- Heti Ajánlat
- Természet
- Történelem
- Kultúra
- Nyelvtudomány
- Életmód
- Technika
- Tudósok
- Közélet
- Diákoldal
- Olvasóink küldték
- Tanítástan
- Pszichológia
e-Learning
- Tudta-e?
- Hogy melyik a legrégibb magyar nyelvemlékünk ? A HALOTTI BESZÉD ÉS KÖNYÖRGÉS, 1200 körül keletkezett. Ez az elsõ olyan magyar nyelvű írás, mely komoly irodalmi érték is. A BESZÉD szabad, a KÖNYÖRGÉS szó szerinti fordítás latinból; összesen 274, az ismétlõdõ szavakat csak egyszer számítva 190 szóból áll.
241. szám - 2024. október
A gyógyítás története – 18. részA barokk kori orvoslás fejlődéseA reneszánsztól kezdődően a barokk koron át egészen a felvilágosodás koráig az akadémiai orvostudomány arculata igen jelentős változásokon esett át, megteremtve a modern orvostudomány szerteágazó szakterületeinek és a különféle diagnosztikai készülékeknek, gépezeteknek az előfutárait.
|
2
|
A betegségek feltérképezésének, valamint a gyógyítás újfajta megértésének, elméleteinek, módszereinek időszaka ez. A gyógyítás újjászületését a természettudományok fejlődése, de az új filozófiai, logikai ismeretek is segítették A barokk kori orvoslás a reneszánszkori ismeretekből fejlődött ki a 16. század közepe táján, de ez a medicina a csúcspontját a 17. században és a 18. század elején élte. A reneszánsz végén próbálkoztak először az orvostudományi ismeretek valamiféle rendszerezésével, mint pl. az orvosi tapasztalatok áttekintésével. Ez a folyamat a barokk idején tovább erősödött. A 17. században élt angol orvos, Thomas Sydenham vált a kórtörténet módszertanának kidolgozójává, amiért az angol Hippokratész elnevezéssel illeték. Továbbá a klinikai orvoslás és epidemiológia megalapítójaként ismert. Orvostársai bizalmatlanul tekintett újszerű gyógyászati és betegkezelési módjaira. Gyakorló orvosként a mindennapi tapasztalatokra hagyatkozott. Lelkiismeretesen törődött a betegeivel így a betegágyak mellett fejlesztette tovább tudását. Pontos és aprólékos megfigyeléseket végzett és ezeket nyilvántartotta. Ennek köszönhetően írt körül sok betegséget. A betegségtünetek megfigyelését, összehasonlítását azzal a céllal végezte, hogy kialakítsa a betegségek tipológiáját. Sydenham munkásságának fontossága nem az egyedi esetek kategorizálásában állt, hanem inkább a klinikai képek azonosításában és az egyes megfigyelések összehasonlító összegzésében. Rájött arra, hogy bizonyos betegségek szabályszerűen visszatérnek. Ennek okát az időjárás, az évszakok változásában vélte megtalálni. Ezenkívül kifejtette a „genius epidemicus” elvét, miszerint korszakonként más-más járványok alakulnak ki. A kórtörténetírás módszertanának kidolgozása mellett a gyógyeljárások rendszerbe foglalásának elkészítésével is foglalkozott. Munkássága nem csak a barokk kor, hanem a későbbi orvostudomány fejlődésére is jelentős hatást gyakorolt. Sydenhamnél még az is különleges volt, hogy terápiáival a betegek öngyógyító erejét igyekezett erősíteni (vis medicatrix naturae) betegségspecifikus gyógymódokon keresztül. Ő az egyszerű gyógymódokat részesítette előnyben az erőszakosabb beavatkozásokkal, intézkedésekkel szemben. A földrajzi felfedezések, a reformáció, ellenreformáció, a gyarmatosítás és a vallásháborúk következményeként a reneszánsz világkép összeomlott. A 17. században egyre gazdagodott a természettudományok, az élettani ismeretek tárháza, ami a reneszánszban újra felfedezett ősi, antik világ gyógyászatának és életfelfogásának súlyos megrendüléséhez vezetett. Ennek következtében alakult ki minden folyamat pontosabb megértésének igénye, a teljes élővilágra vonatkozóan. Különösen az emberi élet- és betegségfolyamatok újraértelmezése terén volt érezhető a figyelemfókusz kialakulása. Az egyre halmozódó új tudást pedig már rendszerezni, osztályozni, azaz besorolni is igyekeztek. Ez a barokk kori szemléletváltás a reneszánszkori boncolásokig vezethető vissza. Akkoriban az anatómiai ismeretek terjedése és alkalmazása vált sok orvostudományi újítás mozgatórugójává. A Paracelsus utáni kémiai eredmények, a mikroszkópia úttörő megfigyelései, a fizika új eredményei tartósan megingatták a korábbi elképzelések alapjait. Így kezdett súlyosan ingadozni a klasszikus élettan, amelynek alapszerkezetét az antik hagyományok alkották. A régi, orvosi tekintélyek tévedhetetlenségével kapcsolatosan megfogalmazódtak a kételyek. Ebben szerepet játszottak a kortársak saját megfigyelései és a szerzett tudás kritikai módszerekkel való felülvizsgálata. A tudósok, orvosok által tudatosan előidézett, racionálisan megtervezett kísérletek, vagyis tapasztalati ismeretek (experientia quaesita) gyakorlatilag új fogalmak kidolgozását követelte az élettani jelenségekkel, betegségekkel kapcsolatosan egyaránt. A barokk kor tehát az új tudományos és orvosi szakfogalmak születésének korszaka is volt. Az orvostudomány fejlődését a korszak más terű ismeretei lendítették előre. Anton van Leeuwenhoek (1632 – 1723) németalföldi zoológus, biológus, fizikus, műszerkészítő volt az egyike azoknak az embereknek, akik befolyásolták a gyógyászat alakulását. A saját maga csiszolta nagyítólencséivel a mikrobiológia megteremtője lett. Ő fedezte fel többek között az egysejtű organizmusokat, a hímivarsejteket és a vörös vértesteket. Az általa készített „mikroszkópok” inkább nagyító lencsék voltak. A mikroszkópjaival végzett megfigyeléseit levélben osztotta meg a londoni Királyi Természettudományos Társasággal és más európai személyiségekkel, így görgetve előre a tudományos szemléletváltást. A kísérletezései igen széleskörűek voltak, és nem csupán a gyógyászattal kapcsolatosak. Például megfigyelte a szerecsendió peszticid (növény védőszer) tulajdonságait. Kísérleteiben azt találta, hogy az atkák elmenekülnek a szerecsendió darabkák közeléből. Amikor a szerecsendióval behintett atkákat üvegcsőbe helyezte, azok rövid időn belül elpusztultak. Ő fedezte fel 1684-ben a köszvényes betegek szövetében képződő tű alakú karbamid-kristályokat, és, mint később kiderült, helyesen feltételezte, hogy e kristályok tűformája okozza a betegek fájdalmát. Teljes körű munkásságának bemutatása azonban nem e cikk feladata. A barokk korszak előfutára, meghatározó személye Francis Bacon (1561 – 1626) volt. A wikipédia ezt írja róla: „…korszakalkotó lépése a gyakorlat jelentőségének felismerése. A tudomány ugyanis, Bacon szemében, kizárólag gyakorlati célú: az ember hatalmát szolgálja. (Tantum possumus, quantum scimus.) Nem elégszik azonban meg a közvetlenül »hasznot hozó« kísérletekkel, hanem a »megvilágosító kísérletektől« várja a tudomány haladását, céljának azonban a hasznosságot tartja, az alkalmazható tudományt.” A tudományos világ irányát ekkoriban meghatározó londoni Királyi Természettudományos Társaság Bacon szemléletét tartotta mintaképének, amivel az orvostudomány fejlődésére is hatott. Stephen Hales (1677 – 1761) angol teológus a szabadidejében szenvedélyes természettudós volt. Az izommozgás élettani vizsgálatai alapján neki sikerült először állatkísérletekben meghatároznia az artériás és vénás vérnyomást. A preventív, vagyis a megelőző gyógyászat úttörője lett, és a modern élettan egyik megalapozójaként tartják számon. Rajta kívül számos természettudós, bölcsész, mechanikus stb. élt még e korban, akik kisebb-nagyobb mértékben a gyógyítás világát is befolyásolták. A barokk kori ismeretek, tapasztalatok, kísérletek, gyógyászati és diagnosztikai eszközök igazi áttörést eredményeztek a 17. század végén és a 18. század elején. Az egyház szerepe egyre jobban visszaszorult, és a tudomány mind nagyobb teret hódított el magának a társadalmi élet meghatározásában. A tudományos társaságok megalakulása, az orvosi karok alapítása, a tanulmányok, szakkönyvek megjelenése teljesen új szintre emelték az orvostudományt, és előkészítették a felvilágosodás kori nagy fordulatot. A magyar orvostudomány – egy kis fáziseltolódással ugyan – lépést tartott Európa nyugati felével. Mária Terézia császárnő, az egészségügyi reformjai keretében 1754-ben rendelte el a magyar orvosok összeírását. Ö volt az, aki a nagyszombati egyetemet orvoskarral bővíttette ki, ahol az orvosképzés 1770-ben indult meg. A magyarok nem csak otthon, hanem külföldön is megállták a helyüket. Például Ascanius (Pannonius) Mihály (Haskonius Mihály) bölcsész, orvos Tübingenben is gyakorolta a medicinát. Pápai Páriz Ferenc (1649 – 1716) tanár, orvos Pax Corporis c. műve lett a korszak egyik meghatározó orvostudományi szakkönyve a Habsburg Birodalomban, amit 1690-ben adtak ki. Ez: „az emberi Testnek belső Nyavalyáinak Okairól, Fészkeiről s' azoknak Orvoslásának módgyáról való Tracta” volt. A fenti adatok jelzik, a magyar orvoslás is jó alapokra helyeződött, ami lehetővé tette később a modern, magyar gyógyászat kialakulását. |
Kapcsolódó cikkek
- Isszik rovásfelirata
- Vallási forradalmak (II.)
- A felvilágosodás kori orvostudomány
- Vallási forradalmak (I.)
- Vallási forradalmak (IV.)
- Vallási forradalmak (III.)
- Az iparosodás kezdetének egészségügyi története
- Az átírt battonyai és újabb gyűrűfeliratok
- Rovásírás I. István pénzén
- Rovásjeles dirhem utánzat
- Még egyszer a kazár levélről
- Az érelmeszesedésről
- Székelyudvarhely rovástéglája
- Rovástábla magyarból
- Konstantinápolyi felirat
- Gyógyszerallergia
- Vashiányos vérszegénység
- A kora újkor orvostudományi szemléletváltása
- CT-diagnosztika
- Gyógyászati szemléletváltás a kora újkor kezdetén
- A gyógyító sámánok
- Gondolatok a kalocsa-bácsi érsekség létrejöttéről
- Az ultrahang klinikai alkalmazása
- A vénás elégtelenségről
- A hagyományos kínai gyógyászat
- A mohácsi csata magyar hadvezére
- Az onkológiai páciensek aneszteziológiai vonatkozásai
- Ahonnan Mohácsra indult a magyar had
- Az indiai gyógyászat
- Vezetés kánikulában
- Az artériás hipertónia kezelése az elsődleges egészségügyi ellátás szintjén
- A nagy vitamin átverés
- A cukorbetegségről
- Égési sérülések
- Állatok a tudományban
- A Down-szindrómáról
- A pajzsmirigy működési rendellenességeiről
- Regionális anesztézia
- Táplálkozási szokások és rendellenességek
- Az újkori emberkép és az istenképűség
- A középkori arab orvosok ismeretei
- A tüdőgyulladásról
- A középkori arab gyógyászat
- Mentsük meg az antibiotikumokat, hogy azok megmenthessenek minket!
- Válságtól válságig
- Az érvágás hagyománya a középkorban
- Ajakduzzasztás
- Beteggyár – Monetáris az egészségügy
- A vérszegénységről
- A háború előbb kezdődött
- A kolostorok füvészkertjei és ispotályai
- Istentelenek országa
- Gondolatok nemzeti ünnepünkön
- Az alvási rendellenességekről
- A kolostori gyógyítás fegyelem, étkezés és böjt segítségével
- Jó üzlet a fegyvergyártás és a fegyverkereskedelem
- A korai felismerés életet ment
- A középkori gyógyítás különböző módszerei
- Alvás kicsit másként
- Az “időutazók” betegségéről
- Rovarcsípés – kullancsok
- Lélegezni és élni...
- Amikor kimerülnek a tartalékok...
- A D-vitamin jelentősége és meghatározása
- Társadalmi vállalkozások egészségügyi szemszögből
- A derékfájdalom és a műtét nélküli gerinc dekompresszió
- „Hála Istennek, magyarok maradtunk!”
- A pápa katonái
- Pedaniosz Dioszkoridész - a gyógyszerészet úttörője
- Méhnyakrák - figyelemmel megelőzhető
- Aulus Cornelius Celsus – az orvosok Cicerója
- Szív – megelőzés, betegség és az újraélesztés
- A Kossuth-bankóktól a Kossuth-dollárig
- Párhuzamosan létező ókori görög orvosi iskolák
- Mozgáshiány - vérrögképződés
- Hippokratész esküje
- „Tündöklő diadalút a magyar sors folyóján”
- Hippokratész orvosi felfogása
- Az Egészségügyi Világszervezet szerepe a koronavírus megfékezésében
- A szűrővizsgálatok fontossága
- A teurgia
- Az ülő foglalkozással kapcsolatos nyakfájdalom
- A csontsűrűség feltárja az oszteoporózis első jeleit
- A mélység rejtette kaland
- Vigyázat – napsütés!
- A jobbágy, akiből majdnem pápa lett
- Történelmi járványok és fölkavart politikai iszap
- Szeszélyes járványok a történelemben
- A felemelő szeretet
- A magyar szabadságharcosok törökországi emlékhelyei
- „Uram, segíts békében meghalni” - hogyan élték meg a pestist a középkor emberei?
- A szélsőséges időjárás és a középkori pestisjárvány közötti kölcsönhatás
- A D-nap
- Manipuláció az ókori „pokol kapujában”
- A háború, ami 38 percig tartott
- A mecénás, a világutazó és a régész
- Novellák, amelyek leszámolnak a pátosszal
- Mit érdemes tudni a sérvekről?
- A nemzetközi helyzet a Rákóczi szabadságharc idején
- Grúzia, az aranygyapjú földje
- A sport hatása egészségünkre
- Egyházaink vívódása az 1848–49-es forradalom idején
- A történelmi „Szívföld vagy Magterület” elmélet visszhangja napjainkban
- Alvásfekmérés a Vajdaságban élő magyarok között
- A parfümök története
- Mire utal a pulzusszám?
- A háborúzást befolyásoló körülmények
- A Katolikus Egyház szerepe a magyar államalapítás korában
- Ételmérgezések, bélfertőzések
- Sirmium – Pannónia Rómája
- Középkori település nyomait tárják fel Bácsfeketehegynél
- A napszúrás akár életveszélyes is lehet
- Kerpel-Fronius Ödön, „a csecsemők megmentője”
- A tárgyalási módszerek változása a világpolitikában
- Históriai ínyencségek
- Tanácsok szívbetegeknek kánikula idejére
- A Százak Tanácsa - Európa védelméről
- A foglalkoztatás, mint terápia szerepe az ember életében
- Szikkim amerikai királynéja
- A mellkaskimeneti tünetegyüttes
- Örök dilemma – mikor szedjünk antibiotikumot?
- Brit geopolitikai érdekességek
- A tejcukor-érzékenység (laktózintolerancia)
- Az eretnekség fiziológiája
- Az eretnekség kialakulásának folyamata
- Ideje rendet tenni a tények és tévhitek között!
- Császár a kivégzőosztag előtt
- Históriai ínyencségek
- Újvidék osztrák-magyar kiegyezés utáni fejlődése
- A méltóságteljes élet
- Az 1440-es nándorfehérvári csata
- Jelena Petrović-Njegoš, Olaszország királynéja
- Egy régimódi tanárról
- Históriai ínyencségek
- Az újvidéki Szent Rókus templomról
- Újságírás és nyomdászat kezdetei Óbecsén
- A Pahlavi-dinasztia tündöklése és bukása
- Szent László emlékek Nyugat-Bácskában
- A helyettesíthetetlen ember
- A Pahlavi-dinasztia tündöklése és bukása
- A demokrácia valódi jelentése és igazi jellemzői
- Kolumbusz és Luther korának egyszerű emberi életérzései
- Szent István társa, Boldog Gizella
- Apáczai Csere János orvosi szakkifejezései a Magyar Encyclopaediában (1653)
- Ahol minden nő hercegnő és minden férfi oroszlán
- Tudnivalók a tüdőgyulladásról
- Az Oszmánok udvari asszonyai
- Az Oszmán Birodalom bürokratikus rendszere
- Ahol minden nő hercegnő és minden férfi oroszlán
- A nyelőcsőbe való savas visszafolyás
- Ne sózzuk el az egészségünket!
- Ahol minden nő hercegnő és minden férfi oroszlán
- A megfelelő állampolgárok gyártósora
- Háremhölgy a Mennyei Birodalom élén
- A társadalom átnevelése
- Gyermekkori elhízás
- Múltunk egy-egy darabja
- Múltunk egy-egy darabja
- Az ókori népek történetéből
- Az ókori népek történetéből
- Arab szultanátus Afrika partjainál
- A rettegett lázgörcs
- Miért léteztek és léteznek ma is boszorkányüldözések?
- A fogfájásról
- A négus
- Miként kísérték figyelemmel a vajdasági magyarok az 56-os magyarországi eseményeket
- Európa utolsó vallási fellángolása
- Kik azok a koptok?
- A daganatokról
- A doroszlói Szentkút kegyképének történelmi háttere
- Az állati eredetű élelmiszerektől való tartózkodás
- Históriai ínyencségek
- A főherceg és a tanítónő románca
- A szenátusi határozatoktól a konzervműsorokig
- A diabétesz szövődményei
- Hol nyugszanak Magyarország egykori uralkodói?
- Hol nyugszanak Magyarország egykori uralkodói?
- Humán papilloma vírus okozta fertőzések
- A vendégmunkáslét kialakulása Németországban
- A balkáni nemzetvezérek kora
- Lézersebészet
- Európa megszületése
- A demokrácia fékei és ellensúlyai
- Kende, gyula és harka
- A felnőtté válás lépcsőfokait jelző fizikai változások
- Prága Óvárosának meséi
- Az egyesült Európa ötletének rövid története
- Az év praxisa
- Válaszd a tudatos életet
- Zsibbadás – mennyire kell komolyan venni?
- Veszélyes a kevés folyadékfogyasztás
- A történelem vége...
- A künde
- A rendszeres, mérsékelt kávéfogyasztók koszorúerei tisztábbak
- Nyolcvanmilliárd pár evőpálcika fogy évente Kínában
- Mátyás király vendége voltam
- A rendszeres alvás a tanulás kulcsa
- A futás egészséges, de a túl sok árthat!
- Felőrlő közelharc az I. világháborúban
- A karácsony csodája a fronton
- A vegyi fegyverek bevetése az I. világháborúban, e fegyverek alkalmazásának történelmi előzményei
- Társfüggőség
- Sába királynőjének legendája
- A császárok és a vértanúk városa
- Mennyibe kerülhetett a háború egy napja az I. világháborúban
- Az Áprád-ház kihalása után támadt hatalmi (z)űr
- A félelem oldala az első világháborúban
- Zita, az utolsó császárné és királyné
- Az elfelejtett vidék
- Álljanak fel!
- A villámháború tervének fejlődése és alakulása az I. világháború előtt
- A kalapos király
- Az első világháború kitöréséhez vezető út
- 200 éve született Samuel Colt
- Tábor kontra Hermon
- A tököli kormánydelegáció kíséretének kihallgatási jegyzőkönyvei az Ungváron őrzött KGB dokumentumok között
- A nagy háborúra való 100 éves megemlékezések csúf csapdái
- Nyári testhűsítés megfázás nélkül
- Ásványok gyógyhatása
- Közeledve az első világháborús centenárium felé
- Enyhe bőrpírtól az életveszélyes gégevizenyőig
- Telepítések, földhöz juttatások a visszacsatolt Bácskában
- Jézus városa
- A bácskai földbirtok-politika kezdetei levéltári források tükrében
- A 15 éves háború záró szakasza
- Az 1956-os forradalom Kárpátalján őrzött dokumentumai
- Ájulás, átmeneti eszméletvesztés
- A keresztény seregek sikerei a 15 éves háború első szakaszában
- A szúfi költészet
- A megváltás városa
- Koppány lázadása
- A zöld tea testsúlycsökkentő hatásának feltárása
- A 15 éves háború előzményei, és a háború kialakulása
- Vérnyomásszabályozó gyógynövények
- Mária országa
- Éjszakai evés és álmatlanság
- A fejedelem, aki a nemzete szabadsága mellett az Istent is kereste
- A mindennapi testnevelés
- Civilizációk felemelkedése és bukása
- A gerincsérülések veszélyei
- A Spanyol Birodalom születése
- A szédülés - Forog körülöttünk a világ vagy bizonytalan a járásunk?
- A földrajzi felfedezések körülményei és előfeltételei
- Az újvidéki mozik története
- Az Erzsébet Szálló története (1854-1967)
- Nyaki verőérszűkületek
- A Hadik család futaki uradalma
- Az ételallergia
- A Batthyány család története - 3. rész
- Az újvidéki hidak tönénete
- Legyek és betegségek
- A Batthyány család története - 2. rész
- A dohányzás káros hatásai és a leszokás fontossága
- A Batthyány család története - 1. rész
- A csontok betegségei
- A báni palota építése
- Candida fertőzés
- Betegségeket okozó mikroszkopikus gombák
- A monarchia intézménye
- Olvasóink ajánlata