- Heti Ajánlat
- Természet
- Történelem
- Kultúra
- Nyelvtudomány
- Életmód
- Technika
- Tudósok
- Közélet
- Diákoldal
- Olvasóink küldték
- Tanítástan
- Pszichológia
e-Learning
- Tudta-e?
- ...évente két alkalommal érdemes a légkondicionáló fertőtlenítését is elvégeztetni, mert a berendezések gomba- és baktérium- tenyészetekkel lehetnek tele, a készülék ezért ilyenkor fertőzött levegőt keringet a belső térben?
215. szám - 2022. augusztus
A gyógyítás története - 8. részA kolostori gyógyítás fegyelem, étkezés és böjt segítségévelMindazok, akik jártak már kolostorokban, azok megérezhették ezeknek az épületeknek és szerzetesi közösségeknek a sajátságosan pozitív kisugárzását. A középkori emberek számára a kolostorok még jelentősebb szerepet játszottak, hiszen a vallási élet mellett a tudomány, az oktatás, a gyógyítás, a technológiai eljárások ismereteinek a kézzelfogható közelségű központjai voltak.
|
5
|
Akik tudásra, fejlődési lehetőségre vágytak, azoknak a kolostorok jó alapot, világlátást tudtak biztosítani, úgy a férfiak, mint a nők számára. A középkorban a kereszténység terjesztésének két elterjedtebb módja ismert. Egyrészt a felülről, az uralkodó által irányított módszer, mely a megfélemlítés brutális eszközeivel élt, mint a nyilvános kivégzések, csonkítások, botozások, korbácsolások, szégyenpad és hasonló durva megaláztatások. A másik módszer sokkal emberközelibb módon igyekezett híveket toborozni az egyház számára. Ebben a középkori szerzetesek jártak elöl, akik Istennek kedves életet éltek, és akiknek a szerénysége, segítőkészsége, ismeretvilága igen vonzó volt a laikus emberek számára, főképp, amikor betegek, idősek, árvák, özvegyek, elesettek lettek. A középkori kolostorok kettős arccal rendelkeztek: elsősorban az egyházi hatalom megtestesítői, bástyái voltak, de a köznéppel való gyakori érintkezéseik következtében a humanitás, emberségesség is éppúgy jellemezte a szerzetesek világát. A középkorban a betegek ápolása és erőre serkentése elsősorban a vallási rendek feladata volt. Az apácák és szerzetesek számára ez a keresztény szeretet cselekedetének számított. A barátok és nővérek a klasszikus ókori orvosi hagyományokból merítették tudásukat. A görög Hippokratész és a római orvos, Galenus voltak a példaképeik. Ám ugyanolyan súllyal bírt az imákba, a gyónásba, az ereklyékbe, szentképekbe és csodatevő szentekbe vetett hit. Ez szintén fontos eleme volt a betegápolásnak. A középkori orvoslás mégsem tudott gyors és jelentős fejlődést felmutatni, mert az egyházi dogmák és rendeletek nagy mértékben akadályozták az emberi szervezet működésének a megismerését, az orvosi kutatást, a sebészetet, így az emberi test összefüggéseiről szóló ismeretek eredményes bővülése e korszakban elmaradt. A középkorban a gyógyászat alapját a holisztikus, egységes szemlélet képezte. Az volt a felfogás, hogy a test, a lélek és a szellem egy egységet alkot. Amennyiben ezek közül valamelyik megbetegszik, akkor az kihatással van az emberi hármasságra. Amikor a kolostori gyógyászatról beszélünk, nem kell azonnal érvágásokra, beöntésekre, fürdőkre, gyógyteázásokra, borogatásokra gondolni. A legtöbb beteg a szerzetesektől kapott tanácsokkal, vigasztalásokkal, imákkal tért haza, ugyanis ezek által lelki megnyugvást talált, ami sokszor a testi tünetek enyhülését is eredményezte. Mások úgy gyógyultak meg, hogy hosszabb-rövidebb időt töltöttek a szerzetesi közösségben, ahol az adott rend szabályzata (regulája) alapján éltek. Ez rendszerességet hozott az életükbe, ugyanis megvolt a kelés, a lefekvés, a délutáni pihenés, az étkezések pontos ideje. Nagyon sokan ezáltal a fegyelmezett, ritmikus rend által nyerték vissza az egészségüket, mivelhogy állandóság, testi és lelki kiegyensúlyozottság lépett az életükbe. Az étkezési szokások is segítették a gyógyulást. A kolostorokban való étkezés visszafogott, egyszerű, mégis változatos és tápláló volt. Manapság az élelmiszerek bőséges mennyiségben állnak rendelkezésünkre, továbbá kevéssé becsüljük a feldolgozatlan bio-táplálékot. Sokkal közkedveltebbek az iparilag előállított, mesterségesen ízesített és a sok tartósítószert tartalmazó termékek, amelyek nem mindig ártalmatlanok. Sokan meggondolatlanul táplálkoznak, bíznak a vegyészeti élelmiszeripar termékeiben, majd amikor a civilizációs betegségek letiporják őket, a gyógyszeripar bogyóiban és a modern orvosi eljárásokban reménykednek. A mai civilizáció számos betegségét a helytelen táplálkozás okozza, különösen a szív- és érrendszeri betegségeket, a cukorbetegséget, a reumát és a rákot. A középkorban tudták, hogy a folytonos evészet helytelen. A fogyasztói társadalom jelenleg a mértéktelen evésre, az állandó nassolásra ösztönöz, viszont a szervezetnek nagyon kevés táplálékra van szüksége az egészséges élethez. A magyar közmondás is úgy tartja: nem azért élünk, hogy együnk, hanem azért eszünk, hogy éljünk! A szerzetesek régen igen visszafogottan táplálkoztak. Naponta többnyire kétszer étkeztek, akkor sem tömték magukat dugig. Kivételt az egyházi ünnepek képezték, amikor terülj asztalkám jellemezte a barátok és apácák életét is. A mértékletes alkoholfogyasztás is segítette a betegségmegelőzést. Az alkalmankénti kevés bor, sör és pálinka fogyasztása életerőt adott. Már sok száz évvel ezelőtt is feltették a kérdést, mit kell enni ahhoz, hogy az ember egészséges maradjon? E tekintetben a hangsúlyt nem a betegségek gyógyítására, hanem az egészség megőrzésére, azaz a betegségek távol tartására, a megelőzésre helyezték. A kora középkor kereszténységében a helyes táplálkozásról szóló tanítás Szent Benedek regulájában is megtalálható, ami ókori ismeretekből táplálkozott. A szabályzatban azt határozták meg, hogy egy beteg, egy fiatal vagy egy dolgozó embernek miként kell táplálkoznia. A keresztény egyházban a bor Krisztus vére, a kenyér Krisztus teste. Az első keresztények hálásan fogadták ezt az isteni kegyet, ajándékot, és kötelességüknek érezték, hogy megbecsüljék mindkettőt, azaz mértékkel élvezzék ezeket. Mindazoknak, akiknek a rendi élet fegyelme, a visszafogott, de változatos étkezés nem hozott gyógyulást, azokat böjtölésre fogták. Az emberi szervezetnek a böjtölés teljesen természetes folyamat, mert évezredeken keresztül az élelem gyakran számított hiánycikknek, különösen tavasszal, amikor a téli tartalékok már elfogytak és az új termés még a jövő talánya volt. Az átmeneti táplálékhiány egyáltalán nem hátrány az emberi szervezet számára - éppen ellenkezőleg: a tartós bőség az, ami megbetegít, és ezt a modern orvostudomány számos kísérlettel bebizonyította már. Az épülést és belső megtisztulást szolgáló böjtölés rengeteg vallásban ismert. Mózes 40 napig böjtölt a Sínai-hegyen mielőtt meghallotta Isten szavát. Mohamed is böjtölt a Korán kinyilatkoztatása előtt, és Buddha is megvonta magától az étkezést a megvilágosodás érdekében. A természeti vallások népei és az ókor vallásai is ismerték a böjtöt: a papok, mágusok, a sámánok, de még a vadászok is böjtöltek, hogy rendkívüli képességekre, erőre és energiára tegyenek szert. A böjt hagyománya tehát az emberiség kultúrájának része. A bencés rend megalapítója, vagyis Szent Benedek a korai középkorban a böjtöt is beemelte vallási szabályzatába. A böjt arra szolgált és szolgál ma is, hogy megnyissa előttünk a lehetőséget az élet lényeges dolgainak a megismerése előtt, hogy ezekre koncentrálhassunk, továbbá misztikus élményekben, lelki elmélyülésben részesüljünk. Nursiai Szent Benedek a böjtöt igen tágan értelmezte: számára ez nemcsak az ételről és italról való lemondást jelentette, hanem a belső elmélkedést is, ami a világi élvezetekről, a felszínességről, de még az alvásról való lemondást is tartalmazta. A szervezetnek nagyon kevés táplálékra van szüksége a túléléshez. Ez az egészségmegőrzés alfája és ómegája mind a mai napig. A böjtölésnek a szerzetesi élet részeként segítenie kellett abban, hogy a szervezet megtisztuljon a mérgektől, lerakódásoktól, továbbá, hogy a barátok, apácák, a hívek és a betegek felfedezzék a zabálás helyett az evés és ivás eredeti örömét. A lemondás fokozza az élvezetet. A böjt után az ember tudatosabban eszik, jobban értékeli az ételt. A böjt a betegségek gyógyításában is segít. A gyógyböjt ma már orvosilag bizonyított és elismert. A böjt által nyújtott isteni segítséget, kegyet a középkori szerzetesek széleskörűen terjesztették, hiszen nem csak gyógyított, de fiatalon tartotta a szervezetet és az szellemi éberséget segítette. Amikor valaki súlyos betegségtünetekkel érkezett a kolostorba, akkor indult meg a mai értelemben vett gyógyítás, de erről majd az egészségügy múltjáról szóló sorozat következő részében írok részletesebben. |
Kapcsolódó cikkek
- Isszik rovásfelirata
- Vallási forradalmak (II.)
- A felvilágosodás kori orvostudomány
- Vallási forradalmak (I.)
- A barokk kori orvoslás fejlődése
- Az átírt battonyai és újabb gyűrűfeliratok
- Rovásírás I. István pénzén
- Rovásjeles dirhem utánzat
- Még egyszer a kazár levélről
- Az érelmeszesedésről
- Székelyudvarhely rovástéglája
- Rovástábla magyarból
- Konstantinápolyi felirat
- Gyógyszerallergia
- Vashiányos vérszegénység
- A kora újkor orvostudományi szemléletváltása
- CT-diagnosztika
- Gyógyászati szemléletváltás a kora újkor kezdetén
- A gyógyító sámánok
- Az ultrahang klinikai alkalmazása
- Gondolatok a kalocsa-bácsi érsekség létrejöttéről
- A vénás elégtelenségről
- A hagyományos kínai gyógyászat
- A mohácsi csata magyar hadvezére
- Az onkológiai páciensek aneszteziológiai vonatkozásai
- Ahonnan Mohácsra indult a magyar had
- Az indiai gyógyászat
- Vezetés kánikulában
- Az artériás hipertónia kezelése az elsődleges egészségügyi ellátás szintjén
- A nagy vitamin átverés
- A cukorbetegségről
- Égési sérülések
- Állatok a tudományban
- A Down-szindrómáról
- A pajzsmirigy működési rendellenességeiről
- Regionális anesztézia
- Táplálkozási szokások és rendellenességek
- Az újkori emberkép és az istenképűség
- A középkori arab orvosok ismeretei
- A tüdőgyulladásról
- A középkori arab gyógyászat
- Mentsük meg az antibiotikumokat, hogy azok megmenthessenek minket!
- Válságtól válságig
- Az érvágás hagyománya a középkorban
- Ajakduzzasztás
- Beteggyár – Monetáris az egészségügy
- A vérszegénységről
- A háború előbb kezdődött
- A kolostorok füvészkertjei és ispotályai
- Istentelenek országa
- Gondolatok nemzeti ünnepünkön
- Az alvási rendellenességekről
- Jó üzlet a fegyvergyártás és a fegyverkereskedelem
- A korai felismerés életet ment
- A középkori gyógyítás különböző módszerei
- Alvás kicsit másként
- Az “időutazók” betegségéről
- Rovarcsípés – kullancsok
- Lélegezni és élni...
- Amikor kimerülnek a tartalékok...
- Társadalmi vállalkozások egészségügyi szemszögből
- A D-vitamin jelentősége és meghatározása
- A derékfájdalom és a műtét nélküli gerinc dekompresszió
- „Hála Istennek, magyarok maradtunk!”
- A pápa katonái
- Pedaniosz Dioszkoridész - a gyógyszerészet úttörője
- Méhnyakrák - figyelemmel megelőzhető
- Aulus Cornelius Celsus – az orvosok Cicerója
- Szív – megelőzés, betegség és az újraélesztés
- A Kossuth-bankóktól a Kossuth-dollárig
- Párhuzamosan létező ókori görög orvosi iskolák
- Hippokratész esküje
- Mozgáshiány - vérrögképződés
- „Tündöklő diadalút a magyar sors folyóján”
- Az Egészségügyi Világszervezet szerepe a koronavírus megfékezésében
- Hippokratész orvosi felfogása
- A teurgia
- A szűrővizsgálatok fontossága
- Az ülő foglalkozással kapcsolatos nyakfájdalom
- A csontsűrűség feltárja az oszteoporózis első jeleit
- A mélység rejtette kaland
- Vigyázat – napsütés!
- A jobbágy, akiből majdnem pápa lett
- Történelmi járványok és fölkavart politikai iszap
- Szeszélyes járványok a történelemben
- A felemelő szeretet
- A magyar szabadságharcosok törökországi emlékhelyei
- „Uram, segíts békében meghalni” - hogyan élték meg a pestist a középkor emberei?
- A szélsőséges időjárás és a középkori pestisjárvány közötti kölcsönhatás
- A D-nap
- Manipuláció az ókori „pokol kapujában”
- A háború, ami 38 percig tartott
- A mecénás, a világutazó és a régész
- Mit érdemes tudni a sérvekről?
- A nemzetközi helyzet a Rákóczi szabadságharc idején
- Novellák, amelyek leszámolnak a pátosszal
- Grúzia, az aranygyapjú földje
- A sport hatása egészségünkre
- Egyházaink vívódása az 1848–49-es forradalom idején
- A történelmi „Szívföld vagy Magterület” elmélet visszhangja napjainkban
- Alvásfekmérés a Vajdaságban élő magyarok között
- A parfümök története
- Mire utal a pulzusszám?
- A háborúzást befolyásoló körülmények
- A Katolikus Egyház szerepe a magyar államalapítás korában
- Sirmium – Pannónia Rómája
- Ételmérgezések, bélfertőzések
- Középkori település nyomait tárják fel Bácsfeketehegynél
- Kerpel-Fronius Ödön, „a csecsemők megmentője”
- A napszúrás akár életveszélyes is lehet
- A tárgyalási módszerek változása a világpolitikában
- Históriai ínyencségek
- Tanácsok szívbetegeknek kánikula idejére
- A Százak Tanácsa - Európa védelméről
- A foglalkoztatás, mint terápia szerepe az ember életében
- Szikkim amerikai királynéja
- A mellkaskimeneti tünetegyüttes
- Örök dilemma – mikor szedjünk antibiotikumot?
- Brit geopolitikai érdekességek
- A tejcukor-érzékenység (laktózintolerancia)
- Az eretnekség fiziológiája
- Az eretnekség kialakulásának folyamata
- Ideje rendet tenni a tények és tévhitek között!
- A Korányiak - egy igazi orvosdinasztia
- A fekélybetegség
- Császár a kivégzőosztag előtt
- A bölcsességfogakról
- Históriai ínyencségek
- Nyári fertőzések
- Iskoláskorú gyermekek kognitív fejlődésének és fejlesztésének egészségpszichológiai vonatkozásai
- Hiperoxia okozta hatások az agyi artériák működésére
- Egészségnevelési programok vizsgálata
- Az alvás higiénájának és minőségének felmérése az egyetemista populációban
- Újvidék osztrák-magyar kiegyezés utáni fejlődése
- A méltóságteljes élet
- Az 1440-es nándorfehérvári csata
- Jelena Petrović-Njegoš, Olaszország királynéja
- Egy régimódi tanárról
- Tények és tévhitek a kemoterápiáról
- Az orrvérzésről
- Históriai ínyencségek
- Az újvidéki Szent Rókus templomról
- Újságírás és nyomdászat kezdetei Óbecsén
- A Pahlavi-dinasztia tündöklése és bukása
- A pikkelysömör
- Szent László emlékek Nyugat-Bácskában
- A helyettesíthetetlen ember
- A Pahlavi-dinasztia tündöklése és bukása
- A demokrácia valódi jelentése és igazi jellemzői
- Szénanátha
- Kolumbusz és Luther korának egyszerű emberi életérzései
- Agyi érkatasztrófák
- Szent István társa, Boldog Gizella
- Apáczai Csere János orvosi szakkifejezései a Magyar Encyclopaediában (1653)
- Ahol minden nő hercegnő és minden férfi oroszlán
- Az Oszmánok udvari asszonyai
- Tudnivalók a tüdőgyulladásról
- Az Oszmán Birodalom bürokratikus rendszere
- Ahol minden nő hercegnő és minden férfi oroszlán
- A nyelőcsőbe való savas visszafolyás
- Ne sózzuk el az egészségünket!
- Ahol minden nő hercegnő és minden férfi oroszlán
- A megfelelő állampolgárok gyártósora
- A társadalom átnevelése
- Gyermekkori elhízás
- Háremhölgy a Mennyei Birodalom élén
- Múltunk egy-egy darabja
- Múltunk egy-egy darabja
- Az ókori népek történetéből
- Az ókori népek történetéből
- Arab szultanátus Afrika partjainál
- Miért léteztek és léteznek ma is boszorkányüldözések?
- A rettegett lázgörcs
- A négus
- A fogfájásról
- Miként kísérték figyelemmel a vajdasági magyarok az 56-os magyarországi eseményeket
- Európa utolsó vallási fellángolása
- A daganatokról
- Kik azok a koptok?
- A doroszlói Szentkút kegyképének történelmi háttere
- Az állati eredetű élelmiszerektől való tartózkodás
- Históriai ínyencségek
- A főherceg és a tanítónő románca
- A szenátusi határozatoktól a konzervműsorokig
- Hol nyugszanak Magyarország egykori uralkodói?
- A diabétesz szövődményei
- Hol nyugszanak Magyarország egykori uralkodói?
- Humán papilloma vírus okozta fertőzések
- A vendégmunkáslét kialakulása Németországban
- A balkáni nemzetvezérek kora
- Lézersebészet
- Európa megszületése
- A demokrácia fékei és ellensúlyai
- Kende, gyula és harka
- A felnőtté válás lépcsőfokait jelző fizikai változások
- Prága Óvárosának meséi
- Az egyesült Európa ötletének rövid története
- Az év praxisa
- Válaszd a tudatos életet
- Zsibbadás – mennyire kell komolyan venni?
- Veszélyes a kevés folyadékfogyasztás
- A történelem vége...
- A künde
- Nyolcvanmilliárd pár evőpálcika fogy évente Kínában
- A rendszeres, mérsékelt kávéfogyasztók koszorúerei tisztábbak
- Mátyás király vendége voltam
- A rendszeres alvás a tanulás kulcsa
- A futás egészséges, de a túl sok árthat!
- Felőrlő közelharc az I. világháborúban
- A karácsony csodája a fronton
- A vegyi fegyverek bevetése az I. világháborúban, e fegyverek alkalmazásának történelmi előzményei
- Társfüggőség
- Sába királynőjének legendája
- A császárok és a vértanúk városa
- Mennyibe kerülhetett a háború egy napja az I. világháborúban
- Az Áprád-ház kihalása után támadt hatalmi (z)űr
- A félelem oldala az első világháborúban
- Zita, az utolsó császárné és királyné
- Álljanak fel!
- Az elfelejtett vidék
- Tényleg veszélyes a tetoválás?
- A villámháború tervének fejlődése és alakulása az I. világháború előtt
- A kalapos király
- Az első világháború kitöréséhez vezető út
- Tábor kontra Hermon
- 200 éve született Samuel Colt
- A tököli kormánydelegáció kíséretének kihallgatási jegyzőkönyvei az Ungváron őrzött KGB dokumentumok között
- A fülzúgásról
- A nagy háborúra való 100 éves megemlékezések csúf csapdái
- Nyári testhűsítés megfázás nélkül
- Ásványok gyógyhatása
- Közeledve az első világháborús centenárium felé
- Enyhe bőrpírtól az életveszélyes gégevizenyőig
- Telepítések, földhöz juttatások a visszacsatolt Bácskában
- Jézus városa
- A bácskai földbirtok-politika kezdetei levéltári források tükrében
- A 15 éves háború záró szakasza
- Visszeresség, vénagyulladás és varixruptúra
- Az 1956-os forradalom Kárpátalján őrzött dokumentumai
- Ájulás, átmeneti eszméletvesztés
- A keresztény seregek sikerei a 15 éves háború első szakaszában
- A megváltás városa
- A szúfi költészet
- Koppány lázadása
- A zöld tea testsúlycsökkentő hatásának feltárása
- A 15 éves háború előzményei, és a háború kialakulása
- Vérnyomásszabályozó gyógynövények
- Mária országa
- Éjszakai evés és álmatlanság
- A fejedelem, aki a nemzete szabadsága mellett az Istent is kereste
- A mindennapi testnevelés
- Civilizációk felemelkedése és bukása
- A gerincsérülések veszélyei
- A Spanyol Birodalom születése
- A szédülés - Forog körülöttünk a világ vagy bizonytalan a járásunk?
- A földrajzi felfedezések körülményei és előfeltételei
- Az újvidéki mozik története
- Az Erzsébet Szálló története (1854-1967)
- Nyaki verőérszűkületek
- A Hadik család futaki uradalma
- Az ételallergia
- A Batthyány család története - 3. rész
- Az újvidéki hidak tönénete
- Legyek és betegségek
- A Batthyány család története - 2. rész
- A dohányzás káros hatásai és a leszokás fontossága
- A Batthyány család története - 1. rész
- A csontok betegségei
- A báni palota építése
- Candida fertőzés
- A monarchia intézménye
- Betegségeket okozó mikroszkopikus gombák
- Olvasóink ajánlata