- Heti Ajánlat
- Természet
- Történelem
- Kultúra
- Nyelvtudomány
- Életmód
- Technika
- Tudósok
- Közélet
- Diákoldal
- Olvasóink küldték
- Tanítástan
- Pszichológia
e-Learning
- Tudta-e?
- hogy az USA-ban az 50 tagállamból 35-ben a törvény kötelező AIDS-szűrést tartalmaz, sőt New Yorkban 1997-től már az újszülötteket is kötelezően vizsgálják?
231. szám - 2023. december
A gyógyítás története – 17. részA kora újkor orvostudományi szemléletváltásaA múltkori cikkben már felvázoltam, hogy a kora újkor jelentős változásokat eredményezett az európai gyógyászatban.
|
5
|
Amíg a középkor orvostudománya nagyrészt arra épült, ami az ókorból fennmaradt, vagy, ami a középkori évezred folyamán a bizánci és arab területekről átszivárgott, és az európai tudósok számára hozzáférhetővé vált, addig a 15. században, az eredeti, ókori és arab írásokhoz való folyamodás lehetővé tette az antik orvostudományi ismeretek kritikus vizsgálatát, és végül – különösen a természettudományok és a gyógyászat területén – akár azok jelentős meghaladását is. A reneszánsz kor századaiban, a középkor vallási befolyású, túlvilági boldogságra összpontosított világképét nagyrészt felváltotta egy humanista világnézet, amely inkább az emberre és az evilági létre helyezte a hangsúlyt. Ebből következett a lassú szemléletváltás. A szív- és érrendszer William Harvey által 1628-ban tett felfedezése végleg megdöntötte a hagyományos testmodellt, és már nem a májat tekintették a vérképzés központi szervének, ami teljesen új szemléletváltást jelentett, és egyben másfajta lehetőségeket teremtett a betegek gyógyításában. Nem csak a gyógyászati módszerek változnak a történelmi korok előrehaladtával, hanem az orvosok, a gyógyítók szemlélete, a betegségekhez, az ok-okozati összefüggésekhez való hozzáállása is átalakul. Az őskori, ókori mágikus-animisztikus felfogás szerint az orvos minden élőlénynek, de a szikláknak, folyóknak és hegyeknek is életerőt, lelkiséget tulajdonított. Ebben a világképben a betegségek a démonok, a különböző istenségek, a szellemek befolyásán alapult, amelyeket a gyógyítók (sámánok, táltosok, a szentélyek papjai) csillapítottak, űztek ki a betegből. Ezt váltotta fel az antik, „tudományos”, Hippokratészi felfogás! A középkori szemlélet szerint – a Teremtő által irányított világban – a betegség Isten büntetése, a mindenható rend emberi bűnök általi megsértése miatt. A gyógyulás e korban csak a Teremtő által jöhetett létre, az orvosok pedig közvetítőként léptek fel a bűnös ember és a haragra gyúlt Isten között. Az Istenen keresztül közvetített gyógyítás elve a kora középkori keresztény, szerzetesi orvoslás meghatározó módja volt (Christos Iatros, Krisztus, az orvos), persze azért gyógyfüvekkel, böjtökkel, érvágásokkal, beöntésekkel segítettek is (Segíts magadon, akkor Isten is megsegít!). Ebben a környezetben az ápolás a keresztény irgalmasság és szeretet megnyilvánulásának számított. A belgyógyászat és a sebészet ma is létező szétválasztása a szerzetesi és az arab orvoslásra vezethető vissza. A középkori szemléletet kiegészítve, a kora újkorban maga a test és a külső környezet is szerepet kapott a betegségek kialakulásában. Vagyis a betegségek hátterében már nem a bűnös lélek állt, hanem valamilyen kór vagy egyéb külső tényező, netalán a test belső egyensúlyának a felbomlása. A reneszánsz és a humanizmus hatására az orvostudomány – a filológiai kutatások részeként – kritikai módon az ókori alapok és források felé fordult. Az orvosi és tudományos ismeretek, a hamisításoktól megtisztított klasszikusok olvasása által, de az önálló boncolás gyakorlata alapján is formálódtak. Az ókori tanítókkal és középkori kommentátoraikkal való kritikai szembenézés új orvosi gyakorlatok, ezáltal új gyógyászati fogalmak megjelenését segítette elő. Általánosságban azonban a korszak uralkodó kritériuma továbbra is a megtisztított, antik modellekhez való odaadó hűség maradt. Az orvostudományban a reneszánsz megújulás, az ókori görögök és rómaiak gyógyászati ismeretei iránti elmélyült érdeklődés időszaka az 1400-as évek és az 1700-as évek közötti időszakra tehető. Ebben a korban az orvosoknak és az egyetemi képzésnek szembe kellett néznie számos járvánnyal, amelyek a középkor végéig és azon túl is megtizedelték Európa lakosságát. A pestis, a lepra és a tuberkulózis a legismertebb betegségek, de volt még sok egyéb más is, mint a tífusz, szifilisz, a rüh, a lépfene. Persze a földrajzi felfedezések következtében megismert új földrészeken újfajta betegségekkel és az európaitól eltérő kezelési módszerekkel, gyógynövényekkel is találkoztak. Ezek mind befolyást gyakoroltak egy modernebb szemléletű gyógyászat létrejöttében. Az orvos-kutatók a 17. század végéig folytatták a reneszánsz korszakban kialakult gyakorlatukat. Az olaszországi Firenzét az orvosi kutatás területén, a bizonyított eredmények közlésének befolyásos központjaként tartották számon. A reneszánsz során elért orvostudományi fejlődés több tényezőtől függött. Leginkább talán a Gutenberg János által bevezetett, mozgatható betűkön alapuló nyomtatott könyvek lehetővé tették az orvosi ismeretek és anatómiai ábrák gyors, nagy terjedelmű terjesztését. Andreas Vesalius anatómus jelentős mértékben járult hozzá az új ismeretek kialakulásához. Művével (Az emberi test működéséről) teret biztosított előremutató sebészeti és más orvosi beavatkozások megteremtéséhez. Mint sok más kutató, ő is éveket szentelt az életéből egy ilyen életmű létrehozásához. Vesaliushoz hasonlóan egyre többen bátorodtak föl, és mertek az egyház tiltásai ellenére is kutatni, boncolni. A boncszínházak megjelenése, mint szórakozási lehetőség, szintén tágította a középkori szűk kereteket. Előnyt jelentett az is, hogy az orvosi szakma és az egyetemek tanításainak egyházi ellenőrzése csökkent, és egyre gyakrabban nyílt lehetőség nyilvános, következmények nélküli boncolásra. A nagy áttörésre azonban még sokáig kellett várni. Giovanni Battista Morgagni, olasz anatómus a 18. században fejtette ki széles körben ható tevékenységét. Őt tekintik a modern kórbonctan szülőatyjának. A páduai egyetem orvostan professzoraként szerzett tapasztalatait idős korában tette nyilvánossá híres művében: De sedibus et causis morborum per anatoment indagatis (A betegségek helyének és okának feltárása az anatómus által). A 60 évnyi tapasztalatát 5 kötetbe foglalta össze, 646 boncolás leírásával. Morgagni új szemlélete abban mutatkozott meg, hogy a tünetek és a belső szervi elváltozások közötti ok-okozati összefüggésekre mutatott rá, vagyis a kiváltó kórok ilyenfajta megismerésének lehetőségére hívta fel a figyelmet. Persze az egyház is megérezte az újfajta szemlélet erősödését, így a reneszánsz pápák közül előbb IV. Szixtusz, majd VII. Kelemen (De cadaverum sectione című pápai bullájával) lassanként feloldotta az emberi boncolás tiltásáról szóló korábbi rendelkezéseket. A kora újkori orvostudomány új problémákkal találta szembe magát, hiszen az urbanizációval, a városiasodással és a népsűrűség növekedésével újfajta kórok jelentkeztek, továbbá a betegségek terjedésének intenzitása is felgyorsult. Már nem csak az egyének betegségeivel, hanem a közegészségügy problémáival, a más kontinensekről behurcolt, vagy a gyarmatokon megismert „egzotikus” betegségekkel is szembesülni kellett. A technika és tudomány (főleg a fizika, kémia és biológia) fejlődésével új, kutatást segítő eszközök és különböző orvosi, élettani ismeretek halmozódtak fel, amelyek lassanként sokféle gyógyászati megközelítést, újítást tettek lehetővé. A könyveknek (Gutenberg galaxisnak) és egyetemi központoknak köszönhetően a tudás összegzése mindjobban felgyorsult és egységesült. Ez viszont már nem a reneszánsz és kora újkor orvostudományi világához tartozik, hanem már a felvilágosodás- és az ipari forradalmak korszakának gyógyászati története. |
Kapcsolódó cikkek
- A bodrog-alsóbűi rovásfelirat
- Vallási forradalmak (IV.)
- Vallási forradalmak (III.)
- Az iparosodás kezdetének egészségügyi története
- Isszik rovásfelirata
- Vallási forradalmak (II.)
- Vallási forradalmak (I.)
- A felvilágosodás kori orvostudomány
- A barokk kori orvoslás fejlődése
- Az átírt battonyai és újabb gyűrűfeliratok
- Rovásírás I. István pénzén
- Rovásjeles dirhem utánzat
- Még egyszer a kazár levélről
- Az érelmeszesedésről
- Székelyudvarhely rovástéglája
- Rovástábla magyarból
- Konstantinápolyi felirat
- Gyógyszerallergia
- Vashiányos vérszegénység
- CT-diagnosztika
- Gyógyászati szemléletváltás a kora újkor kezdetén
- A gyógyító sámánok
- Gondolatok a kalocsa-bácsi érsekség létrejöttéről
- Az ultrahang klinikai alkalmazása
- A vénás elégtelenségről
- A hagyományos kínai gyógyászat
- A mohácsi csata magyar hadvezére
- Az onkológiai páciensek aneszteziológiai vonatkozásai
- Ahonnan Mohácsra indult a magyar had
- Az indiai gyógyászat
- Vezetés kánikulában
- Az artériás hipertónia kezelése az elsődleges egészségügyi ellátás szintjén
- A nagy vitamin átverés
- A cukorbetegségről
- Égési sérülések
- Állatok a tudományban
- A Down-szindrómáról
- A pajzsmirigy működési rendellenességeiről
- Regionális anesztézia
- Táplálkozási szokások és rendellenességek
- Az újkori emberkép és az istenképűség
- A középkori arab orvosok ismeretei
- A tüdőgyulladásról
- A középkori arab gyógyászat
- Mentsük meg az antibiotikumokat, hogy azok megmenthessenek minket!
- Válságtól válságig
- Az érvágás hagyománya a középkorban
- Ajakduzzasztás
- Beteggyár – Monetáris az egészségügy
- A vérszegénységről
- A háború előbb kezdődött
- A kolostorok füvészkertjei és ispotályai
- Istentelenek országa
- Gondolatok nemzeti ünnepünkön
- Az alvási rendellenességekről
- A kolostori gyógyítás fegyelem, étkezés és böjt segítségével
- Jó üzlet a fegyvergyártás és a fegyverkereskedelem
- A korai felismerés életet ment
- A középkori gyógyítás különböző módszerei
- Alvás kicsit másként
- Az “időutazók” betegségéről
- Rovarcsípés – kullancsok
- Lélegezni és élni...
- Amikor kimerülnek a tartalékok...
- A D-vitamin jelentősége és meghatározása
- Társadalmi vállalkozások egészségügyi szemszögből
- A derékfájdalom és a műtét nélküli gerinc dekompresszió
- „Hála Istennek, magyarok maradtunk!”
- A pápa katonái
- Méhnyakrák - figyelemmel megelőzhető
- Pedaniosz Dioszkoridész - a gyógyszerészet úttörője
- Szív – megelőzés, betegség és az újraélesztés
- Aulus Cornelius Celsus – az orvosok Cicerója
- A Kossuth-bankóktól a Kossuth-dollárig
- Párhuzamosan létező ókori görög orvosi iskolák
- Mozgáshiány - vérrögképződés
- Hippokratész esküje
- „Tündöklő diadalút a magyar sors folyóján”
- Az Egészségügyi Világszervezet szerepe a koronavírus megfékezésében
- Hippokratész orvosi felfogása
- A szűrővizsgálatok fontossága
- A teurgia
- Az ülő foglalkozással kapcsolatos nyakfájdalom
- A csontsűrűség feltárja az oszteoporózis első jeleit
- A mélység rejtette kaland
- Vigyázat – napsütés!
- A jobbágy, akiből majdnem pápa lett
- Történelmi járványok és fölkavart politikai iszap
- Szeszélyes járványok a történelemben
- A felemelő szeretet
- A magyar szabadságharcosok törökországi emlékhelyei
- „Uram, segíts békében meghalni” - hogyan élték meg a pestist a középkor emberei?
- A szélsőséges időjárás és a középkori pestisjárvány közötti kölcsönhatás
- A D-nap
- Manipuláció az ókori „pokol kapujában”
- A háború, ami 38 percig tartott
- A mecénás, a világutazó és a régész
- Novellák, amelyek leszámolnak a pátosszal
- Mit érdemes tudni a sérvekről?
- A nemzetközi helyzet a Rákóczi szabadságharc idején
- Grúzia, az aranygyapjú földje
- A sport hatása egészségünkre
- Egyházaink vívódása az 1848–49-es forradalom idején
- A történelmi „Szívföld vagy Magterület” elmélet visszhangja napjainkban
- Alvásfekmérés a Vajdaságban élő magyarok között
- A parfümök története
- Mire utal a pulzusszám?
- A háborúzást befolyásoló körülmények
- A Katolikus Egyház szerepe a magyar államalapítás korában
- Sirmium – Pannónia Rómája
- Ételmérgezések, bélfertőzések
- Középkori település nyomait tárják fel Bácsfeketehegynél
- A napszúrás akár életveszélyes is lehet
- Kerpel-Fronius Ödön, „a csecsemők megmentője”
- A tárgyalási módszerek változása a világpolitikában
- Históriai ínyencségek
- Tanácsok szívbetegeknek kánikula idejére
- A Százak Tanácsa - Európa védelméről
- A foglalkoztatás, mint terápia szerepe az ember életében
- Szikkim amerikai királynéja
- A mellkaskimeneti tünetegyüttes
- Örök dilemma – mikor szedjünk antibiotikumot?
- Brit geopolitikai érdekességek
- A tejcukor-érzékenység (laktózintolerancia)
- Az eretnekség fiziológiája
- Ideje rendet tenni a tények és tévhitek között!
- Az eretnekség kialakulásának folyamata
- Császár a kivégzőosztag előtt
- Históriai ínyencségek
- Újvidék osztrák-magyar kiegyezés utáni fejlődése
- A méltóságteljes élet
- Az 1440-es nándorfehérvári csata
- Jelena Petrović-Njegoš, Olaszország királynéja
- Egy régimódi tanárról
- Históriai ínyencségek
- Az újvidéki Szent Rókus templomról
- Újságírás és nyomdászat kezdetei Óbecsén
- A Pahlavi-dinasztia tündöklése és bukása
- Szent László emlékek Nyugat-Bácskában
- A helyettesíthetetlen ember
- A Pahlavi-dinasztia tündöklése és bukása
- A demokrácia valódi jelentése és igazi jellemzői
- Kolumbusz és Luther korának egyszerű emberi életérzései
- Szent István társa, Boldog Gizella
- Apáczai Csere János orvosi szakkifejezései a Magyar Encyclopaediában (1653)
- Ahol minden nő hercegnő és minden férfi oroszlán
- Tudnivalók a tüdőgyulladásról
- Az Oszmánok udvari asszonyai
- Az Oszmán Birodalom bürokratikus rendszere
- A nyelőcsőbe való savas visszafolyás
- Ahol minden nő hercegnő és minden férfi oroszlán
- Ne sózzuk el az egészségünket!
- Ahol minden nő hercegnő és minden férfi oroszlán
- A megfelelő állampolgárok gyártósora
- Gyermekkori elhízás
- A társadalom átnevelése
- Háremhölgy a Mennyei Birodalom élén
- Múltunk egy-egy darabja
- Múltunk egy-egy darabja
- Az ókori népek történetéből
- Az ókori népek történetéből
- Arab szultanátus Afrika partjainál
- Miért léteztek és léteznek ma is boszorkányüldözések?
- A rettegett lázgörcs
- A fogfájásról
- A négus
- Miként kísérték figyelemmel a vajdasági magyarok az 56-os magyarországi eseményeket
- Európa utolsó vallási fellángolása
- Kik azok a koptok?
- A daganatokról
- A doroszlói Szentkút kegyképének történelmi háttere
- Az állati eredetű élelmiszerektől való tartózkodás
- Históriai ínyencségek
- A főherceg és a tanítónő románca
- A szenátusi határozatoktól a konzervműsorokig
- Hol nyugszanak Magyarország egykori uralkodói?
- A diabétesz szövődményei
- Hol nyugszanak Magyarország egykori uralkodói?
- Humán papilloma vírus okozta fertőzések
- A vendégmunkáslét kialakulása Németországban
- A balkáni nemzetvezérek kora
- Lézersebészet
- Európa megszületése
- A demokrácia fékei és ellensúlyai
- Kende, gyula és harka
- A felnőtté válás lépcsőfokait jelző fizikai változások
- Prága Óvárosának meséi
- Az egyesült Európa ötletének rövid története
- Az év praxisa
- Válaszd a tudatos életet
- Zsibbadás – mennyire kell komolyan venni?
- Veszélyes a kevés folyadékfogyasztás
- A történelem vége...
- A künde
- A rendszeres, mérsékelt kávéfogyasztók koszorúerei tisztábbak
- Nyolcvanmilliárd pár evőpálcika fogy évente Kínában
- Mátyás király vendége voltam
- A rendszeres alvás a tanulás kulcsa
- A futás egészséges, de a túl sok árthat!
- Felőrlő közelharc az I. világháborúban
- A karácsony csodája a fronton
- A vegyi fegyverek bevetése az I. világháborúban, e fegyverek alkalmazásának történelmi előzményei
- Társfüggőség
- Sába királynőjének legendája
- A császárok és a vértanúk városa
- Mennyibe kerülhetett a háború egy napja az I. világháborúban
- Az Áprád-ház kihalása után támadt hatalmi (z)űr
- A félelem oldala az első világháborúban
- Zita, az utolsó császárné és királyné
- Az elfelejtett vidék
- Álljanak fel!
- A villámháború tervének fejlődése és alakulása az I. világháború előtt
- A kalapos király
- Az első világháború kitöréséhez vezető út
- 200 éve született Samuel Colt
- Tábor kontra Hermon
- A tököli kormánydelegáció kíséretének kihallgatási jegyzőkönyvei az Ungváron őrzött KGB dokumentumok között
- A nagy háborúra való 100 éves megemlékezések csúf csapdái
- Nyári testhűsítés megfázás nélkül
- Ásványok gyógyhatása
- Közeledve az első világháborús centenárium felé
- Enyhe bőrpírtól az életveszélyes gégevizenyőig
- Telepítések, földhöz juttatások a visszacsatolt Bácskában
- Jézus városa
- A bácskai földbirtok-politika kezdetei levéltári források tükrében
- A 15 éves háború záró szakasza
- Az 1956-os forradalom Kárpátalján őrzött dokumentumai
- Ájulás, átmeneti eszméletvesztés
- A keresztény seregek sikerei a 15 éves háború első szakaszában
- A szúfi költészet
- A megváltás városa
- A zöld tea testsúlycsökkentő hatásának feltárása
- Koppány lázadása
- Vérnyomásszabályozó gyógynövények
- A 15 éves háború előzményei, és a háború kialakulása
- Mária országa
- Éjszakai evés és álmatlanság
- A fejedelem, aki a nemzete szabadsága mellett az Istent is kereste
- A mindennapi testnevelés
- Civilizációk felemelkedése és bukása
- A gerincsérülések veszélyei
- A Spanyol Birodalom születése
- A szédülés - Forog körülöttünk a világ vagy bizonytalan a járásunk?
- A földrajzi felfedezések körülményei és előfeltételei
- Az újvidéki mozik története
- Az Erzsébet Szálló története (1854-1967)
- Nyaki verőérszűkületek
- A Hadik család futaki uradalma
- A Batthyány család története - 3. rész
- Az ételallergia
- Az újvidéki hidak tönénete
- Legyek és betegségek
- A Batthyány család története - 2. rész
- A dohányzás káros hatásai és a leszokás fontossága
- A Batthyány család története - 1. rész
- A csontok betegségei
- A báni palota építése
- Candida fertőzés
- A monarchia intézménye
- Betegségeket okozó mikroszkopikus gombák
- Olvasóink ajánlata