Tudta-e?
...hogy melyik a leghosszabb kígyó? A hálós piton, amely Ázsia dél-keleti részén él. A leghosszabb példány amit eddig láttak majd 10 méteres volt.

127. szám - 2015. április

Rejtelmes történelmi regény

A künde

Egy detektívtörténet sejtelmességébe bújtatott történelmi regény, mely a X. század második felében élő magyarság valós és megtörténhetett eseményeivel, az államalapítás előtti politikai zajlásokkal foglalkozik. Könyvismertető a doroszlói származású Márai-díjas Hász Róbert történelmi regényéről…
WILHELM Józef | a szerző cikkei

16

Hász Róbert 2006-ban megjelentetett, és nemrég újranyomtatott könyve, A künde egy detektívtörténet sejtelmességébe bújtatott történelmi regény. A mű a Magyar Fejedelemség történetével, a X. század második felében élő magyarság valós és megtörténhetett eseményeivel, az államalapítás előtti politikai zajlásokkal foglalkozik. Az író által gondosan megszerkesztett, három síkon futó, de ugyanazon személy történetét más-más megvilágításban bemutató regény nemcsak a mindenkori történelemszépítés módjairól, háttereiről rántja le a leplet, hanem emellett bemutatja a ma ismert, a X. századról fellelhető történelmi forrásokat, és a különféle történészi nézeteket oly módon, hogy azokat egységessé gyúrja, valósághűnek érezhető történelmi kaland-történetté kerekíti.

A regényben a hászi bravúr a fentiekben még nem merül ki, hanem mint már említettem, a valós és kitalált fejlemények, a történészi nézetek, az adatok ötvözése az adott történelmi háttérben detektívregényszerűen szövevényesedik, valamint oldódik fel folyamatosan, látszólag könnyed nyelvezettel, helyenként humoros helyzetekkel. Azok, akiknek ismert e korszak története, éppoly élvezettel olvashatják a valós adatok köré szült írói fikciót, mint ahogy az ezzel a témával először találkozó olvasó kalandszerű történelmi regényként élheti át a főhős, Pannóniai Stephanus viszontagságait. A fenti kettőség, az igényesség és a könnyedség egyforma súllyal bír úgy, hogy egyik sincs kárára a másiknak. Ezért szinte PR-szerű üzenetet is rejthet a külföldi olvasók felé, kissé más megvilágításba helyezheti a magyarok nyilaitól rettegő tudatú nyugati olvasók számára e magyar történelmi valóságot.

A történet keretét a pápai követté avanzsált Sankt Gallen-i szerzetes, Pannóniai Stephanus küldetése adja, akinek megbízatása arról szól, hogy XII. János pápa számára megnyerje a magyar fejedelem szövetségét az egyre hatalmasabb I. Ottó német császár ellen. Teszi ezt a súlyos, a nyugati irányú kalandozásoknak véget vető augsburgi vereséget követő évek egyikében, amikor a magyarság történelmi válaszút elé került, amikor a következő lehetőségek közül választhatott: kereszténység vagy pogányság, azaz beilleszkedés az európai világképbe, vagy visszatérés a keleti szteppék végeláthatatlanságába.

Hász Róbert regénye nem felülről, azaz kívülről festi le e korszak súlyosságát, hanem félig kitalált történetén keresztül belülről szemlélhetjük az akkori vezető embereknek (harkáknak, haduraknak, táltosoknak, a fejedelemnek) feltételezhető vélekedéseit az adott lehetőségekkel kapcsolatban, ám egyben a nyugati világ szemléletét is megismerhetjük a regény által. Ez a történetfűzés hármasságából adódik, hogy egyrészt Stephanus szerzetes egyes szám első személyben elmesélt története mellett ugyanazokat a történeteket a Sankt Gallen-i kolostor évkönyvírójának, Langresi Alberichnak kettős szemszögéből, a tikos és személyes, valamint a hivatalosan megírt változatai által is nyomon követhetjük. Ez a hármasság nemcsak a különböző nézőpontok bemutatásának lehetőségeit teremti meg, hanem tréfásan leleplezi a fentiekben már megemlített történelem-manipuláció módjait és háttereit is.

A regény további humorát az adja, hogy a kissé betokosodott szerzetes személyében a magyarok, a nála talált turulmadarat ábrázoló mellcsat alapján, a bajorok által megölt Kurszán künde életben maradt fiát vélik felfedezni. Ez a fordulat, a keresztény Stephanusból pogány Csaba úrrá való átváltozás, valamint a három síkon futó történetfolyam más-más íze biztosítja a regény változatos mókásságát. Ám épp ez a mozzanat, a künde megjelenése teremti meg azt a hatalmi súlyeltolódást a regényben, azt a komolyságot az amúgy is válaszút elé állított magyar törzsek erőjátékában, ami a ma ismert történelmi források ismeretében a valóságban is fennállhatott (persze nem ilyen formában), és pont ezen erőpróba, a törzsfők közti cselszövéseken keresztül érzékelteti Hász Róbert ama X. századi történelmi pillanatoknak a szinte korhű valódiságát.

Bár a regény könnyedén olvastatja magát, az olvasó figyelme nem lankadhat, mert detektív módjára három síkon kell követnie a főhős életének és a körülötte zajló magyar államalapítás előtti viszonyoknak a folyamatos fordulatait. A történet mellékszálai, a szerelmi-erotikus villanások, a szerzetesek életét, a magyarok mindennapjait bemutató pillanatképek lehetnek azok a részletek, amelyek egyesek számára szerethetővé, mások számára vontatottá tehetik ezt a magyar történelmi regények által nemigen érintett korszakot.

Kapcsolódó cikkek

ISSN 2334-6248 - Elektronikus folyóiratunk havonta jelenik meg. ©2017 Fókusz. Minden jog fenntartva!
Design by predd | Code by tibor