- Heti Ajánlat
- Természet
- Történelem
- Kultúra
- Nyelvtudomány
- Életmód
- Technika
- Tudósok
- Közélet
- Diákoldal
- Olvasóink küldték
- Tanítástan
- Pszichológia
e-Learning
- Tudta-e?
- ...hogy a világ legrégebbi újságja Svédországban olvasható 1645 óta? A Krisztina királynő parancsára megjelent lap, a Post-och Inrikes Tidningar 2007. januárjától viszont már csak online kiadásban jelenik meg.
195. szám - 2020. december
Szeszélyes járványok a történelembenA XX. század utolsó évtizedben egyes betegségek előfordulása, elsősorban a fogyasztói társadalmak fejlett országaiban élő lakosok körében jelentősen megnőtt. Ezeket civilizációs betegségeknek nevezzük, amelyek a mai kor rohanó emberét sújtják.
|
4
|
A civilizációs betegségek nagyobb részt a nem megfelelő életvitel következményei. Külső és belső tényezők egyaránt hatnak e kóros elváltozások kialakulására. Ezek: a mozgásszegény életmód, a stressz, a készkaják, gyorséttermek ételei, vagyis a rostban, vitaminokban, ásványi anyagokban szegény étrend, a szénhidrátok túltengése a táplálkozásban, továbbá a légszennyeződés, elektroszmog, permetek, stb., de ide sorolhatók a káros szokások (dohányzás, alkohol, drog, zabálás, a testi és lelki higiénia elhanyagolása). A civilizációs betegségek a magas vérnyomás, a cukorbetegség, az elhízás, a különféle ízületi bántalmak, vastagbélrák, a csontritkulás, az alvászavarok, a pánikbetegség, de még a depresszió is. A járványok is e betegségek közé tartoznak, hiszen ezek is azóta léteznek, amióta az emberek nagyobb közösségekben, összezárva élnek. Ahogy változtak az emberek szokásai, valamint a társadalmi körülmények egy-egy adott korban (törvények, településtípusok, kereskedelmi kapcsolatok, háborúskodás) úgy változtak a járványok is. Vannak ragályok, amelyek csak párszor jelentek meg, mások pár évszázadon át tartották rettegésben az embereket. 1278-ban, 1374-ben, 1375-ben és 1418-ban különös járványos betegség, egyfajta táncőrület tört ki Európában. A németországi Aachen városából származik több korabeli leírás, hiszen itt dühöngött a legjobban. E kór épp egy pestisjárvány után tört ki, amikor a túlélők összegyűltek egy szertartásra, ahol a papokkal együtt hálát adtak volna az Istennek. Ekkor a tömegben egyesek egész testükben vonaglani kezdtek, megváltozott a taglejtésük, ide-oda kapkodtak, nem tudtak uralkodni magukon. Mozgásuk idétlen táncikálásnak tűnt, innen kapta a betegség a vitustánc elnevezést, de hívták még népi nyelven nyavalyatörésnek is. A Magnum Chronicon Belgicum így számol be erről az 1374-es eseményről. „Ez évben csodálatos népség jött Aachenbe, s innen továbbvonult Franciaországba, Mindkét nembeli emberek, az ördögtől ingereltetve, kéz a kézben táncoltak körül az utcákon, a házakban, a templomokban, szökdécselve és zajongva. Amikor a tánctól kimerültek, mellfájásról panaszkodtak és kendőkkel dörzsölték magukat, ordítva, hogy különben belehalnak.” A járvány érdekessége az, hogy nem a „védőintézkedések” voltak azok, amelyek nyomán eltűnt. A betegség persze ma is létezik, de nem járványszerű immár. A wikipédián ez olvasható róla: A vitustánc egy olyan tünetegyüttes, amely főleg az arcban és a végtagokban jelentkező, gyors rángások jellemeznek. Oka lehet a reumás láz, a központi idegrendszer érintettsége esetén, de lehet az A csoportú streptococcus (GAS) okozta fertőzések következménye is. A vitustánchoz hasonlóan más járványok sem a korabeli védőintézkedések hatására szűntek meg, hanem akkor hagytak alább, amikor a társadalmi körülmények és az emberek szokásai is megváltoztak, vagy maga a betegség kórokozója már nem volt többé annyira veszélyes az emberre, hiszen a túlélők szervezetében kiépült a test megfelelő védőmechanizmusa. A vitustánchoz hasonlóan a lepra vagy bélpoklosság is tudott járványszerűen terjedni. Ez a betegség kb. 4000 éve ismert, de valószínűleg sokkal régebb óta van jelen. A lepra egy krónikus, hosszú inkubációs periódusú fertőző betegség, amelyet a Mycobacterium leprae vált ki, és amely a bőr, a nyálkahártya, az idegszövet és a csontok észrevehető változásával jár. A lepra ragályszerű elterjedése a középkorban a keresztes háborúknak tulajdonítható. A járvány a csúcspontját a 13. században érte el, de két évszázaddal később eltűnt a gyakori betegségek listájáról. Járványszerű terjedése, de az eltűnése is annak köszönhető, hogy a Szentföldről visszatérő keresztesek új higiéniai tudatosságot hoztak magukkal, aminek eredményeként fürdőházak épültek. A fürdők ekkoriban nem csak tisztálkodásra szánt helyek voltak, hanem ott betegeket is gyógyították érvágással, köpölyözéssel stb.. Magával a tisztálkodással nem lett volna baj, hanem a kór terjedését azok az eszközök okozták, amelyekkel gyógyítottak, és amelyeket nem fertőtlenítettek kellően. Továbbá a fürdőzés bűntudatot keltett a középkori emberben, és tudjuk, hogy a pszichének milyen óriási hatása van az emberi szervezetre. A bűntudat onnan eredt, hogy az egyház, Szent Ágoston javaslata szerint előbb havi egyszeri fürdést engedélyezett, de Szent Jeromos óta teljesen tiltotta a felnőttek fürdését, mert azt a keresztelés szentségének meggyalázásaként értelmezte. A kora újkorban az egyház helyzete teljesen megingott, így ez a negatív hatás megszűnt, erre megváltoztak a higiéniás viszonyok is, és érdekes módon a lepra is ekkor került vissza a ritkán előforduló, esetenkénti betegségek közé. Nem csak a leprának, a vitustáncnak voltak szeszélyes, járványszerű korszakai, hanem a gümőkórnak is. A tuberkulózis (tbc), a Mycobacterium tuberculosis baktérium okozta betegség, ami leggyakrabban a tüdőt támadja meg. A tbc az iparosodással kezdett el ragályként terjedni. Magyarországon, 1901-ben a halálesetek negyede ehhez a betegséghez volt köthető. A kór a munkásnegyedekben uralkodó életkörülményekkel, a helytelen táplálkozással, a penészes, nedves lakásokkal, füstös levegővel áll összefüggésben, ezért a nyomor betegségének is nevezik. Bár ma már gyógyítható, de még mindig szedi az áldozatait. Egy valami eddig közös volt a járványok kialakulását követően. A koronavírus-járvány megjelenéséig mindig csak a betegeket különítették el az egészségesektől, a mostani járvány alatt az egészségesek mozgási szabadságát is korlátozzák. A korábbi cselekvés érthető, hiszen a Bibliában szigorú utasításokat találunk arra, hogyan kell bizonyos fertőzésgyanús betegségekkel szemben fellépni: „Ha valamely ember testének bőrén daganat, vagy tarjagosság, vagy fehér folt támad, és az ő testének bőrén poklos fakadékká lehet: vigyék el az ilyet Áronhoz, a paphoz, vagy egy valamelyikhez az ő papfiai közül. Mihelyt látja ezt a pap, tisztátalannak ítélje azt. Ha pedig fehér folt van a teste bőrén, de annak felülete nincs mélyebben a bőrnél, és a szőre sem változott meg fehérré, akkor rekeszsze külön a pap a fakadékos embert hét napig. A hetedik napon pedig nézze meg őt a pap, s ha szerinte a fakadék egy állapotban van, át nem terjedt tovább a fakadék a bőrön, a pap másodszor is rekeszsze őt külön hét napig”. - Károli Gáspár fordítása, Mózes III. könyve 13 |
Kapcsolódó cikkek
- A jobbágy, akiből majdnem pápa lett
- Történelmi járványok és fölkavart politikai iszap
- A közvetítők nélküli vallások
- Két bronzkori rovás
- A modern orvostudomány térhódítása a 20. század második felében
- Az orvostudomány fejlődése a 20. század első harmadában
- A bodrog-alsóbűi rovásfelirat
- Vallási forradalmak (IV.)
- Vallási forradalmak (III.)
- Isszik rovásfelirata
- Vallási forradalmak (II.)
- A felvilágosodás kori orvostudomány
- Vallási forradalmak (I.)
- A barokk kori orvoslás fejlődése
- Az átírt battonyai és újabb gyűrűfeliratok
- Rovásírás I. István pénzén
- Rovásjeles dirhem utánzat
- Még egyszer a kazár levélről
- Székelyudvarhely rovástéglája
- Rovástábla magyarból
- Konstantinápolyi felirat
- A kora újkor orvostudományi szemléletváltása
- Gondolatok a kalocsa-bácsi érsekség létrejöttéről
- A mohácsi csata magyar hadvezére
- Ahonnan Mohácsra indult a magyar had
- Az újkori emberkép és az istenképűség
- A középkori arab orvosok ismeretei
- A középkori arab gyógyászat
- Válságtól válságig
- Az érvágás hagyománya a középkorban
- A háború előbb kezdődött
- Istentelenek országa
- Gondolatok nemzeti ünnepünkön
- A kolostori gyógyítás fegyelem, étkezés és böjt segítségével
- Jó üzlet a fegyvergyártás és a fegyverkereskedelem
- A középkori gyógyítás különböző módszerei
- „Hála Istennek, magyarok maradtunk!”
- A pápa katonái
- A Kossuth-bankóktól a Kossuth-dollárig
- Párhuzamosan létező ókori görög orvosi iskolák
- Hippokratész esküje
- „Tündöklő diadalút a magyar sors folyóján”
- Hippokratész orvosi felfogása
- A teurgia
- A felemelő szeretet
- A magyar szabadságharcosok törökországi emlékhelyei
- „Uram, segíts békében meghalni” - hogyan élték meg a pestist a középkor emberei?
- A szélsőséges időjárás és a középkori pestisjárvány közötti kölcsönhatás
- A D-nap
- Manipuláció az ókori „pokol kapujában”
- A háború, ami 38 percig tartott
- A mecénás, a világutazó és a régész
- Novellák, amelyek leszámolnak a pátosszal
- A nemzetközi helyzet a Rákóczi szabadságharc idején
- Grúzia, az aranygyapjú földje
- Egyházaink vívódása az 1848–49-es forradalom idején
- A történelmi „Szívföld vagy Magterület” elmélet visszhangja napjainkban
- A parfümök története
- A háborúzást befolyásoló körülmények
- A Katolikus Egyház szerepe a magyar államalapítás korában
- Sirmium – Pannónia Rómája
- Középkori település nyomait tárják fel Bácsfeketehegynél
- A tárgyalási módszerek változása a világpolitikában
- Históriai ínyencségek
- A Százak Tanácsa - Európa védelméről
- Szikkim amerikai királynéja
- Brit geopolitikai érdekességek
- Az eretnekség fiziológiája
- Az eretnekség kialakulásának folyamata
- Császár a kivégzőosztag előtt
- Históriai ínyencségek
- Újvidék osztrák-magyar kiegyezés utáni fejlődése
- A méltóságteljes élet
- Az 1440-es nándorfehérvári csata
- Jelena Petrović-Njegoš, Olaszország királynéja
- Egy régimódi tanárról
- Históriai ínyencségek
- Az újvidéki Szent Rókus templomról
- Újságírás és nyomdászat kezdetei Óbecsén
- A Pahlavi-dinasztia tündöklése és bukása
- Szent László emlékek Nyugat-Bácskában
- A helyettesíthetetlen ember
- A Pahlavi-dinasztia tündöklése és bukása
- A demokrácia valódi jelentése és igazi jellemzői
- Kolumbusz és Luther korának egyszerű emberi életérzései
- Szent István társa, Boldog Gizella
- Apáczai Csere János orvosi szakkifejezései a Magyar Encyclopaediában (1653)
- Ahol minden nő hercegnő és minden férfi oroszlán
- Az Oszmánok udvari asszonyai
- Az Oszmán Birodalom bürokratikus rendszere
- Ahol minden nő hercegnő és minden férfi oroszlán
- Ahol minden nő hercegnő és minden férfi oroszlán
- A megfelelő állampolgárok gyártósora
- A társadalom átnevelése
- Háremhölgy a Mennyei Birodalom élén
- Múltunk egy-egy darabja
- Múltunk egy-egy darabja
- Az ókori népek történetéből
- Az ókori népek történetéből
- Arab szultanátus Afrika partjainál
- Miért léteztek és léteznek ma is boszorkányüldözések?
- A négus
- Miként kísérték figyelemmel a vajdasági magyarok az 56-os magyarországi eseményeket
- Európa utolsó vallási fellángolása
- Kik azok a koptok?
- A doroszlói Szentkút kegyképének történelmi háttere
- Históriai ínyencségek
- A főherceg és a tanítónő románca
- A szenátusi határozatoktól a konzervműsorokig
- Hol nyugszanak Magyarország egykori uralkodói?
- Hol nyugszanak Magyarország egykori uralkodói?
- A vendégmunkáslét kialakulása Németországban
- A balkáni nemzetvezérek kora
- Európa megszületése
- A demokrácia fékei és ellensúlyai
- Kende, gyula és harka
- Prága Óvárosának meséi
- Az egyesült Európa ötletének rövid története
- A vasálarcos
- Herman Ottó doroszlói tartózkodásának politikai vonatkozásai
- Királyból egy kommunista vezér protokollfőnöke
- Hugonnai Vilma, az első magyar orvosnő
- A waterlooi csata
- Ferenc József menyéből magyar grófné
- Híres magyar asszonyok
- A történelem vége...
- Híres magyar asszonyok
- A künde
- Mátyás király vendége voltam
- Felőrlő közelharc az I. világháborúban
- A karácsony csodája a fronton
- A vegyi fegyverek bevetése az I. világháborúban, e fegyverek alkalmazásának történelmi előzményei
- Sába királynőjének legendája
- A császárok és a vértanúk városa
- Mennyibe kerülhetett a háború egy napja az I. világháborúban
- Az Áprád-ház kihalása után támadt hatalmi (z)űr
- A félelem oldala az első világháborúban
- Zita, az utolsó császárné és királyné
- Az elfelejtett vidék
- A villámháború tervének fejlődése és alakulása az I. világháború előtt
- A kalapos király
- Az első világháború kitöréséhez vezető út
- 200 éve született Samuel Colt
- Tábor kontra Hermon
- A tököli kormánydelegáció kíséretének kihallgatási jegyzőkönyvei az Ungváron őrzött KGB dokumentumok között
- A nagy háborúra való 100 éves megemlékezések csúf csapdái
- Közeledve az első világháborús centenárium felé
- Telepítések, földhöz juttatások a visszacsatolt Bácskában
- Jézus városa
- A bácskai földbirtok-politika kezdetei levéltári források tükrében
- A 15 éves háború záró szakasza
- Az 1956-os forradalom Kárpátalján őrzött dokumentumai
- A keresztény seregek sikerei a 15 éves háború első szakaszában
- A szúfi költészet
- A megváltás városa
- Koppány lázadása
- A 15 éves háború előzményei, és a háború kialakulása
- Mária országa
- A fejedelem, aki a nemzete szabadsága mellett az Istent is kereste
- Civilizációk felemelkedése és bukása
- Nagy Katalin
- A Spanyol Birodalom születése
- A földrajzi felfedezések körülményei és előfeltételei
- Az újvidéki mozik története
- Az Erzsébet Szálló története (1854-1967)
- A Hadik család futaki uradalma
- A Batthyány család története - 3. rész
- Az újvidéki hidak tönénete
- A Batthyány család története - 2. rész
- A Batthyány család története - 1. rész
- A báni palota építése
- A monarchia intézménye
- Olvasóink ajánlata