- Heti Ajánlat
- Természet
- Történelem
- Kultúra
- Nyelvtudomány
- Életmód
- Technika
- Tudósok
- Közélet
- Diákoldal
- Olvasóink küldték
- Tanítástan
- Pszichológia
e-Learning
- Tudta-e?
- A rulettet Blaise Pascal, francia matematikus találta fel.
146. szám - 2016. november 1.
1. részAz én, és annak védelmeAz ember, az emberi viselkedés egyik alapvető jellemzője az önmagunkról való tudás, hogy meg tudjuk különböztetni magunkat, másoktól. Ha a tükörbe nézek, ÉN vagyok ott.
|
6
|
Van nevem, testem, nemem, én vagyok ott, mindazzal a tudással, érzelmekkel, a viselkedésemmel, amit eddigi életem folyamán megéltem és tettem. Az én, az éntudat, fokozatosan fejlődik ki a környezettel való folyamatos interakció, dialógus útján. Kezdetben az én külső, egybeolvad az anyával, majd fokozatosan szétválik Én-re és anyára, majd én-re és a másokra. A személyazonosság az, ami segít a másoktól való megkülönböztetésben. Valójában az ember, egy-egy egyedi, és megismételhetetlen személyiség. A személyiség szerkezetével tüzetesebben elsőként S. Freud foglalkozott, és hozzá fűződik az „ÉN” felismerése és fogalmának meghatározása, az id, illetve ösztön- én, és a szuperego, a felettes-én mellett. Az „ÉN” illetve az EGO, azt jelenti, hogy valaki magát különálló lényként éli meg. Freud szerint az ego személyiségünk végrehajtó szerve, döntést hoz arról, hogy az ösztön-én, az id mely impulzusai megfelelőek és hogyan elégíthetőek ki, hisz az id, az ösztönök azonnali kielégítésére, az örömök megszerzésére törekszik. A szuperego, a társadalmi értékek és erkölcsi normák belső kivetülése, ő dönti el, hogy egy-egy cselekedetünk jó vagy rossz-e. Életünk folyamán különböző ingerek bombáznak bennünket, sérelmek és kudarcok érnek, feszültségek keletkeznek, amelyek felborítják a személyiség egyensúlyát. A szervezetünk pedig igyekszik helyreállítani az egyensúlyt, homeosztázisra törekszik. Az egyén igyekszik az ilyen rossz hatásoktól, dolgoktól védekezni, megpróbál megküzdeni velük. A szorongás enyhítésére, a konfliktus kontrolálására a személyiség nem tudatos, pszichés folyamatokat indít be, amelyekkel megpróbálja megakadályozni az önértékelés fenyegetettségét, megakadályozni, hogy stressz illetve szorongás alakuljon ki. Ezen elhárító mechanizmusokat is Freud ismerte fel, azonban lánya, Anna Freud dolgozta ki a részletes koncepcióját. Anna Freud szerint elhárító mechanizmusoknak nevezzük azokat a stratégiákat, amelyek segítségével az emberek megküzdenek a negatív érzelmekkel. Megállapították, hogy számtalan ego-védő technika létezik, amelyek koronként, kultúraként változóak, és amelyeknek alakulását erősen befolyásolják az adott társadalom elvárásai. Ha csoportosítani akarjuk, ezeket az én-védő mechanizmusokat valójában három csoportba sorolhatjuk be. Az első az, amikor a lelki egyensúlyt, az elviselhetetlen inger észlelésének megváltoztatásával érjük el. A második csoport az, amikor az inger jelentőségét változtatjuk meg, a harmadik pedig az, amikor az inger megsemmisítésére aktív intézkedéseket tesz a személy. Az elviselhetetlen inger észlelésének megváltoztatása az, amikor semmibe vesszük, nem vesszük figyelembe például az elviselhetetlen gondolatot. Négy ilyen én-védő mechanizmus tehető ide: 1. az elfojtás, az a stratégia, amikor a fájdalmat, félelmet keltő emlékeket, memória tartalmakat egyszerűen kiűzzük a tudatból a tudattalanba. A fájdalmas tapasztalatok nem válhatnak tudatossá. Ez egy igencsak energiaigényes stratégia, mert az elfojtott tudattartalmak mindenáron igyekszenek a tudatba, a felszínre kerülni. Ezt sokszor kerülő úton teszik meg. Az elfojtás igen nagy pszichés erőket igényel, leköti az energiát, zavart keltve a munkában, tanulásban, a koncentrációban. Diszfunkcionálissá teszi az egyént, aki gyakran alkalmazza. Az elfojtás lényegében, a többi elhárító mechanizmus forrása. A tagadás a 2. én-védő mechanizmus ebben a csoportban. A zavaró érzéseket, impulzusokat, a vágyakat jelentéktelenné teszi és kiutasítsa a tudatból. „…az adott esemény bekövetkeztének, vagy az adott állapot fennállásának elutasítása”, például az alkoholisták esetében, a függőség tagadása. A 3. stratégia az áttolás, amikor az elviselhetetlen elképzelést, érzelmet az eredeti alany helyett egy másikra irányítja az egyén. Erre példa az, amikor a dühítő főnök helyett, hazaérve, a gyereket vagy az állatot veri meg az egyén. A projekció a 4. mechanizmus ebben a csoportban. Projekcióról akkor beszélünk, amikor az egyén saját fel nem ismert, vagy el nem ismert érzéseit másoknak tulajdonítja, másokban látja meg. Általában az idegesít bennünket a másik emberben, amit magunknál nem tudunk elfogadni. Itt, lehetőség van arra, hogy az önmagunkban elfogadhatatlannak látott dolgokat elrejtsük, azonban ezek a tartalmak mégis kifejezésre jutnak. Ezzel felszabadul az az energia, amit az elfojtás felemésztene. Ilyen eset például az, amikor egy házas asszony (vagy férfi, egy másik férfi, ill. nő) iránt érez vonzalmat, ezért a házastársát gyanúsítja hűtlenséggel. A társadalmi korlátok, a szülői nevelés, a vallási előírások azok, amelyek az elhárítás én-védő mechanizmusait életre keltik. Lényegében, ezek a mechanizmusok, az ösztöntevékenységek visszaszorításával, segítik az ember alkalmazkodását, beilleszkedését az emberi társadalomba. |
Kapcsolódó cikkek
- A kitaszítottság szorongása - a szégyen
- A szociális háló eszköze - a szokások ápolása
- „Lemenni gyerekbe”
- A szociális háló eszköze - az ölelés
- A szociális háló eszköze - a beszélgetés
- A jelen társadalmunk lelki állapota
- Ismerd fel időben!
- Amire mindenkinek szüksége van: Én-idő
- A Hübrisz-szindróma
- Hogyan bírkózzunk meg az őszi újrakezdéssel
- A színek és emberek
- Mindig és mindenkor, játszani jó!
- A társas háló, mint erőforrás
- A demencia a változó, digitális világban
- Elválni, hogy együtt maradni
- A szorongás világa lettünk
- A feladattudat kérdéséről
- Gondolatok az ambícióról és aspirációról
- Az erkölcs és fejlődése
- Mi kell a sikerhez?
- A munkahelyi klíma
- A pszichés klíma fontossága
- A szorongásról pszichológusszemmel
- A jelenünk, az aggodalom ideje
- Gondolatok az elfogadásról
- „Sötét Triád”
- A jövő és a jövőkép
- A modern kor kulcsszavai: kompetenciák és a kompetencia térkép
- Specifikus, tantárgy-specifikus kompetencia
- Generikus kompetencia fajták
- Kompetencia fajták
- Kompetencia
- A mindennapjaink része, a fegyelem
- Megküzdési stratégiák fontossága
- Félelem az elmúlástól
- A párkapcsolati dinamika
- Miként vernek át minket számok, grafikonok, statisztikai adatok segítségével
- A boldogság keresése
- Mi történik a világgal - a szuperego meghibásodása
- Az élet értelme
- A felejtés rejtelmei
- A kommunikáció személyessége
- A boldogság titka
- A framing vagy keretezés, mint manipulációs módszer
- Felelősségvállalás
- Mindennapi kommunikációnk, a manipuláció
- Önfeladó kapcsolatok
- Mindennapunk, a közöny
- A poszttraumás stressz zavar
- Áldozati bárány a közösségben
- A gyűlölet hálójában
- Az emberi értékek és az értékvesztés
- Az emberi értékek és az értékvesztés
- Menekülés önmagunk elől
- Segélygyűjtések margójára
- Az elvárások valóságalakító hatása
- Hangulat, érzelem
- Kiégett emberek világa
- Nézzünk be önmagunkba
- Csoportban – közösségben
- A kudarc az élet velejárója
- A határnélküliség hozadéka
- Iskoláskorú gyermekek kognitív fejlődésének és fejlesztésének egészségpszichológiai vonatkozásai
- A mentális zavarok megbélyegzése
- Európai örökségünk a kereszténység - Kell-e hitoktatás?
- Az önkezű vég sodrásában
- Kóros önimádat
- A mobiltelefon-kor hátulütői
- Az ajándékozásról pszichológus szemmel
- Ha gond van a figyelemmel
- Az óvoda szerepe az értékek újrateremtésében
- A figyelem
- Hogyan tovább külön
- A figyelem
- Emlékezetünkről
- Emlékezetünkről
- Amikor a párkapcsolat veszélybe kerül
- A viselkedés
- A kapcsolattartás félelmei
- Önellentmondásos üzeneteink
- A személyes légbuborékaink
- A manipulálás rövid története
- A kényszeresség világa
- A kontroll helye
- A manipuláció
- Érzelem és motiváció - Lelki világunk dinamikus oldala
- A személyiségzavarok mássága
- Magunkkal hozott viselkedésminták
- Adalék az emberi kapcsolatok megismeréséhez
- Az én, és annak védelme - Az ÉN, az ego
- Deviancia a szocializálódás útjain
- Az értéktelennek tartás szorításában
- Okok és megoldások
- A belső konfliktusok
- Szülői attitűdök és személyiségfejlődés
- A konfliktusok világában
- A doroszlói énekes Babosok
- A kóros gyermekszeretetről
- Társas intelligenciánk képességei
- Kiútkeresés érzelmeink fogságából
- Elkényeztetett nemzedékek
- Szorongás nélkül a szorongásról
- Változás és újrakezdés
- A mechatronika oktatásával kapcsolatban felmerülő kérdések
- Érzelmi zsarolás
- Az érzelmi incesztus
- Tegnapból a mába érkezve
- „A jó ügynek nemességet kell nevelni”
- Ünnepeljünk együtt!
- A mindennapi testnevelés
- Azért adta a két kezemet, hogy áldást adjon…
- Tehetség születik
- Olvasóink ajánlata