Tudta-e?
hogy a Föld felé áradó napsugárzásnak csaknem a negyedét a felhők verik vissza a világűrbe!

182. szám - 2019. november

A sport hatása egészségünkre

Az egészséges életmód javítja az állóképességet és az erőnlétet, segít a betegségek megelőzésében
Dr. CELLER Tibor | a szerző cikkei

3

A sport egészséges, de nemcsak szép vonalakat és erős izmokat kölcsönöz, hanem javítja az állóképességet és az erőnlétet, az egészséges életmód részeként segít az érrendszeri panaszok, a cukorbetegség, valamint számos egyéb betegség megelőzésében.

Ha sikerül megőrizni a szív és a keringési rendszer egészségét idős korban is, akkor a szellemi frissesség is tovább megmarad. Ezt igazolják az Amerikai Egyesült Államokban több mint 20 ezer idős ember bevonásával végzett vizsgálatok. A szellemi hanyatlás egyik rizikófaktora a magas vérnyomás, ami rendszeres sporttal sok esetben megelőzhető.
 

Sokoldalú előnyök

A Regensburgi Egyetem kutatása azt igazolta, hogy a karateórákat látogató idős emberek szellemileg frissebbek és kevésbé fogékonyak a depresszióra, mint például a tornát vagy akár a szellemi tréningeket választó kortársaik.

A szabadban, a természetben folytatott sporttevékenység igen hatásos a stressz leküzdésében, a depresszió ellen, sőt a haragtól és dühtől is segít megszabadulni. Ugyanannyi idő alatt sokkal jobb eredmény érhető el, mintha a négy fal között, fitneszteremben edzenénk. A könnyen belátható állítást 11 tanulmány kiértékelése is alátámasztja, amelyben több mint 8000 önkéntes adatai szerepelnek.

A Bázeli Egyetem kutatói rámutattak, hogy a jó erőnlétű, sportos emberek könnyebben kezelik a stresszes szituációkat. Ezt a tényt számos más kutatási eredmény is igazolja.

A rendszeres mozgás segítségével karban tartható a szív és az érrendszer,ami többbek között az Alzheimer-kór korai stádiumában lassítja az agy leépülésének folyamatát. Erre a következtetésre a Kansasi Egyetem tudósai jutottak.

A jó erőnlét segít megelőzni a daganatos betegségeket Aki hetente legalább két órát intenzíven sportol, finn kutatók szerint egyharmadával csökkenti a daganatos betegségek kialakulásának kockázatát. Önmagában ez azonban természetesen nem elég, abba kell hagynia a dohányzást és kiegyensúlyozottan kell táplálkozni! Az USA-ban folytatott kifejezetten ez irányú kutatások azt is igazolták, hogy a sport segít az emésztőrendszeri daganatok megelőzésében.

A mozgás fontosabb, mint a fogyás

A mozgáshiány károsabb hatással van a szervezetre, mint egy kis súlyfelesleg. Dr. Richard Weiler neves brit sportorvos szerint nem szabadna, hogy a sport csupán eszköz legyen a túlsúlytól való megszabadulás céljának elérésében. A mozgás ugyanis akkor is pozitív hatással van a szervezetünkre, ha nem fogyunk tőle.

Nem jó, ha valaki gyakran méregeti testsúlyát. Ha ugyanis azt tapasztalja, hogy a sport ellenére egyetlen kilótól sem sikerült megszabadulnia, könnyen feladhatja. Pedig a sport akkor is védi a szívet, ha nem csökkenti a testsúlyt, már önmagában szívvédő hatásáért is megéri rendszeresen sportolni!

Aki sportol, jobban tanul

Svédországban arra jöttek rá, hogy a tanulók teljesítménye 30 százalékban attól függ, hogy rendszeresen sportolnak-e. Lányok esetében az iskolai teljesítmény összefügg az edzések intenzitásával, fiúknál pedig az erőnléttel.

Azok a fiatal nők, akik többet és jobban alszanak rosszul alvó kortársaiknál, rendszerint fittebbek is náluk. Ezt az eredményt hozta a több mint 2000 tajvani egyetemista lány bevonásával végzett kísérlet. Aki aktív életet él, jobban alszik, és annak, aki jobban alszik, több energiája lesz az aktív életre.

A doppingszerek gyengítik a szívet

Anabolikus szteroidokat nem csak versenysportolók használnak, hanem szabadidős sportolók is, például akik fitnesztermekbe járnak és minél látványosabb izomzatot szeretnének elérni. Régóta ismert, hogy ez a doppingszer károsítja a szívet, de hogy mekkora kárt is képes okozni, azt a legújabb bostoni kutatások igazolják: a szív teljesítményét az anabolikus szteroidok akár a felére csökkentik, és mivel a több izom vérellátása a szívtől még nagyobb munkát követel meg, a szív fokozott megterhelése miatt a hirtelen szívhalál veszélye fenyeget.

Váratlan, sportolók körében bekövetkezett halálesetek

Az  Egészségügyi Világszervezet jelentése szerint világszerte évente 17 millió ember hal meg valamilyen szív- és érrendszeri betegségben, 2020-ra pedig ez a szám 20 millióra emelkedhet. A drasztikus növekedéshez egyértelműen hozzájárulnak a helytelen táplálkozási szokások, a dohányzás, a túlzott alkoholfogyasztás és a mozgáshiányos életmód is.
A sportolók körében bekövetkező halálesetek hallatán joggal merül fel sokakban a kérdés: az egészséges életmód valóban védelmet nyújt-e a szív-és érrendszeri betegségekkel szemben?
A megfelelő körültekintéssel végzett testmozgás egyértelműen pozitív hatást gyakorol az emberi szervezetre.
A rendszeres mozgás hatására egyrészt nő a szív tömege, javul a pumpafunkciója, másrészt a szívizomban olyan kis hajszálerek alakulnak ki, illetve nyílnak meg, melyek növelik a szív oxigén ellátottságát. Az élsportolók körében ugyanakkor az intenzív terhelés hatására sajnos bekövetkezhet, hogy a hajszálerek kialakulása nem tudja követni a szív tömegének növekedési ütemét, így a korábbi érhálózat képtelen megfelelő mennyiségű oxigént biztosítani a megnövekedett szívizomzat számára.Ennek következtében még ép koszorúérrendszer esetén is kialakulhat szívizomelhalás- azaz szívinfarktus, kitágult, renyhén működő szívizomzat vagy mindezek talaján életveszélyes ritmuszavar. Ugyanakkor számos más, sporttól független, tüneteket nem okozó szívbetegség is rejtőzhet a szomorú halálesetek hátterében. Elengedhetetlen lenne mindezeket kardiológiai szűrővizsgálat során idejében felismerni, mely életeket menthetne.
A rendszeres, intenzív mozgást, élsportot űzők számára kiemelten fontos minden apró, szokatlan tünetet komolyan venni. Az edzett szervezet ugyanis képes sokáig kompenzálni ezeket a szervi eltéréseket, így a beteg hosszú ideig tünetmentes maradhat, vagy egészen enyhe panaszokról számolhat be, mint a megszokottnál hamarabb jelentkező fáradtságérzet, esteleg mellkasi szorító érzés, légszomj, vagy szívdobogás érzés.

Mikor sportoljunk?

Az egyéni különbségeket itt is figyelembe kell venni, nem biztos, hogy csak a munka utáni mozgásban kell gondolkodnunk. Vannak, akiknek a korai, reggeli edzés válik be, míg másoknak a délutáni vagy esti mozgás a megfelelő, vagy egyszerűen akkor érnek rá. Itt is a rendszeresség a kulcs, a szervezetnek szüksége van ugyanis egy állandó ritmusra: a sport segít testünknek felkészülni és beütemezni a fizikai aktivitást.

A szervezet hozzászokik a bármelyik napszakban végzett rendszeres mozgáshoz. A kezdeti nehézség pár hét alatt elmúlik, kialakul az edzésrend és utána már szinte követeli a mozgást a szervezet.

Kevesebb mozgás, kevesebb kalóriabevitel?

Irodai dolgozóknak lényegesen alacsonyabb kalóriabevitelre van szükségük, mint a fizikai munkát végzőknek, sőt, a nők esetében kevesebbre, mint a férfiaknak. Az ülő tevékenységet végző és fizikai munkás között óriási különbségek lehetnek energiaszükséglet tekintetében.  

Általában egy ülő munkát végző felnőtt nő energiaszükséglete 1200–1800 kcal/nap, illetve a férfiaknál 1500–2000 kcal/nap körül mozog, abban az esetben, ha nem végez fizikai aktivitást.  

Mérsékelt fizikai munka mellett ez a szükséglet nőknél plusz 200–300 kcal, férfiaknál 300–400 kcal. Erős fizikai munka mellett ez nőknél 400–1500 kcal, férfiaknál 500–1600 kcal közötti értékkel növekedhet.

A legnagyobb energiafelhasználást igénylő sportok között van a futás lépcsőn felfelé, illetve a versenykorcsolyázás (1120 kcal), az intenzív evezés (880 kcal) és a gyorsúszás (800 kcal). Ehhez képest 1 óra mosogatásnál csupán 104 kcal használódik el, ugyanennyi autózásnál 80, alvásnál pedig 24 kcal.

A legkönnyebben elérhető mozgásformák között található az úszás (pl. mellúszás 720 kcal), időjárástól függően a kocogás (480 kcal), illetve a korcsolyázás (480 kcal), a könnyed városi bringázás (240 kcal). Amennyiben kimegyünk az erdőbe vagy a parkba egy órára sétálni, nem túl gyors tempóban, 160 kcal az energiaszükségletünk.

Kapcsolódó cikkek

ISSN 2334-6248 - Elektronikus folyóiratunk havonta jelenik meg. ©2024 Fókusz. Minden jog fenntartva!
Design by predd | Code by tibor