Tudta-e?
Melyik állat építi a legnagyobb települést? A prérikutyák. Az eddigi legnagyobb "városuk" akkora volt mint Bajorország.

192. szám - 2020. szeptember

A háború, ami 38 percig tartott

Sajnos a háborúkban is léteznek különböző legek. Léteztek drága és olcsó összetűzések, véresek, és halottak nélküliek, ugyanígy, a történelem folyamán voltak hosszú és rövid háborúk egyaránt.
WILHELM Józef | a szerző cikkei

4

Sokan fogadnának arra, hogy a leghosszabb háború a történelem során a 100 éves háború volt, de bizony a leghosszabb háború ennél sokkal tovább, pontosan 335 évig tartott. A Hollandia és a Scilly-szigetek közötti háború nemrégiben, 1986-ban ért véget. A "háború" 1651-ben, az angol polgárháború végével robbant ki, amikor a királyi képviselőket arra kényszerítették, hogy visszavonuljanak az Anglia délnyugati partján található Scilly-szigetekre. A hollandok a királypártiak ellen harcoltak, így hadat üzentek nekik. Bár ez az összetűzés lett „hivatalosan” a világ leghosszabb háborúja, az emberi veszteség igencsak csekély maradt, hiszen senki sem halt meg, ugyanis ezt a „halálmentes” háborút sohasem vívták igazából, csupán a hadüzenetet küldték el. Így történhetett meg azután, hogy a konfliktus kitörését követően a hollandok és a szigetlakók is elfeledkeztek az ellenségeskedésről, és csak egy szemfüles történész fedezte fel 1985-ben, hogy a háborút sohasem zárták le hivatalosan egy békeszerződéssel, amire végül 1986-ban sort is kerítettek.

Amíg a leghosszabb háború 335 évig tartott, addig a legrövidebb csak 38 percig, viszont a rövidsége ellenére sok halottal járt, ha a megtámadott város összlakosságához viszonyítjuk az elhunytak számát. A legrövidebb háború az imperializmus korában zajlott le.

A 19. század második felében a németek és az angolok is igyekeztek kiterjeszteni gyarmataikat Afrikában. Még a jelentéktelen kis szigetekért is véres harc folyt, ha ott valamilyen profittermelő, anyagi hasznot biztosító forrást lehetett felfedezni. Ilyen sziget volt Zanzibár is, amely rabszolga-kereskedelméről volt ismert, ma viszont a szegfűszeg fűszerről. A zanzibári szultán a kelet-afrikai partvidék egy jelentős részét is ellenőrizte, és ezeket a területeket szerették volna a németek és az angolok is birtokolni. A britek Kenyában telepedtek meg, míg a németek, 1884 óta a Német Kelet-Afrikában (ma Tanzánia és Uganda) gyarmatosítottak.

Nagy-Britannia politikusai készen álltak arra, hogy komoly árat fizessenek a zanzibári „kormányváltásért”, a német befolyás felszámolásáért. Felkínálták Otto von Bismarck kancellárnak az 1807 óta elfoglalt északi-tengeri Helgoland-sziget visszaadását, ha Németország cserébe elismeri a brit gyarmati uralmat Zanzibáron. 1890-ben aláírták az erre vonatkozó szerződést, és november 4-én Nagy-Britannia hivatalosan átvette Zanzibár és Pemba védelmét (protektorátusát).

A gyarmati érdekellentétek ennek ellenére fennmaradtak. Amikor 1896 augusztus 25-én Sayyed Hamed Ben Thuwain szultán meghalt, vita tört ki a trónöröklés kérdésében, mivel az angoloknak is, ahogy a németeknek is megvolt a kiszemelt trónutódjuk. Végül Sayyid Khalid ibn Barghash Sayyed, az elhunyt uralkodó 22 éves unokaöccse, német támogatással, államcsíny révén magához ragadta a hatalmat, és azonnal kikiáltotta magát törvényes utódnak. Helyette a britek Ibn Thuwaini-t, az elhunyt uralkodó fiát részesítették előnyben, akit azonban, valószínűleg augusztus 25-én megmérgeztek. Ez már elegendőnek bizonyult ahhoz, hogy a dolog teljesen elfajuljon. A britek felszólítására, az államcsínnyel hatalomra került uralkodó nem mondott le. Khalid szultán egy körülbelül 2800 fős hadsereget mozgósított, amely a főváros erődjébe költözött, de csak gyenge felszereléssel rendelkezett. Velük szemben az angolok 3 hadicirkálót sorakoztattak fel.

1896 augusztus 27-én reggel, a brit Rawson admirális kiadott egy ultimátumot: ha Khalid nem engedi le a zászlót, és nem hagyja el a trónját, akkor kilenc órától Nagy-Britannia háborúzni fog Zanzibárral. A puccsal hatalmat szerző szultán megpróbált kompromisszumot elérni az amerikai konzul közreműködésével, de ez nem sikerült. Az angolok – két perccel 9 óra után – pusztító tüzet nyitottak az erődre és a palotára. Pontosan 38 percbe telt a harc, amikor az erődben félárbocra vonták a zászlót a megadás jeleként. Addigra mintegy 500 zanzibári katonát és civilt öltek meg. Legtöbbjük a Beit al-Ajaib-palotában keletkezett tűzben vesztette életét. A britek vesztesége csupán egy sebesült tengerész volt.

Khalid szultán, néhány hívével együtt menedéket keresett a német konzulátuson. A három napig uralkodó uralkodót a Német Kelet-Afrikához tartozó Dar es Salaamba vitték. A következő éveket emigrációban töltötte, egészen az 1927-ben bekövetkezett haláláig. Zanzibár pedig 1963-ig brit gyarmat maradt. Itt született 1946-ban Farrokh Bulsara (Freddie Mercury), és később, éppen az angol gyarmaturalomnak köszönhetően válhatott a brit zeneipar egyik vezető együttesének, a Queen zenekarnak a híres énekesévé.

Kapcsolódó cikkek

ISSN 2334-6248 - Elektronikus folyóiratunk havonta jelenik meg. ©2020 Fókusz. Minden jog fenntartva!
Design by predd | Code by tibor