Tudta-e?
Hogy Kínában hivatalosan ötvenöt különböző nemzetiség él!

2. szám - 2007. június 11.

Orvostudomány

Betegségeket okozó mikroszkopikus gombák

A gombáknak mintegy százezernyi különböző fajuk ismeretes szerte a világon.
Dr. Celler Tibor

1
Mivel a gombáknak a növényekre és az állatokra is jellemző tulajdonságai egyaránt vannak, a biológusok előszeretettel sorolják őket külön rendszertani kategóriába. A gombák ugyanis helyhez kötöttek, mint a növények, de nem képesek fotoszintézisre, hanem ugyanúgy szerves anyagokból képesek csak élni, mint az állatvilág képviselői. Rendszerint elhalt növényi és állati sejtekből táplálkoznak, így a természetes körforgalomban az újrahasznosítás feladatát töltik be.

Mintegy százezernyi különböző fajuk ismeretes szerte a világon. Gombafélék gyakorlatilag mindenütt előfordulnak a földön, a talajban, a vizekben, a levegőben, a közvetlen környezetünkben, sőt, az élő szervezetekhez, növényekhez, állatokhoz kötődve, velük, bennük élve is. Az emberi szervezetben is folyamatosan jelen vannak, ezen "lakótársak", többségük azonban ártalmatlan, csak ritkán okoz kárt a "gazdaszervezetnek".

Betegséget okozó (kórokozó) gombaféle mintegy másfélszáz van, ezeknek is csak körülbelül a tizede nevezhető gyakorinak. A kórokozó gombákat a mikrobiológusok három fő csoportba osztják: sarjadzógombák, penészgombák, és a bőrön megtelepedő ún. dermatofitonok (fonalas gombák). Mindhárom csoportban vannak az emberi szervezetre is ártalmas, betegséget okozható gombafajok.

A leggyakrabban a sarjadzógombák okoznak betegséget, közülük is elsősorban a Candida albicans, a fehér sarjadzógomba. Ez a gombafaj gyakorlatilag mindig jelen van az egészséges emberek bőrének felszínén, illetve bélrendszerében is. Általában ártalmatlan, de olykor helyi fertőzéseket idézhet elő a bőrön, a körmökön, a hüvelyben, a szájban vagy az orrmellék-üregekben. Súlyos károsodást ritkán okoz, többnyire csak olyan emberek szervezetében, akiknek a védekező rendszere gyenge, vagy akiknek a testében idegen anyag van (például vénás katéter). Fertőzés akkor is kialakulhat, amikor valamilyen ok miatt felborul a szervezet mikrobiológiai egyensúlya, például antibiotikumos kezelés során nemcsak a kórokozó, hanem a szervezetet segítő, "barátságos" baktériumok is kipusztulnak. Ez utóbbiaknak lenne ugyanis a feladata a gombák elszaporodásának féken tartása.
A penészgombák között is vannak teljesen ártalmatlanok - ilyen például a különleges sajtokon, például a márványsajton lévő nemes penész. Van azonban jó néhány ártalmas, kórokozó gomba is, mely főként az immunológiailag legyengült szervezetet támadja meg. A penészgombák által okozott megbetegedések ritkák.

A gombák harmadik nagy csoportját az emberi bőrön és a körmökön megtelepedő kórokozók, a dermatofitonok adják. Egyes fajtái csak felületi sérülést, bőrpírt idéznek elő, mások mélyebb fertőzést okozhatnak. A dermatofita gombák fonalszövedéke behatol a bőr belsejébe is. Mivel a 37ºC alatti hőmérsékletet szeretik, többnyire külsőleg támadják a gazdaszervezetet. A bőrgombásodás 80 százalékát a dermatofiták okozzák, de megfelelő körülmények között a sarjadzó gombák is jól érzik magukat a bőrön, illetve a kéz és a láb körmein is. Sajnos, általában igaz a gombák mindhárom formájára, hogy igencsak alkalmazkodó képesek, könnyen terjednek a testnedvekkel is, így a gombás betegségek ritkán korlátozódnak egyetlen szervre.

Kapcsolódó cikkek

ISSN 2334-6248 - Elektronikus folyóiratunk havonta jelenik meg. ©2020 Fókusz. Minden jog fenntartva!
Design by predd | Code by tibor