Tudta-e?
Bölcs mint a bagoly - szokták mondani, pedig a bagoly a madarak világában bizony butácskának számít mert a legokosabb madarak a hollók és a varjúk. Feltehetően a bagolyról azért gondolták, hogy bölcs, mert a madarak közül az ő szemük állása hasonlít legjobban az emberéhez – vélekednek a zoológusok.

215. szám - 2022. augusztus

Istentelenek országa

A kereszténység a legnagyobb világvallás. A rómaiak még üldözték a keresztényeket, akik katakombákban húzták meg magukat. Quo vadis - egy csodálatos regény, mely ezekbe az időkbe vezeti el az olvasót. Aztán viszonylag gyorsan az egész birodalomban elterjedt ez a „békés” vallás, mely sokkal később megmutatta meg a másik arcát is.
MUHI Béla | a szerző cikkei

4

Ma viszont sokan keresztényüldözésről beszélnek, vészesen fogyatkozik a hívek száma. A cölibátus, a gyermekmolesztálás, az abortusztörvény, a halálos bűnt jelentő parancsolatok be nem tartása mindennek az oka? Mi van akkor, amikor vegyes házasságról van szó, vagy „modernebb” eszmék hódítják el a híveket, filozófiai meggondolások késztetik másfelé az embereket?

Egy nagyon kedves, bájos kislány már egyetemista volt, amikor valamilyen oknál fogva együtt maradtam vele az autóban. Korábbi tanítvány, gondoltam szabadabban viselkedhetünk, így megkérdeztem, hogy hová valósi, mik a szülei. A válasza megdöbbentett: Apám katolikus pap. Nagyon szabad viselkedése és tapasztalatai alapján erre azért nem számítottam! A megdöbbenéstől felocsúdva máris jött a magyarázata. Anyámmal a hittanórákon egymásba szerettek, majd apám kilépett a katolikus egyházból, néhány különbözeti vizsga letétele után reformátusként folyatta a hivatását. Én vagyok a legidősebb, da aztán születtek még testvéreim. Nem ez az első eset a reformátusokkal kapcsolatban, emlékeimben vannak még hasonlóak. Zentán kisdiákként a Szent István templomban nagyon népszerűek voltak Názdrovicki Artúr tiszteletes atya hittanórái. Itt meg kell jegyeznem, hogy a világhálón így találtam meg a nevét: Nozdroviczky Artúr http://adattar.vmmi.org/fejezetek/1380/28_maradjunk,_hogy_megmaradjunk.pdf 

Nos, nála a hittanórán a betervezett szöveg után P. Howard (Rejtő Jenő) regényeiből olvasott fel élvezetes részleteket. Abban az időben ministráltam is a szomszéd fiúval, Lacival közösen, aki ma Baráth Lászlóként nagyon elismert zenetanár, meg a tárogató népi hangszerünk művésze. Artúr atya egyházi ünnepei (karácsony, húsvét) nagyon népszerűek voltak, tömegesen jártunk az éjféli misére, a hajnali misékre (piros szívecskéket gyűjtöttünk). Nekem legjobban az tetszett, amikor fekete klott ruhába bújtattak, piros lógó nyelvem volt, és a krampuszt játszottam a mikulás bácsi (a templomi szolga) mellett a hittanórákon. „Nyughass krampusz!” szólt rám mindig, amikor már túl hevesen csapkodtam az asztalokat a láncommal. Senki sem ismerhetett rám, szerintem szörnyű lehettem azzal lánccal meg a virgáccsal! Csakhogy nagyon elszomorodtunk, amikor Artúrt kicserélték, helyébe egy végtelenül szerény pap, Léner atya jött. Sokkal később tudtam csak meg, hogy Názdrovicki Artúr református lelkész lett egy kis faluban, és az élete nagyon megváltozott. Egyik újságunk részletesen írt minderről. Azután az újvidéki gimnáziumból két tanítványom ment református lelkésznek, sok gyerekük született. Később egy tehetséges versenyzőm az ádventistákhoz csatlakozott, ott ledoktorált, egyetemi professzor lett. Botos Elemér újvidéki református lelkész jó beszélgetőtársam lett, miután a fia hozzám járt az iskolába. Harmath Károly újvidéki ferences atyát a legtöbben az Agapé Kiadó alapítójaként, illetve a Lurkóházak atyjaként ismerik, vele pont egyidősek vagyunk, voltak közös nyilvános megjelenéseink is. Volt alkalmunk megbeszélni a dolgokat. Mindezek istenfélő, Jézust tisztelő emberek maradtak, talán a családalapítási lehetőségek miatt mentek el a hagyományos katolikus egyházból. De mi van akkor, amikor vegyes házasságról van szó, vagy „modernebb” eszmék hódítják el a híveket, filozófiai meggondolások késztetik másfelé az embereket? Bem apó, a 48-as magyar vesztes forradalom hadvezére Maurad pasaként folytatta katonai pályafutását, vagyis a katolikus vallást elhagyva az iszlámot vette fel. Vagy másik példa, a második világháborúból ismert kormányzó, vitéz nagybányai Horthy Miklós második fia (az első hadipilóta volt és lelőtték) és egykori felesége a világégést túlélve később az iszlám hívei lettek… Rózsa Sándor Zentáról elszármazott vegyészdoktor a német sajtóban vallási témával kapcsolatos anyagot talált, melynek fordítását közli... 

ISTENTELENEK ORSZÁGA – SPIEGEL/RózsaS

Először vannak a keresztények kisebbségben Németországban. Ahogy a klímában, itt is van egy „point of no return”.

Olaf Scholz kancellár elhagyta esküjénél a »So wahr mir Gott helfe« formulát – először a történelemben. Bár evangélikusként keresztelték, már évekkel ezelőtt kilépett. (Ahogy mi is 1972-ben, a 28 márka egyházadó miatt. RS). Az utóbbi időben fél millióan is így tettek. A koalíciós szerződésben nincs szó a kereszténységről.

Robert Habeck, zöld kancellárhelyettes: „Túl sok filozófust olvastam.” A 16 land közül 7 miniszterelnök is elhagyta esküjénél az istent.

2020-ban a németek még 51%-a volt keresztény, mára 49%. 1990-ben még 70% tartozott az egyik nagy egyházhoz. A Forschungsgruppe Weltanschauungen (Fowid), melyet az egyházkritikus Giordano-Bruno-Stiftung alapított, úgy véli, 40% nem tartozik semmilyen vallási közösséghez. Ha azonban az ortodoxokat, a szabadkeresztényeket (Freikirchler) is ide soroljuk, az összkeresztényszám 58%, mondja Carsten Frerk (Fowid).

Nemrég még egy »Zentralrat der Konfessionsfreien« is alakult, hasonlóan a zsidó és muszlim tanácsokhoz. A hitetlenek lobbija föltörőben látja önmagát: „Jön a szekuláris évtized”. 2032-re a vallásnélküliek többségben lehetnek. Frerk az átcsapást már 6-7 éven belül várja. „A kilépések már évek óta folynak, de az utóbbi 6 évben fölgyorsultak. 2000 óta a két nagy egyház évente 0,6-0,8%-ot veszített, az össznépességre vonatkoztatva. Az utóbbi években azonban ez 1,6%-ra ugrott föl – nyilván a papi abúzusok hatására. Frerk: „Az elvesztett bizalom olyan, mint a kihullott hajszál.” Prof. Detlef Pollack (Exzellenzcluster »Religion und Politik«, Uni Münster) megerősíti Frerk prognózisát. „Kipppunkt-on vagyunk.” Pollack kutatásait 600 oldalas könyvében (»Religion in der Moderne – ein internationaler Vergleich«) foglalja össze. Olyan kulturális átcsapásról beszél, amely komoly következménnyel jár a társadalomra, a jogra, az adórendszerre és a politikára. A folyamat pozitív visszacsatolással erősíti önmagát. „Amíg az egyházak a német lakosság többségét képviselték, sokan bírálat nélkül mellettük álltak. Most, hogy a többség oda, a bent maradást meg kell okolni.

A Bundesregierung is erősíti a trendet. „Mivel a vallás erősen a szociális megerősítésre van ráutalva, következménye van, ha a legfőbb közjogi méltóságok eltávolodnak a vallástól.” Pollack még az NDK-ban tanult teológiát, ahol ez többnyire ideológiamentesnek számított. Stúdiumát a Nyugat kapujának tekintette, a keresztény nagy kultúrába való belépést. Példaképe a Bielefeld-i »Meisterdenker«, Niklas Luhmann volt, akit meg is hívott az NDK-ba. L. rendszerelmélete a kommunistáknak „a rothadó imperializmus” kifejezésének számított.

Az ellentét a vallásos Nyugat és a szekuláris Ost között mindmáig fennáll. A Kelet annyira világi, mint Csehország, Svédország vagy Hollandia – alig 25% egyháztag. Az eltérés azonban fogyatkozik, most a Nyugat követi a Keletet. Az NDK vallásüldözése után P. is azt várta, hogy az új Németországban tömegek lépnek be az egyházakba. Nem így történt. Keleten a vallásnélküliek 70%-ban többségben vannak – itt már az átcsapás rég megtörtént. A tézis, miszerint a jólét és a képzettség erősíti a társadalom szekularizációját, teljes mértékben beigazolódott. Régen az emberek gyakrabban ki voltak téve éhségnek, háborúnak, természeti csapásnak és a vallásban kerestek támaszt. Az evolúciót tanító iskolák gyöngítik az isteni narratívák meggyőző erejét.

Dehát az USA legújabb abortusztörvényével nem ellenpélda? A radikális evangélikusok nagyon hangosak. Valójában annyian vannak arányosan, mint Németországban és ott is évek óta fogynak. Az abortusz eset visszaüthet és erősítheti a szekularizációt. A politika és a vallás összemosása árt az egyházaknak. Az emberek nem szeretik, ha gyámkodnak fölöttük. Ezt láthatjuk Lengyel- és Törökországban, de Iránban is. „Mindig, amikor a politika szekerébe fogja a vallást, az emberek istenhite fogyatkozik.” A kilépések oka nem düh vagy frusztráció, hanem a közöny. „Vallás szabadesésben” a Hollandiáról szóló fejezetcíme. Míg itt a 60-as években a templomba járók száma a legmagasabbak között volt Európában, mára a felekezeten kívüliek 70%-os többségben vannak. Ők Nyugat-Európa NDK-ja.

A holland valóság a mi jövőnk. Hamarosan terítékre kerül az egyházadó, a hittanóra, az egyházak rádió- és tv-ideje. Ahogy az egyháztalanítás is inkább fű alatt folyik, úgy az az egyház különszabályozásainak lebontása is lopakodva történik. A nagypénteki tánctilalom még érvényes, de ezt épp Bajorországban relativizálta az alkotmánybíróság egy ateista szervezet beadványára. Az egyházi szabályok töredezése gyakran az egyház-illetékességű landok szintjén történik. Így Brémában már 2015 óta a halott hamvai tarthatók a lakásban vagy szétszórhatók a kertben. Másutt még érvényes a »Friedhofszwang«, a kötelező temetői elhelyezés.

A hivatalos egyházak nagyvonalú pénzelésének is vége lehet. Frerk: „Fél milliárdot kapnak évente, minden elvárás nélkül.” A gazdag egyházak ilyen kistafírozása a takarékosság idején vitatható, különösen, miután az egyháztagok kisebbségbe kerültek.

SPIEGEL, 20. 8. 2022
Land der Gottlosen

KOMMENT

Fájdalmas kérdés! Nem szeretnék egy istentelen világban élni. Ha az istenhit is kiveszik, mi marad? Minél több tudomány, annál kevesebb isten. Ha meghalok, Einstein nevével búcsúzzam? Iszonyatos a gondolat, hogy utánunk semmi, de semmi nem marad. Amíg lehet, temetkezési kultúránkat fönn kell tartani! B. Russel a „Mért nem vagyok keresztény?”-ben keményen beolvas a hívőknek. Nincs igaza. Nem mindenki olyan nagy formátumú, mint ő. Másrészt az egyház maga is ludas. A gyermekmolesztálás, a pénzharácsolás, a képmutatás, a tízparancsolat szembeköpése mindig földühít. Az egyházfik bűnei kétszer olyan súlyosak, mint a politikusokéi. A pápa-önjelölt Erdő Péter kiüldözi a hívőket az egyházból olyan mondataival, mint: „Embercsempész lennék, ha befogadnám őket!” (A menekülteket.). Egy molesztáltra ráküldte a rendőrséget. Az Esztergom-Budapest Főegyházmegye 2014/2 lapjában Erdő Péter bíboros névvel és képpel 25-ször fordul elő, egy bizonyos Jézus Krisztus pedig 9-szer. A teológus Rudolf Bultmann szerint a Bibliában álló csodatörténetek az angyalokról, démonokról és az ördögről, a világ három szintre osztásáról (menny, föld, pokol) nem történelmi események híradásai, hanem mítoszok. ... Nem lehet „elektromos fényt és rádiókészüléket, betegség esetén modern orvosi és klinikai eszközöket igénybe venni és egyidőben az Új Testamentum szellem- és csodavilágában hinni. És aki úgy gondolja, hogy ezt megteheti, ezzel a kereszténység hirdetését érthetetlenné és lehetetlenné teszi.” Úgy gondolom, a Gretchenfrage legyen a legbensőbb magánügyem. Isten annak van, aki hisz benne.

RS

Kapcsolódó cikkek

ISSN 2334-6248 - Elektronikus folyóiratunk havonta jelenik meg. ©2022 Fókusz. Minden jog fenntartva!
Design by predd | Code by tibor