Tudta-e?
Egy élet alatt nagyjából hat elefánt súlyának megfelelő ételt fogyaszt el egy ember.

133. szám - 2015. október

Egészség

Zsibbadás – mennyire kell komolyan venni?

Múló kellemetlenségtől az életveszélyig…
Dr. CELLER Tibor, a Családi Kör Független Hetilap munkatársa

7

Amikor egy testrész kellemetlenül bizsereg vagy elzsibbad, többnyire egy kis mozgással megszüntethető a tünet. Ha viszont ezek a panaszok ismételten és ok nélkül jelentkeznek, vagy más zavaró tünetekkel együtt járnak, akkor mindenképpen orvosi vizsgálatot és kezelést igényelnek.  

Fontos, hogy a beteg a minden ok nélkül kialakuló zsibbadást ne bagatellizálja, annak ellenére, hogy szerencsére gyakran nem található szervi megbetegedés a háttérben, azaz a panasz sokszor pszichés eredetű. A kellemetlen szubjektív tünet viszont akár komoly betegség kialakulását is jelezheti.

A zsibbadás, bizsergés és érzészavar mögött akár komoly megbetegedés is rejtőzhet

A zsibbadás gyakori panasz, melynek korrekt leírása legtöbbször nagyon nehéz. Mégis nagyon fontos, hogy a zsibbadásérzés jellegét minél jobban körülhatároljuk, mert a jó leírás fontos támpontot jelent az orvosnak, aki ez alapján hamarabb rátalálhat a kiváltó okra.

Ezt a nehezen behatárolható panaszt az adott terület kellemetlen, rendellenes vagy fonákérzése jellemzi. A betegek általában olyan érzéshez hasonlítják, mintha a bőrt sok apró tűvel szurkálnák, vagy hangyák szaladgálnának a bőr alatt, esetleg erős csiklandozó érzéshez hasonlítják. Vannak, akik hideg, mások éppenséggel égő érzésről számolnak be, de olyan leírás is akad, mely szerint a beteg úgy érzi, mintha cseppenként folyadék csepegne a bőrére, vagy mintha testének egy részét szoros kötés venné körül. Leggyakrabban a végtagok zsibbadása fordul elő, de nem kizárólagosan.

A zsibbadás tünet az érzészavarok csoportjába tartozik. Lényeges, hogy elkülönítsük az érzéskieséstől (bénulásos tünet) vagy az érzéscsökkenéstől, amikor valamilyen bőringert, például egy apró szúrást, a beteg nem érzékel, vagy lényegesen gyengébben érzékeli (latinul: hypaesthesia). A dysaesthesia ezzel szemben olyan jelenség, mikor egy semleges inger által okozott érzés kellemetlen jellegűvé válik, például gyenge nyomás az érintett terület nagyfokú fájdalmát váltja ki. Paraesthesiának nevezzük a spontán kóros érzéseket. A zsibbadás is ide tarozik. Az ingervezető pályák sérülése vagy bárminemű kompressziója (nyomás alá kerülése) érzészavarhoz vezethet.

Ennek a kellemetlen tünetnek a hátterében először mindig valamilyen idegrendszeri eltérést kell keresnünk, bár sok esetben olyan alapbetegségek is okozhatják, amelyek elsődlegesen nem az idegrendszer károsodásával járnak.

Mellkaskimeneti és kéztőalagút tünetegyüttes

A hosszabb időn keresztüli egy helyben üléskor vagy a mély álomból való ébredéskor jelentkező zsibbadást valamely ideg megnyomása, húzódása, a vérellátás átmeneti akadályoztatása okozza, amit a helyzetváltozás illetve az elzsibbadt végtag, testrész megmozgatása rövid időn belül elmulaszt.

Amennyiben a bizsergés csak a kezekben jelentkezik s egyben a nyak is merevnek érezhető, a folyamat hátterében gyakran nyakcsigolyák összecsontosodása, deformálódása, meszesedése áll, s a tünetek ilyenkor a nyaki erek és idegek összenyomódása miatt lépnek fel, elsősorban az 50. életév után. Hasonló tünetegyüttest okoz az ún. Thoracic outlet (mellkaskimeneti)-szindróma. Ilyenkor az idegek és erek a nyaki gerinc, a lapocka felső éle és a kulcscsont által alkotott virtuális háromszög beszűkülése miatt kerülnek nyomás alá. Erre a tünetegyüttesre jellemző, hogy a felső végtagok bizonyos pozícióiban (általában felemelt karok mellett) nem tapintható a radiális pulzus (a csuklókon).

Ha a kézzsibbadást a csuklóból a kézbe sugárzó erősebb fájdalom is kíséri, illetve a tünetek éjszaka rosszabbodnak lehetséges, hogy Carpal tunnel (kéztőalagút)-szindrómával állunk szemben. Ennek lényege, hogy a csukló csontok és ínszalagok alkotta alagútjában futó idegeket a környezetében lévő megduzzadt szövetek összenyomják. Néha magától is elmúlik, máskor viszont csak gyulladásgátló gyógyszer helyi befecskendezése, vagy egy kisebb műtéti beavatkozás (a feszülő ínszalag bemetszése) segít rajta.

Fél testfélre kiterjedő zsibbadás + zavartság + beszédzavar = agyvérzésveszély!

Ha a zsibbadás az egész fél testfélre kiterjed és akár zavartsággal, akár beszédzavarral, akár látászavarral, akár múló végtagbénulással vagy nyelési zavarral és hányingerrel együtt jelentkezik, azonnal orvoshoz kell fordulni, ugyanis ilyenkor sok esetben az agyvérzés (stroke) illetve az agyi vérkeringés súlyos zavara (TIA) áll a háttérben. Ez utóbbi esetében az agy múló, rohamszerű vérkeringészavaráról van szó, de az ilyen tranzitorikus ischaemiás attackot is komolyan kell venni, mert könnyen előfordulhat, hogy legközelebb az ijesztő tünetek nem húzódnak vissza, hanem maradandó agyi károsodás lép fel. A TIA oka általában a nyaki verőerek szűkülete.

Jó tudni, hogy a tünetek egyoldali fennállása szinte minden esetben a központi idegrendszer (agy, gerincvelő) működési zavarára utal. Ha valamennyi végtag leggyakrabban zokni-illetve kesztyűszerű elrendeződésben érintett része zsibbad, az valamilyen okból kialakult polyneuropathiára (több idegszálat érintő ideggyulladásra illetve idegbántalomra utal). Ilyen fordul elő pl. nem jól beállított cukorbetegeknél, krónikus alkoholistáknál vagy különböző nehézfém-mérgezések (pl. ólom, higany) esetén.

A karokban és lábszárakban jelentkező bizsergés következő gyógyszerek mellékhatásaként is jelentkezhet, mint pl. egyes altatók, bizonyos reuma elleni vagy tbc-ellenes gyógyszerek, citosztatikumok, de akár a B6-vitamin hosszabb időn keresztüli alkalmazása is okozhat problémát.

Lovaglónadrág szindróma

A gerincvelőt károsító kórfolyamatok esetén a zsibbadás jól lokalizálható: a zsibbadás az érintett gerincvelői gyökök nyomása eredményeképpen meghatározott területekre korlátozódik. Pl. porckorongsérv esetében gyakori az ún. lovaglónadrág szindróma, amikor a beteg a gáttájékon, a végbél, a nemi szervek és a combok belső felszínén érez zsibbadást, fonákérzést. Jó azt is tudni, hogy a porckorongsérv három legfontosabb tünete: a zsibbadás, a gerincfájdalom és vizelési és/vagy zavar együttes jelentkezése.

A felsorolásból sajnos nem maradhat ki az idegrendszer ritka, ám annál súlyosabb betegsége a sclerosis multiplex (SM) és a Guillain-Barré szindróma (gyulladásos demyelinizáló neuropáthia) sem, melyek első tünetei a szimmetrikus érzészavarok lehetnek.

Sclerosis multiplexnél a mozgáskoordinációs problémák közül a szédülés mellett az egyensúlyvesztés, bizonytalan járás, a mozgások ügyetlensége, a lábak gyengesége tűnhet föl. A legtöbb betegek égő, bizsergő érzést is említ, emellett indokolatlan fájdalmak is felléphetnek.

A Guillain-Barré szindróma a polyneuropáhtia egyre fokozódó gyengeséget, bénulást okozó formája. A kórkép feltehetően ugyanúgy autoimmun eredetű, mint a SM, vagyis a szervezet immunrendszere megtámadja az ideget borító, szigetelő funkciót ellátó mielinhüvelyt. A bevezető szakban a betegek zöme izomgyengeségre, tűszúrásérzésre vagy érzéskiesésre panaszkodhat.

Széles spektrumú terápiás lehetőségek

Alapvetően az érzészavart kiváltó októl függ, így általában annak elhárítása a célunk, pl. övsömör esetén vírusellenes szerek, daganatnál annak műtéti eltávolítása, nehézfém-mérgezésnél a további expozíció megszűntetése és antidotum adása, cukorbetegeknél a szénhidrát-anyagcsere beállítása és alfa-liponsav adása stb. A láb elzsibbadását sokszor az ellátó ideg összenyomódása okozza, így a mozgás, a torna megszünteti a nyomást, helyreállítja a vérkeringést, ennek eredményeképpen az ideg működése visszatér, és a paraesthesia elmúlik.

A legtöbb krónikus zsibbadás – a kiváltó októl függetlenül – jól reagál nagy adag B-vitamin-komplex és magnézium adagolása, máskor viszont csak tüneti kezelést tudunk alkalmazni, mint pl. az érintett terület érzőidegvégződéseit blokkoló lidocain gél, vagy tapasz (helyi érzéstelenítő) alkalmazásával. Nagyon ritkán, amikor komoly fájdalmak is társulnak a kellemetlen zsibbadáshoz, sebészeti beavatkozás – az érintett érzőidegek sebészeti átmetszése – is szükségessé válhat.

ISSN 2334-6248 - Elektronikus folyóiratunk havonta jelenik meg. ©2017 Fókusz. Minden jog fenntartva!
Design by predd | Code by tibor