- Heti Ajánlat
- Természet
- Történelem
- Kultúra
- Nyelvtudomány
- Életmód
- Technika
- Tudósok
- Közélet
- Diákoldal
- Olvasóink küldték
- Tanítástan
- Pszichológia
e-Learning
- Tudta-e?
- ...az USA-ban 1960-hoz képest az átlagos állampolgár legfeljebb két és fél centiméterrel lett magasabb, viszont a felnőtt átlagos testtömege ezen idő alatt kb. 11 kilogrammal nőtt?
146. szám - 2016. november 1.
Miként kísérték figyelemmel a vajdasági magyarok az 56-os magyarországi eseményeketAmíg a Jugoszláv sajtó és rádió visszafogott, száraz adatokat közölt a magyarországi eseményekről, az emberek a Szabad Európa Rádió hullámhosszán igyekeztek minél részletesebb hírekhez jutni…
|
8
|
A jugoszláv közvélemény és sajtó mintegy három hónappal 1956. október 23-a előtt, a nyár folyamán, kezdett fokozottabban érdeklődni a szomszédos Magyarországon történő események iránt, hiszen rendeződni látszott a Jugoszlávia és a Szovjetunió közötti viszony. Ekkoriban érkeztek az első hírek a magyarországi politikai mozgásokról, a Petőfi Körről, majd megjelentették a hírt, hogy leváltották Rákosi Mátyást, a Magyar Dolgozók Pártjának akkori első titkárát, és erre a tisztségre Gerő Ernőt választották. Nemsokára megjelentették azt a hírt is, hogy Rákosi igen befolyásos munkatársának, Farkas Mihály honvédelmi minisztert is leváltották. Ezt egy két hónapos időszak követte, ekkor ritkábban, zömmel rutinszerű hírek jelentek meg, nem foglalkoztak bővebben a kialakuló változásokkal. Ez a vihar előtti csönd időszaka volt. A Jugoszláv sajtót jobban lekötötte a Szuezi-csatorna körül kirobbant háború, valamint a „harmadik világ” vezetőinek, Nasszer egyiptomi elnöknek, Szukarno indonéz elnöknek, Szihanuk kambodzsai hercegnek és Nehru indiai miniszterelnöknek a jugoszláviai látogatása. Magyarországon az volt a helyzet, hogy Gerő Ernőjék eltávolították a két legmeggyűlöltebb párt- és állami vezetőt: Rákosit és Farkast. Az újonnan alakult vezetőség azonban nem volt eléggé elszánt, hogy megtegye a társadalmi feszültségeket enyhítő első lépéseket, amelyek gyökeres változásokat hozhattak volna a Rákosi-korszakot követően. Bizonyára a szovjetek sem engedélyezték a merészebb reformokat, hiszen a Szovjetunióban is a kivárás időszakát élték az ottani politikai vezetők. A változások elmaradása a magyar nép körében fokozta a türelmetlenséget. Ez az időszak volt tulajdonképpen a későbbi októberi események „előjátéka”. A Jugoszláv sajtó a fokozatosan rendeződő Jugoszláv - Szovjet viszonyból kifolyólag kimondott figyelemmel kísérte a magyarországi alakulásokat. De amikor 1956. november 23-án kitört a forradalom, akkor a Jugoszláv sajtó, és az akkori hatalom is ledöbbent. A sajtó a kivárás taktikájához folyamodott. A magyarországi 56-os forradalmat követő napon Jugoszláviában még nem jelent meg semmi hír erről. A Borba újság csak október 26-án közöl a budapesti helyzet megnyugvásáról egy rövid cikket, és hozza azt a hírt, hogy Kádár János lett az MDP első titkára, leközli beszédét, valamint Nagy Imre üzenetét. Hasonlóképpen hírt ad arról, hogy Magyarországon támogatásra talált a magyar állam és párt új vezetősége. Amíg a Jugoszláv sajtó és rádió visszafogott, száraz adatokat közölt a magyarországi eseményekről, az emberek a Szabad Európa Rádió hullámhosszán igyekeztek minél részletesebb hírekhez jutni. A nyilvánosság előtt egy szimpátia-játék folyt a Jugoszláv kommunista hatalom vezetőségének részéről a magyarországi események kapcsán, de a valóságban, a háttérben teljesen más volt a helyzet. A szovjetek megbeszéléseket tartottak Magyarország kommunista berendezésű szomszédjaival, többek között megbeszélések zajlottak a láncos kutyával, azaz Titóval, ahogy akkoriban nevezték. A jugoszláv vezetőséget tájékoztatták, hogy a szovjet hadsereg katonai előkészületeket tett a beavatkozásra, és hogy a hadműveletet Malinyin tábornok irányítja. Megállapították, hogy erre a beavatkozásra kedvező a helyzet, mert az angolok és a franciák el vannak foglalva Egyiptommal. A jugoszláv felet szintén aggasztotta az ellenforradalmi elemek felülkerekedésének a lehetősége, de saját érdekeiket szem előtt tartva szorgalmazták, hogy legelőször ítéljék el Rákosi korábbi vezetőségét, és ezzel közvetlenül a korábbi, téves szovjet politikát Jugoszlávia és Titó irányában. A titkos megbeszélésen a jövendő magyar kormány tagjairól is szó volt. Az össze-állítandó új kormány tekintetében Hruscsov Münnich Ferencet javasolta, a jugoszláv fél viszont előnyben részesítette Kádár Jánost, mert Münnich Rákosi idején magyar nagykövet volt Moszkvában, Kádár pedig börtönben ült. Hruscsov végül engedett. Mivel a találkozó titkos volt, természetes, hogy erről a sajtó semmit sem közölt. A későbbi kutatások azonban arra utalnak, hogy a legfőbb ok, ami miatt Tito beleegyezett a szovjetek magyarországi fegyveres beavatkozásába, az az a félelem volt, hogy felülkerekednek a reakciós, nacionalista és revizionista elemek Magyarországon. Ez akkoriban igen kellemetlen és veszélyes lett volna Jugoszláviára nézve. Újságcikk részletek: 1956. november 5. Borba: – A miniszterelnök Kádár János – közölte a közvéleménnyel, hogy új forradalmi munkás-paraszt kormány alakul, mert „Nagy Imre kormányának gyengesége és a mozgalomba behatoló ellenforradalmi elemek mind erősebb hatása veszélybe döntötte a magyar szocialista vívmányokat, a néphatalmat, a munkások és parasztok uralmát és az ország fennmaradását”. – Az új magyar kormány kiáltványa – Kádár János kormánya felszólít a dolgozó nép vívmányainak megőrzésére, mivel azokat a reakciós elemek tevékenysége veszélyezteti. Visszapillantva az elmúlt eseményekre és azok okaira, megállapítja, hogy az elmúlt 12 évben jelentős eredmények születtek, de a Rákosi–Gerő-klikk súlyos hibákat követett el, mindez kiváltotta a dolgozók jogos elégedetlenségét, de ebben a reakciósok csak alkalmat láttak arra, hogy elérjék önző céljaikat, és arra használták ki, hogy gonosztetteket hajtsanak végre, gyújtogattak, fosztogattak, és gyilkoltak az országban. A magyarokat felszólítják, hogy védjék meg a munkások és a parasztok hatalmát, a népi demokrácia vívmányait. 1957-es év Magyar Szó: – 4800 magyarországi menekült Jugoszláviában. Az utóbbi 48 óra alatt mintegy 1000 érkezett. Somborske novine: – Zomborban helyezték el a magyar menekülteket. Meglátogatta őket Amir Hoveida, az ENSZ főbiztosának képviselője. Ellátogatott a melencei, topolyai, szenttamási, iloki és a palánkai befogadó központokba is. Eddig Zomborban mintegy 2000 menekült fordult meg. ------------------------------------------------ Felhasznált szakirodalom Vladimir Popin: 1956 : A belgrádi és a vajdasági sajtó tükrében |
Kapcsolódó cikkek
- Európa utolsó vallási fellángolása
- Kik azok a koptok?
- Vallási forradalmak (IV.)
- Vallási forradalmak (III.)
- Isszik rovásfelirata
- Vallási forradalmak (II.)
- A felvilágosodás kori orvostudomány
- Vallási forradalmak (I.)
- A barokk kori orvoslás fejlődése
- Az átírt battonyai és újabb gyűrűfeliratok
- Rovásírás I. István pénzén
- Rovásjeles dirhem utánzat
- Még egyszer a kazár levélről
- Székelyudvarhely rovástéglája
- Rovástábla magyarból
- Konstantinápolyi felirat
- A kora újkor orvostudományi szemléletváltása
- Gondolatok a kalocsa-bácsi érsekség létrejöttéről
- A mohácsi csata magyar hadvezére
- Ahonnan Mohácsra indult a magyar had
- Az újkori emberkép és az istenképűség
- A középkori arab orvosok ismeretei
- A középkori arab gyógyászat
- Válságtól válságig
- Az érvágás hagyománya a középkorban
- A háború előbb kezdődött
- Istentelenek országa
- Gondolatok nemzeti ünnepünkön
- A kolostori gyógyítás fegyelem, étkezés és böjt segítségével
- Jó üzlet a fegyvergyártás és a fegyverkereskedelem
- A középkori gyógyítás különböző módszerei
- „Hála Istennek, magyarok maradtunk!”
- A pápa katonái
- A Kossuth-bankóktól a Kossuth-dollárig
- Párhuzamosan létező ókori görög orvosi iskolák
- Hippokratész esküje
- „Tündöklő diadalút a magyar sors folyóján”
- Hippokratész orvosi felfogása
- A teurgia
- A jobbágy, akiből majdnem pápa lett
- Történelmi járványok és fölkavart politikai iszap
- Szeszélyes járványok a történelemben
- A felemelő szeretet
- A magyar szabadságharcosok törökországi emlékhelyei
- „Uram, segíts békében meghalni” - hogyan élték meg a pestist a középkor emberei?
- A szélsőséges időjárás és a középkori pestisjárvány közötti kölcsönhatás
- A D-nap
- Manipuláció az ókori „pokol kapujában”
- A háború, ami 38 percig tartott
- A mecénás, a világutazó és a régész
- A nemzetközi helyzet a Rákóczi szabadságharc idején
- Novellák, amelyek leszámolnak a pátosszal
- Grúzia, az aranygyapjú földje
- Egyházaink vívódása az 1848–49-es forradalom idején
- A történelmi „Szívföld vagy Magterület” elmélet visszhangja napjainkban
- A parfümök története
- A háborúzást befolyásoló körülmények
- A Katolikus Egyház szerepe a magyar államalapítás korában
- Sirmium – Pannónia Rómája
- Középkori település nyomait tárják fel Bácsfeketehegynél
- A tárgyalási módszerek változása a világpolitikában
- Históriai ínyencségek
- A Százak Tanácsa - Európa védelméről
- Szikkim amerikai királynéja
- Brit geopolitikai érdekességek
- Az eretnekség fiziológiája
- Az eretnekség kialakulásának folyamata
- Császár a kivégzőosztag előtt
- Históriai ínyencségek
- Újvidék osztrák-magyar kiegyezés utáni fejlődése
- A méltóságteljes élet
- Az 1440-es nándorfehérvári csata
- Jelena Petrović-Njegoš, Olaszország királynéja
- Egy régimódi tanárról
- Históriai ínyencségek
- Az újvidéki Szent Rókus templomról
- Újságírás és nyomdászat kezdetei Óbecsén
- A Pahlavi-dinasztia tündöklése és bukása
- Szent László emlékek Nyugat-Bácskában
- A helyettesíthetetlen ember
- A Pahlavi-dinasztia tündöklése és bukása
- A demokrácia valódi jelentése és igazi jellemzői
- Kolumbusz és Luther korának egyszerű emberi életérzései
- Szent István társa, Boldog Gizella
- Apáczai Csere János orvosi szakkifejezései a Magyar Encyclopaediában (1653)
- Ahol minden nő hercegnő és minden férfi oroszlán
- Az Oszmánok udvari asszonyai
- Az Oszmán Birodalom bürokratikus rendszere
- Ahol minden nő hercegnő és minden férfi oroszlán
- Ahol minden nő hercegnő és minden férfi oroszlán
- A megfelelő állampolgárok gyártósora
- A társadalom átnevelése
- Háremhölgy a Mennyei Birodalom élén
- Múltunk egy-egy darabja
- Múltunk egy-egy darabja
- Az ókori népek történetéből
- Az ókori népek történetéből
- Arab szultanátus Afrika partjainál
- Miért léteztek és léteznek ma is boszorkányüldözések?
- A négus
- A doroszlói Szentkút kegyképének történelmi háttere
- Históriai ínyencségek
- A főherceg és a tanítónő románca
- A szenátusi határozatoktól a konzervműsorokig
- Hol nyugszanak Magyarország egykori uralkodói?
- Hol nyugszanak Magyarország egykori uralkodói?
- A vendégmunkáslét kialakulása Németországban
- A balkáni nemzetvezérek kora
- Európa megszületése
- A demokrácia fékei és ellensúlyai
- Kende, gyula és harka
- Prága Óvárosának meséi
- Az egyesült Európa ötletének rövid története
- A vasálarcos
- Herman Ottó doroszlói tartózkodásának politikai vonatkozásai
- Királyból egy kommunista vezér protokollfőnöke
- Hugonnai Vilma, az első magyar orvosnő
- A waterlooi csata
- Ferenc József menyéből magyar grófné
- Híres magyar asszonyok
- A történelem vége...
- Híres magyar asszonyok
- A künde
- Mátyás király vendége voltam
- Felőrlő közelharc az I. világháborúban
- A karácsony csodája a fronton
- A vegyi fegyverek bevetése az I. világháborúban, e fegyverek alkalmazásának történelmi előzményei
- Sába királynőjének legendája
- A császárok és a vértanúk városa
- Mennyibe kerülhetett a háború egy napja az I. világháborúban
- Az Áprád-ház kihalása után támadt hatalmi (z)űr
- A félelem oldala az első világháborúban
- Zita, az utolsó császárné és királyné
- Az elfelejtett vidék
- A villámháború tervének fejlődése és alakulása az I. világháború előtt
- A kalapos király
- Az első világháború kitöréséhez vezető út
- 200 éve született Samuel Colt
- Tábor kontra Hermon
- A tököli kormánydelegáció kíséretének kihallgatási jegyzőkönyvei az Ungváron őrzött KGB dokumentumok között
- A nagy háborúra való 100 éves megemlékezések csúf csapdái
- Közeledve az első világháborús centenárium felé
- Telepítések, földhöz juttatások a visszacsatolt Bácskában
- Jézus városa
- A bácskai földbirtok-politika kezdetei levéltári források tükrében
- A 15 éves háború záró szakasza
- Az 1956-os forradalom Kárpátalján őrzött dokumentumai
- A keresztény seregek sikerei a 15 éves háború első szakaszában
- A megváltás városa
- A szúfi költészet
- Koppány lázadása
- A 15 éves háború előzményei, és a háború kialakulása
- Mária országa
- A fejedelem, aki a nemzete szabadsága mellett az Istent is kereste
- Civilizációk felemelkedése és bukása
- Nagy Katalin
- A Spanyol Birodalom születése
- A földrajzi felfedezések körülményei és előfeltételei
- Az újvidéki mozik története
- Az Erzsébet Szálló története (1854-1967)
- A Hadik család futaki uradalma
- A Batthyány család története - 3. rész
- Az újvidéki hidak tönénete
- A Batthyány család története - 2. rész
- A Batthyány család története - 1. rész
- A báni palota építése
- A monarchia intézménye
- Olvasóink ajánlata