Tudta-e?
Egy mobiltelefon 7-szer szennyezettebb felület, mint egy utcai korlát, de csak 2-szer több baktérium van rajta, mint egy billentyűzeten.

117. szám - 2014. június 01.

Kafarnaum

Jézus városa

A galileai halászvároska a Genezáreti-tó északi partján épült, a Jordán folyó torkolatának közelében. A Szentírás tanúsága szerint a környék egyik fontos települése volt.
MUZSLAI Izabella | a szerző cikkei

8

„Amikor Jézus meghallotta, hogy Jánost börtönbe vetették, visszavonult Galileába. Elhagyta Názáretet, elment és letelepedett a tengermenti Kafarnaumba, Zebulon és Naftali határába, hogy beteljesedjék, amit Izajás próféta mondott*.” (Máté 4, 12-14) Jézus Kafarnaumban kezdte meg igazi küldetését. Márk szavai szerint itt kezdte hirdetni „betelt az idő, és elközelgett az Isten országa. Tartsatok bűnbánatot, és higgyetek az evangéliumban.” (Mk 1,15)

Kafarnaum helyzete Izrael térképén, a Golán-fennsík lábánál

Kafarnaum a Galileai-tenger (azaz a Genezáreti-, Kinneret- vagyis Tibériás-tó) partján

 

 

 

 

 

A galileai halászvároska a Genezáreti-tó északi partján épült, a Jordán folyó torkolatának közelében. A Szentírás tanúsága szerint a környék egyik fontos települése volt. Ennek bizonyétákául szolgál, hogy rendelkezett adóhivatallal és zsinagógával valamint római helyőrséggel is. Az említett adóhivatalban dolgozott Máté, a vámos (Mt 9,9), aki éppen akkor, mikor Jézus meglátta őt, a vámnál ült. A Messiás hívására azonban mindent hátrahagyva követte Őt. A Galileai-tó partján járva Jézus négy halászt hívott magával. Először Simont azaz Pétert és Andrást, majd a két igencsak temperamentumos testvért, Jakabot és Jánost (a későbbi legkedvesebb tanítványt), akik a találkozáskor bárkájukban éppen hálóikat javították apjukkal. Jézus szavára azonban ők is csatlakoztak a kis csoporthoz. 


Kafarnaum a Galileai-tengerről nézve


A Jézus korában létező város épületei a vidékre jellemző fekete bazaltkőből készültek

Mielőtt a városról magáról beszélnénk, folytassuk még néhány fontos kafarnaumi történettel. Miután Jézus ideköltözött édesanyjával, Máriával, teljes erejével vetette bele magát a munkába. Az emberek egykettőre megismerték és hívták, kérték Őt adjon nekik és hozzátartozóiknak gyógyulást. Emlékezetes a százados története, akinek szolgája halálos betegen feküdt. Ez a római annyira sajnálta szolgáját, hogy a zsidók vénjeit küldte az Úrhoz, hogy elhívják házához. Mikor azonban meglátta a közeledő csapatot, eléjük siet s azzal fogadta a Megváltót, hogy bűnei nem teszik őt méltóvá arra, hogy Jézus a házába lépjen, de mivel katonaember, tudja mit jelent az engedelmesség s biztos abban, hogy Jézus akaratának a távolból is engedelmeskedni fog a beteg test s meggyógyul. Lukács evangelista úgy folytatja a történetet, hogy a pogánynak mondott római százados szavai hallatán Jézus nagyon elcsodálkozott s azt mondta a körülötte állóknak, hogy egész Izraelben senkiben sem tapasztalt ekkora hitet. (Lukács 7, 1-10) Ez az ember azonban azzal is tanúságot tett hitéről, hogy építetett a város zsidóságának egy imahelyet, de talán méginkább Istennek szánta az épületet tisztelete jeléül. A galileaiak ebben a zsinagógában ismerték meg igazán Jézust. Hallgatva Őt, érezték és tudták, hogy valóban isteni hatalma van. Sokakat meggyógyított szemük láttára és megszabadított a tisztátalan lélek hatalma alól. (Márk 1, 21-26; 3, 1-6) Mindezeknek a színhelyeknek ma már csak a romjai láthatók.


A zsinagóga romjai, mik arról tanúskodnak, hogy így nézhetett ki az épület (jobb oldali kép)

Kafarnaum, Jézus városa (Máté 9,1) pusztulásra ítéltetett. Az Úr megjövendölte a hitetlen városok sorsát, közöttük Kafarnaumét is, ami be is következett. (Lukács 10, 13-15) A IV. századtól többször is földrengés áldozata lett, de lakossága századokon át nem hagyta el. A XI. századi rengések pusztítását azonban nem tudta kiheverni s elnéptelenedett. A zsinagógát is többször újjá kellett építeni. A ma látható romok, egy újabb korból valók, mik az eredeti templom helyén épültek. A mélyebb rétegek azonban ott rejtik a római tiszt által építetett zsinagóga fekete bazaltköveit.


A fekete kövekből épült zsinagógán a fehér zsinagóga falai állnak 


Jézus a kafarnaumi zsinagógában kinyilatkoztatja, hogy Ő a Megváltó

Ennek a zsinagógának a közeli szomszédságában, mintegy 30 m-re délre van Péter** háza, ahová Jézus gyakran betért a zsinagógából hazafelé menet. Szívesen járt ide úgy egyedül, mint tanítványaival. Sok csodatétele is ide köthető. Itt gyógyította meg Péter anyósát, aki magas lázzal feküdt, (Lukács 4, 38-39) valamint ennek a háznak a tetejét bontották meg a hívek, hogy hordágyon leengedjék a bénát. A történetet Lukács evangelista - aki polgári foglalkozása szerint orvos volt - az 5, 17-26-ban meséli el. A ház Jézus földi élete után is a hívő emberek találkozóhelye maradt, megnagyobbították és egy idő után fallal vették körül. Az V. században azonban egy nyolcszögletű templomot emeltek fölé, amit a VII. századig használtak. A leletekből mindez történelmileg dokumentálható, de a legfontosabb bizonyíték egy tábla a ház falán, min az áll, hogy „Péter háza”. Az építményből ma láthatóak az ajtóküszöbök, tűzhelyek és a fekete vulkanikus kövekből kirakott padlózat, de használati tárgyakat is találtak a régészek. 


Ma egy 1990-ben épült nyolcszögletű templom óvja Szent Péter házát, amit modern stílusban, de a bizánci templom mintájára építettek. Üvegpadlózata alatt láthatók a ház alapjai. A képen jól látszik a zsinagóga és Péter háza közötti távolság is, ami a tótól csupán néhány méterre épült.


Péter házának romjai


A nyolcszögletű templomban fellelt értékes mozaikrészletek

Kafarnaum a Galileai-tenger északi partján épült. Első lakosai, néhány család a bronzkorban települt ide, majd a hellén korszakban elkezdődött a falucska felvirágzása. A római kor kezdetén, Jézus idejében jelentősen megnőtt a területe, fénykorát azonban a bizánci időkben élte, amikor a látható fehér zsinagóga is épült. A városka fontos útvonalakon fekszik. Ez a vidék köti össze Galileát a Golán-fennsíkkal, valamint a Jordán vidékével, de a közelben halad át a Galileát Damaszkusszal összekötő útvonal is. A város neve a „kefar” és a Náhum szavak összeolvasásából keletkezett s annyit jelent Náhum*** városa. Sajnos az arab időkben még azt is lerombolták, ami a földrengések után megmaradt a településből. A feltárások és a helyreállítások csak 1894-ben a ferenceseknek köszönhetően indulhattak meg. A ma látható romok csupán a bizánci város 1/3-át teszi ki.

A zsidó származású Josephus Flavius (37-100 körül) galileai hadvezér és történetíró a zsidó háborúról szóló könyvében csodálja Kafarnaum vidékét. Elragadtatással szól a természetben tapasztalt összhangról, a kedvező éghajlati viszonyokról, a föld termékenységéről és a Galileai-tó által kínált kitűnő öntözési lehetőségről. Dicséri a természet szépségét, a sokféle növény termesztésének lehetőségét, a bőséges gyümölcstermést... A városka lakosai főként mezőgazdasággal foglalkoztak, halásztak, mint ahogyan Jézusnak azok a tanítványai is Máté kivételével, akik kafarnaumiak voltak, a két testvérpár Péter és András valamint az indulatos János és Jakab, kiket maga Jézus a „mennydörgés fiainak” nevezett. A település életére azonban a karavánok jelenléte is rányomta hatását.


Kafarnaum környéke

A városka „gerincét” az észak-dél irányba futó főutca adja, melyet kis keresztutcák szelnek át. A házakat a környékben bőven megtalálható bazalt és sár felhasználásával építették s több család is lakott együtt bennük. Ezek az építmények nem voltak tágasak s nem is rendelkeztek a korra jellemző semmilyen luxussal. Az átlagember élete az udvarban, a szabadban zajlott, ezt csak a meleg előli menedéknek használták. Az aprócska ablaknyílások is egyfajta hűtőberendezésként funkcionáltak. Igyekeztek a domináns széliránynak megfelelően kialakítani őket. A kőtető kiválóan alkalmas volt a haszonnövények szárítására, aszalására, raktározására (Józsue 2,6), míg az udvarokban malom és olajprés állt. 


A bal oldali képen kezdetleges kőmalom, míg a jobb oldalin olajprés látható

* Izajás 8,23-9,1-ben prófétálja, hogy az Úr meg fogja dicsőíteni Zebulon és Naftali vidékét. A pogány Galilea, minek népei addig a „halál árnyékában ültek”, meglátják Isten fényességét. Naftali Izrael törzsének egyik ősatyja, akinek fiai (Jásziel, Gúni, Jeszer, Sillem) a Galileai-tó és a Jordán folyó felső folyásának vidékére telepedtek le, pont oda, ahol Jézus idejében Kafarnaum volt.

**Péter eredeti neve Simon volt. Jézus nevezte el Péternek, ami latinul kősziklát jelent.

*** Náhum Ószövetségi próféta. Könyvének témája a bűnös Ninive pusztulása. Bizonyos logikai következtetések szerint Asszíria fénykorának idején élhetett (időszámításunk előtti 600-as évek).

Kapcsolódó cikkek

ISSN 2334-6248 - Elektronikus folyóiratunk havonta jelenik meg. ©2017 Fókusz. Minden jog fenntartva!
Design by predd | Code by tibor