A figyelem az, ami kiemeli, pontosabbá, élesebbé teszi észlelésünket, optimális feltételeket teremtve ezzel az információk felfogásához és feldolgozásához - írja Fazekasné dr. Fenyvesi Margit, A pedagógiai diagnosztika elméleti és gyakorlati tartalmi megújítása című internetes tankönyvében. A szakemberek szerint, a figyelmi működés nem tekinthető önálló megismerési folyamatnak, és ezért, nem is lehet különállóan, más megismerési folyamatokon kívül vizsgálni. Érdekesnek tartom azt a leírását, ami szerint - „A figyelmi működés egy mozgatható reflektorra hasonlít, melynek fényét ráirányíthatjuk a bennünket érdeklő dolgokra, kiemelve azt a környezetében levő, homályban maradó tárgyak közül. A reflektor fókuszát szűkítve a megvilágított terület kisebb lesz, de élesebben, részletgazdagabban látjuk. Ha szélesítjük a fókuszt, nagyobb területet, több dolgot tekinthetünk át, de ezeket már nem látjuk olyan élesen.” A figyelem biztosítja az optimális feltételeket az információk felfogásához és feldolgozásához, azzal, hogy kiemeli, pontosabbá, élesebbé teszi észlelésünket, lehetővé teszi a környezethez való alkalmazkodást és végül is, a túlélést is. A figyelem kutatásának története, a kísérleti pszichológia kezdeteivel köthető össze, de már korábban is foglalkoztatta a filozófusokat. A 19. században, a pszichológiai kutatások egyik központi problémája volt. Wilhelm Wundt (1832-1920) kísérleti laboratóriumában a figyelem számos tulajdonságát azonosította, a tapasztalt megfigyelő élményeit elemezve. Ugyanúgy, William James (1842-1910) munkásságában is központi jelentőségű volt, a figyelem. De mindezek ellenére, hosszú időn keresztül nem volt a pszichológiai kutatások fókuszában, elsősorban azért, mert a figyelem és a tudatosság, vagy akár a figyelem és a mentális rendszer irányultsága, aktivitása igen nehezen választható el. A jó ideig uralkodó behaviorista pszichológia kutatói is kénytelenek voltak foglalkozni vele, mint pl. a neobiheviorista C. Hull is (1884-1952), az inger-reakció kapcsolatok elemzésekor, amikor az a probléma merült fel, hogy egy adott ingerhez társított több reakció közül melyik váltódik ki. A modern figyelemkutatások a pszichológia gyakorlatából és a kommunikációs technika eredményeiből (és követelményeiből) erednek. Kezdetben második világháborúban felmerült haditengerészeti és a légierőben felmerülő problémákat kutatták, mint amilyenek a megfigyelők pontatlansága, a megfigyelők teljesítményének ingadozása voltak. A későbbiekben az emberi teljesítmény leírása vált központi kérdéssé. Az elektronikus kommunikáció és az információelmélet fogalomtárát alkalmazták, amikor a pszichológiai szakterminológiába is bekerült a csatorna, az átviteli kapacitás, a zaj, a redundancia, stb. fogalmak. E fogalomrendszer segítségével vált e témakör a kognitív pszichológia lényeges területévé, az angol figyelemkutatók jóvoltából. Így lett pl. a modern figyelemelméletek kiindulópontja, Broadbent szűrési modellje (1958), amely a kognitív pszichológia első általános modelljét is jelenti. A továbbiakban, az 1960-70-es években számos információ feldolgozási elmélet és modell született meg, és valamennyi jelentősen gazdagította a figyelmi működéssel kapcsolatos ismereteinket. Ezekben különböztették meg először az automatikus és kontrollált/figyelmi folyamatokat (pl. Shiffrin-Schneider 1977), a párhuzamosan folyó figyelemelőttes, és az egymás utáni lépésekből álló figyelmi működéseket (pl. Neisser 1967), a feldolgozás egymást követő szakaszainak elkülönítési lehetőségeit (pl. Sternberg 1969) vagy az egyes feldolgozási műveletek kapcsolatának a szakaszok egymásutániságától eltérő egyéb elveit (pl. Eriksen-Eriksen 1974. –írja, az Általános pszichológia tankönyve (Csépe V., Győri M., Ragó A. Osiris Kiadó). A 20. században fordult többek között a figyelem mechanizmusának élettani folyamatai felé is, amikor is megszületett az idegtudományok egyik alapvető felfedezése. Moruzzi és Magoun 1949-ben írta le azt az agytörzsből eredő rendszert, az agytörzsi felszálló aktivációs rendszert (ARAS), mely az ingerlés modalitásától függetlenül összegzi a beérkező ingerület mértékét, és az ingerületi szintnek megfelelően serkenti az agykérgi működéseket. De csak 1973-ban, Kahneman jóvoltából vált a figyelemelméletek meghatározó elemévé. Hallási és látási kísérletek folytak a figyelem kutatásában, utána a téri figyelmet is górcső alá vették, pl. hogy mekkora területre tudunk figyelni, vagy hány területre figyelünk, egyszerre csak egyre vagy többre is, stb. A figyelem kutatásának új lendületet adott a figyelmi folyamatokért felelős idegrendszeri mechanizmusok megismerése, főleg a figyelmi zavarok kutatása modern technikai eszközök felhasználásával. Az észlelőrendszer helyi zavarait elemző neuropszichológiai adatok mellett, áttörést jelentett a kilencvenes évektől alkalmazott modern képalkotó eljárások, a pozitronemissziós tomográfia (PET) és a funkcionális mágneses rezonanciás képalkotás (fMRI), így a jelenlegi tudásunkat a figyelmi mechanizmusokról, a klasszikus pszichológiai kísérletezés, a neuropszichológiai eredmények, az eseményhez kötött agyi aktivitás, a modern képalkotó eljárások és az elemző (sejtek vagy sejtcsoportok aktivitását vizsgáló) idegélettani kutatásoknak köszönhetjük. Felhasznált irodalom: 1. http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/2011_0001_520_altalanos_pszichologia_1/ch21.html |
Kapcsolódó cikkek
- Hogyan tovább külön
- A szociális háló eszköze - a szokások ápolása
- „Lemenni gyerekbe”
- A szociális háló eszköze - az ölelés
- A szociális háló eszköze - a beszélgetés
- A jelen társadalmunk lelki állapota
- Ismerd fel időben!
- Amire mindenkinek szüksége van: Én-idő
- A Hübrisz-szindróma
- Hogyan bírkózzunk meg az őszi újrakezdéssel
- A színek és emberek
- Mindig és mindenkor, játszani jó!
- A társas háló, mint erőforrás
- A demencia a változó, digitális világban
- Elválni, hogy együtt maradni
- A szorongás világa lettünk
- A feladattudat kérdéséről
- Gondolatok az ambícióról és aspirációról
- Az erkölcs és fejlődése
- Mi kell a sikerhez?
- A munkahelyi klíma
- A pszichés klíma fontossága
- A szorongásról pszichológusszemmel
- A jelenünk, az aggodalom ideje
- Gondolatok az elfogadásról
- „Sötét Triád”
- A jövő és a jövőkép
- A modern kor kulcsszavai: kompetenciák és a kompetencia térkép
- Specifikus, tantárgy-specifikus kompetencia
- Generikus kompetencia fajták
- Kompetencia fajták
- Kompetencia
- A mindennapjaink része, a fegyelem
- Megküzdési stratégiák fontossága
- Félelem az elmúlástól
- A párkapcsolati dinamika
- Miként vernek át minket számok, grafikonok, statisztikai adatok segítségével
- A boldogság keresése
- Mi történik a világgal - a szuperego meghibásodása
- Az élet értelme
- A felejtés rejtelmei
- A kommunikáció személyessége
- A framing vagy keretezés, mint manipulációs módszer
- A boldogság titka
- Felelősségvállalás
- Mindennapi kommunikációnk, a manipuláció
- Önfeladó kapcsolatok
- Mindennapunk, a közöny
- A poszttraumás stressz zavar
- Áldozati bárány a közösségben
- A gyűlölet hálójában
- Az emberi értékek és az értékvesztés
- Az emberi értékek és az értékvesztés
- Menekülés önmagunk elől
- Segélygyűjtések margójára
- Az elvárások valóságalakító hatása
- Hangulat, érzelem
- Kiégett emberek világa
- Nézzünk be önmagunkba
- Csoportban – közösségben
- A kudarc az élet velejárója
- A határnélküliség hozadéka
- Iskoláskorú gyermekek kognitív fejlődésének és fejlesztésének egészségpszichológiai vonatkozásai
- A mentális zavarok megbélyegzése
- Az önkezű vég sodrásában
- Kóros önimádat
- A mobiltelefon-kor hátulütői
- Az ajándékozásról pszichológus szemmel
- Ha gond van a figyelemmel
- Az óvoda szerepe az értékek újrateremtésében
- A figyelem
- Emlékezetünkről
- Emlékezetünkről
- Amikor a párkapcsolat veszélybe kerül
- A viselkedés
- A kapcsolattartás félelmei
- Önellentmondásos üzeneteink
- A személyes légbuborékaink
- A manipulálás rövid története
- A kényszeresség világa
- A kontroll helye
- A manipuláció
- Érzelem és motiváció - Lelki világunk dinamikus oldala
- A személyiségzavarok mássága
- Magunkkal hozott viselkedésminták
- Adalék az emberi kapcsolatok megismeréséhez
- Az én, és annak védelme - Az ÉN, az ego
- Deviancia a szocializálódás útjain
- A kitaszítottság szorongása - a szégyen
- Az én, és annak védelme
- Az értéktelennek tartás szorításában
- Okok és megoldások
- A belső konfliktusok
- Szülői attitűdök és személyiségfejlődés
- A konfliktusok világában
- A doroszlói énekes Babosok
- A kóros gyermekszeretetről
- Társas intelligenciánk képességei
- Kiútkeresés érzelmeink fogságából
- Elkényeztetett nemzedékek
- Szorongás nélkül a szorongásról
- Változás és újrakezdés
- Felfedezettjeink
- Természettudományos műveltség
- Érzelmi zsarolás
- Az érzelmi incesztus
- Tegnapból a mába érkezve
- A mindennapi testnevelés
- Tudás, tehetség, támogatás
- Olvasóink ajánlata