Tudta-e?
...melyik a világ legrégibb városa? Jerikó. A Közel-Keleten, a Jordán völgyében épült, és már a Biblia is említi mint erős falakkal körülvett várost. I. e. 7800 táján keletkezett , többször lerombolták és újraépítették. Híres falai gyakran másfél méternyi szélességűre terebélyesedtek, még a felső peremüknél is. A Biblia szerint Józsué, aki Mózes halála után a zsidók kánaáni honfoglalásának vezére lett, és népét az Ígéret Földjére vezette, úgy foglalta el,hogy megparancsolta papjainak, fújjanak bele a kürtjeikbe.A kürtrivalgásra az öles városfalak összeomlottak.

4. szám - 2007 június 25.

Nevezetes épületek

A báni palota építése

Újvidék egyik legszebb épületét, a báni palotát 1936-tól 1939-ig építették
URI Ferenc

3
A báni palota nemcsak márvány fehérségével és szépségével tűnik ki, hanem azzal is, hogy a legcélszerűbben megtervezett adminisztratív belterülete van. Dr. Dragiša Brašovan (1887-1965) műépítész legsikeresebb alkotása. Kitűnően ismerte a barokkot, de hamarosan inkább a korszerű építkezés érdekelte. A legértékesebb művei - az újvidéki báni palotán kívül - Zimonyban a Jugoszláv Repülősök Palotája, a belgrádi BIGZ-palota, míg Újvidéken a Munkásotthon épülete, valamint a Mihajlo Pupin sugárút végén lévő nagyposta épülete.

A báni palota Újvidéken a Dunai Bánság székhelye volt, egyike a Jugoszláv Királyság területén Sándor király 1929. október 3-án hozott határozata értelmében megalapított kilenc adminisztratív területi egységnek. A Dunai Bánság tehát Szabadkától Kragujevácig terjedt, Újvidék székhellyel, míg Belgrád külön közigazgatási körzetet alkotott. A bánság élén állt a király által kinevezett bán, aki a bánsági tanáccsal uralkodott, a király nevében. Az első bán Daka Popović, míg az utolsó dr. Milorad Vlaškalin volt, 1929-1941-ig.























1930-ban határozatot hoztak a báni palota felépítéséről. A megépítésére kiírt pályázatra 1930. június 15-ig 19 pályamű érkezett, köztük volt Dragiša Brašovan műépítész tervezete is, amit különös körülmények között vásároltak meg. 1934. júniusában megnyitották a Duna-hídtól a főtérig a Mária királynő sugárutat (ez volt az első sugárút Újvidéken, ma Mihajlo Pupin), de csak 1936-ban kezdték el az építkezést a sugárút bal oldalán, az úgynevezett kis Limán területén, ahol már akkor lecsapolták a mocsaras, ingoványos területet. Az építkezés 1939-ig tartott, a nagy gazdasági válság miatt elhúzódott. A palota építésére 35-40 millió dinárt láttak elő. Újvidéken ekkor nagy volt a munkanélküliség, és ez az építkezés jól jött a városnak, mert már az első évben 500 munkást tudtak foglalkoztatni. Dragiša Brašovan mindegyik terve a báni palotával kapcsolatban 1936. májusára elkészült. Ugyanakkor készen volt a palota makettje is. Az építkezést egy belgrádi építészeti vállalatra bízták, Milan Sekulić műépítésszel az élen.

A hivatalos építkezés 1936. augusztus elsején kezdődött az alapok kiásásával, majd megkezdték az építőanyag beszerzését és helyszínre szállítását. Ekkor kezdték el a vasbeton cölöpök leverését a leendő épület több pontján, ami nagy zajjal járt. Nagy volt a városi polgárok kíváncsisága, mert mindennap tömeg követte a munkálatokat. Az első napokban maga Brašovan mérnök személyesen ügyelte fel a munkálatokat. Az első hónapban 350 munkás dolgozott az építőhelyen. Reggel 7-től este 6 óráig tartott a munkaidő. Az egész terep nagy méhkasra hasonlított. Több tízezer köbméter földet ástak ki. Ugyanakkor, az építéssel kapcsolatban problémák is adódtak. Megjelent a talajvíz, amellyel nem tudtak kellőképpen megbirkózni. Valamikor a Duna árterülete volt ez a terület, tavak, illetve limánok sokaságával. Az is igaz, hogy még 1926-ban kaviccsal és homokkal töltötték fel, fölszereltek egy nagy 3,5 lőerős Sigmund-szivattyút, amely éjjel-nappal működött, és percenként 600 liter vizet dobott ki. Stern-gépek segítségével verték le meghatározott mélységre a betoncölöpöket. Az egész környéken rezgett a föld a dübörgéstől. Csak októberben kezdték az alapok és a falak építését. Mivel a talaj igen labilis volt, kikérték a Ljubljanai Egyetem építészszakértőinek véleményét is.

A talajvíz továbbra is megnehezítette az építkezést, mert a közeli Duna vize mindig feltört valahol, buzgárokat létesítve. Emiatt az építkezésnél a legkorszerűbb szigetelési technikákat alkalmazták a nedvesség megfékezésére: aquasit és durabit anyagot, vízszintes és függőleges szigeteléssel. Ez a szigetelési művelet lényegesen megdrágította az építkezést. Mivel a tél igen enyhe volt, már 1937 februárjában intenzíven lehetett dolgozni. Megkezdődhetett az alagsor és a földszint építése az épületen, sőt a leendő tanácsterem épületén is. Ekkor 700 munkás dolgozott az építőhelyen.

Már májusra elkészült az első emelet mindkét épületen, szeptemberre pedig tető alá helyezték mind a két objektumot. Októberre elkészült a toronyépület is, ahova a munkások, hogy azt megünnepeljék, zöld ágakat és állami zászlót tűztek ki. Novemberben elkészültek a báni palota legszükségesebb közművesítő létesítményei, mint a vízvezeték, csatorna- és a központi fűtés hálózata. Sőt a hűtőrendszerrel is elkészültek. Megkezdődtek ugyanakkor az asztalos- és lakatosmunkálatok is. Hamarosan elkezdték a falak vakolását is. November végére teljesen elkészült a palota mindkét épületének tetőszerkezete.

1938 júniusában az építőtelepen 600 munkás dolgozott. Az év végére befejezéshez közeledtek a munkálatok. A külső falakra nagy ütemben rakták fel a brácsi márványlapokat, amelyekkel beborították az egész palotát. Ugyanakkor megkezdték a szobák padlózatának parkettázását és a mellékhelyiségek csempézését is. A palota előcsarnokát, folyosóját, hallokat, márvány- és gránitlemezekkel borították be. Az épület előtt, egy nagy kőfaragó műhelyben, a helyszínen vágták, csiszolták különleges vágóeszközökkel a fehér márványtömböket. Az újvidéki polgárok nagy érdeklődéssel követték ezeket a munkálatokat is. Ekkor már 1000 munkás dolgozott az építőtelepen.

Az 1939. év elején már csak az igen drága belső berendezéseket kellett beszerezni. Különösen drágák voltak a stílbútorok, amelyekkel több szobát, termet kellett bebútorozni. Ezeket a bútorokat nagy szakértelemmel Karl Wissinger műépítész tervezte és kivitelezte.
Nehézségek voltak a palota befejezését illetően. Mivel az előrelátott pénzösszeget túlhaladták, újabb kölcsönöket kértek, amikor az állam gazdaságilag igen rosszul állt, a kórházak beáztak, kevés volt az iskolaépület, az országutak kövezetlenek, sárosak voltak.

Az építkezés ideje alatt megdrágult a nyersanyag, növekedtek a kiadások, de növekedett a munkabér is. Đorđe Gasparini mérnök, a Dunai Bánság műszaki tagozatának főnöke nyilvánosságra hozta a palota végleges költségeit, amely 5 635 050 142 dinár volt.
A Dragiša Brašovan mérnök tervei alapján épült báni palota igen stabil és biztonságos alapokon nyugszik, ezért ki kellett ásni 30 000 köbméter földet. Az egész terepet megfelelő szintig 20 000 köbméter kaviccsal és 4000 köbméter homokkal töltötték fel. A palotába négymillió téglát, 5000 tonna cementet, 600 tonna vasszerkezetet és 14 000 négyzetméter márvány kőborítást építettek be.

A báni palotát 1938. december 1-én szentelték fel ünnepélyes keretek között, a palota bejárati erkélyén megjelentek a legfőbb egyházi, katonai és polgári személyiségek Svetislav Rajić bánnal az élen. Ott voltak még a királyi kormány egyes tagjai és más rangos személyiségek is.
Az esti órákban az újvidékieknek különleges élményben volt részük, csodálatos tűzijátékot láthattak a péterváradi erődből és a palota tornyából. A palota főhomlokzatán hat féldombormű díszelgett, az első világháború négy vajdájának arcmása, majd I. Péter és Sándor király arcmásával, amelyeket Baranyi Károly, ismert újvidéki szobrász alkotott.
A báni palotát hivatalosan 1939. március 23-án adták át rendeltetésének. Újvidék legnagyobb építménye volt, sőt nagyság szerint a második épülettömb az egész országban. Hossza 180, szélessége 44 méter. Nyolc bejárata van, a főbejárat a sugárútra nyílik, és monumentális oszlopokkal van díszítve. A palota tornya 42 méter, sokáig ez volt a legmagasabb építmény Újvidéken, nem számítva a templomtornyokat.

Az egész báni palota mindkét épülete összesen 5700 négyzetméternyi területet ölel fel, ahol 569 helyiség (szoba, terem, folyosó, hall stb.) helyezkedik el, különböző rendeltetésekkel. A földszinten volt a báni közigazgatás levéltára, majd a kisipari, kereskedelmi és a gyáripari múzeum. Itt helyezték el a villany- és a telefonközpontot is. Az első emeleten voltak a következő ügyosztályok: állatorvosi, erdészeti, mezőgazdasági. Középen voltak a bán személyes irodái, különféle titkárságok, konferenciatermek stb. A második emeleten a következő ügyosztályok voltak: közoktatás, kereskedelem, műszaki, amihez hozzátartozott a vasút, a hidak, utak tagozatai.

Külön volt a Bánsági Tanács épülete, amelynek végében a hivatalos bán lakosztálya volt. A Tanács Palotája 96 méter hosszú és 61 méter széles volt. A Tanács Palotájának van földszintje, emelete és manzárd része. Közepén található a díszterem, amely 10 méter magas. A mellékhelyiségekben klubok, ebédlők foglalnak helyet. A konyhát az alagsorban helyezték el. Az elkészített ételt két kis lifttel szállították a rendeltetési helyre.
A díszterem déli belső falára Boško Petrović, ismert újvidéki képzőművész 1958-ban egy nagyméretű monumentális mozaikot készített Vajdaság címmel.

ISSN 2334-6248 - Elektronikus folyóiratunk havonta jelenik meg. ©2020 Fókusz. Minden jog fenntartva!
Design by predd | Code by tibor