Tudta-e?
hogy a négyesikrek születésének valószínűsége 1:490.000!

145. szám - 2016. október 1.

A doroszlói Szentkút kegyképének történelmi háttere

A Szentkút történetének első újkori gyógyulása 1792-ből való. Ekkor a Doroszlóhoz közeli gombosi Zablóczki János nevű lakos zarándokolt ide elvesztett szeme világáért. A látását visszanyerő fiatalember a forrás vizének tükrében Szűz Mária fénysugárban úszó alakját fedezte fel, és neki tulajdonította gyógyulását.
WILHELM Józef | a szerző cikkei

9

A doroszlói Szentkút egyike Bácska legjelentősebb zarándokhelyeinek. Középkori írásos emlékek is említik. III. Béla magyar király 1173-1183 között a Bajkút (ez volt a középkori neve a helységnek) területére premontrei szerzeteseket telepített. Nagy Lajos király 1382-ben a Bajkút birtokait a budai klarissza apácáknak adományozta. A török hódoltság ideje alatt is zarándokoltak ide keresztény, katolikus hívők. Ebben az időben a Bajkúton a lelki gondozást bosnyák ferencesek végezték.

Amikor a török idők pusztítását követően 1752-ben újjátelepítették Doroszlót, akkor az első érkezőket a Bajkútnál szolgálatot teljesítő Gergelyfy Erazmus remeteszerzetes fogadta. Dormán Pál, aki a falu újjászervezését vállalta, a megérkező telepesekkel először a szentkúti emberért küldött. Ő az érkezőket a lápos Mosztonga partján, kenyér és só híján, békét és vigaszt hirdető testvéri szavakkal várta.

Hamarosan a középkorihoz hasonló zarándokhellyé lett a csodás forrás. A Szentkút történetének első újkori gyógyulása 1792-ből való. Ekkor a Doroszlóhoz közeli gombosi Zablóczki János nevű lakos zarándokolt ide elvesztett szeme világáért. A látását visszanyerő fiatalember a forrás vizének tükrében Szűz Mária fénysugárban úszó alakját fedezte fel, és neki tulajdonította gyógyulását.

Ennek a csodás gyógyulásnak a híre egyre több zarándokot vonzott ezután egész Bácskából.
A mai szentkúti kápolna 1874-75-ben kapta végső kinézetét, miután átépítettek egy korábbi kisebb kápolnát. A benne található oltárkép Szűz Máriát a gyermek Jézussal ábrázolja, ahogy a kisded az anyja nyakába kapaszkodva próbál menedéket találni. Az így ábrázolt páros Mária segíts vagy Segítő Szűzanya néven ismert. A Doroszlón található kép eredetijét az idősebb Lucas Cranach (1472-1553) festette fára (78,5 × 47,1 cm méretben). A kép a reformáció korában született, és mivel Cranach jó barátságban volt Luther Mártonnal, ez is meghatározó volt a kép születése pillanatában. Cranach is a protestantizmus híve volt, és amikor a Máriáról szóló kép festésének tervezésébe kezdett, a Lutherrel folytatott beszélgetéseire visszaemlékezve tartotta magát a „semmi szentábrázolást, hanem embereket a valóságos életből” elvhez, és így Máriát nem, mint az ég királynőjét, hanem, mint a nép köréből származó nőt, glória, csillagok és felhők nélkül festette meg. Az anya és fia közötti meghitt pillanatot megörökítő kompozíció a reformáció korában népszerű elképzelés lett, ami később áthatotta a festészetet.

A Segítő Szűzanya képéről hamarosan számos másolat készült. 1611-ben II. Lipót, Passau hercegérseke diplomáciai küldetésben járt a szász választófejedelemnél, aki magánképtárában őrizte a Mária segíts képet. A választófejedelem felajánlotta vendégének, hogy képtárából válasszon magának egy képet ajándékul. A passaui hercegérsek a képek közül pont a Cranach által festett Segítő Szűzanya képét választotta. Így került a festmény a passaui hercegérsek udvari kápolnájába. Ott látta meg Schwendi báró dómdékán, és engedélyt kért a kép lemásoltatására.
Röviddel ezt követően a kép hatására több csodás jelenségre figyeltek fel, így hamarost külön templomot építettek a „festménynek”, amit 1627-ben szenteltek fel, és ahol a hívők Máriától kérhettek segítséget. Így a kép és a templom is „Mariahilf” néven vált ismertté. (A bécsi Máriahilf strasse/utca is egy ugyanilyen nevű templomról kapta nevét!)

A kép csodatevő erejének története a törökök közép-európai előretörésével kapott újabb lendületet. Amikor 1683-ban már Bécs falainál voltak az Oszmán hadak, a veszély elől I. Lipót osztrák császár Passauba menekült. Ott a Máriahilf kép előtt a keresztény erők
győzelemért esdekelt, majd parancsba adta, hogy a keresztény csapatok a Maria hilf (Mária segíts!) kiáltással induljanak a csatába. Végül Sobieski János lengyel király segítségével a keresztény hadak a kahlenbergi csatában győzelmet arattak. Ez tovább öregbítette a kép csodatevő hírét.

A törököktől visszafoglalt Habsburg uralom alá került magyar területek újjátelepítése a kép terjedésének új hullámát váltotta ki. A Bácskában letelepülő svábok révén a kép egyik másolata Doroszlóra is elkerült, a szentkúti kápolnába. A számos másolat közül a doroszlói kegyképet Johann Georg Baader nevéhez kötik, aki 1794-ben festette meg festményét. A képhez tartozó keret jobb és bal oldalán egy-egy angyalalak látható, akik a szentképet a kezükben tartják. Az aranyozott képkeret által alakul ki a Napba öltözött asszonynak az ábrázolása. A nap sugaraira emlékeztető díszítés a Szűzanya kegyességére, jótékony, közvetítő szerepére utal. A napsugárágak jelképezik Mária simogató, ajándékosztó fénykarjait. Az oltárdísz felső csúcsán lévő napszerű díszítés - Illés próféta nyomán - az igazság napját szimbolizálja, vagyis, hogy mindenre fény derül egyszer.

A doroszlói, szentkúti oltárkép azonban eltér az eredetitől és a passaui másolattól, merthogy a Szűzanyát és a kisdedet koronával ábrázolja. Ezzel a magyarok királynéjává válik a Szűzanya. Az oltárkép fölött a következő felirat olvasható: succurre nobis pia virgo cadentibus vagyis: kegyes szűz, siess segítségünkre, esendő embereknek.

Nem csak Doroszlón, hanem a Kárpát-medence több helységében is meglelhető a Mária segíts kép valamilyen másolata. Lucas Cranach eredeti képe ma Innsburckban található.

Kapcsolódó cikkek

ISSN 2334-6248 - Elektronikus folyóiratunk havonta jelenik meg. ©2017 Fókusz. Minden jog fenntartva!
Design by predd | Code by tibor