Tudta-e?
A világ államai közül egyedül Líbia zászlaja egyszínű: zöld.

204. szám - 2021. szeptember

„Tündöklő diadalút a magyar sors folyóján”

Az 1938. évi budapesti Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus - Nyolcvanhárom év után, 2021. szeptember 5. és 12. között ismét Budapest lesz a házigazdája az immár sorrendben 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusnak
Szabó Judit, történész

5

A Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus egy világméretű ünnepségsorozat, amelynek célja Krisztus ünneplése az Oltáriszentségben, azaz hitünk e szent titkának megismertetése és megszerettetése, az eucharisztikus élet előmozdítása a hívek körében, hogy élő Krisztus-kapcsolatban élve, hiteles, tanúságtevő keresztényként legyenek jelen a világban Isten dicsőségére és a lelkek üdvösségére. A részvétel zarándoklat jellegű, szentmisék, szentségimádások, előadások mélyítik el az eucharisztikus lelkületet.

Serédi Jusztinián hercegprímás sokévi munka, hosszas utánajárás és tárgyalások eredményeképpen tudta elérni, hogy megkapja a rendezés jogát. A magyar püspöki kar 1937. március 17-én körlevélben hirdette meg a híveknek a 34. Eucharisztikus Kongresszus megrendezését. A kongresszusi előkészületek szorosan összefonódtak a Szent István-jubileummal (első királyunk halálának 900. évfordulója) kapcsolatos teendőkkel. Egyházi részről mindkét rendezvénysorozat felelőse az Actio Catholica (AC) volt. Az Előkészítő Főbizottság Elnökségét az alábbi személyek alkották:

Fővédnök: vitéz nagybányai Horthy Miklósné (mivel Horthy Miklós református volt, természetszerűleg nem lehetett a kongresszus fővédnöke, így a római katolikus kormányzóné kapta ezt a feladatot).

Elnök: Serédi Jusztinián bíboros hercegprímás és Verseghi Nagy Elek, nyugalmazott rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter, az AC világi elnöke.

Elnöki tanács: P. Bangha Béla SJ; Czapik Gyula pápai prelátus; Huszár Károly volt miniszterelnök; Mihalovics Zsigmond tb. Kanonok, az AC országos igazgatója; Zsembery István, a MABI elnöke.

Az elnökség munkáját 14 albizottság segítette. A kongresszusi előkészületeket szolgáló különböző irodalmi termékek, imák és elmélkedések összeállításában és írásában a jezsuiták jártak az élen. A propagandát szolgáló gépezet tizenhat nyelven mintegy 3 millió szentképet küldött szét bel- és külföldre, 19 nyelven készítettek 380 ezer plakátot és 13 nyelven 900 ezer példányban ismertetőfüzeteket.

A résztvevők száma imponáló volt, 33 országból 50 ezernél is több hivatalosan bejegyzett zarándokot tartottak nyilván, és a magyar résztvevők összlétszáma meghaladta a félmilliót. A kongresszuson a korabeli katolikus világ szinte minden fontosabb tisztségviselője jelen volt, vagy képviseltette magát. XI. Piusz pápát Eugenio Pacelli bíboros államtitkár (egy év múlva, XII. Piusz néven ő lett a következő pápa) legátusként képviselte. A magyar főpapokon kívül 14 bíboros, 48 érsek, 197 püspök és főapát jött el (a német és az osztrák főpapoknak Hitler megtiltotta a részvételt).

A 34. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus jelmondata: Eucharistia vinculum caritatis (Az Oltáriszentség a szeretet köteléke).

Május 24. (kedd)

Délelőtt a Keleti pályaudvaron uralkodónak kijáró állami és egyházi pompával fogadták Eugenio Pacelli bíboros államtitkárt, a pápai legátust. A legátus küldetésének fontosságát jelezte, hogy kíséretében – a kiszolgáló személyzeten kívül – 14 főnyi vatikáni előkelőség szerepelt, akik közül a legfontosabb személyiség Giovanni Battista Montini, az államtitkárság protokollfőnöke, a későbbi VI. Pál pápa volt. A pályaudvar peronján a jeles vendégeket Horthy Miklós kormányzó és a magyar kormány tagjai, továbbá Angelo Rotta címzetes érsek, a budapesti apostoli nuncius és kísérete, Serédi Jusztinián bíboros hercegprímás, esztergomi érsek és kísérete, valamint a budapesti olasz követ köszöntötte.

Ezt követően a Mátyás-templomban a szentszéki küldöttség első tagja, Montini helyettes államtitkár felolvasta XI. Piusz pápa Serédihez intézett brevéjét Pacelli legátusi kinevezéséről. A pápai okmány felolvasásával Pacelli hivatalosan is átvette a kongresszus elnökségét, és ezzel egyházjogilag megkezdődött a kongresszus.

Az esti órákban az Ünnepi Csarnokban ünnepséget rendeztek a pápai követ tiszteletére. A mozgalmas nap után a protokoll azzal ért véget, hogy Horthy kormányzó családja körében látta vendégül a pápai legátust, aki a kongresszus idején József főherceg budai palotájában lakott.

Május 25. (szerda)

A napokig zuhogó, hideg, szeles eső a szó szoros értelmében elmosással fenyegette a rengeteg munkával és pénzzel előkészített kongresszust. Délben vártlanul elállt az eső, kisütött a nap, és a város felett felragyogott a kék ég. Most már zavartalanul meg lehetett tartani a kongresszus nyító ünnepségét a Hősök terén. Délután 5 órakor Budapest mindegyik római katolikus templomában egyszerre szólaltak meg a harangok, hogy tudtára adják a városnak és a világnak, hogy megkezdődött a 34. Eucharisztikus Kongresszus. A Hősök terén megtartott szentmisén mintegy 100 ezer ember vett részt. Serédi Jusztinián és Hóman Bálint köszöntő szavai után Pacelli legátus mondott ünnepi beszédet. Este 8-kor Horthy Miklós kormányzó a budai várpalotában ünnepi vacsorát adott Pacelli legátus tiszteletére.

Május 26. (csütörtök – áldozócsütörtök, egyházi liturgikus nyelven: Urunk mennybemenetelének ünnepe)

A kongresszus első napjának – egyéb rendezvények mellett – két kiemelkedő mozzanata volt: a gyermekek és fiatalok tömeges szentáldozása a Hősök terén, és az esti hajós körmenet az Oltáriszentséggel a Dunán.

A 10 órai szentmisét Verdier bíboros, Párizs érseke mutatta be a Hősök terén, amelyen mintegy 150 ezer gyermek és fiatal, és kb. ugyanennyi kísérő tanár vett részt. A különböző egyesületek, illetve egyes vidékek fiataljai díszes egyenruháikban vagy még annál is szebb népviseletbe öltözve vonultak fel. „A világ legszebb virágoskertje nyílott ki az Oltáriszentség tiszteletére” – jegyezte le az egyik résztvevő.

A déli órákban a Szent István-bazilikában kezdődött meg a papság eucharisztikus gyűlése. Pacelli legátus megnyitója után Kelemen Krizosztom pannonhalmi főapát a papság eucharisztikus feladatairól elmélkedett. Végül Thomas Heylen namuri püspök tartott latin nyelvű záróbeszédet.

Délután az Ünnepi csarnokban Tóth Tihamér pápai prelátus, egyetemi tanár megnyította az ún. nemzetközi gyűlés első ülésszakát. Másodikként gróf Dalla Torre, az Osservatore Romano főszerkesztője, Vatikánváros Állam küldöttje beszélt. Ezt követően a különböző nemzetek küldöttei szóltak saját nyelvükön (a felszólalóknak három perc állt a rendelkezésükre).

Az esti program keretében a Dunán hajókörmenet hódolt az Oltáriszentség előtt. A körmenetet vezető hajón nagy, világító kereszt volt, e hajó melletti 2 gőzösön egy-egy hatalmas gyertya; utánuk a Leányfalu személyszállító 50 harsonással az orrán, a hajón szezetesnők, mögötte a József főherceg hajó az egyházi férfiakkal, tatján 40 dalmatikás kispap turibulummal, utánuk a Szent István gőzösön az Oltáriszentség. Mögötte a Zsófia-jacht, majd a Jupiter- és a Linz-gőzös a polgári és katonai előkelőségekkel. A körmenet a pesti Duna-ágon haladt észak felé. A parton fáklyás leventék, a Margit-sziget partján cserkészek sorfala állt, a sziget csúcsában hatalmas máglya égett. A Margit-sziget megkerülése után a budai ágban jött vissza a körmenet, az Eötvös térnél Pacelli legátus szentségi áldást adott a parton lévő százezrekre, majd a Horthy Miklós hídnál (ma: Petőfi híd) megfordulva visszatért a körmenet az Eötvös térhez. A körmenet éjféltájt ért véget.

Május 27. (péntek)

Ez a nap a honvédek és a hadirokkantak szentmiséjével kezdődött a Hősök terén. A misét a lyoni bíboros érsek celebrálta, a szentbeszédet Hász István tábori püspök mondta. Ugyanebben az időben a Szent István-bazilikában Pacelli legátus jelentlétében bizánci szertartású, görög nyelvű liturgia volt, amelyet Georg Calavassy athéni püpök mutatott be.

Az ün. nemzetközi szakosztályi gyűlések közül elsőként a Nemzetközi missziós konferenciára került sor, amelyen Arthur Hinsley westminsteri érsek elnökölt. Ezen az eucharisztikus tisztelet szerepét vizsgálták a Katolikus Egyház missziós tevékenységében.

Az Ünnepi csarnokban a Magyar Ifjúság gyűlését tartották. „Nem volt éppen stílusos – jegyezte meg Gergely Jenő egyháztörténész –, hogy a gyűlés elnöki tisztét az elagott József főherceg és a szintén idős Szmrecsányi Lajos egri érsek töltötte be.” A szónokok Csík Ferenc olimpiai bajnok, Timkó Imre gimnáziumi tanuló (később hajdúdorogi püspök) és Tóth Sándor munkásifjú volt.

Az Actio Catholica szakgyűlésén az Újvárosháza közgyűlési termében Glattfelder Gyula püspök megnyitója után Schmidt Sándort főtanácsos, Korompay Károly főorvos, Bornemisza Géza iparügyi miniszter beszélt.

Az Eucharisztia és család témáról a SZIT dísztermében Zichy Gyula érsek, Radocsay László főispán, Magyarász Ferenc ciszterci szerzetes és Czike Gáborné Lovich Ilona beszélt.

A második nemzetközi gyűlés délutáni programja keretében vitéz Imrédy Béla miniszterelnök mondott ünnepi beszédet, majd Franciaországból Georg Audolent blois-i püspök, Lengyországból August Hlond prímás beszélt. A nemzetközi gyűlés ún. háromperces megnyilatkozásainak sorát Észtország, Finnország, Görögország, Kuba, Hollandia, India, Írország, Japán, Jugoszlávia (horvát és szlovén) Kanada, Libanon, Lettország képviselője folytatta

A nap zárórendezvénye keretében a Hősök terén mintegy 150 ezer férfi éjszakai szentségimádáson vett részt. Az éjféli szentmisét Glattfelder püspök celebrálta.

Május 28. (szombat)

A Katolikus Kör Molnár utcai nagytermében Konferencia az egységről címmel rendezték meg a keleti egyházak képviselőinek gyűlését, amelyen a Rómával unióra lépett, de görög vagy ószláv szertartású egyházak papjai és hívei találkozhattak.

A magyar katolikus leányok gyűlésén az Ünnepi csarnokban mintegy 45 ezer leány vett részt. Stadler Frida, az Actio Catolica leánytagozata vezetőjének beszéde után a Ranolder Intézet 700 fős ének- és zenekara kíséretében élőképjátékot mutattak be a leányok. Az esti program keretében a Várpalota udvarán 60 falu leányai szavalókórussal köszöntötték a kormányzó feleségét, a kongresszus fővédnökét.

Délután az Ünnepi csarnokban a 3. nemzetközi gyűlésen a konzervatív Bethlen-párti politikus, Kállay Tibor nyugalmazott miniszter beszéde után 3-3 perces köszöntőt mondott az USA, Litvánia, Mexikó, Monaco, Norvégia, Itália, Oroszország, Palesztina, Portugália, Románia, Svájc és Spanyolország képviselője.

Az esti rendezvény keretében az Operaházban előadták Liszt Ferenc Krisztus oratóriumát. A díszelőadás után a Parlamentben gróf Széchenyi Bertalan, a felsőház elnöke és Kornis Gyula, a képviselőház elnöke adott fogadást kb. 1500 személynek.

Május 29. (vasárnap)

A budapesti Eucharisztikus Kongresszus csúcspontja a vasárnapi záró ünnepségsorozat volt. A zárónap reggelén a ligeti Ünnepi csarnokban a katolikus agrárifjúság (KALOT) 15 ezer tagjának a felvonulása vezette be az eseménysorozatot. A fővárosban meglepetésként hatott a paraszti tömegek szervezett megjelenése. Egyleti zászlók alatt a menet élén hatalmas, búzakalászos kereszttel vonultak az ünnepség helyszínére, Hősök terére. A szentmisét – amelyen mintegy félmillió ember vett részt – a pápai legátus koncelebrálta, aki az esztergomi kincstár birtokában levő egyik ősrégi miseruhát viselte. A szentmise végén a Vatikáni Rádión keresztül, kihangosítva maga XI. Piusz pápa latin nyelven köszöntötte a résztvevőket. A tömeg inkább áhitattal, mint értéssel figyelte. A pápai szózat elhangzása után a pápai áldással a résztvevőknek teljes búcsút hirdettek, és ez tette teljessé az Eucharisztikus Kongresszus lelkipásztori részét.

A 34. Eucharisztikus Kongresszus ünnepi körmenettel zárult. A hatszázezres tömeg mintegy négy és fél órán át hömpölygött a Szent István-bazilikából a Hősök terére. A 18 órakor kezdődött ájtatosságot zuhogó eső szakította meg. Serédi hercegprímás latin és magyar nyelven, Pacelli legátus német nyelven elmondott záróbeszédét már csak a rádió közvetítése révén hallgatták az emberek. A pápai legátus nagy győzelemnek könyvelte el a kongresszust, de leszögezte: „Az egyháznak nem hivatása, hogy a kizárólag földi célú kérdésekben és ügyekben állást foglaljon és válasszon a különböző rendszerek és módszerek között, hogy melyiket alkalmazzák a pillanat legégetőbb problémáinak megoldására. Az Egyház az igazság szolgálatára rendeltetett apostoli hivatását az univerzális szeretet jellemzi. Az egyház számára az államforma, a társadalmi és politikai berendezkedés nem elsődleges kérdés; igazságos vagy igazságtalan voltát az dönti el, hogy mennyiben van tekintettel az egyház küldetésének teljesítésére. Ha ezekben az isteni törvény tisztelete és a lelkek üdvössége nem kerül veszélybe, az Egyház nagylelkűen és szeretettel követi nyomon a népeket...”.

„Pacelli azt is hangsúlyozta, hogy az Egyház nem áll eleve szemben mindennel, ami új, ami más, ami modern és eltér a megszokottól. Az Egyház tudja, hogy nem kerül a tévedések és előítéletek útvesztőibe, mikor arról van szó, hogy megértse az új idők új szükségleteit. Ez a megértés és tolerancia azonban nem szólt a baloldali szocialista vagy még radikálisabb kísérleteknek. 1938. május végén Budapesten ez a program a hivatalos körökben egyértelmű és maradéktalan egyetértésre talált. Ezért is tűnhetett úgy, hogy a kongresszus elérte célját, s a pápai legátus kijelenthette, hogy nem a világtól való visszahúzódás, hanem a világ meghódítása az Eucharisztiából táplálkozó szeretet-apostolkodás lelke...” (Forrás: A XXXIV. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus Emlékkönyve, Budapest, 1938., 232-233 o.)

Május 30. (hétfő)

Május 30-án Szent Istán jobbjának megtalálását ünnepli a Katolikus Egyház, ezért választották ezt a napot a jubileumi év nyitányának. A Parlament főbejáratánál tartott ünnepi szentmisén Pacelli bíboros megnyitotta a Szent István-évet; Serédi hercegprímás pedig fölajánlotta Magyarországot Jézus Szentséges Szívének. Ez az aktus azért érdemel figyelmet, mert az egész eucharisztikus ünnepség és liturgia központja Krisztus, továbbá a Krisztusnak való országfelajánlás elfogadhatóbb volt a nem katolikusoknak is, mint a Regnum Marianum, a Szűz Máriának történt felajánlás megújítása. A Szent Jobbot körmenetben vitték ki a Hősök terére, ahonnan az „Aranyvonaton” megkezdte országjárását. A Szent Jobb-körmenet pompája nem mérkőzhetett az előző napi eucharisztikus körmenetével, a tömegesség elmaradt, hiszen a hétfő már munkanapnak számított. Ezen a körmeneten már az úri Magyarország képviseltette magát.

Május 31. (kedd)

Pacelli bíboros, pápai legátus kedden délután utazott el Budapestről. Búcsúztatása épp olyan protokollal és ünnepélyességgel ment végbe, mint a fogadtatása. Horthy kormányzó és felesége bensőséges hangulatban búcsúzott az illusztris vendégtől, rajtuk kívül csak Serédi hercegprímás volt jelen. A Keleti pályaudvaron Serédi mellett a nuncius, a miniszterelnök, a kormány tagjai, a katonák és a díszszázad tisztelgett Pacelli legátus előtt. Visszatérve Rómába, a bíboros az alábbi protokolláris táviratot küldte Serédi bíboros hercegprímásnak: „Rómába szerencsésen visszaérkezve örömmel teli lélekkel gondolok vissza az elmúlt fényes budapesti eucharisztikus kongresszusra, és Neked, valamint az ünnep előkészítésében oly buzgón részt vett munkatársaidnak hálás szívvel kívánom Istentől, hogy a Szűzanya és Szent István király közbenjárása a Szent Korona, a vallásnak és a hazának e tiszteletre méltó ereklyéje az áhítatos ünnepségek után a magyarok ősi tiszteletének és az örvendetes események fényében új ragyogással tündököljön.”

Budapest, 2021

Nyolcvanhárom év után, 2021. szeptember 5. és 12. között ismét Budapest lesz a házigazdája az immár sorrendben 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusnak (eredeti időpontja 2020. szeptember 13-20. lett volna, de a világjárvány miatt az idénre halasztották). A Magyar Katolikus Egyház számára óriási jelentőséggel bír a kongresszus budapesti megrendezése, amely Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek véleménye szerint „bemutatkozás a világ előtt és nemcsak a világegyház, hanem a civil világ előtt is”.


Az 1938-as eucharisztikus világkongresszus igazolványa


A 34. Eucharisztikus Kongresszus főoltára a Hősök terén


Horthy Miklós és Pacelli bíboros


Az aranyvonat


A kongresszus ideje alatt az Andrássy úton és a Hősök terén sűrűn álltak a gyóntatószékek. A képen Mindszenty József (Magyarország utolsó hercegprímása)

Kapcsolódó cikkek

ISSN 2334-6248 - Elektronikus folyóiratunk havonta jelenik meg. ©2021 Fókusz. Minden jog fenntartva!
Design by predd | Code by tibor