Tudta-e?
...hogy melyik a leghosszabb kígyó? A hálós piton, amely Ázsia dél-keleti részén él. A leghosszabb példány amit eddig láttak majd 10 méteres volt.

120. szám - 2014. szeptember 01.

Veszélyben a Föld

Jön a vörös dagály!

A vörös algák elszaporodásakor toxikus anyagok kerülnek a környezetbe és veszélyeztetik az élőlényeket…
MARINKOV Jelena biológia szakos egyetemi hallgató

76

A Mexikói-öböl térségében, Florida partjainál már 1996-ban titokzatos halpusztulásra figyeltek fel, sőt, kb. 150 védett tengeri tehén (manátusz) is elpusztult. E nagytestű, átlagosan 150-350 kilogrammos tengeri emlősök pusztulása 2005-ben már tízszer nagyobb volt, mintegy 1500 példányt vetettek ki a hullámok. A kutatók megállapították, hogy mérgezésről van szó, az állatok tüdeje vérezni kezdett, végül pedig elpusztultak.

A tragikus jelenség hátterében egy vörös alga, a Karenia brevis áll, mely időnként elszaporodik (algavirágzás) és hatalmas mennyiségben jelenik meg, amitől a víz barnás vagy vöröses színt kap. Ezek a mikroszkopikus egysejtű élőlények idegmérgeket, neurotoxikus anyagokat termelnek, így veszélyesek a tengeri faunára és az emberre nézve is.

 Karenia brevis – a mérgeket termelő egysejtű

 

 

 

 

 

„Vörös dagályt” (angolul red tide) először tehát Florida partjainál figyeltek meg, azóta Kenya és Szomália partvidékén is pusztított, de a Dél-kínai tengerben, a skót partok mentén is megfigyelhető volt. Az európai Envisat műhold 2008. novemberében az Ománi-öböl és a Perzsa-öböl térségében fényképezte le a „vörös dagályt”. Úgy tűnik, hogy a jelenség mind nagyobb méreteket ölt és terjedőben van.

Karenia brevis algafaj valójában háromféle idegmérget termel, ezek közül az egyiknek, a brevetoxin 3-nak ötvenszer nagyobb a koncentrációja a levegőben, mint a vízben. Ezzel magyarázható, hogy „vörös dagálykor” a tengerparton járókat száraz köhögés fogja el és ömlik a könnyük. A méreg a felrepedt algasejtekből a vízbe kerül, majd a hullámok csapkodása, az apró vízcseppek beszáradása folytán a levegőbe kerül. A légáramlás a mérgező aeroszolt a partra viszi. Az ember belélegzi ezeket a részecskéket, és a mérgező anyag a felső légutakban kerül, ingerli az orrot és a torkot. A tüdőbe jutva asztmás tüneteket vált ki, nehezíti a légzést, csökkenti a szervezet ellenálló képességét, immunitását. Ezért algavirágzás idején indokolt maszkot viselni, mely megszűri a belélegzett levegőt.

Ki kell hangsúlyozni, hogy a „vörös dagály” elmúltával még hetekig, hónapokig gond lehet a méreganyagokkal, mivel az élőlényekben (pl. a kagylókban) felszaporodva további veszélyforrást jelentenek. Azt is tudni kell, hogy a tengervíz lepárlásával sót termelő telepek kénytelenek leállni a munkával, amikor megindul a vörös alga virágzása.

A jelenség általában akkor jelentkezik, amikor az óceán vizének felső rétege meleg, kevésbé hullámzik (nem keveredik), kisebb a só koncentrációja, megnövekszik az algák számára hasznosítható tápanyagtartalom. Ez utóbbit az ember is befolyásolja, amikor szennyező anyagokat, pl. műtrágyázásból származó nitrogéntartalmú vegyületeket juttat a földekre, a folyókba, ahonnan azok idővel a tengerbe, az óceánba kerülnek, és az algák tápanyagforrásává válnak.

Borúlátó természetvédők attól tartanak, hogy a jelenség egyre inkább jellemzi majd a tengerek, az óceánok part menti övezeteit, a vörös algák által termelt mérgek még súlyosabb károkat eredményeznek, és az élővilág globális veszélybe kerül…

Kapcsolódó cikkek

ISSN 2334-6248 - Elektronikus folyóiratunk havonta jelenik meg. ©2017 Fókusz. Minden jog fenntartva!
Design by predd | Code by tibor