Tudta-e?
... hogy csillagászok számításai szerint Tejútrendszerünkben évente három csillagrobbanás következik be?

110. szám - 2013. november 01.

A földrajzi felfedezések körülményei és előfeltételei

A XV. század második felét tekintjük a nagy földrajzi felfedezések korának…
WILHELM Józef | a szerző cikkei

A belső európai háborúk, a törökök előnyomulása megakasztották Európa fejlődését. Valamilyen új lehetőség után kellett nézni. Az új területek felfedezése tehette volna lehetővé a várt változást, ezért indult meg a XV. század második felében a földrajzi felfedezések kora. A mozgatórugói ennek a tevékenységnek az araboktól visszahódított Spanyolország és Portugália uralkodói, pénzemberei lettek. A fejlődő európai gazdaságnak számos olyan árucikkre volt szüksége, amelyet hagyományos utakon - módon nem tudott volna megfelelő mennyiségben és kedvező feltételekkel megszerezni a már említett török hódítások miatt, de a népesség növekedése is kényszerítően hatott. A következő hiánycikkek okoztak jelentős gondokat: cukor, hús, fűszerek, a hajógyártáshoz és építkezéshez faanyagok, a textiliparban szükséges festőnövények, valamint a nemesfémhiány (arany és a vas). Ám hiába állt fenn az akarat, ha az nem párosulhatott volna a megfelelő tudományos és technikai föltételekkel.

Az olasz hajózás évszázados tapasztalataira támaszkodva kialakították a világ akkor legtökéletesebb hajótípusát, a hosszú mélytengeri utazásokra alkalmas Caravellát. Az araboktól átvett iránytűt, mely sokban segítette a tengeri tájékozódást, kiegészítette az asztrolábium. A puskapor az újonnan meghódítandó területek megszerzéséhez kellett. A bővülő földrajzi ismereteknek köszönhetően az európaiak fokozatosan tudomásul vették azt az elméletet, hogy a föld gömbölyű. Az Újvilág felfedezése a spanyol hajókon induló Kolumbusz Kristóf nevéhez fűződik. Kolumbusz 1492. augusztus 3-án indult el három hajóval, és október 12-én reggel lépett partra Guanahani szigetén, abban a hitben, hogy Indiában van.


Kolumbusz Kristóf

Kolumbusz első útja nem ígérkezett pénzügyi szempontból üzletnek, noha Sevillába érkezése valóságos diadalmenetté nőtt. Az ünneplés a spanyol-portugál versengés miatt volt. Kolumbusz így emlékezett vissza első útjára: „Hajnali két óra felé tűnt fel a föld, amelytől 8 tengeri mérföld távolságra lehettünk. Bevontunk minden vitorlát, és csak a nagy vitorlával mentünk tovább minden mellékvitorla nélkül. Azután a part közelébe érkeztünk, és ott várakoztunk napfelkeltéig. Péntek volt, amikor egy szigetre értünk, amelyet indián nyelven Guanahaninak neveznek. Ott mindjárt meztelen bennszülötteket pillantottunk meg. Martin Alonso Pincónak és fivérének Vecente Yaneznek, a Nina kapitányának kíséretében felfegyverzett csónakon kiszálltam a szárazföldre. Ott kibontottam a királyi lobogót…”


Kolumbusz Zászlóshajója, a Santa Maria

Az európaiak számára egyszerűnek tűnt az őslakókkal való érintkezés, de az indiánok mindmáig nem tudták kiheverni az európaiakkal való találkozást. Kolumbusz visszaemlékezése a következőképpen folytatódott: Néhány indiánnal, akit a hajóra vettem, eléggé meg tudtam értetni magam ahhoz, hogy megtudjam tőlük: e föld sziget. Ezért 428 tengeri mérföldet hajóztam partjai mentén kelet felé, legszélső pontjáig. Innen keleti irányban 72 mérföldnyire egy másik szigetet pillantottam meg, amelynek a Spanyol-sziget nevet adtam. Most feléje tartottam. Északi partjai mentén 752 tengeri mérföldet hajóztam egyenes irányban. Mindezen szigetek bámulatosan termékenyek, de egész különös mértékben áll ez az utóbbi szigetre. Partjain számos olyan kikötő nyílik, amilyenekhez hasonló alig van Európában; sok nagy folyó torkollik itt a tengerbe. A szárazföld magasan fekszik, és jó néhány jelentős magasságú hegylánc vonul végig rajta, még több mint Teneriffa szigetén. Mindezen hegyek igen változatos alakúak, megmászhatók, különféle fákkal vannak borítva, és oly elképesztően magasak, hogy úgy tűnik, mintha az eget érnék el. Nézetem szerint e fák soha nem veszítik el lombdíszüket: oly szép fényes zöldek voltak, mint spanyol hazánkban május idején. Egyesek éppen virágoztak, mások viszont gyümölccsel voltak telve. S közülük a fülemülék és mindenféle más madár énekét lehetett hallani, november hónapjában, amikor ott voltam. Hat vagy nyolc különböző fajta pálmát találni ott, amely csodálatos sokfélesége bámulatot kelt. Ezen felül rendkívül sok fenyőt látni ott, növénnyel borított, széles tájakat, és számtalan fajta madarat. Mézet és mindenféle gyümölcsöt is találni ott. A sziget belseje erősen lakott, és ércbányákban is gazdag.

Ez utóbbi igen fontos volt Kolumbusz számára, mert ezzel biztosítani tudta későbbi expedícióinak a pénzelését.

A portugálok eleinte sikeresebbnek bizonyultak a spanyoloknál. Fokozatosan haladtak előre Afrika nyugati partjain. Áthaladtak az Egyenlítőn (1471), majd Diaz elérte Afrika déli csúcsát 1487-ben. A siker azt a reményt keltette a portugálokban, hogy e fok után továbbhaladva tengeren eljutnak majd Indiába.

A reményt beváltó hajós Vasco da Gama volt. 1498-ban Afrikát körülhajózva elérte India
nyugati partjait. A portugálok fegyverrel igázták le az indiai fejedelmeket. Kereskedelmi támaszpontokat létesítettek India partjain és Délkelet-Ázsia más részein. A fűszereket potom áron szerezték be a bennszülöttektől, vagy egyszerűen kirabolták őket. Lisszabon Európa legforgalmasabb városai közé került. Ám a gyorsan megszerzett vagyon úgy a spanyoloknál, mint a portugáloknál hamarost elfolyt, és ezek az országok visszasüllyedtek a pangás korába.


Vasco da Gama

Kapcsolódó cikkek

ISSN 2334-6248 - Elektronikus folyóiratunk havonta jelenik meg. ©2017 Fókusz. Minden jog fenntartva!
Design by predd | Code by tibor