- Heti Ajánlat
- Természet
- Történelem
- Kultúra
- Nyelvtudomány
- Életmód
- Technika
- Tudósok
- Közélet
- Diákoldal
- Olvasóink küldték
- Tanítástan
- Pszichológia
e-Learning
- Tudta-e?
- …hogy a Magyar Zenetudományi Intézet regisztrálta a 200 000-ik magyar népdalt, amelyből 100 000 már megjelent nyomtatásban is. A 80 milliós lakosságú Németországban összesen 6000 (!) népdalt tudtak összegyűjteni.
117. szám - 2014. június 01.
KafarnaumJézus városaA galileai halászvároska a Genezáreti-tó északi partján épült, a Jordán folyó torkolatának közelében. A Szentírás tanúsága szerint a környék egyik fontos települése volt.
|
10
|
„Amikor Jézus meghallotta, hogy Jánost börtönbe vetették, visszavonult Galileába. Elhagyta Názáretet, elment és letelepedett a tengermenti Kafarnaumba, Zebulon és Naftali határába, hogy beteljesedjék, amit Izajás próféta mondott*.” (Máté 4, 12-14) Jézus Kafarnaumban kezdte meg igazi küldetését. Márk szavai szerint itt kezdte hirdetni „betelt az idő, és elközelgett az Isten országa. Tartsatok bűnbánatot, és higgyetek az evangéliumban.” (Mk 1,15)
Kafarnaum a Galileai-tenger (azaz a Genezáreti-, Kinneret- vagyis Tibériás-tó) partján
A galileai halászvároska a Genezáreti-tó északi partján épült, a Jordán folyó torkolatának közelében. A Szentírás tanúsága szerint a környék egyik fontos települése volt. Ennek bizonyétákául szolgál, hogy rendelkezett adóhivatallal és zsinagógával valamint római helyőrséggel is. Az említett adóhivatalban dolgozott Máté, a vámos (Mt 9,9), aki éppen akkor, mikor Jézus meglátta őt, a vámnál ült. A Messiás hívására azonban mindent hátrahagyva követte Őt. A Galileai-tó partján járva Jézus négy halászt hívott magával. Először Simont azaz Pétert és Andrást, majd a két igencsak temperamentumos testvért, Jakabot és Jánost (a későbbi legkedvesebb tanítványt), akik a találkozáskor bárkájukban éppen hálóikat javították apjukkal. Jézus szavára azonban ők is csatlakoztak a kis csoporthoz.
Mielőtt a városról magáról beszélnénk, folytassuk még néhány fontos kafarnaumi történettel. Miután Jézus ideköltözött édesanyjával, Máriával, teljes erejével vetette bele magát a munkába. Az emberek egykettőre megismerték és hívták, kérték Őt adjon nekik és hozzátartozóiknak gyógyulást. Emlékezetes a százados története, akinek szolgája halálos betegen feküdt. Ez a római annyira sajnálta szolgáját, hogy a zsidók vénjeit küldte az Úrhoz, hogy elhívják házához. Mikor azonban meglátta a közeledő csapatot, eléjük siet s azzal fogadta a Megváltót, hogy bűnei nem teszik őt méltóvá arra, hogy Jézus a házába lépjen, de mivel katonaember, tudja mit jelent az engedelmesség s biztos abban, hogy Jézus akaratának a távolból is engedelmeskedni fog a beteg test s meggyógyul. Lukács evangelista úgy folytatja a történetet, hogy a pogánynak mondott római százados szavai hallatán Jézus nagyon elcsodálkozott s azt mondta a körülötte állóknak, hogy egész Izraelben senkiben sem tapasztalt ekkora hitet. (Lukács 7, 1-10) Ez az ember azonban azzal is tanúságot tett hitéről, hogy építetett a város zsidóságának egy imahelyet, de talán méginkább Istennek szánta az épületet tisztelete jeléül. A galileaiak ebben a zsinagógában ismerték meg igazán Jézust. Hallgatva Őt, érezték és tudták, hogy valóban isteni hatalma van. Sokakat meggyógyított szemük láttára és megszabadított a tisztátalan lélek hatalma alól. (Márk 1, 21-26; 3, 1-6) Mindezeknek a színhelyeknek ma már csak a romjai láthatók.
Kafarnaum, Jézus városa (Máté 9,1) pusztulásra ítéltetett. Az Úr megjövendölte a hitetlen városok sorsát, közöttük Kafarnaumét is, ami be is következett. (Lukács 10, 13-15) A IV. századtól többször is földrengés áldozata lett, de lakossága századokon át nem hagyta el. A XI. századi rengések pusztítását azonban nem tudta kiheverni s elnéptelenedett. A zsinagógát is többször újjá kellett építeni. A ma látható romok, egy újabb korból valók, mik az eredeti templom helyén épültek. A mélyebb rétegek azonban ott rejtik a római tiszt által építetett zsinagóga fekete bazaltköveit.
Ennek a zsinagógának a közeli szomszédságában, mintegy 30 m-re délre van Péter** háza, ahová Jézus gyakran betért a zsinagógából hazafelé menet. Szívesen járt ide úgy egyedül, mint tanítványaival. Sok csodatétele is ide köthető. Itt gyógyította meg Péter anyósát, aki magas lázzal feküdt, (Lukács 4, 38-39) valamint ennek a háznak a tetejét bontották meg a hívek, hogy hordágyon leengedjék a bénát. A történetet Lukács evangelista - aki polgári foglalkozása szerint orvos volt - az 5, 17-26-ban meséli el. A ház Jézus földi élete után is a hívő emberek találkozóhelye maradt, megnagyobbították és egy idő után fallal vették körül. Az V. században azonban egy nyolcszögletű templomot emeltek fölé, amit a VII. századig használtak. A leletekből mindez történelmileg dokumentálható, de a legfontosabb bizonyíték egy tábla a ház falán, min az áll, hogy „Péter háza”. Az építményből ma láthatóak az ajtóküszöbök, tűzhelyek és a fekete vulkanikus kövekből kirakott padlózat, de használati tárgyakat is találtak a régészek.
Kafarnaum a Galileai-tenger északi partján épült. Első lakosai, néhány család a bronzkorban települt ide, majd a hellén korszakban elkezdődött a falucska felvirágzása. A római kor kezdetén, Jézus idejében jelentősen megnőtt a területe, fénykorát azonban a bizánci időkben élte, amikor a látható fehér zsinagóga is épült. A városka fontos útvonalakon fekszik. Ez a vidék köti össze Galileát a Golán-fennsíkkal, valamint a Jordán vidékével, de a közelben halad át a Galileát Damaszkusszal összekötő útvonal is. A város neve a „kefar” és a Náhum szavak összeolvasásából keletkezett s annyit jelent Náhum*** városa. Sajnos az arab időkben még azt is lerombolták, ami a földrengések után megmaradt a településből. A feltárások és a helyreállítások csak 1894-ben a ferenceseknek köszönhetően indulhattak meg. A ma látható romok csupán a bizánci város 1/3-át teszi ki. A zsidó származású Josephus Flavius (37-100 körül) galileai hadvezér és történetíró a zsidó háborúról szóló könyvében csodálja Kafarnaum vidékét. Elragadtatással szól a természetben tapasztalt összhangról, a kedvező éghajlati viszonyokról, a föld termékenységéről és a Galileai-tó által kínált kitűnő öntözési lehetőségről. Dicséri a természet szépségét, a sokféle növény termesztésének lehetőségét, a bőséges gyümölcstermést... A városka lakosai főként mezőgazdasággal foglalkoztak, halásztak, mint ahogyan Jézusnak azok a tanítványai is Máté kivételével, akik kafarnaumiak voltak, a két testvérpár Péter és András valamint az indulatos János és Jakab, kiket maga Jézus a „mennydörgés fiainak” nevezett. A település életére azonban a karavánok jelenléte is rányomta hatását.
A városka „gerincét” az észak-dél irányba futó főutca adja, melyet kis keresztutcák szelnek át. A házakat a környékben bőven megtalálható bazalt és sár felhasználásával építették s több család is lakott együtt bennük. Ezek az építmények nem voltak tágasak s nem is rendelkeztek a korra jellemző semmilyen luxussal. Az átlagember élete az udvarban, a szabadban zajlott, ezt csak a meleg előli menedéknek használták. Az aprócska ablaknyílások is egyfajta hűtőberendezésként funkcionáltak. Igyekeztek a domináns széliránynak megfelelően kialakítani őket. A kőtető kiválóan alkalmas volt a haszonnövények szárítására, aszalására, raktározására (Józsue 2,6), míg az udvarokban malom és olajprés állt.
* Izajás 8,23-9,1-ben prófétálja, hogy az Úr meg fogja dicsőíteni Zebulon és Naftali vidékét. A pogány Galilea, minek népei addig a „halál árnyékában ültek”, meglátják Isten fényességét. Naftali Izrael törzsének egyik ősatyja, akinek fiai (Jásziel, Gúni, Jeszer, Sillem) a Galileai-tó és a Jordán folyó felső folyásának vidékére telepedtek le, pont oda, ahol Jézus idejében Kafarnaum volt. **Péter eredeti neve Simon volt. Jézus nevezte el Péternek, ami latinul kősziklát jelent. *** Náhum Ószövetségi próféta. Könyvének témája a bűnös Ninive pusztulása. Bizonyos logikai következtetések szerint Asszíria fénykorának idején élhetett (időszámításunk előtti 600-as évek). |
Kapcsolódó cikkek
- Bemutatták az új, hétszemélyes űrkapszulát
- Az európai kultúrá(i)nk kérdéséről a pedagógiai koncepciók tükrében
- A kora újkor orvostudományi szemléletváltása
- Gondolatok a kalocsa-bácsi érsekség létrejöttéről
- A mohácsi csata magyar hadvezére
- Ahonnan Mohácsra indult a magyar had
- „Teremtsd egészen ujjá e hazát.” (Petőfi Sándor)
- Az újkori emberkép és az istenképűség
- A középkori arab orvosok ismeretei
- A középkori arab gyógyászat
- A jelenlét jelei, a csodák
- Róma püspöke Mária országában
- Válságtól válságig
- Az érvágás hagyománya a középkorban
- A háború előbb kezdődött
- Pápalátogatások Magyarországon
- Istentelenek országa
- Gondolatok nemzeti ünnepünkön
- A kolostori gyógyítás fegyelem, étkezés és böjt segítségével
- Jó üzlet a fegyvergyártás és a fegyverkereskedelem
- A középkori gyógyítás különböző módszerei
- „Hála Istennek, magyarok maradtunk!”
- A pápa katonái
- A Kossuth-bankóktól a Kossuth-dollárig
- Párhuzamosan létező ókori görög orvosi iskolák
- Hippokratész esküje
- „Tündöklő diadalút a magyar sors folyóján”
- Hippokratész orvosi felfogása
- A teurgia
- A jobbágy, akiből majdnem pápa lett
- Történelmi járványok és fölkavart politikai iszap
- Szeszélyes járványok a történelemben
- A felemelő szeretet
- A magyar szabadságharcosok törökországi emlékhelyei
- „Uram, segíts békében meghalni” - hogyan élték meg a pestist a középkor emberei?
- A szélsőséges időjárás és a középkori pestisjárvány közötti kölcsönhatás
- A D-nap
- Manipuláció az ókori „pokol kapujában”
- A háború, ami 38 percig tartott
- Só és Világosság!
- Az ige közöttünk
- A mecénás, a világutazó és a régész
- A nemzetközi helyzet a Rákóczi szabadságharc idején
- Novellák, amelyek leszámolnak a pátosszal
- Grúzia, az aranygyapjú földje
- Egyházaink vívódása az 1848–49-es forradalom idején
- A történelmi „Szívföld vagy Magterület” elmélet visszhangja napjainkban
- A parfümök története
- A háborúzást befolyásoló körülmények
- A Katolikus Egyház szerepe a magyar államalapítás korában
- Sirmium – Pannónia Rómája
- Középkori település nyomait tárják fel Bácsfeketehegynél
- A tárgyalási módszerek változása a világpolitikában
- Históriai ínyencségek
- A Százak Tanácsa - Európa védelméről
- Végül mindannyian a szeretet jegyében ítéltetünk meg!
- Szikkim amerikai királynéja
- A Nyugat alkonya
- Adventi levél 2018.
- Brit geopolitikai érdekességek
- Az eretnekség fiziológiája
- Az eretnekség kialakulásának folyamata
- Az eretnekmozgalmak eredete
- Császár a kivégzőosztag előtt
- Históriai ínyencségek
- Kihez tartozom?
- A világnézetről, avagy erkölcsi tudatosság
- Mit ünnepelünk húsvétkor?
- Harc a másság ellen
- Újvidék osztrák-magyar kiegyezés utáni fejlődése
- A méltóságteljes élet
- Az 1440-es nándorfehérvári csata
- Jelena Petrović-Njegoš, Olaszország királynéja
- Egy régimódi tanárról
- Históriai ínyencségek
- Európai, s sajátosan magyar örökségünk és a reformáció
- Az újvidéki Szent Rókus templomról
- Újságírás és nyomdászat kezdetei Óbecsén
- A Pahlavi-dinasztia tündöklése és bukása
- Szent László emlékek Nyugat-Bácskában
- A helyettesíthetetlen ember
- A Pahlavi-dinasztia tündöklése és bukása
- A demokrácia valódi jelentése és igazi jellemzői
- Kolumbusz és Luther korának egyszerű emberi életérzései
- Szent István társa, Boldog Gizella
- Apáczai Csere János orvosi szakkifejezései a Magyar Encyclopaediában (1653)
- Ahol minden nő hercegnő és minden férfi oroszlán
- Az Oszmánok udvari asszonyai
- Az Oszmán Birodalom bürokratikus rendszere
- Ahol minden nő hercegnő és minden férfi oroszlán
- Ahol minden nő hercegnő és minden férfi oroszlán
- A megfelelő állampolgárok gyártósora
- Jöjj és láss!
- Háremhölgy a Mennyei Birodalom élén
- A társadalom átnevelése
- A forradalom lényege
- Aki kilógott a felvilágosodás közgondolkodásából
- Múltunk egy-egy darabja
- Múltunk egy-egy darabja
- Az ókori népek történetéből
- Az ókori népek történetéből
- Arab szultanátus Afrika partjainál
- Miért léteztek és léteznek ma is boszorkányüldözések?
- Keresztény értékek az irodalmi művekben
- Európa igazi atyja
- A négus
- Miként kísérték figyelemmel a vajdasági magyarok az 56-os magyarországi eseményeket
- Hitünk!
- Európa utolsó vallási fellángolása
- Kik azok a koptok?
- Út a vallások kialakulásától a vallástagadó vallások megszületéséig
- A doroszlói Szentkút kegyképének történelmi háttere
- Históriai ínyencségek
- A főherceg és a tanítónő románca
- A szenátusi határozatoktól a konzervműsorokig
- Hol nyugszanak Magyarország egykori uralkodói?
- Hol nyugszanak Magyarország egykori uralkodói?
- A nácizmus, a modern(ista) álvallás
- A vendégmunkáslét kialakulása Németországban
- A balkáni nemzetvezérek kora
- Európa megszületése
- A demokrácia fékei és ellensúlyai
- Kende, gyula és harka
- Prága Óvárosának meséi
- Isten nem halott! Jézus nem hal meg sohasem!
- Az egyesült Európa ötletének rövid története
- Hit és erkölcs
- A feminista teológia áldozat fogalma és annak teológiai értékelése
- A három ajtó
- Házasság és család a „Kezdet” horizontján
- a Szentség utáni vágy
- Református egyházjogi és jogteológiai reflexiók az Európai Unió egyházfelfogására
- A kereszt civilizációja
- Hát ti mit mondotok, ki Jézus?
- Egy új erkölcs vázlata
- A világ elvilágiasodása
- Hét héttel húsvét után: pünkösdkor
- A történelem vége...
- A künde
- Mátyás király vendége voltam
- Felőrlő közelharc az I. világháborúban
- Egyház és média
- Hidat építeni Krisztussal
- A karácsony csodája a fronton
- A vegyi fegyverek bevetése az I. világháborúban, e fegyverek alkalmazásának történelmi előzményei
- Az Újszövetség hajnalán
- Sába királynőjének legendája
- A császárok és a vértanúk városa
- Mennyibe kerülhetett a háború egy napja az I. világháborúban
- Az Áprád-ház kihalása után támadt hatalmi (z)űr
- Az emlékezés napjai
- A Genezáreti-tó
- Izrael gazdasági jellemzői a Szentírás tükrében
- Egy egyház, amely nem egy vallásról szól
- A félelem oldala az első világháborúban
- Izrael éghajlata, élővilága és vízrajza
- Zita, az utolsó császárné és királyné
- Az elfelejtett vidék
- Kármel
- Az új tudomány
- A villámháború tervének fejlődése és alakulása az I. világháború előtt
- A kalapos király
- Az első világháború kitöréséhez vezető út
- 200 éve született Samuel Colt
- Tábor kontra Hermon
- Izrael földrajzi tagoltsága
- A tököli kormánydelegáció kíséretének kihallgatási jegyzőkönyvei az Ungváron őrzött KGB dokumentumok között
- A vallás és a vallástudomány
- A nagy háborúra való 100 éves megemlékezések csúf csapdái
- Közeledve az első világháborús centenárium felé
- Telepítések, földhöz juttatások a visszacsatolt Bácskában
- A bácskai földbirtok-politika kezdetei levéltári források tükrében
- A 15 éves háború záró szakasza
- „A jó ügynek nemességet kell nevelni”
- Az 1956-os forradalom Kárpátalján őrzött dokumentumai
- A keresztény seregek sikerei a 15 éves háború első szakaszában
- A szúfi költészet
- A megváltás városa
- Koppány lázadása
- A 15 éves háború előzményei, és a háború kialakulása
- Mária országa
- A Jordán-folyó
- A fejedelem, aki a nemzete szabadsága mellett az Istent is kereste
- Azért adta a két kezemet, hogy áldást adjon…
- Civilizációk felemelkedése és bukása
- A Spanyol Birodalom születése
- A földrajzi felfedezések körülményei és előfeltételei
- A monarchia intézménye
- Olvasóink ajánlata