- Heti Ajánlat
- Természet
- Történelem
- Kultúra
- Nyelvtudomány
- Életmód
- Technika
- Tudósok
- Közélet
- Diákoldal
- Olvasóink küldték
- Tanítástan
- Pszichológia
e-Learning
- Tudta-e?
- hogy világszerte egymilliárdra tehető a vegetáriánusok száma?
193. szám - 2020. október
A szélsőséges időjárás és a középkori pestisjárvány közötti kölcsönhatásA 14. század közepén, Európában hirtelen furcsa betegség sújtotta az embereket: lázuk támadt, sötét foltok keletkeztek a bőrön, a testükön különös dudorok alakultak ki, és nem sokkal később – ahogy a tünetek megjelentek – meghaltak a betegek, egymás után, egyre tömegesebben.
|
6
|
Egy félelmetes járvány sújtotta az Ó-kontinens lakóit. Sokáig tartott, mire az emberek kitalálták, mit tegyenek a betegség terjedésének megállítása érdekében, és Európa lakosságának körülbelül egyharmada halt meg az első öt-hat évben. A Fekete-halálról szóló borzalmak mind a mai napig fennmaradtak. A sok száz év, ami a 14. század óta eltelt, nem tudta kitörölni az emlékezetből ezt a szörnyű végzetet. Pedig nem csak a betegség volt az, ami a pestis századának embereit megviselte. A 14. század a szélsőséges időjárásáról is ismert, mivel azonban a meteorológia múltjával nem foglalkoznak a közoktatásban, így ennek a ténye kevésbé ismert. Az 1347 és 53 között pusztítást okozó pestis egyik előzménye az éghajlat durva változása volt. Az idő hirtelen lehűlt, sokkal nedvesebb lett, rengeteg eső esett. A mai geológiai kutatások már választ is adnak erre a hirtelen fordulatra. A 13. század végi sorozatos vulkánkitöréseket a hőmérséklet-csökkenés legfőbb kiváltójának tekintik. 1250 után, 50 éven belül az Egyenlítő közelében négy vulkán tört ki. A trópusokon kitörő vulkánoknak óriási volt a hatásuk, mivel itt hihetetlenül erős volt az erupció, a kibocsátott hamu eljutott egészen a sztratoszférába, ami kihatással lett a Föld egészének időjárására. Európa különböző pontjain a következő szélsőségeket jegyezték le. Skandináviában például 1303 és 1306 között, továbbá 1323-ban olyan hideg telek voltak, hogy befagyott a Balti-tenger, és az emberek gyalog, meg szekerekkel kelhettek át rajta. 1315-ben, Közép-Európa térségeiben folyamatosan esett az eső áprilistól novemberig – tehát 7 hónapon át – megállás nélkül. Hasonló esetekről számoltak be 1342 és 47 között is, amikor is az eső, továbbá a megáradt folyók, az elázott nyári gabona rossz minősége miatt a legyengült lakosságot éhínség és betegségek tizedelték meg. Néhány éven át Európa járhatatlan térséggé vált, a kereskedők, zarándokok, házalók nem tudtak a megszokott utakon haladni, mert a hegyi szorosok még a nyári időszakban is járhatatlanok maradtak a hóesések, a gleccserek terjedése miatt, az alföldeken sártenger, megáradt folyók gátolták az előbbre jutást. Az emberek megrekedtek és összezsúfolódtak a vendégházakban, kocsmákban. A rossz életkörülmények pedig kedvező talajt biztosítottak egy veszélyes járvány terjedésének. A Fekete-halál megjelenése előtt először az állatállományban jelentek meg a járványok. Az elhullott állatok tetemei további fertőző gócpontot jelentettek. A háziállatok pusztulása éhínségek kialakulásához vezetett, ami a lakosság ellenállási képességét – egy újabb betegséggel szemben – nagyon legyengítette. Már jóval a 14. század előtt is voltak kisebb pestisjárványok. Konstantinápolyban, a mai Isztambulban a betegség többször is kitört és több évszázadon át tizedelte e város lakóit. 1347 körül a Fekete-halál csak abban különbözött a korábbiaktól, hogy lokális jelenségből globális jelenséggé vált. A pestis egész Európát megfertőzte, feltehetően a Közel-Keletről érkező hajókon szolgáló tengerészek, kereskedők által. A Krím-félszigeten fekvő Kaffa kikötőváros, a mai ukrajnai Feodoszija, az akkori Genova egyik legfontosabb kereskedelmi telepe volt. Innen a pestis Európa kereskedelmi útjain jutott el Franciaország, Anglia, Németország, Dánia, Svédország, Lengyelország, Finnország vidékeire. Sokan pánikszerűen menekültek el az érintett térségekből, ami egyre gyorsabbá tette a járvány terjedését. Becslések szerint az európai lakosság egyharmada halt meg pestisben 1347 és 1353 között. Nincs igazán megbízható áldozatszám, a becslések 20 és 50 millió haláleset között mozognak. A középkorban az emberek nem ismertek hatékony orvosságot a pestis ellen. A betegeknél gyakran eret vágtak, általában a felkaron. Más orvosok hányatást vagy különféle beöntéseket alkalmaztak. Ma már ismert, hogy ezek az intézkedések több kárt okoztak, mint hasznot a legyengült betegeknek. Hogy megvédjék magukat, az emberek sálat, kendőt viseltek az arcukon. Illatos gyógynövények elégetésével, valamint ecet vagy rózsavíz permetezésével is megpróbálták leküzdeni a betegséget, de ez sem járt sikerrel. Kezdetben a betegeket különösebb óvintézkedések nélkül gyógyították. Később a pestisben szenvedők házait kereszttel jelölték, nemsokára a településeken kívüli menhelyekre kellett költözniük a pestiseseknek. A halálozások számának növekedésével a Fekete-halál félelmet és rémületet terjesztett az emberek körében. A szenvedőket gyakran saját családjuk és a barátaik is elhagyták. Még az egyházi személyek: papok, szerzetesek, apácák sem voltak hajlandók segíteni. Több százezer ember halála után jöttek rá arra, hogy a betegség terjedését a betegek elszigetelésével lehet megfékezni. 1423 körül, jó 75 évvel azután, hogy a járvány terjedése elérte a csúcspontját, hozták létre Európa első pestiskórházát egy Velence melletti szigeten. Karantén-állomást is e város területén alakítottak ki először, mivel a velenceiek gyanakodtak a hajókon érkező emberek egészségében. A fertőzött városokból érkező utazókat kezdetben 40 napig figyelték meg az erre a célra kijelölt Lazzaretto Nuovo szigeten. E 40 napos elszigeteltségi periódusból ered a karantén kifejezés, ugyanis a "quaranta" olasz szó negyvenet jelent. |
Kapcsolódó cikkek
- A magyar szabadságharcosok törökországi emlékhelyei
- „Uram, segíts békében meghalni” - hogyan élték meg a pestist a középkor emberei?
- A közvetítők nélküli vallások
- Két bronzkori rovás
- A modern orvostudomány térhódítása a 20. század második felében
- Az orvostudomány fejlődése a 20. század első harmadában
- A bodrog-alsóbűi rovásfelirat
- Vallási forradalmak (IV.)
- Vallási forradalmak (III.)
- Isszik rovásfelirata
- Vallási forradalmak (II.)
- Vallási forradalmak (I.)
- A felvilágosodás kori orvostudomány
- A barokk kori orvoslás fejlődése
- Az átírt battonyai és újabb gyűrűfeliratok
- Rovásírás I. István pénzén
- Rovásjeles dirhem utánzat
- Még egyszer a kazár levélről
- Székelyudvarhely rovástéglája
- Rovástábla magyarból
- Konstantinápolyi felirat
- A kora újkor orvostudományi szemléletváltása
- Gondolatok a kalocsa-bácsi érsekség létrejöttéről
- A mohácsi csata magyar hadvezére
- Ahonnan Mohácsra indult a magyar had
- Az újkori emberkép és az istenképűség
- A középkori arab orvosok ismeretei
- A középkori arab gyógyászat
- Válságtól válságig
- Az érvágás hagyománya a középkorban
- A háború előbb kezdődött
- Istentelenek országa
- Gondolatok nemzeti ünnepünkön
- A kolostori gyógyítás fegyelem, étkezés és böjt segítségével
- Jó üzlet a fegyvergyártás és a fegyverkereskedelem
- A középkori gyógyítás különböző módszerei
- „Hála Istennek, magyarok maradtunk!”
- A pápa katonái
- A Kossuth-bankóktól a Kossuth-dollárig
- Párhuzamosan létező ókori görög orvosi iskolák
- Hippokratész esküje
- „Tündöklő diadalút a magyar sors folyóján”
- Hippokratész orvosi felfogása
- A teurgia
- A jobbágy, akiből majdnem pápa lett
- Történelmi járványok és fölkavart politikai iszap
- Szeszélyes járványok a történelemben
- A felemelő szeretet
- A D-nap
- Manipuláció az ókori „pokol kapujában”
- A háború, ami 38 percig tartott
- A mecénás, a világutazó és a régész
- A nemzetközi helyzet a Rákóczi szabadságharc idején
- Novellák, amelyek leszámolnak a pátosszal
- Grúzia, az aranygyapjú földje
- Egyházaink vívódása az 1848–49-es forradalom idején
- A történelmi „Szívföld vagy Magterület” elmélet visszhangja napjainkban
- A parfümök története
- A háborúzást befolyásoló körülmények
- A Katolikus Egyház szerepe a magyar államalapítás korában
- Sirmium – Pannónia Rómája
- Középkori település nyomait tárják fel Bácsfeketehegynél
- A tárgyalási módszerek változása a világpolitikában
- Históriai ínyencségek
- A Százak Tanácsa - Európa védelméről
- Szikkim amerikai királynéja
- Brit geopolitikai érdekességek
- Az eretnekség fiziológiája
- Az eretnekség kialakulásának folyamata
- Császár a kivégzőosztag előtt
- Históriai ínyencségek
- Újvidék osztrák-magyar kiegyezés utáni fejlődése
- A méltóságteljes élet
- Az 1440-es nándorfehérvári csata
- Jelena Petrović-Njegoš, Olaszország királynéja
- Egy régimódi tanárról
- Históriai ínyencségek
- Az újvidéki Szent Rókus templomról
- Újságírás és nyomdászat kezdetei Óbecsén
- A Pahlavi-dinasztia tündöklése és bukása
- Szent László emlékek Nyugat-Bácskában
- A helyettesíthetetlen ember
- A Pahlavi-dinasztia tündöklése és bukása
- A demokrácia valódi jelentése és igazi jellemzői
- Kolumbusz és Luther korának egyszerű emberi életérzései
- Szent István társa, Boldog Gizella
- Apáczai Csere János orvosi szakkifejezései a Magyar Encyclopaediában (1653)
- Ahol minden nő hercegnő és minden férfi oroszlán
- Az Oszmánok udvari asszonyai
- Az Oszmán Birodalom bürokratikus rendszere
- Ahol minden nő hercegnő és minden férfi oroszlán
- Ahol minden nő hercegnő és minden férfi oroszlán
- A megfelelő állampolgárok gyártósora
- A társadalom átnevelése
- Háremhölgy a Mennyei Birodalom élén
- Múltunk egy-egy darabja
- Múltunk egy-egy darabja
- Az ókori népek történetéből
- Az ókori népek történetéből
- Arab szultanátus Afrika partjainál
- Miért léteztek és léteznek ma is boszorkányüldözések?
- A négus
- Miként kísérték figyelemmel a vajdasági magyarok az 56-os magyarországi eseményeket
- Európa utolsó vallási fellángolása
- Kik azok a koptok?
- A doroszlói Szentkút kegyképének történelmi háttere
- Históriai ínyencségek
- A főherceg és a tanítónő románca
- A szenátusi határozatoktól a konzervműsorokig
- Hol nyugszanak Magyarország egykori uralkodói?
- Hol nyugszanak Magyarország egykori uralkodói?
- A vendégmunkáslét kialakulása Németországban
- A balkáni nemzetvezérek kora
- Európa megszületése
- A demokrácia fékei és ellensúlyai
- Kende, gyula és harka
- Prága Óvárosának meséi
- Az egyesült Európa ötletének rövid története
- A vasálarcos
- Herman Ottó doroszlói tartózkodásának politikai vonatkozásai
- Királyból egy kommunista vezér protokollfőnöke
- Hugonnai Vilma, az első magyar orvosnő
- A waterlooi csata
- Ferenc József menyéből magyar grófné
- Híres magyar asszonyok
- A történelem vége...
- Híres magyar asszonyok
- A künde
- Mátyás király vendége voltam
- Felőrlő közelharc az I. világháborúban
- A karácsony csodája a fronton
- A vegyi fegyverek bevetése az I. világháborúban, e fegyverek alkalmazásának történelmi előzményei
- Sába királynőjének legendája
- A császárok és a vértanúk városa
- Mennyibe kerülhetett a háború egy napja az I. világháborúban
- Az Áprád-ház kihalása után támadt hatalmi (z)űr
- A félelem oldala az első világháborúban
- Zita, az utolsó császárné és királyné
- Az elfelejtett vidék
- A villámháború tervének fejlődése és alakulása az I. világháború előtt
- A kalapos király
- Az első világháború kitöréséhez vezető út
- 200 éve született Samuel Colt
- Tábor kontra Hermon
- A tököli kormánydelegáció kíséretének kihallgatási jegyzőkönyvei az Ungváron őrzött KGB dokumentumok között
- A nagy háborúra való 100 éves megemlékezések csúf csapdái
- Közeledve az első világháborús centenárium felé
- Telepítések, földhöz juttatások a visszacsatolt Bácskában
- Jézus városa
- A bácskai földbirtok-politika kezdetei levéltári források tükrében
- A 15 éves háború záró szakasza
- Az 1956-os forradalom Kárpátalján őrzött dokumentumai
- A keresztény seregek sikerei a 15 éves háború első szakaszában
- A szúfi költészet
- A megváltás városa
- Koppány lázadása
- A 15 éves háború előzményei, és a háború kialakulása
- Mária országa
- A fejedelem, aki a nemzete szabadsága mellett az Istent is kereste
- Civilizációk felemelkedése és bukása
- Nagy Katalin
- A Spanyol Birodalom születése
- A földrajzi felfedezések körülményei és előfeltételei
- Az újvidéki mozik története
- Az Erzsébet Szálló története (1854-1967)
- A Hadik család futaki uradalma
- A Batthyány család története - 3. rész
- Az újvidéki hidak tönénete
- A Batthyány család története - 2. rész
- A Batthyány család története - 1. rész
- A báni palota építése
- A monarchia intézménye
- Olvasóink ajánlata