- Heti Ajánlat
- Természet
- Történelem
- Kultúra
- Nyelvtudomány
- Életmód
- Technika
- Tudósok
- Közélet
- Diákoldal
- Olvasóink küldték
- Tanítástan
- Pszichológia
e-Learning
- Tudta-e?
- ...melyik a világ legrégibb városa? Jerikó. A Közel-Keleten, a Jordán völgyében épült, és már a Biblia is említi mint erős falakkal körülvett várost. I. e. 7800 táján keletkezett , többször lerombolták és újraépítették. Híres falai gyakran másfél méternyi szélességűre terebélyesedtek, még a felső peremüknél is. A Biblia szerint Józsué, aki Mózes halála után a zsidók kánaáni honfoglalásának vezére lett, és népét az Ígéret Földjére vezette, úgy foglalta el,hogy megparancsolta papjainak, fújjanak bele a kürtjeikbe.A kürtrivalgásra az öles városfalak összeomlottak.
159-160. szám - 2017. december - 2018. január
A méltóságteljes életAz emberi méltóság azon értékek összességét jelöli, amelyek az embernek a származásától, műveltségétől, vallásától, anyagi helyzetétől függetlenül a tulajdonságai.
|
12
|
Aki méltóságteljesen viselkedik, az a legkörültekintőbb erkölcsi normák szerint cselekszik minden helyzetben. Ha egy méltatlan világban nő fel valaki, akkor nem tanulja meg sem önmagát, sem másokat tisztelni. A méltatlan élet viszont megbetegíti az embert és általa a társadalmat. Van, amikor külső tényezők gátolják a méltóságteljes élet megélését, ilyenek a háborúk, a különféle szabadságjogok gátolása, az anyagi bizonytalanság stb. Van, amikor belső tényezők gátolják az emberi méltóság kiteljesedését. Ilyen az, ha valaki olyan körülmények között nő fel, hogy nem sajátíthatja el a tisztességes élet normáit. Manapság egy látszatvilágban élünk, ahol szinte nincs is olyan dolog, aminek ne volna világnapja. Látszatra mindent védünk és segítünk. Mindenhol zajlik a nagy felvilágosodás. Az élet minden területén a toleranciával, az erőszakmentességgel, az emberi jogokkal találkozunk, miközben a világ egyre önzőbb és telhetetlenebb lesz. Vajon „megbetegedhet” a társadalmi normák rendszere és méltatlanná válhat az emberiség önmagához? Az alábbiakban ennek próbálok utánajárni. „A szabadság, az erkölcsösség, és az emberi méltóság pontosan abban áll, hogy nem azért cselekszik jól valaki, mert kényszerítve van rá, hanem azért, mert magától belátja, akarja, és azt szereti.” (Mihail Alekszandrovics Bakunyin) Akiben megvan az emberségesség csöppnyi csírája, az nagyon jól tudja, hogy mennyire fájhat a lélek. Ám nem csak fáj, hanem furdal is minket, ha nem a belénk nevelt értékek szerint cselekszünk. Azt valószínűleg már kevesebben tudják, hogy az agykutatás ma már bebizonyította, a lelki fájdalom pillanataiban az agyunknak azon részeiben tudnak fokozottabb agytevékenységet mérni, ahol a fizikai fájdalmat is beazonosították, mérték. Vagyis e kutatások alapján megállapítható, a lelki fájdalmat a fizikai fájdalommal egyenrangú módon észleli az agyunk. Egy mindennapi példával élve ezt úgy magyarázhatjuk meg nagyon leegyszerűsítve, hogy amikor valaki sérteget bennünket, vagy ha csak lekezelően beszél hozzánk, azt ugyanott érzékeli az agyunk, mintha bokán rúgott vagy megütött volna minket. Persze a fájdalom intenzitása, mértéke másmilyen. Nem vagyok pszichológus, de nagyon is érdekel, miként működik a lelkünk. Tanárként fontosnak tartom, hogy ismerjem a lelki egészségmegőrzéssel kapcsolatos mai tudományos álláspontokat. Dr. Gerald Hüther német agykutató és neuron-biológus könyveinek, és a Youtube-on elérhető német nyelvű előadásainak köszönhetően egy igen lebilincselő témakörből kaphattam ízelítőt. Neki köszönhetően kezdtem el megérteni, hogy mi is okoz egyre nagyobb feszültséget bennem és a körülöttem élők életében, hogy miért is vagyunk folyton elégedetlenek, görcsösek ebben a felgyorsuló és elvaduló világban. Mert önzőségre sarkall bennünket? Vagy más bújik meg a háttérben? Mi okozza bennünk a nyugtalanságot? A válasz megértéséhez előbb egy kicsit meg kell ismernünk az ész működésének folyamatát. Az agy, mint minden élő szerv azon dolgozik, hogy minél kevesebb energiával minél hatékonyabban működjön. Ennek megfelelően a bennünket ért ingerek alapján az agysejtjeink között olyan kapcsolódási helyek (szinapszisok) alakulnak ki, amelyek segítségével a gyakran megismételt tevékenységeink során egyre automatikusabban cselekszünk. Példaként említhetném a biciklizés elsajátítását. Az első próbálkozásokkor még több mindenre kellett összpontosítanunk, nehogy leessünk, lepottyanjunk. Egyidejűleg egyensúlyoznunk kellett, emellett elég gyorsan tekerni a pedált, hogy meglegyen a kellő sebességünk, továbbá kormányozni és a forgalomra is figyelni. Az agyunk előbb-utóbb megszokta ezeket a többirányú és egyszerre zajló cselekedeteinket, majd rögzítette őket az adott agysejtek közötti kapcsolat-rendszerek kialakításával. Azóta könnyedén kerékpározunk, sőt beszélgetni és nézelődni is tudunk közben. De ugyanez van bármi mással is, amit megtanultunk és rendszeresen végzünk. Egy bizonyos kezdeti fázis után kialakul bennünk a rutin. De miként kerül a fent leírt folyamatba az emberi méltóság és a lelki fájdalom? A válasz igen egyszerű. Gyermekkorunkban nem csak készségeket tanulunk meg, hanem értékrendeket is elsajátítunk. Ilyen értékek az idősek tisztelete, a becsületesség, az igazmondás, a segítőkészség, az empátia, a rendszeretet, a következetesség, a szorgalom. Lehetne még folytatni, hiszen számos érték van még a felsoroltakon kívül. Értékrendünk kialakulása attól függ, hogy milyen környezetben nevelkedtünk. Felnőtt korban viszont már tudatosan is alakíthatjuk, bővítve vagy szűkítve értékrendünket. Minél szélesebb körű jó tulajdonságokkal rendelkezik egy ember, annál inkább dukál neki a barátságos, jóindulatú elnevezés. És ha valaki humánus, jólelkű, előzékeny, akkor méltó életet él, vagyis tisztelheti önmagát, becsülettel nézhet a saját szemébe. Ez az állapot megnyugvást, lelki békét, boldogságot, élni akarást, tettrekészséget eredményez. A mai világban viszont folyamatosan szembekerülünk a saját méltóságunkkal, hiszen ez a világ egyre kevésbé becsüli az őszinteséget, illemet, a korrektséget, a hűséget, az igaz barátságot, az önfeláldozást. Mindezeknek az erényeknek csak a látszatát tiszteli, de közben a filmekben, rajzfilmekben, a hírekben ezek ellentétjei szerepelnek. A mindennapi életben megélt méltatlan helyzetek, a könyökölés, a másik lebecsmérlése, kifigurázása, de a brutális erőszaktól hemzsegő filmek, a durva szövegű dalok mind-mind – a tudtunkon kívül – az emberi méltóságunkat támadják. Pedig mindannyian egy igazságos, megértő világban szeretnénk élni, amelyben megbecsülnek bennünket. Ám mindaddig, amíg ez a világ a méltatlanság irányába száguld, addig szembe kell néznünk azzal a ténnyel, hogy egyre több minden fog zavarni minket, és ez mindinkább fokozódó nyugtalansággal tölti ki majd az életünket. A pszichikai fájdalmat pedig, mint ahogy már leírtam, az agyunk úgy érzékeli, mintha testi fájdalom ért volna bennünket. Egyszóval az „én megérdemlem”, a „nekem jár” önzőséget hirdető jelen világ lelki fájdalmakat és boldogtalanságot okoz! Nincs azonban veszve semmi! Ha az ember tudatában van mindennek, akkor ki tudja kerülni azokat a helyzeteket, amelyek nem méltóak hozzá. Persze nem lehet minden feszültséget kiiktatni, de rengeteg kellemetlenségtől megkímélheti magát a tudatosan élő lélek. Kis lépésekben, de minden tőlünk függ! Írásomat két idézettel szeretném zárni, abban a reményben, hogy egy méltóbb világ építőivé válunk! Először jöjjön mégis két igen jól ismert frázis: Jó tett helyébe jót várj! Cselekedj úgy, ahogy szeretnéd, hogy veled is cselekedjenek! És íme, az idézetek: „Soha az ember meg ne alázza magát, még akkor se, ha azt hiszi, hogy ezzel valamit elérhet, amit különben sem sikerülne elérnie. Az emberi méltóság mindennél előbbre való, s nem szabad áruba bocsátani, mert az ember csak kellemetlen perceket s utólagos szégyent meg bosszúságot vásárol vele.” (Wass Albert) „Az emberi méltóságot sárba lehet taposni, meg lehet tépázni, könyörtelenül ki lehet gúnyolni, de elvenni csak akkor lehet, ha megadja magát.” (Michael J. Fox) |
Kapcsolódó cikkek
- A „boldog békeidők” boltjai és boltosai Újvidéken
- Újvidék osztrák-magyar kiegyezés utáni fejlődése
- Az 1440-es nándorfehérvári csata
- Jelena Petrović-Njegoš, Olaszország királynéja
- Egy régimódi tanárról
- Isszik rovásfelirata
- Vallási forradalmak (II.)
- A felvilágosodás kori orvostudomány
- Vallási forradalmak (I.)
- A barokk kori orvoslás fejlődése
- Az átírt battonyai és újabb gyűrűfeliratok
- Rovásírás I. István pénzén
- Rovásjeles dirhem utánzat
- Még egyszer a kazár levélről
- Székelyudvarhely rovástéglája
- Rovástábla magyarból
- Konstantinápolyi felirat
- A kora újkor orvostudományi szemléletváltása
- Gondolatok a kalocsa-bácsi érsekség létrejöttéről
- A mohácsi csata magyar hadvezére
- Ahonnan Mohácsra indult a magyar had
- Az újkori emberkép és az istenképűség
- A középkori arab orvosok ismeretei
- A középkori arab gyógyászat
- Válságtól válságig
- Az érvágás hagyománya a középkorban
- A háború előbb kezdődött
- Istentelenek országa
- Gondolatok nemzeti ünnepünkön
- A kolostori gyógyítás fegyelem, étkezés és böjt segítségével
- Jó üzlet a fegyvergyártás és a fegyverkereskedelem
- A középkori gyógyítás különböző módszerei
- „Hála Istennek, magyarok maradtunk!”
- A pápa katonái
- A Kossuth-bankóktól a Kossuth-dollárig
- Párhuzamosan létező ókori görög orvosi iskolák
- Hippokratész esküje
- „Tündöklő diadalút a magyar sors folyóján”
- Hippokratész orvosi felfogása
- A teurgia
- A jobbágy, akiből majdnem pápa lett
- Történelmi járványok és fölkavart politikai iszap
- Szeszélyes járványok a történelemben
- A felemelő szeretet
- A magyar szabadságharcosok törökországi emlékhelyei
- „Uram, segíts békében meghalni” - hogyan élték meg a pestist a középkor emberei?
- A szélsőséges időjárás és a középkori pestisjárvány közötti kölcsönhatás
- A D-nap
- Manipuláció az ókori „pokol kapujában”
- A háború, ami 38 percig tartott
- A mecénás, a világutazó és a régész
- Novellák, amelyek leszámolnak a pátosszal
- A nemzetközi helyzet a Rákóczi szabadságharc idején
- Grúzia, az aranygyapjú földje
- Egyházaink vívódása az 1848–49-es forradalom idején
- A történelmi „Szívföld vagy Magterület” elmélet visszhangja napjainkban
- A parfümök története
- A háborúzást befolyásoló körülmények
- A Katolikus Egyház szerepe a magyar államalapítás korában
- Sirmium – Pannónia Rómája
- Középkori település nyomait tárják fel Bácsfeketehegynél
- A tárgyalási módszerek változása a világpolitikában
- Históriai ínyencségek
- A Százak Tanácsa - Európa védelméről
- Szikkim amerikai királynéja
- Brit geopolitikai érdekességek
- Az eretnekség fiziológiája
- Az eretnekség kialakulásának folyamata
- Császár a kivégzőosztag előtt
- Históriai ínyencségek
- Históriai ínyencségek
- Az újvidéki Szent Rókus templomról
- Újságírás és nyomdászat kezdetei Óbecsén
- A Pahlavi-dinasztia tündöklése és bukása
- Szent László emlékek Nyugat-Bácskában
- A helyettesíthetetlen ember
- A Pahlavi-dinasztia tündöklése és bukása
- A demokrácia valódi jelentése és igazi jellemzői
- Kolumbusz és Luther korának egyszerű emberi életérzései
- Szent István társa, Boldog Gizella
- Apáczai Csere János orvosi szakkifejezései a Magyar Encyclopaediában (1653)
- Ahol minden nő hercegnő és minden férfi oroszlán
- Az Oszmánok udvari asszonyai
- Az Oszmán Birodalom bürokratikus rendszere
- Ahol minden nő hercegnő és minden férfi oroszlán
- Ahol minden nő hercegnő és minden férfi oroszlán
- A megfelelő állampolgárok gyártósora
- A társadalom átnevelése
- Háremhölgy a Mennyei Birodalom élén
- Múltunk egy-egy darabja
- Múltunk egy-egy darabja
- Az ókori népek történetéből
- Az ókori népek történetéből
- Arab szultanátus Afrika partjainál
- Miért léteztek és léteznek ma is boszorkányüldözések?
- A négus
- Miként kísérték figyelemmel a vajdasági magyarok az 56-os magyarországi eseményeket
- Európa utolsó vallási fellángolása
- Kik azok a koptok?
- A doroszlói Szentkút kegyképének történelmi háttere
- Históriai ínyencségek
- A főherceg és a tanítónő románca
- A szenátusi határozatoktól a konzervműsorokig
- Hol nyugszanak Magyarország egykori uralkodói?
- Hol nyugszanak Magyarország egykori uralkodói?
- A vendégmunkáslét kialakulása Németországban
- A balkáni nemzetvezérek kora
- Európa megszületése
- A demokrácia fékei és ellensúlyai
- Kende, gyula és harka
- Prága Óvárosának meséi
- Az egyesült Európa ötletének rövid története
- A történelem vége...
- A künde
- Mátyás király vendége voltam
- Felőrlő közelharc az I. világháborúban
- A karácsony csodája a fronton
- A vegyi fegyverek bevetése az I. világháborúban, e fegyverek alkalmazásának történelmi előzményei
- Sába királynőjének legendája
- A császárok és a vértanúk városa
- Mennyibe kerülhetett a háború egy napja az I. világháborúban
- Az Áprád-ház kihalása után támadt hatalmi (z)űr
- A félelem oldala az első világháborúban
- Zita, az utolsó császárné és királyné
- Az elfelejtett vidék
- A villámháború tervének fejlődése és alakulása az I. világháború előtt
- A kalapos király
- Az első világháború kitöréséhez vezető út
- Tábor kontra Hermon
- 200 éve született Samuel Colt
- A tököli kormánydelegáció kíséretének kihallgatási jegyzőkönyvei az Ungváron őrzött KGB dokumentumok között
- A nagy háborúra való 100 éves megemlékezések csúf csapdái
- Közeledve az első világháborús centenárium felé
- Telepítések, földhöz juttatások a visszacsatolt Bácskában
- Jézus városa
- A bácskai földbirtok-politika kezdetei levéltári források tükrében
- A 15 éves háború záró szakasza
- Az 1956-os forradalom Kárpátalján őrzött dokumentumai
- A keresztény seregek sikerei a 15 éves háború első szakaszában
- A szúfi költészet
- A megváltás városa
- Koppány lázadása
- A 15 éves háború előzményei, és a háború kialakulása
- Mária országa
- A fejedelem, aki a nemzete szabadsága mellett az Istent is kereste
- Civilizációk felemelkedése és bukása
- A Spanyol Birodalom születése
- A földrajzi felfedezések körülményei és előfeltételei
- Az újvidéki mozik története
- Az Erzsébet Szálló története (1854-1967)
- A Hadik család futaki uradalma
- A Batthyány család története - 3. rész
- Az újvidéki hidak tönénete
- A Batthyány család története - 2. rész
- A Batthyány család története - 1. rész
- A báni palota építése
- A monarchia intézménye
- Olvasóink ajánlata