Tudta-e?
A madárhang sokkal több információt rejt mint gondolnánk, például a foltos nádiposzáta énekét legalább ötven különböző hangelemből tetszés szerint állítja össze, az énekes nádiposzáta más madarak énekét úgy utánozza, hogy akár negyven idegen faj énekét is vegyítheti.

112. szám - 2014. január 01.

Magyar történelem

A fejedelem, aki a nemzete szabadsága mellett az Istent is kereste

Vágvölgyi Zoltán: A másik Rákóczi – II. Rákóczi Ferenc lelki élete című kötetéről
WILHELM Józef | a szerző cikkei

1

A nemzeti történelem kiemelkedő személyiségeivel foglalkozni mindig is kihívásnak számít, mert e téma bárminemű megközelítése eleve csapdákkal teli. Hihetetlenül nehéz felelősségteljesen, egy adott korszakot és a későbbi történelmet befolyásoló emberről valóban tárgyilagos képet formálni úgy, hogy ne lengje körül túlméretezett dicshimnusz, a kutató ne essen abba a hibába, hogy saját korának viszonyait, érzelmeit vetítse a múltba, ám egyben úgy fogalmazza meg gondolatait az adott fontos személyről, hogy abból kiérződjék egyrészt a kritikus vizsgálat hangja, de a jóindulatú hozzáállás módja is. Ezen felül annak, aki saját nemzete jelentős történelmi tekintélyének megvilágításával foglalkozik és erről tanulmányt ír, számolni kell az érzelmileg túlfűtött olvasóközönség reagálásával is, hiszen az ilyen érzékeny téma boncolgatása egyesek számára a nemzeti történelem mitológiájának rombolását, másoknak épp ennek a mitológiának a további túlcifrázását jelentheti.

Vágvölgyi Zoltán: A másik Rákóczi – II. Rákóczi Ferenc lelki élete című munkájával megtalálta a középútnak megfelelő higgadt hangot, melynek egyáltalán nem célja a ma oly divatos „nagydobra vert” figyelemfelkeltés, sokkal inkább az általa felvetett témán való hosszas elgondolkodás. Kissé nehéz beazonosítani e munka (füzetnyi könyv) műfaját, mert bár történelmi témát dolgozz fel, mégsem beszélhetünk történelmi apparátussal ellátott és tudományosan feldolgozott szakmunkáról, ám szokványos ismeretterjesztő írásról, sőt értekezésről sem. A munka egyfajta különleges átmenetet képez a vallásos irodalom és a történelmi életrajz között. A könyv II. Rákóczi Ferenc lelki-vallásos életének, annak fejlődésének, történelmi hátterének bemutatásával kezdődik, majd Rákóczi Vallomások című, vallásos elmélkedéssel átszőtt visszaemlékezései szemelvényeivel folytatódik. Amíg e munka műfaji szempontból kézzelfoghatóan nem behatárolható, addig Vágvölgyi Zoltán könyvének célja nagyon is egyértelmű: az olvasó figyelmét ráirányítani II. Rákóczi Ferenc egy másik, a történelemben ritkán, és kevésbé kiemelten feldolgozott igencsak jelentős vonására, az Istent kereső fejedelem lelki életére. A könyv szerkezete a legegyszerűbb módon közelíti meg a témát, a bevezető tanulmány felkészíti az olvasót mindarra, amit a szemelvények által később önmaga is megtapasztalhat, nevezetesen azt, hogy Rákóczi nemcsak a nemzete, és a saját érdekeiért harcoló fejedelem volt, hanem a hitét újból és újból felülvizsgáló, hívő, de folyamatosan kétségekkel küzdő ember is. A magyar történelemben nem ritka, hogy egy államférfi egyben mélyen vallásos is, ugyanis Rákóczi mellett közismert, hogy István király, I. Géza, Szent László, Széchenyi, Teleki Pál és mások is mélyen vallásos személyiségek voltak.

Vágvölgyi Zoltán magánkiadásban megjelent könyve igyekszik nem befolyásolni az olvasót sem politikai, sem vallási, sem világnézeti tekintetben, csupáncsak megnyitja a téma bővebb megismeréshez vezető utat. A tanulmány bevezetőjében mégis hiányolom, hogy a szerző a mai kor emberét nem figyelmezteti a barokk korszak irodalmi nyelvezetének terjengőségére, követelményszerű cikornyás irodalmi formuláira, amelyek komoly odafigyelést követelnek. Aki ismeri a barokk tekervényes kifejezésmódját, sokkal könnyebben barátkozik a szemelvények szövegével, más viszont kissé megriadhat ettől. Ami a szemelvényválogatást illeti, itt is ugyanaz az elv, mint a bevezető tanulmányban, azaz a forrásanyag ismertetése ugyanazt az időrendi sorrendet követi, tehát a gyermekkortól a rodostói száműzetésig tartó korszakot öleli fel, kiegészítve Rákóczi végrendeletével. Nagyon helyénvalónak tartom, hogy a szemelvénykehez nincsenek külön magyarázatok. Rákóczi vallomásai csupaszon, önmagukban állnak. A szerző az olvasóra bízza az önálló vélemény kialakítását. A hívő ember számára a szemelvényektől kezdődő rész valójában vallásos irodalom, a nem hívő embernek pedig történelmi kordokumentum, amit ki-ki a saját beállítottságától függően értelmezhet. Némely olvasók mai divatos lelki tanácsadásként élhetik meg a szemelvényeket, de cinikusan szemlélve is olvasható a fejedelem lelki kitárulkozása, valamint szépirodalmi szempontból is értékelhető, ám a szerző talán leginkább elgondolkodtató példaként szándékozott az olvasó elé tárni II. Rákóczi Ferenc lelki életét.

Vágvölgyi Zoltánnak, a Szentes Városi Könyvtár könyvtárosának magánkiadásban napvilágot látott könyve nemes cselekedetről, átgondolt és megfontolt szerkesztésről tesz tanúbizonyságot. Visszafogottan sokatmondó!

 II. Rákóczi Ferenc – Mányoki Ádám festménye 1712-ben készült

Kapcsolódó cikkek

ISSN 2334-6248 - Elektronikus folyóiratunk havonta jelenik meg. ©2017 Fókusz. Minden jog fenntartva!
Design by predd | Code by tibor