- Heti Ajánlat
- Természet
- Történelem
- Kultúra
- Nyelvtudomány
- Életmód
- Technika
- Tudósok
- Közélet
- Diákoldal
- Olvasóink küldték
- Tanítástan
- Pszichológia
e-Learning
- Tudta-e?
- ...az USA-ban 1960-hoz képest az átlagos állampolgár legfeljebb két és fél centiméterrel lett magasabb, viszont a felnőtt átlagos testtömege ezen idő alatt kb. 11 kilogrammal nőtt?
114. szám - 2014. március 01.
A 15 éves háború előzményei, és a háború kialakulásaAz Oszmán Birodalom hanyatlása nem volt egy egygenerációs, látványos összeomlás, hanem igen lassú folyamat…
|
5
|
Az Oszmán Birodalom hanyatlása nem volt egy egygenerációs, látványos összeomlás, hanem egy igen lassú folyamat, ami már közvetlenül Nagy Szulejmán szultán halála után megindult, és egészen a Balkán háborúk koráig tartott. A hanyatlás elindulásában belső és külső tényezők egyaránt szerepet játszottak. A külső támadások, mint a folyamatos háborúskodások a perzsa Iránnal, a Habsburg Birodalommal, a magyarokkal, Velencével, majd később az erősödő Orosz Birodalommal a belső gazdasági és társadalmi válságokat mélyítették tovább, és ez a belpolitikai bomlás pedig fokozatosan a külső támadókkal szembeni védekezést gyengítette. Csakhogy a XVI. században még az Oszmánok bizonyultak erősebbeknek a keresztény Európával szemben, úgy vízen, mint a szárazföldön. A Földközi-tenger vizeit a fent említett században még döntően a török flotta uralta, hiszen Algéria elfoglalása után kiterjesztették hatalmukat a Gibraltártól egészen Ciprusig. Ez utóbbi sziget 1570-ben való elfoglalása azonban felébresztette a földrajzi felfedezésekkel elfoglalt keresztény nyugatot, hogy sürgősen tenniük kell valamit a terjeszkedő törökökkel szemben. 1571. május 25-én Rómában a pápa, Spanyolország, Velence, Genova, Toscana, Savoya, Urbino, Parma és a Máltai Lovagrend kihirdette a Szent Liga megalakulását, melynek célja Ciprus, a Szentföld és Észak-Afrika visszafoglalása volt a törököktől. A hatalmas hajóhad augusztus 25-én, Messina városa mellől indult el Ciprus felszabadítására, ám már október 7-én, a mai Patrasz közelében fekvő Lepantói-öbölnél összefutott a törökök hajóhadával, amit Müezzinzade Ali pasa vezetett. Bár a törökök túlerőben voltak, Don Juan de Austria mégis vállalta az összecsapást, ugyanis felmérte, hogy tűzerő tekintetében a keresztény armada helyzete felettébb kedvezőbb. A lepantói csata az Oszmán Birodalom első súlyosabb veresége volt, hiszen a török flotta szinte megsemmisült. Ennek ellenére a keresztények nem erőltették tovább a törökökkel való harcot, megelégedtek a szerzett babérokkal. Bár II. Szelim szultán már a következő évben kiállított egy újabb flottát, a törökök támadó kedve is elmaradt, és a tengeren lévő fölényük érezhetően visszaesett. Talán a lepantói vereség, az új flotta kényszerű, költségeket nem kímélő megépítetése is hozzájárulhatott ahhoz, hogy az Oszmán Birodalomban megkezdődött a pénz elértéktelenedése, ami kihatott a katonák zsoldjának vásárlóerejére, és ennek csökkenése a hadseregben ekkoriban meginduló züllésben nyilvánult meg. Az ellenség ellen felvonuló szpáhik már nem csak a meghódítandó területek kifosztásában látták a zsákmányszerzés lehetőségét, hanem bandákba verődve a vidéket, annak lakosságát fosztogatták jövedelem kiegészítésként. A leigázott lakosság helyzetét tovább súlyosbította az infláció mellett az adók folyamatos és csillapíthatatlan növekedése, különösen a hosszú küzdelem, a 15-éves háború tette látványossá a törökök által meghódított térségek lakosságának életszínvonal csökkenését. Szulejmán szultán 1566-ban bekövetkezett halála után két évvel lassan megváltozni látszott a magyar (Habsburg) - török viszony. Isztambul és Bécs 1568-ban megkötötte a drinápolyi békét. I. Miksa magyar király és II. Szelim török szultán képviselői hosszú tárgyalások után fogadták el a szerződést. I. Miksa eredetileg 10 évre szerette volna megkötni a békét, de a szultán csupán 8 évre volt hajlandó a fegyverszünetet megkötni, bár beleegyezett, hogy a szerződés lejárta után azt meg lehet újítani. A szerződés jelentősebb pontjai előírták, hogy: mindkét félnek tilos további területszerző hadjáratokat folytatnia, ezzel kölcsönösen garantálták a kialakult határok fenntartását; hogy egyikőjük sem támadhatja meg Erdélyt, ugyanakkor Erdély sem támadhatja meg sem a Habsburg Birodalmat, sem az Oszmán Birodalmat; a követek szabadságot, sértetlenséget élveznek; valamint a császár évi 30 ezer magyar aranyforint adót fizetett a szultánnak. A törökökkel kötött béke a határ menti térségekben nem biztosított fegyvernyugvást. A szultánok ugyan nem vezettek hadjáratot a Habsburg területek ellen, ám a szembenálló felek végvári katonái között rendszeres összetűzések zajlottak. A portyázások, a másik fél területeire való benyomulások megszokottaknak számítottak. A határon túli területek lakosságának sarcolása, foglyok ejtése és kiváltása gyakori jelenség volt, ami időnként nagyobb konfliktusokat is eredményezett. 1591-ben a boszniai pasa, a Száva és a Kupa folyók találkozásánál elhelyezkedő Sziszek városa ellen indult. 1592-ben folytatódott a pasa újabb hadjárata. Először elfoglalta Bihács várát, majd újra megpróbálta bevenni Sziszeket, és az ellene felvonuló horvát bán, Erdődy Tamás seregét is legyőzte. A Habsburgok válaszul a Portának nem fizették ki az éves 30 ezer aranyforintnyi adót. Az isztambuli Porta, a perzsák támadásától nem tartva, az összetűzés folytatására készülődött. III. Murád szultán 1593-ban Szinán pasát nevezte ki nagyvezírré, aki háborúval fenyegette meg a magyar királyt, ha az a két éve nem fizetett adót meg nem téríti a Porta számára. Ezzel párhuzamosan Hasszán pasa újra kísérletet tett Sziszek elfoglalására, de a felmentő császári haderő legyőzte, és az ütközetben maga a boszniai pasa is elesett. Ez a vereség adott ürügyet a háború megindításához. 1593-ban Szinán pasa a török birodalmi sereggel bevette Sziszek várát, majd benyomult a Dunántúlra. Ezzel az 1591-ben elkezdődött határ menti összetűzés igazi háborúvá vált. |
Kapcsolódó cikkek
- Koppány lázadása
- A közvetítők nélküli vallások
- Két bronzkori rovás
- A modern orvostudomány térhódítása a 20. század második felében
- Az orvostudomány fejlődése a 20. század első harmadában
- A bodrog-alsóbűi rovásfelirat
- Vallási forradalmak (IV.)
- Vallási forradalmak (III.)
- Isszik rovásfelirata
- Vallási forradalmak (II.)
- Vallási forradalmak (I.)
- A felvilágosodás kori orvostudomány
- A barokk kori orvoslás fejlődése
- Az átírt battonyai és újabb gyűrűfeliratok
- Rovásírás I. István pénzén
- Rovásjeles dirhem utánzat
- Még egyszer a kazár levélről
- Székelyudvarhely rovástéglája
- Rovástábla magyarból
- Konstantinápolyi felirat
- A kora újkor orvostudományi szemléletváltása
- Gondolatok a kalocsa-bácsi érsekség létrejöttéről
- A mohácsi csata magyar hadvezére
- Ahonnan Mohácsra indult a magyar had
- Az újkori emberkép és az istenképűség
- A középkori arab orvosok ismeretei
- A középkori arab gyógyászat
- Válságtól válságig
- Az érvágás hagyománya a középkorban
- A háború előbb kezdődött
- Istentelenek országa
- Gondolatok nemzeti ünnepünkön
- A kolostori gyógyítás fegyelem, étkezés és böjt segítségével
- Jó üzlet a fegyvergyártás és a fegyverkereskedelem
- A középkori gyógyítás különböző módszerei
- „Hála Istennek, magyarok maradtunk!”
- A pápa katonái
- A Kossuth-bankóktól a Kossuth-dollárig
- Párhuzamosan létező ókori görög orvosi iskolák
- Hippokratész esküje
- „Tündöklő diadalút a magyar sors folyóján”
- Hippokratész orvosi felfogása
- A teurgia
- A jobbágy, akiből majdnem pápa lett
- Történelmi járványok és fölkavart politikai iszap
- Szeszélyes járványok a történelemben
- A felemelő szeretet
- Járványok idején keletkezett babonák
- A magyar szabadságharcosok törökországi emlékhelyei
- „Uram, segíts békében meghalni” - hogyan élték meg a pestist a középkor emberei?
- A szélsőséges időjárás és a középkori pestisjárvány közötti kölcsönhatás
- A D-nap
- Manipuláció az ókori „pokol kapujában”
- A háború, ami 38 percig tartott
- A mecénás, a világutazó és a régész
- A nemzetközi helyzet a Rákóczi szabadságharc idején
- Novellák, amelyek leszámolnak a pátosszal
- Grúzia, az aranygyapjú földje
- Egyházaink vívódása az 1848–49-es forradalom idején
- A történelmi „Szívföld vagy Magterület” elmélet visszhangja napjainkban
- A parfümök története
- A háborúzást befolyásoló körülmények
- A Katolikus Egyház szerepe a magyar államalapítás korában
- Sirmium – Pannónia Rómája
- Középkori település nyomait tárják fel Bácsfeketehegynél
- A tárgyalási módszerek változása a világpolitikában
- Históriai ínyencségek
- Valósággyűlölő eszmék fogságában
- A Százak Tanácsa - Európa védelméről
- Szikkim amerikai királynéja
- Becslések a nagy háború katonai áldozatait illetően
- A kommunista Krisztus
- A nagy háború végének centenáriuma
- Brit geopolitikai érdekességek
- Az eretnekség fiziológiája
- A kommunisták új világa
- A nemzeti Messiás-Király
- Az eretnekség kialakulásának folyamata
- A politikai vallások exportja
- A pszichológiai hadviselés kialakulása és fejlődése
- Császár a kivégzőosztag előtt
- A főbűnös és a felmentett
- Históriai ínyencségek
- A háromszoros uralom
- Újvidék osztrák-magyar kiegyezés utáni fejlődése
- A méltóságteljes élet
- Az 1440-es nándorfehérvári csata
- Európa harca önmaga ellen
- Kivezető utak a forradalomból
- Jelena Petrović-Njegoš, Olaszország királynéja
- Egy régimódi tanárról
- Az SR-71-es kémrepülő
- Históriai ínyencségek
- A Messiások átalakulása
- Az újvidéki Szent Rókus templomról
- Újságírás és nyomdászat kezdetei Óbecsén
- A Pahlavi-dinasztia tündöklése és bukása
- A Kim-dinasztia
- Szent László emlékek Nyugat-Bácskában
- A helyettesíthetetlen ember
- A Pahlavi-dinasztia tündöklése és bukása
- A demokrácia valódi jelentése és igazi jellemzői
- Kolumbusz és Luther korának egyszerű emberi életérzései
- Szent István társa, Boldog Gizella
- A forradalmi Messiások
- Apáczai Csere János orvosi szakkifejezései a Magyar Encyclopaediában (1653)
- Ahol minden nő hercegnő és minden férfi oroszlán
- Az Oszmánok udvari asszonyai
- Az Oszmán Birodalom bürokratikus rendszere
- Ahol minden nő hercegnő és minden férfi oroszlán
- Ahol minden nő hercegnő és minden férfi oroszlán
- A megfelelő állampolgárok gyártósora
- Háremhölgy a Mennyei Birodalom élén
- A társadalom átnevelése
- Múltunk egy-egy darabja
- Múltunk egy-egy darabja
- Az ókori népek történetéből
- Az ókori népek történetéből
- Bevándorlási útvonalak és válságövezetek
- Arab szultanátus Afrika partjainál
- Miért léteztek és léteznek ma is boszorkányüldözések?
- A négus
- Miként kísérték figyelemmel a vajdasági magyarok az 56-os magyarországi eseményeket
- Európa utolsó vallási fellángolása
- Kik azok a koptok?
- A doroszlói Szentkút kegyképének történelmi háttere
- Históriai ínyencségek
- A főherceg és a tanítónő románca
- A szenátusi határozatoktól a konzervműsorokig
- Hol nyugszanak Magyarország egykori uralkodói?
- Helyettesíthető Vezérek
- Hol nyugszanak Magyarország egykori uralkodói?
- A vendégmunkáslét kialakulása Németországban
- A balkáni nemzetvezérek kora
- Európa megszületése
- A demokrácia fékei és ellensúlyai
- Kende, gyula és harka
- A civilizációcsere meghatározó alakjai
- Prága Óvárosának meséi
- Az egyesült Európa ötletének rövid története
- A globális népesedés különbözőségeinek veszélyei
- Napóleon a mítoszgyártó
- A terrorizmus történetének rövid áttekintése
- A kétpólusú civilizáció
- Tudatos telepítések
- A japán császárkultusz
- Növények a világtörténelem színpadán
- Száz éve történt
- A történelem vége...
- A künde
- Mátyás király vendége voltam
- Felőrlő közelharc az I. világháborúban
- A karácsony csodája a fronton
- A vegyi fegyverek bevetése az I. világháborúban, e fegyverek alkalmazásának történelmi előzményei
- Sába királynőjének legendája
- A császárok és a vértanúk városa
- Mennyibe kerülhetett a háború egy napja az I. világháborúban
- Az Áprád-ház kihalása után támadt hatalmi (z)űr
- A félelem oldala az első világháborúban
- Zita, az utolsó császárné és királyné
- Az elfelejtett vidék
- A villámháború tervének fejlődése és alakulása az I. világháború előtt
- A kalapos király
- Az első világháború kitöréséhez vezető út
- Tábor kontra Hermon
- 200 éve született Samuel Colt
- A tököli kormánydelegáció kíséretének kihallgatási jegyzőkönyvei az Ungváron őrzött KGB dokumentumok között
- A nagy háborúra való 100 éves megemlékezések csúf csapdái
- Közeledve az első világháborús centenárium felé
- Telepítések, földhöz juttatások a visszacsatolt Bácskában
- Jézus városa
- A bácskai földbirtok-politika kezdetei levéltári források tükrében
- A 15 éves háború záró szakasza
- Az 1956-os forradalom Kárpátalján őrzött dokumentumai
- A keresztény seregek sikerei a 15 éves háború első szakaszában
- A megváltás városa
- A szúfi költészet
- Mária országa
- Hatvan éves az atomtengeralattjáró
- A fejedelem, aki a nemzete szabadsága mellett az Istent is kereste
- Civilizációk felemelkedése és bukása
- Nagy Katalin
- A Spanyol Birodalom születése
- A földrajzi felfedezések körülményei és előfeltételei
- Az újvidéki mozik története
- Az Erzsébet Szálló története (1854-1967)
- A Hadik család futaki uradalma
- A Batthyány család története - 3. rész
- Az újvidéki hidak tönénete
- A Batthyány család története - 2. rész
- A Batthyány család története - 1. rész
- A báni palota építése
- A monarchia intézménye
- Olvasóink ajánlata