- Heti Ajánlat
- Természet
- Történelem
- Kultúra
- Nyelvtudomány
- Életmód
- Technika
- Tudósok
- Közélet
- Diákoldal
- Olvasóink küldték
- Tanítástan
- Pszichológia
e-Learning
- Tudta-e?
- ...hogy az elmúlt időszakban sikerült, hivatalosan is nemzeti kinccsé tenni őshonos állatfajaink nagy részét? A kilenc kutya fajtát, a három parlagi tyúk fajtát, a szilaj marhát, a három mangalica fajtát, a tincses kecskét, és a galambjainkat. A szürke marhát sajnos az osztrákok már levédték.
167. szám - 2018. augusztus
Kiégett emberek világaHogy valóban a kiégett emberek világa jött el, jómagam is megtapasztaltam a saját bőrömön is, majdnem harminc munkaév után, és ezért kezdtem el foglalkozni ezzel a témával, hogy segítsek önmagamon, de ha szükség van rá, a munkatársaimon is.
|
10
|
A téma után kutakodva a szakirodalomban nagyon sok érdekes tény tárulkozott föl. Például az, hogy valójában már társadalmi problémává nőtte ki magát, és a 20. század utolsó negyedében jelent meg problémaként elsősorban a nyugati társadalmakban, és a globalizálódás jóvoltából valamennyi fejlett ipari országban általánossá vált jelenségről van szó. A kutatások nagy száma pedig arra mutat rá, hogy egy nagyon is modern, „sláger fogalom” lett a burnout, vagyis a munkahelyi kiégés. Orvosok, nővérek, szociális munkások, bűnügyi szakemberek, lelkészek, tanárok, mindazok akik mindennapi munkájuk során állandóan az emberi kapcsolatok hálójának középpontjában állnak, és folyamatosan érzékelik és aktív részesei ezeknek a kapcsolatoknak, és állandóan ki vannak téve az érzelmi feszültségeknek, előbb-utóbb megélik, és gondot is jelenthet számukra a kiégés, és ezért az ő köreikben érdeklődtek eleinte e jelenség iránt, és vált a kutatások témájává. Magyarországon a 90-es évektől, nálunk Szerbiában, úgy tűnik 2010 körül vált a kutatók számára érdekes témává. A kiégés szakirodalom szerint, a meghatározásokat alapvetően két csoportba lehet osztani, az egyik oldalon állnak azok, akik állapotként (Dworkin, Pines&Aronson), a másik oldalon azok állnak, akik folyamatként értelmezik a kiégést (Edelwich&Bodsky, Cherniss, Hallsten, Schődl, Petróczi). Maga a fogalom, Herbert J. Freudenberger pszichoanalitikus nevéhez fűződik (1974), aki a kiégési szindrómát tünetegyüttesként határozza meg, amely hosszú távú, fokozott érzelmi megterhelés, kedvezőtlen stresszhatások következtében létrejövő fizikai-érzelmi-mentális kimerülésként van jelen. Eleinte krízisintervenciós központok munkatársainál, egészségügyi és szociális intézmények dolgozóinál, a későbbi vizsgálatok során pedig pedagógusoknál, jogászoknál, rendőröknél is tapasztalták a jelenséget, de szinte minden foglalkozás esetében előfordulhat. Legnagyobb veszélyben viszont a humán szolgáltatások területén dolgozók vannak. Maga a burnout, vagyis kiégés, képszerű fogalom, amelyet eredetileg a technológiában használtak, és amely az egykor működő energiaforrás gyengülését írja le a megszűnésig. Ez nem történik hirtelen, hanem folyamatosan, több szakaszban. Az emberrel foglalkozó, nagy érzelmi teherrel járó szakmák, mint amilyen a pedagógus pálya is, előhívhatja azt az állapotot, amikor az egyébként motivált, érzelem gazdag személyiség telítődik azokkal a problémákkal, amelyek nap, mint nap jelentkeznek a munkahelyén, és az életében. Nagyon fontos foglalkozni a kiégés problematikájával, mert elsősorban meg kell előzni, vagy ha jelen van, orvosolni kell, mert a kiégettség, amellett, hogy rontja az egyén életminőségét, jelentősen kihat a munkavégzésre is, és a pedagógusok esetében, azt jelenti, hogy számos gyerek iskolai élményeit negatívan befolyásolhatja. Pl. egyes kutatások rámutattak arra, hogy ha a diákok észlelik a pedagógus kiégettségét, maguk is motiválatlanná válnak, vagy a tanulók gyakrabban követnek el iskolai csalást a számonkérések alkalmával (Orosz és Karsai 2012), stb. De melyek is a kiégés jelei, hogyan ismerhetjük föl? Ha a testi és érzelmi kimerülést érez az egyén, ami többletpihenéssel sem szűnik meg, ha elhanyagolja saját lelki és testi (fizikai) szükségleteit, ha jelentkezik a közömbösség, fásultság, visszahúzódás vagy védekező viselkedés, ha ingerlékeny az egyén és csökkent a stressztűrése, ha jelentkezik a megfelelési-bizonyítási kényszer nála, ha jelentkezik a depresszió, a belső üresség érzése, a reménytelenség, ha az egyén elveszíti kapcsolatát a saját belső világával, mintha „mással történnének a dolgok”, ha alacsonnyá vált az önértékelés, ha csökkent a munkateljesítmény, stb. akkor biztosan a kiégés lépett fel. Ha csoportosítjuk a jeleket, vannak testi és érzelmi jelek: …a fáradtság, testsúlyváltozás, megbetegedési és balesetezési hajlam jelenléte. Pszichésen lehangoltak vagy nagyon ingerlékenyek a kiégett emberek. Úgy érzik, semmihez sem értenek, semmiben sem jók és mindennel, mindenkivel, még önmagukkal szemben is elutasítóak. És vannak viselkedéses jelek is, pl. gyakoriak a dühreakciók, amit az illető nehezen kontrolál. A kapcsolataitól menekül, visszahúzódóvá válik, nem érdeklődik a szakmája iránt, elhanyagolja kötelezettségeit. A szakemberek, a kiégés mérésére különböző mérőeszközöket dolgoztak ki, így a „Burnout Inventory (MBI)”-t Maslach és Jackson 1981-ben jelentették meg, és a teszt valójában 3 dimenziót mér: 1. A személy érzelmi kimerültségét, (érzelmi kimerülés), 2. deperszonalizációját, 3. a személyes hatékonyságot (személyesteljesítmény-csökkenés). Ezen az MBI Általános Kérdőíven (General Survey-n) kívül, számos változata lett kidolgozva, így a humán szektorban dolgozók számára (MBI-HSS), valamint az oktatás területére is (MBI Educator Survey, Byrne, 1991, ill. MBI Student Survey). Felhasznált irodalom: |
Kapcsolódó cikkek
- A jelen társadalmunk lelki állapota
- Ismerd fel időben!
- Amire mindenkinek szüksége van: Én-idő
- A Hübrisz-szindróma
- Hogyan bírkózzunk meg az őszi újrakezdéssel
- A színek és emberek
- Mindig és mindenkor, játszani jó!
- A társas háló, mint erőforrás
- A demencia a változó, digitális világban
- Elválni, hogy együtt maradni
- A szorongás világa lettünk
- A feladattudat kérdéséről
- Gondolatok az ambícióról és aspirációról
- Az erkölcs és fejlődése
- Mi kell a sikerhez?
- A munkahelyi klíma
- A pszichés klíma fontossága
- A szorongásról pszichológusszemmel
- A jelenünk, az aggodalom ideje
- Gondolatok az elfogadásról
- „Sötét Triád”
- A jövő és a jövőkép
- A modern kor kulcsszavai: kompetenciák és a kompetencia térkép
- Specifikus, tantárgy-specifikus kompetencia
- Generikus kompetencia fajták
- Kompetencia fajták
- Kompetencia
- A mindennapjaink része, a fegyelem
- Megküzdési stratégiák fontossága
- Félelem az elmúlástól
- A párkapcsolati dinamika
- Miként vernek át minket számok, grafikonok, statisztikai adatok segítségével
- A boldogság keresése
- Mi történik a világgal - a szuperego meghibásodása
- Az élet értelme
- A felejtés rejtelmei
- A kommunikáció személyessége
- A framing vagy keretezés, mint manipulációs módszer
- A boldogság titka
- Felelősségvállalás
- Mindennapi kommunikációnk, a manipuláció
- Önfeladó kapcsolatok
- Mindennapunk, a közöny
- A poszttraumás stressz zavar
- Áldozati bárány a közösségben
- A gyűlölet hálójában
- Az emberi értékek és az értékvesztés
- Az emberi értékek és az értékvesztés
- Menekülés önmagunk elől
- Segélygyűjtések margójára
- Az elvárások valóságalakító hatása
- Hangulat, érzelem
- Nézzünk be önmagunkba
- Csoportban – közösségben
- A kudarc az élet velejárója
- A határnélküliség hozadéka
- Iskoláskorú gyermekek kognitív fejlődésének és fejlesztésének egészségpszichológiai vonatkozásai
- A mentális zavarok megbélyegzése
- Az önkezű vég sodrásában
- Kóros önimádat
- A mobiltelefon-kor hátulütői
- Az ajándékozásról pszichológus szemmel
- Az óvoda szerepe az értékek újrateremtésében
- Ha gond van a figyelemmel
- A figyelem
- Hogyan tovább külön
- A figyelem
- Emlékezetünkről
- Emlékezetünkről
- Amikor a párkapcsolat veszélybe kerül
- A viselkedés
- A kapcsolattartás félelmei
- Önellentmondásos üzeneteink
- A személyes légbuborékaink
- A manipulálás rövid története
- A kényszeresség világa
- A kontroll helye
- A manipuláció
- Érzelem és motiváció - Lelki világunk dinamikus oldala
- A személyiségzavarok mássága
- Magunkkal hozott viselkedésminták
- Adalék az emberi kapcsolatok megismeréséhez
- Az én, és annak védelme - Az ÉN, az ego
- Deviancia a szocializálódás útjain
- A kitaszítottság szorongása - a szégyen
- Az én, és annak védelme
- Az értéktelennek tartás szorításában
- Okok és megoldások
- A belső konfliktusok
- Szülői attitűdök és személyiségfejlődés
- A konfliktusok világában
- A doroszlói énekes Babosok
- A kóros gyermekszeretetről
- Társas intelligenciánk képességei
- Kiútkeresés érzelmeink fogságából
- Elkényeztetett nemzedékek
- Szorongás nélkül a szorongásról
- Változás és újrakezdés
- Felfedezettjeink
- Természettudományos műveltség
- Érzelmi zsarolás
- Az érzelmi incesztus
- Tegnapból a mába érkezve
- A mindennapi testnevelés
- Tudás, tehetség, támogatás
- Olvasóink ajánlata