Tudta-e?
Ha a cápa nevét halljuk, már látjuk is magunk előtt, hogyan marcangolja szét az embert. A több száz cápa fajból azonban csak 4 – 5 támad az emberre. Ilyen például a tigris – és a nagy fehér cápa. Évente az egész világon 60 cápatámadás történik, több mint a felét azonban ember provokálja…és ebből 2 – 3 halálos.

180. szám - 2019. szeptember

Ételmérgezések, bélfertőzések

Fertőzött ivóvíz, hiányos személyi higiéné, nem megfelelő konyhatechnika a háttérben

3

A bélfertőzések számtalan formában fordulnak elő, és számos kórokozó vehet részt előidézésükben. A fertőzések főképp a vékony- és vastagbélre lokalizálódhatnak (ún. enetrális fertőzések), de a gyomor fertőzéses eredetű megbetegedését is ismerjük (pl. Helicobacter pylori). A tünetek leggyakrabban hányás és hasmenés formájában jelentkeznek, de egyes bélfertőzésekben (pl. szalmonella, hastífusz) bizonyos általános tünetek (láz, bőrtünetek stb.) is megjelennek.

Az enterális betegségek kimenetele számos tényezőtől függ. Az érintettek kora (csecsemő- és időskor) sokszor szerepet játszik. Az is sokat számít, hogy a csecsemőt anyatejjel táplálja-e édesanyja. Az anyatej ugyanis kórokozókkal szembeni ellenanyagokat tartalmaz, melyek számos esetben megvédik a csecsemőt a fertőzéstől.

A kor azért is befolyásolja a fertőzés kimenetelét, mert a bélnyálkahártya a korral előrehaladva fejlettebb lesz, és ez segít a védekezésben is (pl. ellenanyagok termelése), illetve a kor előrehaladtával mint minden más is a szervezetben, a bélbolyhok is „elkopnak” és nem tudják maradéktalanul ellátni korábbi funkciójukat. További védekező tényezők a bélben normális körülmények között megtelepedő, velünk együtt élő, ártalmatlan – sőt hasznos! – bélbaktériumok, amelyek megakadályozzák a kis számban a bélbe jutó kórokozók elszaporodását illetve megtelepedését.

Óvatosan az öngyógyítással!

A bél (fokozott) mozgása szintén fontos szerepet játszik a védekezésben, a kórokozók megtelepedését gátolja, elősegíti kiürülésüket. Ezért a hasmenésben sokszor rutinszerűen alkalmazott, bélmozgást csökkentő szerek (pl. Loperamid, Imodium stb.) olykor éppen a várttal ellenkező hatást érnek el, és adásuk után a hasmenés súlyosbodik és szövődmények (pl. a bélfal átlyukadása) is felléphetnek, hiszen a védekező funkciót betöltő felgyorsult bélmozgás leállításával a kórokozóknak elegendő idejük marad a bélfal súlyosabb károsítására.

Ha orvos nélkül döntünk, akkor Loperamid helyett inkább adszorbens típusú „hasfogót” vegyünk be! Ilyen például a Lividin por, a Smecta por vagy a jól ismert orvosi széntabletta. Ezek a készítmények azért jók, mert aktív felületükkel megkötik a bélfalat irritáló mérgeket, és így azok kiürülhetnek a szervezetből. A Smecta ezenkívül még egy védőréteggel is bevonja a sérült, gyulladt bélnyálkahártyát, így óvja azt az egyéb károsító hatásoktól. Hasznosak lehetnek a természetes bélflórát helyreállítani hivatott gyógyszerek is, mint pl. a Linex, Flora balance, az Erceflora Duo vagy a Multilac.

Néha a bejutott kórokozó nem jut el a bélbe, mert a gyomrunkban termelődött sav és emésztőnedvek elpusztítják őket. Ezért betegszenek meg könnyebben bélfertőzésben a savhiányos emberek (vagy akik folyamatosan savcsökkentőket, pl. Ranisant vagy Controlocot szednek), illetve a csecsemők (akiknek szintén kevés sav termelődik még a gyomrában).

A rendszeres kézmosás jelentősége

Ha az ivóvíz nagy számban tartalmaz kórokozókat, bélfertőzést okozhat. A személyi higiéné (például a WC használat utáni kézmosás illetve ennek elmaradása) szintén szerepet játszik a fertőzések kialakulásában. A rendszeres kézmosással és mosakodással elkerülhetjük, hogy nagyobb számú kórokozó kerüljön be a szájba illetve a szervezetbe. Néha persze a kézmosás és a zöldségfélék, gyümölcsök alapos lemosása sem véd meg bennünket, mert vannak bizonyos kórokozók (például a vérhalt okozó shigellák), amelyekből nagyon kis számú baktérium (10-100 csíra) is képes betegséget előidézni.

Ha egyszerre sok emberen fordul elő ugyanaz a fajta bélbetegség (például hányás, hasmenés, láz), nem árt elgondolkodnunk azon, mi volt a közösen fogyasztott étel, mert lehet, hogy abban szaporodott el a kórokozó (például a szalmonellák előszeretettel szaporodnak el a madártejben, a fagylaltban, a krémes süteményekben és a kacsatojásban).

Konyhatechnikai és egyéb tanácsok

A helyes konyhatechnika fontosságáról szólva: a tojásokat feltörés előtt célszerű folyóvízzel megmosni, megtörölni, majd a kezünket szintén. Nagy melegben ne készítsünk nyers tojást tartalmazó ételeket, még ha olyan finomak is, mert a baktériumok pillanatok alatt elburjánzanak a számukra ideális táptalajon! Konyhadeszkánk inkább műanyagból készüljön (újabban porcelán, sőt üvegbetétes is kapható), amit használat után forró vízben mossuk el, a fából készült húsvágó deszkákat viszont a forró vizes lemosás-súrolás után érdemes konyhasóval beszórni, és azt legalább fél óráig rajta hagyni: baktériumölő, zsírtalanít és természetes!

Bélfertőzést kaphatunk külföldi utazásaink alkalmával is. Vannak olyan vidékek ugyanis, ahol olyan kórokozók fordulnak elő, amelyek nálunk nem szokásosak (például kolerával itthon nem fertőződhetünk, de a trópusokra utazva – ahol az jelenleg is gyakorlatilag rendszeresen előfordul – vigyáznunk kell). Ezért a forró égövi országokban csak forralt vizet fogyasszunk, és tartózkodjunk a nyers zöldségfélék, saláták, kagylók fogyasztásától. Jobb kerülni a jégkockákat is. Minden ételt meg kell főzni, a gyümölcsöket pedig meg kell hámozni. Csak szénsavas üdítőt vagy olyan italt fogyasszanak, amit forralt vízzel készítettek. Még a fogmosóvizet is célszerű forralni, továbbá ilyen helyeken még a cigarettára gyújtás előtt is érdemes fertőtleníteni a kezet.

A kiváltó ok gyakran ismeretlen

A gyomor- és bélhurut diagnózisa rendszerint már a panaszok alapján nyilvánvaló, de a kiváltó ok gyakran ismeretlen. Ha a betegség rövid időn belül más családtagokon vagy munkatársakon is jelentkezik, akkor nyilvánvaló, hogy fertőzésről van szó. Sokszor maga a beteg jön rá a betegség okára, azaz a nem kellőképpen megfőzött, megromlott vagy szennyezett ennivalóra, ami lehet például a hűtőből kint felejtett majonéz, krémes sütemény vagy a nyers tengeri étel. A közelmúltbéli utazás trópusi országokba, szintén nyomravezető lehet.

Ha a tünetek súlyosak vagy nem szűnnek meg 48 órán belül, baktériumok, gombák, vírusok és élősködők jelenlétét vizsgálják a székletmintában. A hányadék, az étel vagy a vér vizsgálata is segíthet az ok kiderítésében.

Ha a tünetek még néhány nap múlva is fennállnak, a vastagbél kolonoszkóppal (hajlékony, képalkotásra alkalmas, cső alakú eszköz) történő vizsgálata szükséges lehet annak eldöntésére, hogy nem fekélyes vastagbélgyulladás (egy autoimmun betegség) vagy amőbák okozta dizentéria áll-e fenn.

Első helyen a szalmonella-fertőzés!

A leggyakoribb, egyben legijesztőbb bélfertőzés a szalmonellózis. Már az elején érdemes megjegyezni ezt a mondatot: ha magas láz hasmenéssel, hányással jelentkezik, 60-70 százalékban szalmonellafertőzésről van szó!

A szalmonelláknak több mint kétezer faja él a természetben, elsősorban az állatok, ezen belül az emlősök (szarvasmarha, sertés) és a baromfik belében, onnét a széklettel kikerülve a környezetet szennyezik. A csótányokra, rágcsálókra, illetve élelmiszer-látogató rovarokra tapadva az emberi fogyasztásra szánt élelmiszerek is szennyeződhetnek.

A szalmonella-bacillusok közé tartozik a hírhedt Salmonella typhi, amely a hastífuszt okozza. Szerencsére ez a súlyos betegség manapság csak ritkán fordul elő. Sokkal gyakoribbak viszont az „egyéb” szalmonellák, mint például az Salmonella paratyphi vagy a Salmonella enteritidis, melyek gyomor- és bélnyálkahártya gyulladást, orvosi kifejezéssel gastroenteritist okoznak.

A betegség legtöbb esetben váratlanul, gyorsan kialakuló állapot, amelynek következménye a szervezet kiszáradása, amely csecsemőknél, öregeknél, alkoholistáknál, legyengült, alultáplált személyeknél végzetessé is válhat.  A tünetek kezelését még otthon el kell kezdeni. Lázas betegnél lázcsillapítót (pl. paracetamol), borogatást esetleg testhővel azonos kezdeti hőmérsékletű hűtőfürdőt alkalmazzunk. Folyadékpótlásra hideg, kevés cukrot és pici sót tartalmazó tea itatása a legmegfelelőbb. Ha hány a beteg, kanalanként kell elkezdeni a teáztatást. A néphiedelemmel ellentétben a tömény szeszes ital: pálinka, konyak itatása nem oldja meg a problémát, nem pusztítja el a több millió szalmonellát, esetleg csak elodázza az orvoshoz fordulást. 

Az orvosi kezelés célzott antibiotikum-kezelésből, folyadékpótlásból (ha kell, parenterálisan azaz infúziók formájában) és diétás megszigorításokból áll. A diéta legyen a panaszok megszűnéséig – általában 7–10 napig – tejmentes és zsírszegény. Fontos, hogy könnyen emészthető, nem puffasztó, de ásványi anyagokban és vitaminokban gazdag ételeket válasszunk! Kifejezetten alkalmas a hasmenés kezelésére – különösképpen kezdetben – a háztartási keksz, a sárgarépa, a reszelt alma, a pirítós, az enyhén sózott főtt rizs vagy krumpli, a párolt zöldségek, a híg levesek, főzelékek könnyű habarással.

A szalmonella-fertőzésre jellemző láz általában 2-3 napig tart, a hasmenés pedig 1 hétig. Jellemző a panaszok vissza-visszatérése, változékonysága. A baktériumok végleges kiürítése a széklettel történik, ennek időtartama általában 1 hónap, s laboratóriumi székletvizsgálattal igazolható. A szalmonella-baktérium ugyanis az epeutakban, a bélben hónapokig is elélhet. A csírahordozás állapotáról tudni kell a betegnek, a kezelőorvosának és az illetékes járványügyi szerveknek is. A baktériumhordozók ugyanis bizonyos foglalkozásoktól tiltva vannak, mint például az élelmiszeriparban és a kereskedelemben foglalkoztatottak, a vízművek dolgozói, a csecsemőotthonokban és kórházi osztályokon dolgozók.

Kapcsolódó cikkek

ISSN 2334-6248 - Elektronikus folyóiratunk havonta jelenik meg. ©2019 Fókusz. Minden jog fenntartva!
Design by predd | Code by tibor