Tudta-e?
A világtörténelem leghosszabb műsormegszakítását a BBC követte el. Egy Miki egér rajzfilmet szakítottak félbe azzal a hírrel, hogy kitört a második világháború. Hat év múlva aztán akkurátusan folytatták a félbeszakadt rajzfilmet, pontosan attól a ponttól, ahol anno abbahagyták

167. szám - 2018. augusztus

Kiégett emberek világa

Hogy valóban a kiégett emberek világa jött el, jómagam is megtapasztaltam a saját bőrömön is, majdnem harminc munkaév után, és ezért kezdtem el foglalkozni ezzel a témával, hogy segítsek önmagamon, de ha szükség van rá, a munkatársaimon is.
BORI Mária | a szerző cikkei

7

A téma után kutakodva a szakirodalomban nagyon sok érdekes tény tárulkozott föl. Például az, hogy valójában már társadalmi problémává nőtte ki magát, és a 20. század utolsó negyedében jelent meg problémaként elsősorban a nyugati társadalmakban, és a globalizálódás jóvoltából valamennyi fejlett ipari országban általánossá vált jelenségről van szó. A kutatások nagy száma pedig arra mutat rá, hogy egy nagyon is modern, „sláger fogalom” lett a burnout, vagyis a munkahelyi kiégés.

Orvosok, nővérek, szociális munkások, bűnügyi szakemberek, lelkészek, tanárok, mindazok akik mindennapi munkájuk során állandóan az emberi kapcsolatok hálójának középpontjában állnak, és folyamatosan érzékelik és aktív részesei ezeknek a kapcsolatoknak, és állandóan ki vannak téve az érzelmi feszültségeknek, előbb-utóbb megélik, és gondot is jelenthet számukra a kiégés, és ezért az ő köreikben érdeklődtek eleinte e jelenség iránt, és vált a kutatások témájává.

Magyarországon a 90-es évektől, nálunk Szerbiában, úgy tűnik 2010 körül vált a kutatók számára érdekes témává. A kiégés szakirodalom szerint, a meghatározásokat alapvetően két csoportba lehet osztani, az egyik oldalon állnak azok, akik állapotként (Dworkin, Pines&Aronson), a másik oldalon azok állnak, akik folyamatként értelmezik a kiégést (Edelwich&Bodsky, Cherniss, Hallsten, Schődl, Petróczi).

Maga a fogalom, Herbert J. Freudenberger pszichoanalitikus nevéhez fűződik (1974), aki a kiégési szindrómát tünetegyüttesként határozza meg, amely hosszú távú, fokozott érzelmi megterhelés, kedvezőtlen stresszhatások következtében létrejövő fizikai-érzelmi-mentális kimerülésként van jelen. Eleinte krízisintervenciós központok munkatársainál, egészségügyi és szociális intézmények dolgozóinál, a későbbi vizsgálatok során pedig pedagógusoknál, jogászoknál, rendőröknél is tapasztalták a jelenséget, de szinte minden foglalkozás esetében előfordulhat. Legnagyobb veszélyben viszont a humán szolgáltatások területén dolgozók vannak.

Maga a burnout, vagyis kiégés, képszerű fogalom, amelyet eredetileg a technológiában használtak, és amely az egykor működő energiaforrás gyengülését írja le a megszűnésig. Ez nem történik hirtelen, hanem folyamatosan, több szakaszban.

Az emberrel foglalkozó, nagy érzelmi teherrel járó szakmák, mint amilyen a pedagógus pálya is, előhívhatja azt az állapotot, amikor az egyébként motivált, érzelem gazdag személyiség telítődik azokkal a problémákkal, amelyek nap, mint nap jelentkeznek a munkahelyén, és az életében. Nagyon fontos foglalkozni a kiégés problematikájával, mert elsősorban meg kell előzni, vagy ha jelen van, orvosolni kell, mert a kiégettség, amellett, hogy rontja az egyén életminőségét, jelentősen kihat a munkavégzésre is, és a pedagógusok esetében, azt jelenti, hogy számos gyerek iskolai élményeit negatívan befolyásolhatja. Pl. egyes kutatások rámutattak arra, hogy ha a diákok észlelik a pedagógus kiégettségét, maguk is motiválatlanná válnak, vagy a tanulók gyakrabban követnek el iskolai csalást a számonkérések alkalmával (Orosz és Karsai 2012), stb.

De melyek is a kiégés jelei, hogyan ismerhetjük föl? Ha a testi és érzelmi kimerülést érez az egyén, ami többletpihenéssel sem szűnik meg, ha elhanyagolja saját lelki és testi (fizikai) szükségleteit, ha jelentkezik a közömbösség, fásultság, visszahúzódás vagy védekező viselkedés, ha ingerlékeny az egyén és csökkent a stressztűrése, ha jelentkezik a megfelelési-bizonyítási kényszer nála, ha jelentkezik a depresszió, a belső üresség érzése, a reménytelenség, ha az egyén elveszíti kapcsolatát a saját belső világával, mintha „mással történnének a dolgok”, ha alacsonnyá vált az önértékelés, ha csökkent a munkateljesítmény, stb. akkor biztosan a kiégés lépett fel. Ha csoportosítjuk a jeleket, vannak testi és érzelmi jelek: …a fáradtság, testsúlyváltozás, megbetegedési és balesetezési hajlam jelenléte. Pszichésen lehangoltak vagy nagyon ingerlékenyek a kiégett emberek. Úgy érzik, semmihez sem értenek, semmiben sem jók és mindennel, mindenkivel, még önmagukkal szemben is elutasítóak. És vannak viselkedéses jelek is, pl. gyakoriak a dühreakciók, amit az illető nehezen kontrolál. A kapcsolataitól menekül, visszahúzódóvá válik, nem érdeklődik a szakmája iránt, elhanyagolja kötelezettségeit.

A szakemberek, a kiégés mérésére különböző mérőeszközöket dolgoztak ki, így a „Burnout Inventory (MBI)”-t Maslach és Jackson 1981-ben jelentették meg, és a teszt valójában 3 dimenziót mér: 1. A személy érzelmi kimerültségét, (érzelmi kimerülés), 2. deperszonalizációját, 3. a személyes hatékonyságot (személyesteljesítmény-csökkenés). Ezen az MBI Általános Kérdőíven (General Survey-n) kívül, számos változata lett kidolgozva, így a humán szektorban dolgozók számára (MBI-HSS), valamint az oktatás területére is (MBI Educator Survey, Byrne, 1991, ill. MBI Student Survey).

Felhasznált irodalom:
- ofi.hu/tudastar/kiegesi-tunetek-burnout
- www.hier.iif.hu/hu/letoltes.php?fid=tartalomsor/2030
- Szabó Éva-Jagodics Balázs: Erőforrások és követelmények, A tanári kiégés munkahelyi tényezőinek komplex vizsgálata, Iskolakultúra, 26. éf, 2016/11.szám.

Kapcsolódó cikkek

ISSN 2334-6248 - Elektronikus folyóiratunk havonta jelenik meg. ©2018 Fókusz. Minden jog fenntartva!
Design by predd | Code by tibor