Tudta-e?
A legnagyobb ismert csillag 2.9 milliárd kilométer átmérőjű, a Napnál 2000-szer nagyobb.

193. szám - 2020. október

A magyar szabadságharcosok törökországi emlékhelyei

Nekünk, magyaroknak Törökország nevének említésekor minden bizonnyal először a történelem jut eszünkbe, hiszen a magyar-török kapcsolatok a messzi távolban gyökereznek. Közös múltunk fennmaradt tárgyi emlékeit mindkét országban kölcsönös tisztelet övezi.
Szabó Judit, történész

1

Törökország nagy gonddal helyreállította és gondozza a magyar vonatkozású műemlékeket. Az Oszmán Birodalom az elbukott magyar szabadságharcok három vezető egyéniségének nyújtott menedéket: előbb Thököly Imrének, majd II. Rákóczi Ferencnek, végül Kossuth Lajosnak.

Izmit - a virágok mezeje

2008. november 14-én nyílt meg Izmitben – mely ma Kocaeli nagyváros része –, a Seka parkban a Thököly Emlékház, amely az 1701 és 1705 között száműzetésben itt élő Thököly Imrének állít emléket. Thököly 1682-től 1685-ig a felső-magyarországi török vazallusállam (Orta Madzsar) fejedelme volt. Miután a törökök Váradon elfogták, három éven keresztül fogságban tartották. Majd a törökök oldalán vett részt a visszafoglaló háborúban, de az 1699-ben megkötött karlócai béke értelmében az Oszmán Birodalom belsejébe száműzték, ahova számos híve követte. A politikai emigráció tartózkodási helyéül Csiprovac várost jelölték ki néhány környékbeli faluval, míg Thököly szűkebb kíséretével Isztambulban tartózkodott. 1701 szeptemberében engedély nélkül Drinápolyba ment, amiért kíséretével együtt Izmitbe (görög nevén Nikomédia), a „Virágok mezejére” telepítették. A fejedelem házastársa, Zrínyi Ilona 1703. február 18-án hunyta le szemét, Thököly pedig 1705. szeptember 13-án tért örök nyugalomra. Hamvaikat 1906-ban hozták Magyarországra II. Rákóczi Ferenc, Rákóczi József, Bercsényi Miklós és neje, Csáky Krisztína, Esterházy Antal, Sibrik Miklós maradványaival együtt. Thököly Imre földi maradványait a késmárki evangélikus templomban helyezték örök nyugalomra.


Az izmiti Thököly Emlékház

Az isztambuli protestáns temető

Az isztambuli Feriköy protestáns temetőben a magyarok parcelláját „Hongrie” feliratú tábla jelzi. A svéd, német és angol sírhantok között tucatnyi besüppedt magyar sírkövet találunk. A legrégíbb sírkő még a Rákóczi emigrációból maradt ránk: „Itt nyugszik a legjelesebb férfiú, a fizika és orvostudomány doktora, Langentai Jang Jakab, a felséges II. Rákóczi Ferenc Erdély fejedelmének orvosa” - olvasható a nemesi címerrel díszített márványlapon. Mellette egy másik megható sírfelirat: „Itt hazát lel, aki hontalan. Itt nyugszik Wesselényi József. Élt 28 évet. Meghalt február 28-án, 1858.


A Feriköy protestáns temető

Rodostó

Közvetlenül a Márvány-tenger partján épült a festői fekvésű Tekirdag, amelyet mi, magyarok inkább Rodostó néven ismerünk. A város nyugati részén található a macskaköves, meredek Macar Sokak (Magyar utca). A 32-es számú ház bejárata fölé márványtáblát helyeztek török és magyar szöveggel: „E házban élt 1720-1735-ig II. Rákóczi Ferenc magyar fejedelem, aki 1703-tól 1711-ig a magyar nép szabadságharcát vezette, s később török földön talált menedéket. Ezt az emléktáblát a Rákóczi vezette magyar szabadságharc 250. évfordulóján a Magyar Népköztársaság kormánya állította.”

A küzdelmet lezáró szatmári békét a fejedelem élete végéig nem fogadta el. Előbb Lengyelországba, majd Franciaországba menekült, innen 1717 őszén III. Ahmed szultán meghívására érkezett kis udvartartásával Törökországba. 1720-ban a szultán a márvány-tengeri forgalmas kikötővárost, Rodostót jelölte ki a magyar bujdosók lakhelyéül. Ill. Ahmed a „magyar király” számára a város szélén tágas, kertekkel övezett, tengerparti épületeket, kíséretének a szomszédos örmény városrészben huszonhárom tágas házat, lovaik számára pedig hét széles legelőt utalt ki. II. Rákóczi Ferenc udvartartásának ellátását rendszeres isztambuli pénzjáradék fedezte, a szultán tolmácsokat, fővárosi ügyvivőket és nyolcvan főnyi janicsár testőrséget biztosított számára. A fejedelem ebédlőpalotájának tartott törökországi épületben 1968 óta működik a Rákóczi Emlékmúzeum. A házat 2007-ben felújíttatta a Magyar Köztársaság, 2010 februárjától pedig az erdélyi magyar fejedelmet és családját, a szabadságharcot és az emigráció életét bemutató korszerűsített kiállítás, valamint többnyelvű tárlatvezető rendszer várja az idelátogatókat.

Az előtér a XVIII. századi Európába kalauzol minket. Innen jobbra fordulva a konyhán keresztül jutunk el abba a terembe, ahol a fejedelem származásával, családjának történetével ismerkedhetünk meg. Az emlékmúzeum első szintjén található három terem a Rákóczi-szabadságharc történetét dolgozza fel. A második emeleten a fejedelemnek az emigrációban töltött éveivel ismerkedhetünk meg. A rodostói termékeny szellemi műhelyben sorra született az Elmélkedések, az Emlékiratok, a Vallomások, az Értekezés a hatalomról – hogy csak néhány művet említsünk. Szintén ebben az alkotásra ösztönző légkörben látott napvilágot Mikes Kelemen Törökországi levelei című munkája, amelyben a fejedelem titkára szellemesen, ízes magyarsággal örökíti meg a bujdosók életét.


Székelykapu a rodostói Rákóczi Emlékház előtt


Rákóczi fejedelem saját kezűleg faragott széke

Kütahya

Isztambultól déli irányban 347 kilométer távolságra fekszik Kütahya. Itt talált átmeneti menedékre az elfojtott szabadságharc után Kossuth Lajos. A kormányzó augusztus 22-én érkezett meg Vidinbe, ahova mintegy 5000 menekült is követte. Az osztrákok és az oroszok határozottan követelték a Portától a menekültek kiadatását. Azok ezt megtagadták, de abba beleegyeztek, hogy egy osztrák megbízott felkeresse a menekülttábort, és hazatérésre biztassa az ott tartózkodókat. A biztos rábeszélésére 1849 októberének végén a közel 5000 menekültből több mint 3000 visszatért Magyarországra. A többieket a török hatóságok november elején Sumlába költöztették. Az osztrák és orosz diplomácia nyomására a legveszélyesebbnek ítélt, nem renegát menekülteket 1850. február 15-én Kütahyába internálták, ahova április 12-én érkeztek meg. Kossuthot és kísérőit a helyi laktanya épületében szállásolták el, ahonnan Kossuth később átköltözött abba a XVIII. századi kétszintes polgári épületbe, amely ma a múzeum épülete. A volt kormányzó az emigrációban kiterjedt levelezést folytatott, politikai leveleket és tanulmányokat írt török államférfiakhoz, az isztambuli angol és más követekhez. Törökül tanult, és tökéletesítette angol nyelvtudását is. Kidolgozta Magyarország új, önkormányzati alapon nyugvó alkotmánytervezetét, amelyben a nemzetiségi kérdések megoldását továbbra is Magyarország területi érintetlenségéhez kötötte. Itt tartózkodásáról Kossuth a következőt jegyezte le Irataim az emigrációból című memoárjában: „A török nagylelkűen megvédte életemet és hontalan társaim életét.”


Kossuth háza Kütahyában


Kossuth dolgozószobája


A kossuth-ház egyik hálószobája

Kossuth 1851. szeptember 1-jén hagyta el Kütahyát, előbb Angliába, majd Amerikába utazott, hogy a magyar ügy mellé állítsa a közvéleményt. A kütahyai házában felállított kiállításon bemutatásra került Kossuth dolgozószobája, egy teremben utalásszerűen az 1848–1849. évi szabadságharc eseményei, a XIX. század közepének magyar gazdag polgári és paraszti, valamint a török polgári életmód viseletekkel és tárgyakkal.

Kapcsolódó cikkek

ISSN 2334-6248 - Elektronikus folyóiratunk havonta jelenik meg. ©2020 Fókusz. Minden jog fenntartva!
Design by predd | Code by tibor