Tudta-e?
hogy kiterjesztett napelemtábláival jelenleg a Nemzetközi Űrállomás az éjszakai égbolt legfényesesbb "csillaga", ennek következtében a Vénusz a második helyre szorult?

143. szám - 2016. augusztus 1.

Egészségügy

Humán papilloma vírus okozta fertőzések

A méhnyakrák és a nemi szervi szemölcs problematikája
Dr. CELLER Tibor | a szerző cikkei

6

A méhnyakrák és a nemi szervi szemölcs esetében a kórokozók egyaránt a papovavírusok közé tartozó humán papillomavírusok (HPV). Jelenleg mintegy 100 papillómavírust ismerünk. A HPV 6 és HPV 11 az alacsony onkogén kockázatú, míg a 16, 18, 31, 33, 35, 42 jelzésű kórokozók a magas onkogén kockázatú vírus-altípusok közé tartoznak. A HPV 6 és 11-es típusnak elsősorban a nemi szervi szemölcs (condyloma acuminatum) és a gégepapilloma kialakulásában, míg a HPV 16 és 18-as típusnak a méhnyakrák (cervix carcinoma) fellépésében van szerepe. A HPV-vírusok ritkán a pénisz, a végbél, a szájüreg, a garat és a nyelőcső rákos megbetegedését is okozhatják.

A HPV az egész világon megtalálható, viszont a különféle genitális HPV-törzsek elterjedése jelentős földrajzi és etnikai különbségeket mutat. Egyes alfajok gyakorlatilag csak Észak-Amerikában, míg mások főleg Afrikában találhatók. Az európai lakosság genitális HPV-fertőzöttségének aránya 20–40 százalék. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy a fertőzöttek mindegyike rákra hajlamos, hiszen szerencsére csak az érintettek 3–4%-ánál mutatható ki rákmegelőző állapot vagy már kifejlődött daganat.

A szexuális úton terjedő HPV-fertőzés valószínűségét a korai szexuális élet és a gyakori partnerváltás növeli. Kockázati tényezőt jelenthetnek még az egyéb szexuális úton terjedő betegségek, mint pl. a Chlamydia-fertőzés, vagy a nemi szervi herpesz tartós fennállása, továbbá a makacs gyulladások, a hormonális fogamzásgátlók szedése, a genetikai hajlam, illetve az immunrendszer gyengítését eredményező tevékenységek, mint például a drasztikus fogyókúra vagy a tartós stressz.

A nőgyógyászati szűrés fontossága

A méhnyakrák világszerte a nőket fenyegető második leggyakoribb rosszindulatú daganat. A fejlett országokban 100 ezer lakosra évente 10 új megbetegedés esik, a fejletlenebb országokban ez az arány ennek négyszerese.

Az újszülött leánygyermekek 2,3%-a számíthat arra, hogy élete folyamán méhnyakrákos lesz. Az esetek többsége 30-40 éves korban jelentkezik.

Szerbiában a méhnyakrák szűrése megoldott, de sajnos a nők tekintélyes hányada nem él ezzel a lehetőséggel, részben ezért nem ismerik fel korai stádiumban a betegséget. A szűrés szempontjából a legfontosabb a rendszeres, évente végzett nőgyógyászati, illetve citológiai  (sejttani) vizsgálat, az ún. Papanicolau-teszt, valamint a HPV detektálására alkalmas sejtminta vétele a polimeráz láncreakció elvégzése céljából.

Nagyon fontos tudnivaló, hogy a kezdő stádiumban felfedezett méhnyakrák túlélési aránya a kezelés után 100%-os! A szűrővizsgálatok kezdetének ajánlott időpontja a 18. életév, illetve a nemi élet megkezdésének kezdete.

A méhnyakrákról már évtizedek óta ismeretes a vírusos eredet

A méhnyakrákot már több mint 40 évvel ezelőtt szexuális úton terjedő betegségként, illetve fertőzésként értelmezték. Ezekben a daganatsejtekben minden esetben megtalálható a magas rizikójú HPV víruscsoport örökítőanyaga, azaz DNS-e. Az anális karcinómában szenvedő betegek 55%-ában találtak HPV 16 antigénnel szemben szeropozitivitást, azaz megerősítő laboratóriumi eredményt. A szexuális átvitelt alátámasztó adat, hogy hímvesszőrákban szenvedő férfiak feleségei között igen magas számban fordulnak elő méhnyakrákban megbetegedett asszonyok.

A méhnyakrák hátterében az onkogén HPV-k által okozott perzisztáló (folyamatosan fennálló) fertőzés áll. Kezdetben ezek a vírusok csak kisebb-nagyobb méhnyak-rendellenességeket okozhatnak, rákmegelőző (precancerosus) állapotokat okoznak, majd az immunrendszeren áll, hogy ezek a sejtelváltozások visszafejlődhetnek, avagy átmennek méhnyakrákba. Szerencsére a rákmegelőző állapotokat nőgyógyászati szűréssel észlelni lehet, és már ekkor szükséges közbelépni, megelőzve ezzel a rosszindulatú daganat kialakulását.

A méhnyakrák megelőzése két szinten lehetséges: az elsődleges prevenció megakadályozza a fertőzés kialakulásának lehetőségét (idejekorán védőoltás adása), míg a másodlagos prevenció a már említett rendszeres nőgyógyászati szűrésen alapul.

Az onkogén vírusok átkódolják a megtámadott sejtek génjeit

Az onkogén vírusok – bejutva a szervezetbe – beépülnek az egészséges sejtekbe, köztük olyanokba is, amelyek feladata a szövetek saját elöregedett sejtjeinek pótlása. A sejtek normális működését úgy „kódolják át”, hogy többé azok már nem csak a körülöttük lévő szövetek épségének fenntartását végzik, hanem a bennük lévő vírusokat is megsokszorozzák. A fertőzött sejtben emellett olyan láncreakciók indulnak meg, amelynek következtében a sejt fokozatosan elveszti a környező sejtekkel való kapcsolattartás képességét, egyre gyakrabban és szabályozatlanul osztódik, végül „kontroll nélküli” ráksejtté alakul át.

A nemi szervi szemölcs a leggyakoribb szexuális úton terjedő vírusos betegség

A nemi szervi szemölcs a human papillomavírus alacsony onkológiai kockázatú típusai által kiváltott jóindulatú növedék, mely az anogenitális régió (nemi szervek és végbél környéke) bőrén, illetve nyálkahártyáján jelenik meg. Világszerte a leggyakoribb szexuális úton terjedő vírusos betegségként tartják nyilván, a WHO (Egészségügyi Világszervezet) évente mintegy 630 millió új esetet regisztrál!

A betegség lappangási ideje általában hosszú, akár több hónap vagy év is lehet. Ez azzal függ össze, hogy a vírus, mely elsősorban a hám aktívan szaporodó legalsó (bazális) sejtrétegét fertőzi meg, majd a sejtbe való behatolás után gyakran egy nyugvó fázisba megy át. A HPV – szemben más vírusokkal – nem okozza a megtámadott sejtek szétesését, hanem a fertőzés a hámfelszínről leváló vírusfertőzött sejtek révén terjed tovább. Miáltal a vírusfehérjék nem kerülnek ki a megtámadott sejtekből, nem kerülnek a véráramba, így nem kerülnek direkt kapcsolatba az immunsejtekkel sem, vagyis nem alakulnak ki a specifikus citotoxikus T-sejtek, melyek a fertőzött sejteket elpusztítanák. A korlátozott immunválasz miatt a nemi szervi szemölcsöknek mindössze 10–30%-a gyógyul meg spontán.

Hegyes függöly, cimbalomszeg, kakastaréj

A condyloma acuminatum (hegyes függöly, cimbalomszeg, kakastaréj) klasszikus képe változó számú és méretű szemölcs megjelenését jelenti a nemi szervek, a végbélnyílás, a gát, a lágyékhajlat és a szeméremdomb területén. A szemölcsök a fertőződést követő 16 hónap múlva jelennek meg apró, puha, nedves, rózsaszín vagy vörös duzzanatok formájában, melyek gyorsan nőnek és kocsányossá válnak. Adott területen általában több is található belőlük, érdes felszínük karfiolszerű képződményekké teszi őket, ami első pillanatra igen csak riasztó látványt nyújt. Kövér egyéneknél a hajlatokban a fellazult bőrön széles alapon ülő növedék is kialakulhat. Ennek a növedéknek a felszíne könnyen válik hámfosztottá, ezáltal közös fürdőben, strandon fertőző forrássá.

A diagnózist a jellegzetes klinikai kép alapján könnyen fel lehet állítani, de ezt a legtöbb esetben más módon is igazolni szokták. Általában biopsziás mintát vesznek citológiai, hisztológiai (szövettani) vizsgálat, illetve HPV- tesztek elvégzése céljából. A rutin diagnosztikában napjainkban világszerte az ún. polimeráz láncreakciót (PCR) alkalmazzák. Szokatlan klinikai manifesztációk a diagnózist megnehezíthetik, ezekben az esetekben segítséget nyújthat az ecetsav próba. A gyanús elváltozás 5%-os ecetsavval történő beecsetelésekor az elváltozás elfehéredik.

A kezelés célja a fertőzés okozta elváltozások eltüntetése, amire számos módszer használatos: lokálisan alkalmazott citosztatikumok (podofillin, podofillotoxin, 5-fluorouracil, bleomycin), különféle műszeres beavatkozások: krioterápia (fagyasztás), diatermiás koaguláció (elektromos kés), széndioxid lézerkezelés, sebészi kimetszés, illetve nem specifikus immunstimuláció, vagyis a szervezet nem kielégítő immunvédekezésének a fokozása (pl. helyileg alkalmazott interferon vagy imiquimod tartalmú kenőcs, vagy szájon át kúraszerűen szedett inozin-acedoben-dimepranol). Az interferon-kezelés igen költséges és gyakoriak a mellékhatások. A széndioxid lézerkezelés és a sebészi beavatkozás más kezelés sikertelensége és kiterjedt elváltozások esetén javasolt. A módszerek hatékonysága között jelentős különbség nincs, és a recidíva, vagyis a kiújulás előfordulásának gyakorisága sajnálatosan magas minden módszer alkalmazása esetén.

A szexuális partner vizsgálata és kezelése ajánlatos

A megelőzés szempontjából a szexuális partner vizsgálata és kezelése ajánlatos. Az orvosnak a beteget fel kell világosítani arról, hogy betegsége fertőző. A partnerek többsége azonban már valószínűleg fertőzött, még akkor is, ha látható eltérései nincsenek. Emellett a beteg a condyloma eltávolítása után sem tekinthető fertőzésmentesnek, hiszen a környező, épnek tűnő szövetekben a vírus jelen lehet, mint ahogy látszólag tünetmentes személyek is hordozhatják a vírust. A védőgumi (kondom) használata megakadályozhatja a fertőzés terjedését a nem fertőzött partnerre, valamint az új partnerekre.

Szerencsére a világban 2006-ban törzskönyvezett méhnyakrák-ellenes védőoltással a condyloma kialakulása is megelőzhető. A vakcinát, amely a méhnyakrákért felelős 16-os és 18-as, valamint a genitális szemölcsök kialakulását előidéző 6-os és 11-es típusú humán papillomavírus okozta fertőzést hivatott megelőzni. A vakcina elsősorban a még szexuális életet nem élő serdülőknek (9–15 éves) javasolt.

ISSN 2334-6248 - Elektronikus folyóiratunk havonta jelenik meg. ©2017 Fókusz. Minden jog fenntartva!
Design by predd | Code by tibor