- Heti Ajánlat
- Természet
- Történelem
- Kultúra
- Nyelvtudomány
- Életmód
- Technika
- Tudósok
- Közélet
- Diákoldal
- Olvasóink küldték
- Tanítástan
- Pszichológia
e-Learning
- Tudta-e?
- Hogy melyik a legrégibb magyar nyelvemlékünk ? A HALOTTI BESZÉD ÉS KÖNYÖRGÉS, 1200 körül keletkezett. Ez az elsõ olyan magyar nyelvű írás, mely komoly irodalmi érték is. A BESZÉD szabad, a KÖNYÖRGÉS szó szerinti fordítás latinból; összesen 274, az ismétlõdõ szavakat csak egyszer számítva 190 szóból áll.
115. szám - 2014. április 01.
VallástudományA szúfi költészetA muzulmán vallásról hallva bizonyára nem a költészet jut elsőként az eszünkbe. Ennek az elsődleges oka az iszlámról Nyugaton kialakult negatív kép, amely ezt a vallást az erőszakkal, a terrorizmussal és a fanatizmussal hozza kapcsolatba.
|
4
|
2001. szeptember 11-e óta csak megerősödött ez a tévhit, pedig az iszlám mint vallás kezdettől fogva a költészet talaján termett, s abból kisarjadva nőtt erős fává. A szúfizmusnak nevezett misztikus irányzatnak köszönhetően ez a prófétai vallás mindvégig a legközelebbi kapcsolatban maradt az érzelmek lírai kifejezésmódjával: a költészettel és a zenei kísérettel előadott dallal. A mevlevikről, a kerengő dervisekről bizonyára már mindenki hallott: ők a sok közül csak az egyik csoportját képezik annak a rendkívül szerteágazó, különböző rendekbe szerveződő iszlám misztikus irányzatnak, ami a zene és a dal átszellemültségével törekedett közel kerülni Istenhez, megélni a vele való misztikus egység eksztatikus élményét. Az istenkereső így szerzett tapasztalatai közönséges prózai nyelven elmondhatatlanok, ez nem csupán a szúfik misztikus élményeiről jelenthető ki, hanem az összes ilyen jellegű tapasztalatról, bármilyen vallás transzcendencia–megéléséről legyen szó. Éppen emiatt a szúfi mesterek közül sokan a költészethez nyúltak, metaforikusan, a líra nyelvén, jelképek és allegóriák segítségével próbálták kifejezni valamiképp a kifejezhetetlent. Ennek az eredménye, hogy e szúfi mestereknek, tanítóknak köszönhetően az iszlámban a vallásos költészet rendkívüli jelentőségre és népszerűségre tett szert. A többi világvallásban is fontos szerepe van a lírának, így a Krisztus-hitben is, gondoljunk csak a keresztény himnuszköltészetre, erre az ókor végén született új lírai kifejezésmódra. Ennek ellenére remélhetőleg semmi sértőt nem jelentünk ki, ha azt állítjuk: közel sem tett szert a költészet akkora jelentőségre más vallásokban, mint amilyen fontos szerepet kapott a szúfizmus révén az iszlámban. Az előbb említett mevlevi dervisrend alapítója, Dzsalál ad-Dín Rumi, a szúfizmus legismertebb költője. Olyan nagy név ő a misztikus irányzatot elfogadó iszlám számára, mint amit a görögöknek Homérosz neve jelentett, vagy mint amit a mai nyugati irodalom számára Shakespeare neve jelent. Művészi nagyság tekintetében sem marad el tőlük, már amennyiben összevethető az egyik kultúra irodalmi csúcsteljesítménye a másikéval, hiszen tapasztalatból tudjuk, az állandó érintkezések ellenére minden kultúra, minden egyes civilizáció egy önmagában álló külön világ. Ugyanúgy van ez, ahogy az emberekkel: a nyelvi úton és metanyelvi eszközökkel folyamatosan kommunikálunk egymással, tetteinkkel, szavainkkal, műveink hatásával befolyással vagyunk egymásra, mégis ezen állandó érintkezések ellenére önmagunkban mindannyian külön világot alkotunk. A külső hatások nem érinthetik bennünk azt a bennünket másoktól elkülönítő benső magot, ami miatt én én vagyok, te pedig te vagy. Önnön voltunkat, amit mi énünkként tudatosítunk, mások pedig másságunkként érzékelnek, a kívülről jövő befolyásolás sohasem törölheti el teljességgel. Egyedül az eksztatikus misztikus élményben történhet meg ez, amelyben az én és a te közötti határvonalak eltűnnek. Erre az egyedülálló tapasztalatra törekszik az iszlám misztika, a szúfik végcélja az, hogy én-tudatuk teljességgel megsemmisüljön az Istennel megélt egység leírhatatlan élményben. Ezt megtapasztalva énjük és az Isten közötti határvonal is eltörlődik, addig legalábbis, amíg a sokszor a zene hatására előidézett eksztatikus misztikus élmény tart. Nem egy szúfit megöltek a hitvédő, ortodox felfogású muzulmánok, amikor e bensőleg megélt misztikus tapasztalatot hangoztatva kijelentették Istennel való azonosságukat. Egyik legkorábbi és a legismertebb szúfi mártír, a kínhalált elszenvedő Manszur Al-Haládzs volt, aki ki merte jelenteni a nyilvánosság előtt: Én vagyok az Igazság (anal-Haq). Az iszlám szóhasználat szerint ezzel az Istennel való egységét hirdette. A jelképekkel élő szúfi nyelvezet ezt az általa is megélt, én-határokat eltörlő egységélményt úgy fejezi ki, hogy lehullik a fátyol, ami eltakarja a Való megismerésének a lehetőségét az emberi módon érzékelő és gondolkodó ember elől. E sajátos szóhasználatot kialakító, metaforikus nyelvezetű misztikus költészet alapfogalmait a legnagyobb tekintélyű szúfi költő, Rumi négysorosai alapján próbáljuk ismertetni. Dzsalál ad-Dín Rumi a mai Afganisztán területén született, de bejárva az iszlám világot végül a mai Törökország területén, Konyában telepedett le. Az általa alapított dervisrend, a mevlevik, úgyszintén elsősorban a Török Birodalom területén terjedt el. Rumi ennek ellenére nem török, hanem perzsa nyelven írta költeményeit. Ez volt ugyanis a szeldzsuk törökök kultúrnyelve. Nyugaton a legismertebb perzsa költő mégsem ő, hanem Omár Khájjám, akit Edward FitzGerald angol fordításának köszönhetően mint az életöröm, a bor és a nők szerelmesét már a 19. század második felében megismert és megszeretett versei által a nyugati irodalomkedvelő közönség. Khajjám is perzsa nyelven alkotta négysorosait, már amit ő alkotott, ugyanis a neve alatt jegyzett ezernél is több vers kapcsán a mai napig nem tisztázott a szerzőség kérdése, és megnyugtató bizonyossággal valószínűleg soha nem is lesz megállapítható, hogy az Omar Khajjám szerzői név alatt megjelent költemények közül melyeket alkotta ő maga. Az sem tisztázott a mai napig, hogy Omár Khajjám szúfi költő volt-e, vagy épp ennek az ellentéte, egy hedonista életörömöket hirdető vallási szkeptikus. A mai napig viták folynak erről a kérdésről.
|
Kapcsolódó cikkek
- Pedig bírom a verést
- Isszik rovásfelirata
- Vallási forradalmak (II.)
- Vallási forradalmak (I.)
- A felvilágosodás kori orvostudomány
- A barokk kori orvoslás fejlődése
- Az átírt battonyai és újabb gyűrűfeliratok
- Rovásírás I. István pénzén
- Rovásjeles dirhem utánzat
- Még egyszer a kazár levélről
- Székelyudvarhely rovástéglája
- Rovástábla magyarból
- Konstantinápolyi felirat
- A kora újkor orvostudományi szemléletváltása
- Gondolatok a kalocsa-bácsi érsekség létrejöttéről
- A mohácsi csata magyar hadvezére
- Ahonnan Mohácsra indult a magyar had
- „Teremtsd egészen ujjá e hazát.” (Petőfi Sándor)
- Az újkori emberkép és az istenképűség
- A középkori arab orvosok ismeretei
- A középkori arab gyógyászat
- A jelenlét jelei, a csodák
- Róma püspöke Mária országában
- Válságtól válságig
- Az érvágás hagyománya a középkorban
- A háború előbb kezdődött
- Pápalátogatások Magyarországon
- Istentelenek országa
- Gondolatok nemzeti ünnepünkön
- A kolostori gyógyítás fegyelem, étkezés és böjt segítségével
- Jó üzlet a fegyvergyártás és a fegyverkereskedelem
- A középkori gyógyítás különböző módszerei
- „Hála Istennek, magyarok maradtunk!”
- A pápa katonái
- A Kossuth-bankóktól a Kossuth-dollárig
- Párhuzamosan létező ókori görög orvosi iskolák
- Hippokratész esküje
- „Tündöklő diadalút a magyar sors folyóján”
- Hippokratész orvosi felfogása
- A teurgia
- A jobbágy, akiből majdnem pápa lett
- Történelmi járványok és fölkavart politikai iszap
- Szeszélyes járványok a történelemben
- A felemelő szeretet
- A magyar szabadságharcosok törökországi emlékhelyei
- „Uram, segíts békében meghalni” - hogyan élték meg a pestist a középkor emberei?
- A szélsőséges időjárás és a középkori pestisjárvány közötti kölcsönhatás
- A D-nap
- Manipuláció az ókori „pokol kapujában”
- A háború, ami 38 percig tartott
- Só és Világosság!
- Az ige közöttünk
- A mecénás, a világutazó és a régész
- A nemzetközi helyzet a Rákóczi szabadságharc idején
- Novellák, amelyek leszámolnak a pátosszal
- Grúzia, az aranygyapjú földje
- Egyházaink vívódása az 1848–49-es forradalom idején
- A történelmi „Szívföld vagy Magterület” elmélet visszhangja napjainkban
- A parfümök története
- A háborúzást befolyásoló körülmények
- A Katolikus Egyház szerepe a magyar államalapítás korában
- Sirmium – Pannónia Rómája
- Középkori település nyomait tárják fel Bácsfeketehegynél
- A tárgyalási módszerek változása a világpolitikában
- Históriai ínyencségek
- A Százak Tanácsa - Európa védelméről
- Végül mindannyian a szeretet jegyében ítéltetünk meg!
- Szikkim amerikai királynéja
- A Nyugat alkonya
- Adventi levél 2018.
- Brit geopolitikai érdekességek
- Az eretnekség fiziológiája
- Az eretnekség kialakulásának folyamata
- Az eretnekmozgalmak eredete
- Császár a kivégzőosztag előtt
- Históriai ínyencségek
- Kihez tartozom?
- A világnézetről, avagy erkölcsi tudatosság
- Mit ünnepelünk húsvétkor?
- Harc a másság ellen
- Újvidék osztrák-magyar kiegyezés utáni fejlődése
- A méltóságteljes élet
- Az 1440-es nándorfehérvári csata
- Jelena Petrović-Njegoš, Olaszország királynéja
- Egy régimódi tanárról
- Históriai ínyencségek
- Európai, s sajátosan magyar örökségünk és a reformáció
- Az újvidéki Szent Rókus templomról
- Újságírás és nyomdászat kezdetei Óbecsén
- A Pahlavi-dinasztia tündöklése és bukása
- Szent László emlékek Nyugat-Bácskában
- A helyettesíthetetlen ember
- A Pahlavi-dinasztia tündöklése és bukása
- A demokrácia valódi jelentése és igazi jellemzői
- Kolumbusz és Luther korának egyszerű emberi életérzései
- Szent István társa, Boldog Gizella
- Apáczai Csere János orvosi szakkifejezései a Magyar Encyclopaediában (1653)
- Ahol minden nő hercegnő és minden férfi oroszlán
- Az Oszmánok udvari asszonyai
- Az Oszmán Birodalom bürokratikus rendszere
- Ahol minden nő hercegnő és minden férfi oroszlán
- Ahol minden nő hercegnő és minden férfi oroszlán
- A megfelelő állampolgárok gyártósora
- Jöjj és láss!
- Háremhölgy a Mennyei Birodalom élén
- A társadalom átnevelése
- A forradalom lényege
- Aki kilógott a felvilágosodás közgondolkodásából
- Múltunk egy-egy darabja
- Múltunk egy-egy darabja
- Az ókori népek történetéből
- Az ókori népek történetéből
- Arab szultanátus Afrika partjainál
- Miért léteztek és léteznek ma is boszorkányüldözések?
- Keresztény értékek az irodalmi művekben
- Európa igazi atyja
- A négus
- Miként kísérték figyelemmel a vajdasági magyarok az 56-os magyarországi eseményeket
- Hitünk!
- Európa utolsó vallási fellángolása
- Kik azok a koptok?
- Út a vallások kialakulásától a vallástagadó vallások megszületéséig
- A doroszlói Szentkút kegyképének történelmi háttere
- Históriai ínyencségek
- A főherceg és a tanítónő románca
- A szenátusi határozatoktól a konzervműsorokig
- Hol nyugszanak Magyarország egykori uralkodói?
- Hol nyugszanak Magyarország egykori uralkodói?
- A nácizmus, a modern(ista) álvallás
- A vendégmunkáslét kialakulása Németországban
- A balkáni nemzetvezérek kora
- Európa megszületése
- A demokrácia fékei és ellensúlyai
- Kende, gyula és harka
- Prága Óvárosának meséi
- Isten nem halott! Jézus nem hal meg sohasem!
- Az egyesült Európa ötletének rövid története
- Hit és erkölcs
- A feminista teológia áldozat fogalma és annak teológiai értékelése
- A három ajtó
- Házasság és család a „Kezdet” horizontján
- a Szentség utáni vágy
- Református egyházjogi és jogteológiai reflexiók az Európai Unió egyházfelfogására
- A kereszt civilizációja
- Hát ti mit mondotok, ki Jézus?
- Egy új erkölcs vázlata
- A világ elvilágiasodása
- Hét héttel húsvét után: pünkösdkor
- A történelem vége...
- A künde
- Mátyás király vendége voltam
- Felőrlő közelharc az I. világháborúban
- Egyház és média
- A karácsony csodája a fronton
- Hidat építeni Krisztussal
- A vegyi fegyverek bevetése az I. világháborúban, e fegyverek alkalmazásának történelmi előzményei
- Az Újszövetség hajnalán
- Sába királynőjének legendája
- A császárok és a vértanúk városa
- Mennyibe kerülhetett a háború egy napja az I. világháborúban
- Az Áprád-ház kihalása után támadt hatalmi (z)űr
- Az emlékezés napjai
- A Genezáreti-tó
- Izrael gazdasági jellemzői a Szentírás tükrében
- Egy egyház, amely nem egy vallásról szól
- A félelem oldala az első világháborúban
- Izrael éghajlata, élővilága és vízrajza
- Zita, az utolsó császárné és királyné
- Az elfelejtett vidék
- Kármel
- Az új tudomány
- A villámháború tervének fejlődése és alakulása az I. világháború előtt
- A kalapos király
- Az első világháború kitöréséhez vezető út
- 200 éve született Samuel Colt
- Tábor kontra Hermon
- Izrael földrajzi tagoltsága
- A tököli kormánydelegáció kíséretének kihallgatási jegyzőkönyvei az Ungváron őrzött KGB dokumentumok között
- A vallás és a vallástudomány
- A nagy háborúra való 100 éves megemlékezések csúf csapdái
- Közeledve az első világháborús centenárium felé
- Telepítések, földhöz juttatások a visszacsatolt Bácskában
- Jézus városa
- A bácskai földbirtok-politika kezdetei levéltári források tükrében
- A 15 éves háború záró szakasza
- „A jó ügynek nemességet kell nevelni”
- Az 1956-os forradalom Kárpátalján őrzött dokumentumai
- A keresztény seregek sikerei a 15 éves háború első szakaszában
- A megváltás városa
- Koppány lázadása
- A 15 éves háború előzményei, és a háború kialakulása
- Mária országa
- A Jordán-folyó
- A fejedelem, aki a nemzete szabadsága mellett az Istent is kereste
- Európa legszebb tájai
- Azért adta a két kezemet, hogy áldást adjon…
- Civilizációk felemelkedése és bukása
- A Spanyol Birodalom születése
- A földrajzi felfedezések körülményei és előfeltételei
- Az újvidéki mozik története
- Az Erzsébet Szálló története (1854-1967)
- A Hadik család futaki uradalma
- A Batthyány család története - 3. rész
- Az újvidéki hidak tönénete
- A Batthyány család története - 2. rész
- A Batthyány család története - 1. rész
- A báni palota építése
- A monarchia intézménye
- Olvasóink ajánlata