Tudta-e?
Egy átlagos villám 5-10 centiméter széles, és 3 kilométer hosszú!

138. szám - 2016. március

Szakrális értékek a Duna kisalföldi szakasza mentén

Fontos felfigyelnünk a határon átnyúló, az egykor elevenen élő szellemi kultúrát, szakrális hagyományokat felélesztő kapcsolatokra. Hiszen általuk nem csupán a szellemi örökség kap új erőt a továbbéléshez, hanem a tárgyi, épített kultúra úgyszintén…
Varga Józsefné dr. Horváth Mária egyetemi docens

4

A Kisalföld a 20. század elejéig nem ezt a tájegységet jelentette, amit ma a szó felidéz emlékezetünkben. Régi nevén Kis-magyar Alföld vagy Pozsonyi medenceként volt ismert, amelyet kettészelt a Duna, mintegy folyosót alkotva az északi és a déli területek között. De ez a folyosó – mint azt az alább a leírtak majd igazolják – nem elválasztotta a Kisalföld kistájait, hanem éppen ellenkezőleg, összekötötte. Ma a Kisalföld nagyobbik része hazánk északnyugati részén fekszik, északról a Duna, nyugatról az Alpokalja, délről a Bakony, keletről a Vértes és a Gerecse határolja. Északon átnyúlik Szlovákiába, Duna menti alföld néven magába foglalja a Csallóköz területét egészen Nyitráig, illetve nyugaton az ausztriai Seewinkel, azaz Fertőzug táját.

Ezen az egykor néprajzi, kultúrtörténeti értelemben egységes tájon sok szakrális értéket találhatunk, amelyek a múltban kapcsolatban álltak egymással, és megközelítőleg fél évszázadnyi kihagyás után, tanúi lehetünk annak, hogy ismét újjá élednek régi hagyományok, felelevenednek egykori szokások.

A teljes cikk itt olvasható.

Kapcsolódó cikkek

ISSN 2334-6248 - Elektronikus folyóiratunk havonta jelenik meg. ©2017 Fókusz. Minden jog fenntartva!
Design by predd | Code by tibor