Tudta-e?
Mindenki tudja, hogy a spenót sok vasat tartalmaz, ezért aztán a szülők erőszeretettel erőltetik le gyermekeik torkán. Az igazság azonban az, hogy a spenót semmivel sem tartalmaz több vasat, mint bármely más zöldség. A félreértés még az 50-es évekből származik, amikor egy élelmiszerkutató rossz helyre tett egy tizedesvesszőt, így a vizsgálat eredménye tízszeres vastartalmat mutatott a valósághoz képest.

228. szám - 2023. szeptember

A vénás elégtelenségről

A visszér a vénák kóros kitágulását jelölő rendellenesség és leggyakrabban az alsó végtagokon figyelhető meg.
Dr. Mihalek Nóra

5

Ez a jelenség szoros összefüggésben áll a vénás keringési elégtelenséggel, amikor a vénás érrendszer nem tudja megfelelően elszállítani az „elhasznált” vért és az anyagcseretermékeket a szövetekből.

A vénák elsődleges feladata az elhasznált, oxigénben szegény és mérgező anyagcseretermékeket tartalmazó vér elszállítása a szövetekből a szív és a tüdő felé. Ezt a folyamatot a szív szívóerején kívül az ereket körülvevő izmok pumpáló ereje és a vénákban lévő billentyűk működése segíti elő. A vénákban elhelyezkedő billentyűk megakadályozzák hogy a vér visszafolyjon a szövetek felé, azonban hogyha ezeknek a billentyűknek a működésében zavar lép fel, akkor a vénák falát alkotó kötőszövet is gyengül, az izompumpa működése pedig nem elegendő a vér megfelelő irányú áramlásának a biztosításához. Ebben az esetben a vér egy része visszaáramlik a szövetek felé, ezzel kitágítva a vénák falát.

A visszér kialakulásának kezdetben alig vannak tünetei. A kezdeti fázisban a betegek főként este jelentkező lábduzzadásra, enyhe fájdalomra panaszkodnak, majd később a tünetek egyre erősödnek. Jellemző klinikai kép a bőrpír, hámlás és a leginkább éjszaka jelentkező lábgörcs. A bőrön át egyre erősebben látszódó vénák csak a későbbi fázisban jelentkeznek és a visszér jellegzetes tünetét képezik. A legtöbben ilyenkor esztétikai problémaként tekintenek a jelenségre, azonban a visszér kialakulása jelentősen növeli más kóros elváltozások (trombózis, fekélyek) kialakulásának az esélyét.

A visszér a népesség jelentős százalékát érinti. Főként a középkorú és idősebb nőknél alakul ki, azonban ez elmúlt években egyre több 30 évtől fiatalabb személynél jelentkezett vénás elégtelenség. Feltételezhető, hogy 60 év felett a lakosság 30%-nál megfigyelhetők a visszér tünetei.

A jelenség kialakulásában jelentős szerepet játszik az örökölt hajlam, így a kötőszöveti rendellenességgel küzdő személyeknél nagyobb eséllyel alakul ki visszér. A genetikai tényezők mellett az életmódbeli faktorok is hozzájárulhatnak a vénás elégtelenség kialakulásához. Ezek közé tartozik az álló munka, túlsúly, mozgásszegény életmód, egészségtelen étrend és a dohányzás. Gyakran a terhesség alatt alaklul ki a rendellenesség, feltételezhetően a hormonváltozások és a megnövekedett testsúly miatt.

A betegség teljes mértékben nem visszafordítható, azonban megfelelő kezeléssel jól szabályozható. A visszér kezelésében elsődleges szerepet játszik a kompressziós pólyák, gyógyharisnyák alkalmazása, amelyek növelik a feszességüket vesztett érfalak hatékonyságát. A vénás keringés javítása és a lábra nehezedő nyomás csökkentése által jelentős mértékben hozzájárulnak a tüneti kezeléshez. Emellett gyakran alkalmazhatók különböző krémek, speciális gyógytorna és venoaktív gyógyszerek, amelyek a vérerek falára hatnak. Súlyos esetben sebészeti beavatkozásra van szükség, amely során a sérült vénákat eltávolítják, a vér áramlása pedig a még normálisan működő erekbe irányul át.

Kapcsolódó cikkek

ISSN 2334-6248 - Elektronikus folyóiratunk havonta jelenik meg. ©2024 Fókusz. Minden jog fenntartva!
Design by predd | Code by tibor