Tudta-e?
...Japánban a "karoshi" - ha valaki halálra dolgozza magát - évente ezer halálesetet okoz; ami közel 5%-a az országban előforduló agyvérzések és szívrohamok számának, a 60 év alatti dolgozók körében?

110. szám - 2013. november 01.

Orvostudomány

A szédülés - Forog körülöttünk a világ vagy bizonytalan a járásunk?

A szédülés okát mindig érdemes tisztázni, mert a korai, alapos orvosi vizsgálat és a pontos kórisme mielőbbi felállítása megelőzheti a nagyobb bajt…
Dr. CELLER Tibor, a Családi Kör Független Hetilap munkatársa

10

Ha inog a föld a talpunk alatt, ha bizonytalan a járás, vagy ha forog velünk a világ, ez mind-mind a szédülés (latinul: vertigo) biztos jele. Különböző képzelőerejű betegek különféleképpen fogalmazzák meg ezt a panaszt. Érezhetjük úgy, hogy elmozdulnak körülöttünk a tárgyak, vagy úgy, hogy mi magunk fordulunk el azoktól. Előfordul, hogy képtelenek vagyunk megállni a lábunkon, s nem tudunk egyenesen járni. A valódi, az egyensúlyérzékelő rendszer betegségéből kiinduló szédülés azonban forgó, ingadozó jellegű, vagy olyan érzést kelt, mintha gyors liftben utaznánk.



A forgó jellegű szédülésnél az érintett személy körhintában érzi magát. Az ingadozó típusnál olyan érzés alakul ki, mintha a környezet előre, hátra vagy oldalra mozdulna el. A „liftérzés” esetében pedig zuhanást, süllyedést, esetleg hirtelen emelkedést érzünk. Mindenfajta szédüléshez bizonytalanságérzés, félelem is társulhat. Gyakran ún. vegetatív panaszok is kísérik, mint amilyen a hányinger, a sápadtság és az izzadás.

Hirtelen jelentkező, forgó jellegű szédülés

Az egyensúlyérzékelő rendszer belső fülben található szervéből, az ún. labirintusból kiinduló szédülés heves, forgó jellegű, amit gyakran középfülgyulladás okoz.



A Menière-betegségben a hirtelen jelentkező, forgó jellegű szédülést hallászavar, fülzúgás, hányinger, hányás is kíséri. A nagyothallás a rohamok között is megmaradhat, roham alatt azonban fokozódik.

A belső fül betegsége mellett forgó jellegű szédülést okozhat még a hátsó koponyagödör daganata, a sclerosis multiplex, a nikotinmérgezés, az agyhártyagyulladás, sőt – és ezzel nem is mondok újat – az alkoholos állapot. Ezek a tünetek gyakran jelentkeznek bizonyos agyi verőerek keringészavara következtében is.

Az egyensúlyérző rendszer érintettsége áll a migrénes fejfájás-rohamokat gyakran kísérő szédülések mögött is.

Az érszűkületek, daganatok és fertőzések mellett a lehetséges okok tárgyalásánál nem szabad elfeledkezni a koponya sérüléseit követő, illetve az agyrázkódás után kialakuló szédülésről sem.
Az agyvérzés, agyi érelmeszesedés talaján létrejövő szédülés nem forgó jellegű, hányással, rosszulléttel azonban ez is járhat.

Magas vérnyomás és gyógyszer-mellékhatások

Az extrém magas vérnyomás által kiváltott szédülés is nagyon gyakori. Ennél a témánál maradva külön problémát jelent a vérnyomáscsökkentő szerek által kiváltható szédülés. Ennek egyik oka lehet a vérnyomás hirtelen vagy túlzott mértékű csökkenése, de állhat a háttérben ún. orthostaticus hypotonia is. Ez utóbbi esetben a beteg vérnyomása felálláskor (függőleges testhelyzetbe kerüléskor) hirtelen leesik, ami átmeneti agyi keringészavart, ájulásérzést idéz elő. Az orvosnak mindig fel kell hívnia a beteg figyelmét arra, ha egy szernél előfordulhat ez a mellékhatás. E gyógyszereket általában este, lefekvéskor kell először bevenni és kis adaggal kezdve, lassan kell felépíteni a terápiás napi dózist. E gyógyszerek közül kiemelném pl. az Acenosint, a Methyldopát és az Alphaprest.

Nyaki gerinc elváltozásai, szemészeti problémák, belgyógyászati betegségek

A magas vérnyomás okozta szédülésen kívül az egyik leggyakoribb oka e panasznak a nyaki gerinccsigolyák meszesedése, összecsontosodása, deformálódása. Ekkor főleg a fej forgatásakor, illetve felfelé nézéskor lép fel a bizonytalanság érzése, de forgó jellegű szédülést is előfordulhat. Gyakran okoz hasonló problémákat az ún. nyaki borda (latinul: costa cervicalis) esete is, amikor veleszületetten a 7-ik nyakcsigolyák harántnyúlványa vaskosabb, „bordaszerű”. Ez a csontrészlet azután mechanikusan nyomhatja a környezetében haladó ereket, idegeket és többek között szédülést is okozhat.

Látászavaroknál, szemészeti elváltozásoknál (pl. szemnyomás-fokozódásnál, azaz zöld hályognál) sem ritka e kellemetlen panasz.

A belgyógyászati betegségek közül epehólyag-gyulladás, alacsony vércukorszint (illetve vércukorszint-ingadozás), mellékvese-elégtelenség (bronzkór) is előidézheti. Vertigóval járhat a súlyos vérszegénység, testi-lelki kimerültség, kialvatlanság is – ezek közül mind az agy nem megfelelő oxigén- és tápanyag-ellátottságát idézi elő.

A szemészeti és belgyógyászati betegségek okozta szédülés inkább bizonytalansággal, labilitás érzéssel, imbolygó járással jár együtt és nem a forgó jellegű típussal álunk szemben.



A szédülés okát mindig tisztázni kell

A szédülés okát mindig érdemes tisztázni. A kivizsgálás összetett: az ideggyógyászati vizsgálat mellett szemészeti, fül-orr-gégészeti, reumatológiai és belgyógyászati vizsgálatot is feltételez. A panasz csak az ok pontos tisztázása után orvosolható. A kezelés pedig attól függ, hogy milyen betegség húzódik meg a háttérben. Bizonyított érszűkület (Doppler, angiográfia, MRI vagy CT által bizonyítva) értágítókat (pl. Trental, Redergin, Tanakan), „vérhígítókat” (pl. Aspirin 100, Ticlodix, Plavix), esetleg ún. neuroprotektív (az idegsejtek anyagcseréjét, regenerálódását segítő) gyógyszereket (pl. Oikamid) rendelünk. A középfül eredetű szédülésnél jól bevált gyógyszer pl. a Betaserc.

A nyaki gerinc zavar okozta problémáknál igen hasznos a gyógytorna és az anatómiai párna használata.

A korai, alapos orvosi vizsgálat és a pontos kórisme mielőbbi felállítása megelőzheti olyan nagyobb baj elkerülését, ami bénuláshoz, súlyos esetekben akár halálhoz is vezethet.
 

ISSN 2334-6248 - Elektronikus folyóiratunk havonta jelenik meg. ©2017 Fókusz. Minden jog fenntartva!
Design by predd | Code by tibor