- Heti Ajánlat
- Természet
- Történelem
- Kultúra
- Nyelvtudomány
- Életmód
- Technika
- Tudósok
- Közélet
- Diákoldal
- Olvasóink küldték
- Tanítástan
- Pszichológia
e-Learning
- Tudta-e?
- hogy a Föld felé áradó napsugárzásnak csaknem a negyedét a felhők verik vissza a világűrbe!
182. szám - 2019. november
A sport hatása egészségünkreAz egészséges életmód javítja az állóképességet és az erőnlétet, segít a betegségek megelőzésében
|
3
|
|
A sport egészséges, de nemcsak szép vonalakat és erős izmokat kölcsönöz, hanem javítja az állóképességet és az erőnlétet, az egészséges életmód részeként segít az érrendszeri panaszok, a cukorbetegség, valamint számos egyéb betegség megelőzésében. Ha sikerül megőrizni a szív és a keringési rendszer egészségét idős korban is, akkor a szellemi frissesség is tovább megmarad. Ezt igazolják az Amerikai Egyesült Államokban több mint 20 ezer idős ember bevonásával végzett vizsgálatok. A szellemi hanyatlás egyik rizikófaktora a magas vérnyomás, ami rendszeres sporttal sok esetben megelőzhető. Sokoldalú előnyök A Regensburgi Egyetem kutatása azt igazolta, hogy a karateórákat látogató idős emberek szellemileg frissebbek és kevésbé fogékonyak a depresszióra, mint például a tornát vagy akár a szellemi tréningeket választó kortársaik. A szabadban, a természetben folytatott sporttevékenység igen hatásos a stressz leküzdésében, a depresszió ellen, sőt a haragtól és dühtől is segít megszabadulni. Ugyanannyi idő alatt sokkal jobb eredmény érhető el, mintha a négy fal között, fitneszteremben edzenénk. A könnyen belátható állítást 11 tanulmány kiértékelése is alátámasztja, amelyben több mint 8000 önkéntes adatai szerepelnek. A Bázeli Egyetem kutatói rámutattak, hogy a jó erőnlétű, sportos emberek könnyebben kezelik a stresszes szituációkat. Ezt a tényt számos más kutatási eredmény is igazolja. A rendszeres mozgás segítségével karban tartható a szív és az érrendszer,ami többbek között az Alzheimer-kór korai stádiumában lassítja az agy leépülésének folyamatát. Erre a következtetésre a Kansasi Egyetem tudósai jutottak. A jó erőnlét segít megelőzni a daganatos betegségeket Aki hetente legalább két órát intenzíven sportol, finn kutatók szerint egyharmadával csökkenti a daganatos betegségek kialakulásának kockázatát. Önmagában ez azonban természetesen nem elég, abba kell hagynia a dohányzást és kiegyensúlyozottan kell táplálkozni! Az USA-ban folytatott kifejezetten ez irányú kutatások azt is igazolták, hogy a sport segít az emésztőrendszeri daganatok megelőzésében. A mozgás fontosabb, mint a fogyás A mozgáshiány károsabb hatással van a szervezetre, mint egy kis súlyfelesleg. Dr. Richard Weiler neves brit sportorvos szerint nem szabadna, hogy a sport csupán eszköz legyen a túlsúlytól való megszabadulás céljának elérésében. A mozgás ugyanis akkor is pozitív hatással van a szervezetünkre, ha nem fogyunk tőle. Nem jó, ha valaki gyakran méregeti testsúlyát. Ha ugyanis azt tapasztalja, hogy a sport ellenére egyetlen kilótól sem sikerült megszabadulnia, könnyen feladhatja. Pedig a sport akkor is védi a szívet, ha nem csökkenti a testsúlyt, már önmagában szívvédő hatásáért is megéri rendszeresen sportolni! Aki sportol, jobban tanul Svédországban arra jöttek rá, hogy a tanulók teljesítménye 30 százalékban attól függ, hogy rendszeresen sportolnak-e. Lányok esetében az iskolai teljesítmény összefügg az edzések intenzitásával, fiúknál pedig az erőnléttel. Azok a fiatal nők, akik többet és jobban alszanak rosszul alvó kortársaiknál, rendszerint fittebbek is náluk. Ezt az eredményt hozta a több mint 2000 tajvani egyetemista lány bevonásával végzett kísérlet. Aki aktív életet él, jobban alszik, és annak, aki jobban alszik, több energiája lesz az aktív életre. A doppingszerek gyengítik a szívet Anabolikus szteroidokat nem csak versenysportolók használnak, hanem szabadidős sportolók is, például akik fitnesztermekbe járnak és minél látványosabb izomzatot szeretnének elérni. Régóta ismert, hogy ez a doppingszer károsítja a szívet, de hogy mekkora kárt is képes okozni, azt a legújabb bostoni kutatások igazolják: a szív teljesítményét az anabolikus szteroidok akár a felére csökkentik, és mivel a több izom vérellátása a szívtől még nagyobb munkát követel meg, a szív fokozott megterhelése miatt a hirtelen szívhalál veszélye fenyeget.
Mikor sportoljunk? Az egyéni különbségeket itt is figyelembe kell venni, nem biztos, hogy csak a munka utáni mozgásban kell gondolkodnunk. Vannak, akiknek a korai, reggeli edzés válik be, míg másoknak a délutáni vagy esti mozgás a megfelelő, vagy egyszerűen akkor érnek rá. Itt is a rendszeresség a kulcs, a szervezetnek szüksége van ugyanis egy állandó ritmusra: a sport segít testünknek felkészülni és beütemezni a fizikai aktivitást. A szervezet hozzászokik a bármelyik napszakban végzett rendszeres mozgáshoz. A kezdeti nehézség pár hét alatt elmúlik, kialakul az edzésrend és utána már szinte követeli a mozgást a szervezet. Kevesebb mozgás, kevesebb kalóriabevitel? Irodai dolgozóknak lényegesen alacsonyabb kalóriabevitelre van szükségük, mint a fizikai munkát végzőknek, sőt, a nők esetében kevesebbre, mint a férfiaknak. Az ülő tevékenységet végző és fizikai munkás között óriási különbségek lehetnek energiaszükséglet tekintetében. Általában egy ülő munkát végző felnőtt nő energiaszükséglete 1200–1800 kcal/nap, illetve a férfiaknál 1500–2000 kcal/nap körül mozog, abban az esetben, ha nem végez fizikai aktivitást. Mérsékelt fizikai munka mellett ez a szükséglet nőknél plusz 200–300 kcal, férfiaknál 300–400 kcal. Erős fizikai munka mellett ez nőknél 400–1500 kcal, férfiaknál 500–1600 kcal közötti értékkel növekedhet. A legnagyobb energiafelhasználást igénylő sportok között van a futás lépcsőn felfelé, illetve a versenykorcsolyázás (1120 kcal), az intenzív evezés (880 kcal) és a gyorsúszás (800 kcal). Ehhez képest 1 óra mosogatásnál csupán 104 kcal használódik el, ugyanennyi autózásnál 80, alvásnál pedig 24 kcal. A legkönnyebben elérhető mozgásformák között található az úszás (pl. mellúszás 720 kcal), időjárástól függően a kocogás (480 kcal), illetve a korcsolyázás (480 kcal), a könnyed városi bringázás (240 kcal). Amennyiben kimegyünk az erdőbe vagy a parkba egy órára sétálni, nem túl gyors tempóban, 160 kcal az energiaszükségletünk. |
Kapcsolódó cikkek
- A modern orvostudomány térhódítása a 20. század második felében
- Az orvostudomány fejlődése a 20. század első harmadában
- Az iparosodás kezdetének egészségügyi története
- A felvilágosodás kori orvostudomány
- A barokk kori orvoslás fejlődése
- Az érelmeszesedésről
- Gyógyszerallergia
- Vashiányos vérszegénység
- A kora újkor orvostudományi szemléletváltása
- CT-diagnosztika
- Gyógyászati szemléletváltás a kora újkor kezdetén
- A gyógyító sámánok
- Az ultrahang klinikai alkalmazása
- A vénás elégtelenségről
- A hagyományos kínai gyógyászat
- Az onkológiai páciensek aneszteziológiai vonatkozásai
- Az indiai gyógyászat
- Vezetés kánikulában
- Az artériás hipertónia kezelése az elsődleges egészségügyi ellátás szintjén
- A nagy vitamin átverés
- A cukorbetegségről
- Égési sérülések
- Állatok a tudományban
- A Down-szindrómáról
- A pajzsmirigy működési rendellenességeiről
- Regionális anesztézia
- Táplálkozási szokások és rendellenességek
- A tüdőgyulladásról
- A középkori arab gyógyászat
- Mentsük meg az antibiotikumokat, hogy azok megmenthessenek minket!
- Az érvágás hagyománya a középkorban
- Ajakduzzasztás
- Beteggyár – Monetáris az egészségügy
- A vérszegénységről
- A kolostorok füvészkertjei és ispotályai
- Az alvási rendellenességekről
- A kolostori gyógyítás fegyelem, étkezés és böjt segítségével
- A korai felismerés életet ment
- A középkori gyógyítás különböző módszerei
- Alvás kicsit másként
- Az “időutazók” betegségéről
- Rovarcsípés – kullancsok
- Lélegezni és élni...
- Amikor kimerülnek a tartalékok...
- Társadalmi vállalkozások egészségügyi szemszögből
- A D-vitamin jelentősége és meghatározása
- A derékfájdalom és a műtét nélküli gerinc dekompresszió
- Pedaniosz Dioszkoridész - a gyógyszerészet úttörője
- Méhnyakrák - figyelemmel megelőzhető
- Szív – megelőzés, betegség és az újraélesztés
- Aulus Cornelius Celsus – az orvosok Cicerója
- Párhuzamosan létező ókori görög orvosi iskolák
- Mozgáshiány - vérrögképződés
- Hippokratész esküje
- Hippokratész orvosi felfogása
- Az Egészségügyi Világszervezet szerepe a koronavírus megfékezésében
- A teurgia
- A szűrővizsgálatok fontossága
- Az ülő foglalkozással kapcsolatos nyakfájdalom
- A csontsűrűség feltárja az oszteoporózis első jeleit
- A mélység rejtette kaland
- Vigyázat – napsütés!
- A mirigyesek közül sokat elfogattak, mások megszöktek
- Milyen nyomot hagy a korona vírus?
- Mit érdemes tudni a sérvekről?
- Alvásfekmérés a Vajdaságban élő magyarok között
- Mire utal a pulzusszám?
- Ételmérgezések, bélfertőzések
- A napszúrás akár életveszélyes is lehet
- Kerpel-Fronius Ödön, „a csecsemők megmentője”
- Tanácsok szívbetegeknek kánikula idejére
- A foglalkoztatás, mint terápia szerepe az ember életében
- A mellkaskimeneti tünetegyüttes
- Örök dilemma – mikor szedjünk antibiotikumot?
- A tejcukor-érzékenység (laktózintolerancia)
- Ideje rendet tenni a tények és tévhitek között!
- A Korányiak - egy igazi orvosdinasztia
- A fekélybetegség
- A bölcsességfogakról
- Nyári fertőzések
- Iskoláskorú gyermekek kognitív fejlődésének és fejlesztésének egészségpszichológiai vonatkozásai
- Hiperoxia okozta hatások az agyi artériák működésére
- Egészségnevelési programok vizsgálata
- Az alvás higiénájának és minőségének felmérése az egyetemista populációban
- Tények és tévhitek a kemoterápiáról
- Az orrvérzésről
- A pikkelysömör
- Szénanátha
- Agyi érkatasztrófák
- Tudnivalók a tüdőgyulladásról
- A nyelőcsőbe való savas visszafolyás
- Ne sózzuk el az egészségünket!
- Gyermekkori elhízás
- A rettegett lázgörcs
- A fogfájásról
- A daganatokról
- Az állati eredetű élelmiszerektől való tartózkodás
- A diabétesz szövődményei
- Humán papilloma vírus okozta fertőzések
- Lézersebészet
- A felnőtté válás lépcsőfokait jelző fizikai változások
- Az év praxisa
- Válaszd a tudatos életet
- Zsibbadás – mennyire kell komolyan venni?
- Veszélyes a kevés folyadékfogyasztás
- Nyolcvanmilliárd pár evőpálcika fogy évente Kínában
- A rendszeres, mérsékelt kávéfogyasztók koszorúerei tisztábbak
- A rendszeres alvás a tanulás kulcsa
- A futás egészséges, de a túl sok árthat!
- Társfüggőség
- Álljanak fel!
- Tényleg veszélyes a tetoválás?
- A fülzúgásról
- Nyári testhűsítés megfázás nélkül
- Ásványok gyógyhatása
- Enyhe bőrpírtól az életveszélyes gégevizenyőig
- Visszeresség, vénagyulladás és varixruptúra
- Ájulás, átmeneti eszméletvesztés
- A zöld tea testsúlycsökkentő hatásának feltárása
- Vérnyomásszabályozó gyógynövények
- Éjszakai evés és álmatlanság
- A mindennapi testnevelés
- A gerincsérülések veszélyei
- A szédülés - Forog körülöttünk a világ vagy bizonytalan a járásunk?
- Nyaki verőérszűkületek
- Az ételallergia
- Legyek és betegségek
- A dohányzás káros hatásai és a leszokás fontossága
- A csontok betegségei
- Candida fertőzés
- Betegségeket okozó mikroszkopikus gombák
- Olvasóink ajánlata