- Heti Ajánlat
- Természet
- Történelem
- Kultúra
- Nyelvtudomány
- Életmód
- Technika
- Tudósok
- Közélet
- Diákoldal
- Olvasóink küldték
- Tanítástan
- Pszichológia
e-Learning
- Tudta-e?
- hogy a Nap 330330-szor nagyobb a Földnél?
139. szám - 2016. április
Prága Óvárosának meséiA történelem viharaiban minden letelepülő nép számára fontos szempont volt a kiválasztott terület védhetősége. Ezért a várak s a hozzájuk tartozó falvak is leginkább folyók mellé, illetve egy-egy magaslatra épültek. Így volt ez a cseh főváros esetében is. A Moldva folyó egyik kanyarulatában kis települések nőttek ki s a kereskedelemnek köszönhetően rövid időn belül dinamikus fejlődésbe kezdtek.
|
3
|
Ez a terület azonban előnyösebb volt a part többi szakaszánál, mivel itt gázlók könnyítették az átjutást a túloldalra. A folyó ezen szakasza ma is kisebb-nagyobb szigetekkel tarkított. IV. Károly német-római császár felismerve egy híd szükségességét a két part között, 1402-ben (az alapkőletétel után 45 évre) tartósan megoldotta a folyón keresztül történő közlekedést. A gázló helyén elkészült impozáns építmény természetesen a császár nevét viseli s ma a város, de talán nem túlzás állítani, hogy egész Csehország jelképe lett. Az erődök jellegzetességeit magán viselő 516 m hosszú híd különlegessége nem csupán gömbölyded boltíveiben, szobraiban s a két végén magasodó „sapkás” toronyban van, de utcai művészeivel, árusaival napszaktól s évszaktól függően más-más arcát mutatja. 1851-ig ez volt az egyetlen átkelőhely a folyón, ma azonban összesen öt híd köti össze az Óvárost a túlsó parttal, ami nevével ellentétben, nem kevésbé jelentős. Ez, a Kisoldalnak nevezett városrész nyugalmasabb, csendesebb, ám szépségében cseppet sem marad el a belvárostól. A történelmi időkben a Károly-híd szerepe felbecsülhetetlennek bizonyult, hiszen egyetlenként zavartalan kapcsolatot biztosított a Kisoldalon túl elterülő várral, a Hradzsinnal (mai várnegyed) is. Az Óvárost gyakran szokták Prága szíveként emlegetni. Ennek egyik oka elhelyezkedéséből és valamikori jelentőségéből adódik, míg a másik kétséget kizáróan az ott lévő impozáns csillagászati óra, az Orloj mely mozgó figurái által szüntelenül emlékeztet az elmúlásra s Krisztusnak megmentésünkért tett áldozatára. Az emblematikus építmény különlegessége ezen túl, hogy a Nap és a Hold mozgása által mutatja a hónapokat és évszakokat is. Egyes részei még 1410-ből valók s ma a maga nemében egyedülálló működő szerkezet a világon. Különlegességét és jelentőségét jól mutatja az a tény, hogy miután befejeződtek az építkezések, megvakították építőjét, hogy ne tudjon még egy hasonlót alkotni. Az óratorony közvetlenül a Városháza mellett magasodik, ahol napról napra minden egész óra körül tömegek várakoznak, hogy láthassák, amint kezdetét veszi a Passió-jelenet s a szerkezet elüti a pontos időt. A városban járva-kelve a híres prédikátor, maga Husz János is láthatta az Olrojon végzett munkálatokat. A óratorony csupán öt éve állt készen, mikor eretnekség vádjával máglyahalálra ítélték őt s 600 évvel ezelőtt, 1415. július 6-án elégették. A város több pontja is őrzi a reformátor emlékét. A Husz halálát megidéző szobor szinte betölti az Óvárosi teret, de áll még a Betlehem-kápolna is, ahol utolsó éveiben nagy erejű beszédeket mondott népének s hirdette meggyőződését, hogy az egyháznak vissza kell térnie a Szentírás igazságaihoz. Ezekben az években a prágai egyetem rektoraként tevékenykedett s népszerűségét mi sem igazolja jobban mint, hogy olyan jeles támogatókat tudott maga mellett, mint barátja IV. Vencel cseh király féltestvérével Luxemburgi Zsigmonddal, de a királyné is bizalmába fogadta, ugyanis gyóntatójává választotta őt. János pap imában, Istent dicsőítve s zsoltárokat énekelve lépett a máglyára s utolsó mondatainak egyike lehetett a ma is használt szállóige „Ó, szent együgyűség!” „O sancta simplicitas!” sóhajtott fel látva egy nénikét, aki gallyakat gyűjtött a máglyához. Husz tanai később Luther Márton törekvéseinek alapjául szolgáltak. Bár Tycho Brahe svéd születésű csillagász volt, mégis Prága Óvárosának legszebb templomában, a Tyn katedrálisban lelt örök nyugalomra. Halála után tanait asszisztense, Johannes Kepler tökéletesítette. A város hírességei közé tartozik az író Franz Kaffka, valamint a cseh zene atyjának tekintett Bedrich Smetana is, ki csodálatos szimfonikus költeményben énekelte meg a Moldva folyót. A prágai Óváros mai alaprajza I. Vencel cseh király uralkodása óta (1200-as évek) nem változott, de az épületek stílusában ránk köszönnek letűnt korok divatjai, jellegzetességei: gótikus, barokk, rokokó, szecessziós stílusban épült paloták, impozáns templomok. Prága a középkor egyik leggazdagabb, legjelentősebb városa volt. Erről tanúskodik egyetemének korai alapítási dátuma (1340-es évek vége) is. A szintén Károly nevét viselő intézmény Európában az egyik legöregebb egyetem. (Bár legrégebbinek az olaszországi Bologna városában létesült tanintézmény számít (1088-ban alapították), de a középkorban a párizsi univerzitás szerezte meg magának a primátust). Az Óváros kétségkívül fontos dolgokról mesélne, ha beszélni tudna, de a történelem így is rajta hagyta „keze” nyomát. Fő tere, mely kezdettől fogva a lakosok fő találkahelye volt (ez volt a piactér), az évszázadok során változatlanul központi funkciót töltött be. Tanúja volt a forrongásoknak, a fájdalmaknak, de az arcokon mosolygó békeidőszaknak is. Az ide futó macskaköves utcák, boltocskák, kávézók megismételhetetlen hangulatot teremtenek, mibe belevegyül az utcazenészek, pantomímesek, festők s az idelátogató embertömegek színesen forgó kavalkádja. A mézeskalács és forralt bor illatú ádventi időszakban a karácsonyi vásár fényeibe vegyülő boldog, várakozással teli gyermekkacaj bájos mesevilágot csal a térre. |
Kapcsolódó cikkek
- Villanykörte konspirációs elmélet
- Vallási forradalmak (IV.)
- Vallási forradalmak (III.)
- Az intézmények a jólét garanciái
- Bukkanókkal „kikövezett” úton
- Isszik rovásfelirata
- Vallási forradalmak (II.)
- A felvilágosodás kori orvostudomány
- Vallási forradalmak (I.)
- A barokk kori orvoslás fejlődése
- Az átírt battonyai és újabb gyűrűfeliratok
- Rovásírás I. István pénzén
- Rovásjeles dirhem utánzat
- Még egyszer a kazár levélről
- Székelyudvarhely rovástéglája
- Rovástábla magyarból
- Konstantinápolyi felirat
- Digitalizálják a jegybankpénzt is
- A kora újkor orvostudományi szemléletváltása
- Előbb, vagy utóbb mehetnénk nyugdíjba?
- Gondolatok a kalocsa-bácsi érsekség létrejöttéről
- A pénz jövője
- Drasztikus csökkent szántóföldjeink humusztartalma
- A mohácsi csata magyar hadvezére
- Kapzsiság és infláció
- Ahonnan Mohácsra indult a magyar had
- Magyar kávékirály
- Hol vannak a fejlődés határai
- Az újkori emberkép és az istenképűség
- A középkori arab orvosok ismeretei
- A focilabda árnyékai
- Piaci alapokra helyezett együttműködés Európában
- A középkori arab gyógyászat
- Focidrukkerek ne olvassák
- Vissza a piactérre – egy próbát megér!
- Új szakaszában a háború
- Recesszió fenyegeti Európát
- Válságtól válságig
- Az érvágás hagyománya a középkorban
- Blackout Zürich - Áramszünet-szcenárió
- Jog az analóg élethez
- Gazdaság és demográfia
- A háború előbb kezdődött
- Istentelenek országa
- Gondolatok nemzeti ünnepünkön
- Az ügyvéd kirabol, az orvos meg is öl
- Szabadságjogokról krízishelyzetben
- Világrend helyett hálóművek
- Szolidaritás Németországgal?
- A kolostori gyógyítás fegyelem, étkezés és böjt segítségével
- Jó üzlet a fegyvergyártás és a fegyverkereskedelem
- A középkori gyógyítás különböző módszerei
- SEO, de mire jó?
- Offlineból online marketing
- „Hála Istennek, magyarok maradtunk!”
- A bizonytalanság csapdájában
- Információdömping
- BBB marketing
- A sejtmezőgazdaság korszaka következhet
- Együttműködve lehetünk eredményesebbek
- A pápa katonái
- A Kossuth-bankóktól a Kossuth-dollárig
- Párhuzamosan létező ókori görög orvosi iskolák
- Vén Európa, az elöregedő kontinens
- Hippokratész esküje
- A hibrid munkavégzés térhódítása
- „Tündöklő diadalút a magyar sors folyóján”
- Paradoxonok útvesztőjében
- Szeszélyes trendek a világgazdaságban
- Hippokratész orvosi felfogása
- A teurgia
- A jobbágy, akiből majdnem pápa lett
- Életveszélyes lehet most a liberális szemlélet?
- Eltolódik a világban a gazdasági súlypont
- Történelmi járványok és fölkavart politikai iszap
- Szeszélyes járványok a történelemben
- A felemelő szeretet
- Az adat, mint korunk aranya
- Minden összefügg mindennel
- Magyarok jogvédelme a Kárpát-medencében
- A magyar szabadságharcosok törökországi emlékhelyei
- Digitális nomádok
- Az ország első digitális farmján jártunk
- „Uram, segíts békében meghalni” - hogyan élték meg a pestist a középkor emberei?
- A szélsőséges időjárás és a középkori pestisjárvány közötti kölcsönhatás
- A D-nap
- Milyen nyomot hagy a korona vírus?
- A krízis nagy nyertese az e-kereskedelem
- Manipuláció az ókori „pokol kapujában”
- A háború, ami 38 percig tartott
- Vásári fortélyok újratöltve
- A mecénás, a világutazó és a régész
- A nemzetközi helyzet a Rákóczi szabadságharc idején
- Novellák, amelyek leszámolnak a pátosszal
- Grúzia, az aranygyapjú földje
- Nobel-díj a globális szegénység méréséért
- Egyházaink vívódása az 1848–49-es forradalom idején
- A történelmi „Szívföld vagy Magterület” elmélet visszhangja napjainkban
- A parfümök története
- Lehet zöld és gazdaságos is egyben?
- A háborúzást befolyásoló körülmények
- A Katolikus Egyház szerepe a magyar államalapítás korában
- A modern monetáris elmélet
- Sirmium – Pannónia Rómája
- Középkori település nyomait tárják fel Bácsfeketehegynél
- A tárgyalási módszerek változása a világpolitikában
- Históriai ínyencségek
- Megarégiók, megapoliszok
- A Százak Tanácsa - Európa védelméről
- Okos város
- Szikkim amerikai királynéja
- Egy hajóban evezünk
- Aránytalan vagyoneloszlás
- Brit geopolitikai érdekességek
- Az eretnekség fiziológiája
- A szabadnapok története
- Az eretnekség kialakulásának folyamata
- Váltsunk negyedikbe!
- Az ereklyék bűvöletében
- Császár a kivégzőosztag előtt
- A foci, mint jövedelmező iparág
- Históriai ínyencségek
- Az egész világ egy számítógép lesz?
- Az ember és a környezete
- Az együttműködés vagy az önzés a nyerő?
- Újvidék osztrák-magyar kiegyezés utáni fejlődése
- A méltóságteljes élet
- A neuro-közgazdaságtan kialakulása
- Az 1440-es nándorfehérvári csata
- Jelena Petrović-Njegoš, Olaszország királynéja
- Egy régimódi tanárról
- A negatív emissziójú erőmű már valóság
- Históriai ínyencségek
- Új technológiák a pénzügyi szektorban
- Az újvidéki Szent Rókus templomról
- Újságírás és nyomdászat kezdetei Óbecsén
- A Pahlavi-dinasztia tündöklése és bukása
- Szent László emlékek Nyugat-Bácskában
- Drónok a mezőgazdaságban
- A helyettesíthetetlen ember
- A Pahlavi-dinasztia tündöklése és bukása
- A demokrácia valódi jelentése és igazi jellemzői
- Kolumbusz és Luther korának egyszerű emberi életérzései
- Szent István társa, Boldog Gizella
- Nyersanyagátok
- Apáczai Csere János orvosi szakkifejezései a Magyar Encyclopaediában (1653)
- A rendezett káosz, avagy a Fibonacci számok
- Ahol minden nő hercegnő és minden férfi oroszlán
- A forradalom hithirdetői
- Az Oszmánok udvari asszonyai
- Az Oszmán Birodalom bürokratikus rendszere
- A forradalom pogányai és eretnekei
- Ahol minden nő hercegnő és minden férfi oroszlán
- A „tittytainment”
- Ahol minden nő hercegnő és minden férfi oroszlán
- A bitcoinról
- A megfelelő állampolgárok gyártósora
- A hitelminősítők és az adósbesorolás
- Háremhölgy a Mennyei Birodalom élén
- A társadalom átnevelése
- A komputerizáció hatása a termelékenységre
- Múltunk egy-egy darabja
- Múltunk egy-egy darabja
- Az ókori népek történetéből
- Az ókori népek történetéből
- Arab szultanátus Afrika partjainál
- Miért léteztek és léteznek ma is boszorkányüldözések?
- A négus
- Ipari forradalmak viharában
- Miként kísérték figyelemmel a vajdasági magyarok az 56-os magyarországi eseményeket
- Európa utolsó vallási fellángolása
- Kik azok a koptok?
- Az együttműködés lehet a nyerő
- A doroszlói Szentkút kegyképének történelmi háttere
- A gazdagság veszélyei
- Megosztáson alapuló közösségi fogyasztás
- Históriai ínyencségek
- Az alapjövedelem, mint a jövő dilemmája
- A főherceg és a tanítónő románca
- A szenátusi határozatoktól a konzervműsorokig
- Hol nyugszanak Magyarország egykori uralkodói?
- AGRÁRVÁLLALKOZÓI KISOKOS
- Hol nyugszanak Magyarország egykori uralkodói?
- Pénzügyeinkről
- A vendégmunkáslét kialakulása Németországban
- A balkáni nemzetvezérek kora
- A „villámdelejes forgonnyal” hajtott járművek térhódítása
- A piaci rések betöltésében kereshetjük esélyeinket
- Európa megszületése
- A demokrácia fékei és ellensúlyai
- Kende, gyula és harka
- Infláció és defláció – káros, vagy szükséges?
- Az egyesült Európa ötletének rövid története
- A világgazdaság egy zsineggel összekötözött kártyavár csupán?
- András-naptól a Cyber Hétfőig
- Kínai zöld forradalom
- A bankok is kimennek divatból?
- A reklám jövője
- A hálózatok korszaka
- A történelem vége...
- A künde
- Mátyás király vendége voltam
- Felőrlő közelharc az I. világháborúban
- Az olajkor alkonya
- A karácsony csodája a fronton
- A Coca-Cola titkos receptje
- A vegyi fegyverek bevetése az I. világháborúban, e fegyverek alkalmazásának történelmi előzményei
- Sába királynőjének legendája
- A császárok és a vértanúk városa
- Mennyibe kerülhetett a háború egy napja az I. világháborúban
- Az Áprád-ház kihalása után támadt hatalmi (z)űr
- A félelem oldala az első világháborúban
- Zita, az utolsó császárné és királyné
- Az elfelejtett vidék
- Vásárláspszichológia II.
- A villámháború tervének fejlődése és alakulása az I. világháború előtt
- Vásárláspszichológia
- A kalapos király
- Nő a pálmaolaj-fogyasztás az egész világon
- Az első világháború kitöréséhez vezető út
- Tábor kontra Hermon
- 200 éve született Samuel Colt
- A tököli kormánydelegáció kíséretének kihallgatási jegyzőkönyvei az Ungváron őrzött KGB dokumentumok között
- Közgazdaságtan természettudományos megközelítésből
- Az új idők kőolaja
- A nagy háborúra való 100 éves megemlékezések csúf csapdái
- Közeledve az első világháborús centenárium felé
- Telepítések, földhöz juttatások a visszacsatolt Bácskában
- Jézus városa
- A bácskai földbirtok-politika kezdetei levéltári források tükrében
- A 15 éves háború záró szakasza
- A nyugdíjrendszerekről
- Az 1956-os forradalom Kárpátalján őrzött dokumentumai
- A keresztény seregek sikerei a 15 éves háború első szakaszában
- Talán még nem minden romlott el?
- A szúfi költészet
- A megváltás városa
- Mindig van új a Nap alatt
- Koppány lázadása
- A 15 éves háború előzményei, és a háború kialakulása
- Mária országa
- A villámzár évszázada
- A fejedelem, aki a nemzete szabadsága mellett az Istent is kereste
- Gyorsul a világgazdaság növekedése
- Civilizációk felemelkedése és bukása
- A Spanyol Birodalom születése
- A földrajzi felfedezések körülményei és előfeltételei
- Az újvidéki mozik története
- Az Erzsébet Szálló története (1854-1967)
- A Hadik család futaki uradalma
- A Batthyány család története - 3. rész
- Az újvidéki hidak tönénete
- A Batthyány család története - 2. rész
- A Batthyány család története - 1. rész
- A báni palota építése
- A monarchia intézménye
- Olvasóink ajánlata