Tudta-e?
Hogyan táplálkozik a húsevõ növény? Ezeknek a nönyeknek a leveleik végén tömlõszerû kitüremkedés van, amit kancsónak hívunk. A széle többnyire színes, hogy a rovarokat magához csalogassa. Ha ügyetlenek, a kancsó peremén megcsúsznak és a tömlõ mélyére pottyannak, ahol beleragadnak a lefelé álló ragadós szõrszálakba. A fogságba esett rovarok elpusztulnak a kancsó mélyén és felbomló testükbõl táplálkozik a növény.

167. szám - 2018. augusztus

A budapesti központi iskolai növénykert

A saját kerttel nem rendelkező iskolákat a főváros vezetése a vágott növények mellett igyekezett ablakokba ültetett növényekkel is gazdagítani, amelyek növekedését, fejlődését a tanulók ugyanolyan módon nyomon tudták követni, mintha a kertben lettek volna…
KLAGYIVIK Mária PhD

7

A gyakorlati ismereteket szolgáltató kertek és faiskolák tekinthetők a díszkertek mellett a legkorábban létrejött iskolai szabadtereknek. Az 1868 előtti iskolák egy része – bentlakásos, lakóhelyként is működő intézményben – önellátásra is törekedett, mindemellett a mezőgazdasági ismeretek elsajátítása fontos ügy volt az oktatásban.

A haszonkertek létesítését az 1868. évi 38. tc. kodifikálta, ugyanis a népiskolákban kötelezővé tette a „gyakorlati útmutatások a mezei gazdaság és kertészet köréből” nevű tantárgyat, s ehhez legalább 2 holdnyi (11510 m2) kertté alakítható terület átadására kötelezte az iskolafenntartó községeket. Az utasításnak elsősorban csak a vidéki iskolák tudtak maximálisan megfelelni, a fővárosban egy-két külvárosi iskola (pl. Angol utca, Gyáli út) hozott létre csak nagyobb léptékű kerteket. De a nagyvárosi élet nem is kívánta meg a tanulók mezőgazdasági oktatását oly mértékben, mint a vidéki iskolák esetén.

A létrejött fővárosi iskolakertek ezért sokkal inkább álltak a különböző oktatott tantárgyak szolgálatában, mintsem hogy agrotechnikai ismeretekkel lássák el a tanulókat. Ilyen volt többek között a Természettan/Természetrajz oktatása, amely során egyre nagyobb hangsúlyt fektettek arra, hogy a tanulókkal ne képek és rajzok, hanem valós élőlények segítségével ismertessék meg a növény- és állatvilágot. A Magyar Pedagógia hasábjain 1902-ben már hangsúlyozták, hogy a természetet a képek helyett az iskolaudvarokban, iskolakertekben és kirándulásokkal kell megismerni, Bárczy István pedig 1904-ben már körlevélben szólította fel erre az iskolákat. Azokban az iskolákban, amelyekben volt elég tér a szintén létesítendő tornapálya mellett kertek kialakítására is, kisebb növénygyűjteményeket, illetve gyakorlókerteket is létrehoztak.

A teljes írás itt olvasható.

Kapcsolódó cikkek

ISSN 2334-6248 - Elektronikus folyóiratunk havonta jelenik meg. ©2021 Fókusz. Minden jog fenntartva!
Design by predd | Code by tibor