- Heti Ajánlat
- Természet
- Történelem
- Kultúra
- Nyelvtudomány
- Életmód
- Technika
- Tudósok
- Közélet
- Diákoldal
- Olvasóink küldték
- Tanítástan
- Pszichológia
e-Learning
- Tudta-e?
- ...hogy mitõl van a földrengés ? A szilárd földkéreg alatt a Föld képlékeny anyaga állandó, lassú áramlásban van. Ha ezek az áramlások találkoznak egymással, vagy szilárd kéregnek ütköznek, megrendül a Föld. Az óriási Földnek ez csupán apró mozgás, mégis a felszínén házak omlanak össze.
183. szám - 2019. december
KönyvbemutatóNovellák, amelyek leszámolnak a pátosszalJódal Rózsa legújabb, Az éjszaka megérintése c. novelláskötetének számos elbeszélése a történelmi fordulatok által szült kiszolgáltatottság kontextusában mozog.
|
9
|
Az írónő olyan alattomos rombolást, palástolt pusztítást leíró, bemutató jelrendszerek szövevényébe ágyazza hőseit, amelyek állandóan – néha azonnal, néha később – visszahatnak az írásaiban megfestett személyek életére, környezetére, bármit is tegyenek azok. Jódal Rózsa úgy szembesíti olvasóit az elembertelenedő, elértéktelenedő világgal, hogy, vagy a látszatra idilli életkörülményeket töri szét a novelláiban, kacskaringósan haladva a tragikum irányába, vagy éppen a szörnyű valóságot rajzolja meg apró részleteiben úgy, hogy az elborzadás szúró, kínzó érzését nem lehet elkerülni. Eközben azonban foszlányszerűen beleszövődik a szövegekbe a derű, az életigenlés, a visszaemlékezés, a jóra fordulásban való reménykedés édessége is. Az elbeszélések szinte dokumentumszerű jellegükből adódóan előkészítő, alátámasztó és realisztikusan megállapító szövegrészekből állnak egységgé. Olyan leírásokkal találkozunk a novellákban, amelyek „rendőrségi jegyzőkönyv-ízűek”, annyira nyersen egyszerűek, hogy ezáltal válnak súlyossá, így fejtik ki mondanivalójukat, és teszik egyben idegborzolóvá a szavakba öntött nyers valóságot. Gyakran szembesülünk az elbeszélésekben a feltáró, „vizsgálati munkarésszel”, hogy azután egy csavarintással folyamatosan, ám távolságtartóan, ridegen, drámai visszafogottságban teljesedjen ki előttünk az élet durva kegyetlensége. A novellák az egyszerűség művészi furfangját rejtik magukban, szinte fáj az olvasásuk, az olvasó, hol dühbe gurul, hol pedig megijed, mert átérzi az elbeszélés főhőseinek tehetetlenségét, riadtságát, védtelenségét, elmagányosodását, érzéseiknek az összekuszálódását stb. Az olvasó majdhogy nem hallja, látja, ízleli, érzékeli, szagolja, miként teperi le, töri-zúzza össze a történelem, a közelmúlt, a jelen az elbeszélésekben megelevenített hősöket, akik azért keményen küzdenek, vagy legalább igyekeznek a durva fordulatokkal szembesülni. Pont ezért tudunk azonosulni olvasóként a „küzdők, küszködők” hirtelen összeomlásaival, elsodródásukkal, vegetálásukkal, ezért itatódunk át kellemetlen, félelmetes érzelmekkel, miközben olvasunk. Az elbeszélő sokszor szenvtelen, művészien távolságtartó stílusa, a tényszerűségek mögé bújása, vagy a leltárszerű felsorolása, pontosabban a tömör egyszerűsége által egy misztikusféle dimenzióba, a néha lúdbőrzést keltő szürrealizmus irányába, világába röpíti az olvasót, de csak azokat, akik még nem éltek át hasonló élet-helyzeteket, mint amilyenek a novellákban adódnak. Azok az olvasók, akik már megtapasztaltak ilyeneket, azoknak nem az elvont, a természetfeletti vagy a horrorisztikus üzenet jön át, elevenedik meg olvasás közben, hanem a valódi, az eltussolt brutalitás, amiről hallgatni szoktak/illik, vagy, ami csak máshol létezik, netalán a múltban létezett, de a környezetünkben és a jelenben nem! Jódal Rózsa köntörfalazás nélkül ír a társadalmi, politikai, történelmi kényszerhelyzetek nyers, embert próbáló valóságáról. Érzékeltetésként, íme, pár apró részlet a Tűz, váratlanul c. novellából: Egy szombati napon történt. Csengettek. Azt hitték, a postás, de nem az volt. Matyi egy árnyalattal halványabban jött be. „Megkaptam a behívót”, mondta csendesen. „Délután indul a vonatom.” Dermedten meredtek egymásra. „Elmész?” „El.”… Fábryné nekiállt piskótát sütni az útra. „Hagyja anyám. Inkább hordjuk be gyorsan a teraszról a bútort. Amíg még itt vagyok.” … Órákig szótlanul cipekedtek. Akkor Matyi megmosakodott, átöltözött, mindenkit megölelt, megcsókolt,… Miután becsukódott utána a kapu, szokatlan csend borult a házra. … A kapkodva elkészített, elfogyasztott ebéd romjai az asztalon, legyek lepték,… Estefelé Ibi vattát kért az anyósától. „Már minden vattámat elhasználtam, de nem segít. Ömlik belőlem a vér.” Az öregasszony felugrott. „Az istenért, hát miért nem szóltál mindjárt?! Apa ülj a kocsiba, és azonnal vidd be!” Miután a nehéz kaput becsukta utánuk, az öregasszony furcsa, alattomos kis szúrást érzett a szíve táján. … Öreg Fábry kocsija azon az estén megállás nélkül járt. Be se csukta már maga után a kaput, be se zárta a lakást, csak ment, ment, egyik családtagját a másik után vitte, szállította. Jódal Rózsa novellái nem csak a külvilágból érkező, múltbéli vagy politikai fordulatok okozta megtöretésekről szólnak, hanem a bennünket belülről rohasztó, senyvesztő tehetetlenségekről is, mint például az előrehaladott életkor, a szerelemi gyötrelem, a betegségek, a buzgó vallásosság, a meg nem értettség. Az írónő finom érzékenységgel ír az ezek okozta kiszolgáltatottságokról, az ezekből fakadó belső viaskodások őrjítő mivoltáról is. A kötetben megjelennek továbbá a Versecet megidéző helyszínek, helyzetek is. Az összeválogatott novellák egy módosult, az idillektől lecsupaszított világot mutatnak be, amelyek a reális megállapítások, tények burkolt fájdalmaival, rémületeivel itatódtak át. Az elbeszélői stílus a dokumentumszerű és művészi határán menetel kiforrottan és magabiztosan. A visszafordíthatatlanul múló, kemény emberi, családi, közösségi élethelyzetek precíz megfogalmazásával borzasztat, figyelmeztet. A kötet novelláit Fekete J. József válogatta. A könyvet Igor Bartolec illusztrációi színesítik, bár ezek nem szervesülnek a szövegkörnyezetbe, mégis mélyítik az írói üzenetet, egy másik gondolati és hangulati dimenzió irányából.
|
Kapcsolódó cikkek
- Lézerek a porondon
- Magyar találmányok az évszázadok során
- Virgács és ajándék
- Vásári fortélyok újratöltve
- Miként vernek át minket számok, grafikonok, statisztikai adatok segítségével
- A közvetítők nélküli vallások
- Két bronzkori rovás
- A modern orvostudomány térhódítása a 20. század második felében
- Az orvostudomány fejlődése a 20. század első harmadában
- A bodrog-alsóbűi rovásfelirat
- Vallási forradalmak (IV.)
- Vallási forradalmak (III.)
- Isszik rovásfelirata
- Vallási forradalmak (II.)
- Vallási forradalmak (I.)
- A felvilágosodás kori orvostudomány
- A barokk kori orvoslás fejlődése
- Az átírt battonyai és újabb gyűrűfeliratok
- Rovásírás I. István pénzén
- Rovásjeles dirhem utánzat
- Még egyszer a kazár levélről
- Székelyudvarhely rovástéglája
- Rovástábla magyarból
- Konstantinápolyi felirat
- A kora újkor orvostudományi szemléletváltása
- Gondolatok a kalocsa-bácsi érsekség létrejöttéről
- A mohácsi csata magyar hadvezére
- Ahonnan Mohácsra indult a magyar had
- Az újkori emberkép és az istenképűség
- A középkori arab orvosok ismeretei
- A középkori arab gyógyászat
- Válságtól válságig
- Az érvágás hagyománya a középkorban
- A háború előbb kezdődött
- Istentelenek országa
- Gondolatok nemzeti ünnepünkön
- A kolostori gyógyítás fegyelem, étkezés és böjt segítségével
- Jó üzlet a fegyvergyártás és a fegyverkereskedelem
- A középkori gyógyítás különböző módszerei
- „Hála Istennek, magyarok maradtunk!”
- A pápa katonái
- A Kossuth-bankóktól a Kossuth-dollárig
- Párhuzamosan létező ókori görög orvosi iskolák
- Hippokratész esküje
- „Tündöklő diadalút a magyar sors folyóján”
- Hippokratész orvosi felfogása
- A teurgia
- A jobbágy, akiből majdnem pápa lett
- Történelmi járványok és fölkavart politikai iszap
- Szeszélyes járványok a történelemben
- A felemelő szeretet
- A magyar szabadságharcosok törökországi emlékhelyei
- „Uram, segíts békében meghalni” - hogyan élték meg a pestist a középkor emberei?
- A szélsőséges időjárás és a középkori pestisjárvány közötti kölcsönhatás
- A D-nap
- Manipuláció az ókori „pokol kapujában”
- A háború, ami 38 percig tartott
- A mecénás, a világutazó és a régész
- A nemzetközi helyzet a Rákóczi szabadságharc idején
- Grúzia, az aranygyapjú földje
- Egyházaink vívódása az 1848–49-es forradalom idején
- A történelmi „Szívföld vagy Magterület” elmélet visszhangja napjainkban
- A parfümök története
- A háborúzást befolyásoló körülmények
- A Katolikus Egyház szerepe a magyar államalapítás korában
- Sirmium – Pannónia Rómája
- Középkori település nyomait tárják fel Bácsfeketehegynél
- A tárgyalási módszerek változása a világpolitikában
- Históriai ínyencségek
- A Százak Tanácsa - Európa védelméről
- Szikkim amerikai királynéja
- Brit geopolitikai érdekességek
- Az eretnekség fiziológiája
- Az eretnekség kialakulásának folyamata
- Császár a kivégzőosztag előtt
- Históriai ínyencségek
- Újvidék osztrák-magyar kiegyezés utáni fejlődése
- A méltóságteljes élet
- Az 1440-es nándorfehérvári csata
- Jelena Petrović-Njegoš, Olaszország királynéja
- Egy régimódi tanárról
- Históriai ínyencségek
- Az újvidéki Szent Rókus templomról
- Újságírás és nyomdászat kezdetei Óbecsén
- A Pahlavi-dinasztia tündöklése és bukása
- Szent László emlékek Nyugat-Bácskában
- A helyettesíthetetlen ember
- A Pahlavi-dinasztia tündöklése és bukása
- A demokrácia valódi jelentése és igazi jellemzői
- Kolumbusz és Luther korának egyszerű emberi életérzései
- Szent István társa, Boldog Gizella
- Apáczai Csere János orvosi szakkifejezései a Magyar Encyclopaediában (1653)
- Ahol minden nő hercegnő és minden férfi oroszlán
- Az Oszmánok udvari asszonyai
- Az Oszmán Birodalom bürokratikus rendszere
- Ahol minden nő hercegnő és minden férfi oroszlán
- Ahol minden nő hercegnő és minden férfi oroszlán
- A megfelelő állampolgárok gyártósora
- Háremhölgy a Mennyei Birodalom élén
- A társadalom átnevelése
- Múltunk egy-egy darabja
- Múltunk egy-egy darabja
- Az ókori népek történetéből
- Az ókori népek történetéből
- Bevándorlási útvonalak és válságövezetek
- Arab szultanátus Afrika partjainál
- Miért léteztek és léteznek ma is boszorkányüldözések?
- A négus
- Miként kísérték figyelemmel a vajdasági magyarok az 56-os magyarországi eseményeket
- Európa utolsó vallási fellángolása
- Kik azok a koptok?
- A doroszlói Szentkút kegyképének történelmi háttere
- Históriai ínyencségek
- A főherceg és a tanítónő románca
- A szenátusi határozatoktól a konzervműsorokig
- Helyettesíthető Vezérek
- Hol nyugszanak Magyarország egykori uralkodói?
- Hol nyugszanak Magyarország egykori uralkodói?
- A vendégmunkáslét kialakulása Németországban
- A balkáni nemzetvezérek kora
- Európa megszületése
- A demokrácia fékei és ellensúlyai
- Kende, gyula és harka
- A civilizációcsere meghatározó alakjai
- Prága Óvárosának meséi
- Az egyesült Európa ötletének rövid története
- A globális népesedés különbözőségeinek veszélyei
- Napóleon a mítoszgyártó
- A terrorizmus történetének rövid áttekintése
- A vasálarcos
- A kétpólusú civilizáció
- Tudatos telepítések
- A japán császárkultusz
- Herman Ottó doroszlói tartózkodásának politikai vonatkozásai
- Királyból egy kommunista vezér protokollfőnöke
- Növények a világtörténelem színpadán
- Hugonnai Vilma, az első magyar orvosnő
- Száz éve történt
- A waterlooi csata
- Ferenc József menyéből magyar grófné
- Híres magyar asszonyok
- A történelem vége...
- Híres magyar asszonyok
- A künde
- Mátyás király vendége voltam
- Felőrlő közelharc az I. világháborúban
- A karácsony csodája a fronton
- A vegyi fegyverek bevetése az I. világháborúban, e fegyverek alkalmazásának történelmi előzményei
- Sába királynőjének legendája
- A császárok és a vértanúk városa
- Mennyibe kerülhetett a háború egy napja az I. világháborúban
- Az Áprád-ház kihalása után támadt hatalmi (z)űr
- A félelem oldala az első világháborúban
- Zita, az utolsó császárné és királyné
- Az elfelejtett vidék
- A villámháború tervének fejlődése és alakulása az I. világháború előtt
- A kalapos király
- Az első világháború kitöréséhez vezető út
- Tábor kontra Hermon
- 200 éve született Samuel Colt
- A tököli kormánydelegáció kíséretének kihallgatási jegyzőkönyvei az Ungváron őrzött KGB dokumentumok között
- A nagy háborúra való 100 éves megemlékezések csúf csapdái
- Közeledve az első világháborús centenárium felé
- Telepítések, földhöz juttatások a visszacsatolt Bácskában
- Jézus városa
- A bácskai földbirtok-politika kezdetei levéltári források tükrében
- A 15 éves háború záró szakasza
- Az 1956-os forradalom Kárpátalján őrzött dokumentumai
- A keresztény seregek sikerei a 15 éves háború első szakaszában
- A szúfi költészet
- A megváltás városa
- Koppány lázadása
- A 15 éves háború előzményei, és a háború kialakulása
- Mária országa
- A fejedelem, aki a nemzete szabadsága mellett az Istent is kereste
- Civilizációk felemelkedése és bukása
- Nagy Katalin
- A Spanyol Birodalom születése
- A földrajzi felfedezések körülményei és előfeltételei
- Az újvidéki mozik története
- Az Erzsébet Szálló története (1854-1967)
- A Hadik család futaki uradalma
- A Batthyány család története - 3. rész
- Az újvidéki hidak tönénete
- A Batthyány család története - 2. rész
- A Batthyány család története - 1. rész
- A báni palota építése
- A monarchia intézménye
- Olvasóink ajánlata