Tudta-e?
A nagyvárosi lakásokban a szobanövények a kintről beáradó szennyeződés 20-30%-át is képesek elnyelni.

232-233. szám - 2024. január-február

Konstantinápolyi felirat

E klasszikusnak számító rovásemlékünk feliratának olvasatával már többen, többféle kísérletet téve foglalkoztak...
Delibeli József, okl. építőmérnök, kutató

1

... „egész irodalom támadt a szöveg körül.” Hosszú Gábor a következő szerzőket sorolja fel: Thomsen W., Sebestyén Gy., Németh Gy., Pais D., Vékony G., Zellinger E. és jómagam. (Hosszú 2013, 72–74) Megemlítendő Csallány Dezső, Ráduly János, Négyessy László, Pálfi Márton, és Ferenczi Géza is. (Erdélyi – Ráduly 2010, 106–107) Ennek ellenére a felirat egyes részeire ma sincs elfogadott olvasat. Korábban eltérő más ismeret alapján (két alkalommal én is írtam a feliratról), de a mostanival sem szándékozom beállni a többszörösen javítgatók, és egymást tudományosan kritizálók sorába, csak egy újszerű olvasatot szeretnék bemutatni. A feliratot eredetileg II. Ulászló király 1513-ban „Javuz” Vad Szelim (1512–1520) szultánhoz küldött követségének egyik tagja véste be – Keteji vagy Kedei Székel Tamás – Elcsi-Hán szállásuk istállójának falában lévő márványlapra, székely rovásbetűkkel panaszolva a kétéves kényszerű tartóztatást. Sajnos az istálló és felirata az 1865. évi tűzvész alkalmával megsemmisült.

A teljes cikk itt olvasható.

 

Kapcsolódó cikkek

ISSN 2334-6248 - Elektronikus folyóiratunk havonta jelenik meg. ©2024 Fókusz. Minden jog fenntartva!
Design by predd | Code by tibor