- Heti Ajánlat
- Természet
- Történelem
- Kultúra
- Nyelvtudomány
- Életmód
- Technika
- Tudósok
- Közélet
- Diákoldal
- Olvasóink küldték
- Tanítástan
- Pszichológia
e-Learning
- Tudta-e?
- ...hogy melyik a legnagyobb állat a világon? A kék, vagy óriás bálna, amely megnõhet 30 méter hosszúra is, súlya pedig 135 ezer kg lehet. Ezt úgy képzeljék el, mintha egy óriási mérleg egyik serpenyõjében ülne a bálna, a másikban pedig 22 nagy elefántbika kuporogna. Így lenne a mérleg egyensúlyban. A bálnák emlõsállatok, a tengerek lakói. Kicsinyeik is óriások, a kék bálna születésekor 7 méter hosszú és 7 ezer kg súlyú.
214. szám - 2022. július
GazdaságJó üzlet a fegyvergyártás és a fegyverkereskedelemNem igazán hangzik jól, de sajnos igaz a megállapítás, hogy ismét fegyverkezni kezdett a világ.
|
3
|
Naponta érkeznek a hírek az orosz-ukrán háborúról, annál kevesebb az információ viszont a két félnek fegyvereket szállító, közel 500 milliárd dolláros védelmi iparról, és az általuk „bezsebelt” jelentős profitról. A fegyvert gyártók megrendelései a konfliktus kitörése előtt felpörögtek. Korábban, Európában - a Szovjetunió szétesése után - csökkenni kezdtek a katonai kiadások. A nyugati országok többsége úgy vélte, elegendő a NATO tagság az önvédelemhez. A komolyabb hadiipari fejlesztések elmaradtak. A katonai célú beszerzések általában csak a meglévő védelmi képességek fenntartására szolgáltak. Hirtelen nagyot változott azonban a világ. Az utóbbi pár hónap eseményei gyökeresen megváltoztatták az országok hozzáállását a saját haderejükhöz. Elemzők szerint a globális védelmi ipar 6-10 százalékos növekedésével számolhatunk eben az évben, ami jelentős növekedést, rengeteg fegyvert jelent. A jelenlegi helyzetben a fegyvert gyártók malmára hajtja a vizet, hogy közvetlenül szállítanak fegyvereket a harcoló feleknek, illetve az őket fegyverekkel támogató országoknak. De extrakereslet mutatkozik termékeik iránt más országok részéről is. A háború megváltoztatta sok ország hozzáállását a haderőfejlesztés fontosságával kapcsolatban. Szerbia is jelentős pénzeket fordít a hadserege megerősítésére. A nemzetközi fegyverüzlet igazán nagy szereplői a nagyhatalmak. Így a most keletkező extra bevételek jelentős része is náluk csapódik le. Sok ország esetében a hadiipari vállalatok ott vannak a legnagyobb exportőrök között. Így ennek a szegmensnek a katonapolitikai vetületei mellett komoly gazdasági dimenziói is vannak. Sajnos ez a múltban is többször eredményezte azt, hogy miközben a fegyveres konfliktusokban emberek estek áldozatul, egyesek számára nagy üzletet jelentett a fegyvergyártás. Globális szinten az Amerikai Egyesült Államok és Kína versengése minden téren tapasztalható. Gazdasági, technikai és technológiai és úgynevezett űrverseny is zajlik. A két nagyhatalom katonai rivalizálása is valószínűleg tovább fog fokozódni a következőkben. Ez pedig világszerte jelentős hadiipari beruházásokat generálhat. Ez vonzóvá teheti a befektetők számára a hadiiparban érdekelt cégek részvényeit. Nem csupán a befektetők számára teremt hatalmas lehetőségeket ez a valójában pozitív előjellel nehezen illethető globális trend. Egyre inkább hasonlít a hidegháborús időszakhoz mindez, és nem csak az orosz-ukrán konfliktus tükrében. Kína és az USA egyaránt jelentős hadiipari beruházásokat hajt végre. Látható cél, hogy egyik és másik nagyhatalom is a magáénak szeretné tudni a világ legnagyobb és egyben legerősebb hadseregét. Hszi Csin-ping kínai elnök már korábban azt tűzte ki célként, hogy 2035-re teljes körű modernizációt hajtanak végre az ország hadseregében. 2050-re pedig a hatalmas ázsiai ország olyan haderővel bírhat, mely gyakorlatilag bármilyen fegyveres konfliktusból győztesként kerülhet ki. A verseny a hadiiparban sajnos úgy fest, fokozódik. Az USA az elmúlt években tovább emelte a védelmi költségvetését. A világsajtóban megjelent információk szerint évente több mint 700 milliárd dollárt költenek az országok fegyverkezésre. A járvány utáni gazdasági talpra állás is oda hathat, hogy Washington tovább növeli a katonai kiadásait. Úgy tűnik, légelhárító rakétákra, vadászgépekre, bombázókra és tankokra még egy világjárvány idején is nagy szükség volt. A hadiipari cégeket néhány ország a világjárvány kitörését követően különféle módon még támogatta is. Ha azonban hinni lehet a statisztikáknak, a hadiiparban a világon legnagyobb öt társaság egytől-egyig amerikai. Az élen a Lockheed Martin áll. Forgalmuk több mint másfélszer nagyobb, mint a legnagyobb versenytársuké. A cégcsoport úgy 110 ezer embert foglalkoztat és többi között rakéták és vadászgépek gyártásával is foglalkoznak. Az oroszok is ott vannak a világ élvonalában. Egy nagy orosz állami fegyverkezési program 2011-ben kezdődött és 2020-ig tartott. De nincs okunk azt feltételezni, hogy Putyinék ne terveznének továbbra is előrelátóan és körültekintően. Mindemellett, a dolog természetéből adódóan a hivatalos statisztikákat is fenntartásokkal kell kezelni, hiszen bizonyos titkos fejlesztések és beszerzések valószínűleg – vagy biztosan - nem kerülnek be a nyilvántartásokba. A jelenlegi körülmények között is nagy üzlet van a hadiiparban és sajnos a történelmi tapasztalatok arra utalnak, hogy a legyártott és felhalmozott fegyverek egy részét fel is használják a világ valamely pontján. |
Kapcsolódó cikkek
- A dél-kaukázusi régió geostratégiai helyzetétől Spanyolország 1981-es puccskísérletéig
- A tantermen kívüli oktatás lehetőségei
- Isszik rovásfelirata
- Vallási forradalmak (II.)
- A felvilágosodás kori orvostudomány
- Vallási forradalmak (I.)
- A barokk kori orvoslás fejlődése
- Az átírt battonyai és újabb gyűrűfeliratok
- Rovásírás I. István pénzén
- Rovásjeles dirhem utánzat
- Még egyszer a kazár levélről
- Székelyudvarhely rovástéglája
- Rovástábla magyarból
- Konstantinápolyi felirat
- A kora újkor orvostudományi szemléletváltása
- Gondolatok a kalocsa-bácsi érsekség létrejöttéről
- A mohácsi csata magyar hadvezére
- Ahonnan Mohácsra indult a magyar had
- Az újkori emberkép és az istenképűség
- A középkori arab orvosok ismeretei
- A középkori arab gyógyászat
- Válságtól válságig
- Az érvágás hagyománya a középkorban
- A háború előbb kezdődött
- Istentelenek országa
- Gondolatok nemzeti ünnepünkön
- A kolostori gyógyítás fegyelem, étkezés és böjt segítségével
- A középkori gyógyítás különböző módszerei
- „Hála Istennek, magyarok maradtunk!”
- A pápa katonái
- A Kossuth-bankóktól a Kossuth-dollárig
- Párhuzamosan létező ókori görög orvosi iskolák
- Hippokratész esküje
- „Tündöklő diadalút a magyar sors folyóján”
- Hippokratész orvosi felfogása
- A teurgia
- A jobbágy, akiből majdnem pápa lett
- Történelmi járványok és fölkavart politikai iszap
- Szeszélyes járványok a történelemben
- A felemelő szeretet
- A magyar szabadságharcosok törökországi emlékhelyei
- „Uram, segíts békében meghalni” - hogyan élték meg a pestist a középkor emberei?
- A szélsőséges időjárás és a középkori pestisjárvány közötti kölcsönhatás
- A D-nap
- Manipuláció az ókori „pokol kapujában”
- A háború, ami 38 percig tartott
- A mecénás, a világutazó és a régész
- Novellák, amelyek leszámolnak a pátosszal
- A nemzetközi helyzet a Rákóczi szabadságharc idején
- Grúzia, az aranygyapjú földje
- Egyházaink vívódása az 1848–49-es forradalom idején
- A történelmi „Szívföld vagy Magterület” elmélet visszhangja napjainkban
- A parfümök története
- A háborúzást befolyásoló körülmények
- A Katolikus Egyház szerepe a magyar államalapítás korában
- Sirmium – Pannónia Rómája
- Középkori település nyomait tárják fel Bácsfeketehegynél
- A tárgyalási módszerek változása a világpolitikában
- Históriai ínyencségek
- A Százak Tanácsa - Európa védelméről
- Szikkim amerikai királynéja
- Brit geopolitikai érdekességek
- Az eretnekség fiziológiája
- Az eretnekség kialakulásának folyamata
- Császár a kivégzőosztag előtt
- Históriai ínyencségek
- Újvidék osztrák-magyar kiegyezés utáni fejlődése
- A méltóságteljes élet
- Az 1440-es nándorfehérvári csata
- Jelena Petrović-Njegoš, Olaszország királynéja
- Egy régimódi tanárról
- Históriai ínyencségek
- Az újvidéki Szent Rókus templomról
- Újságírás és nyomdászat kezdetei Óbecsén
- A Pahlavi-dinasztia tündöklése és bukása
- Szent László emlékek Nyugat-Bácskában
- A helyettesíthetetlen ember
- A Pahlavi-dinasztia tündöklése és bukása
- A demokrácia valódi jelentése és igazi jellemzői
- Kolumbusz és Luther korának egyszerű emberi életérzései
- Szent István társa, Boldog Gizella
- Apáczai Csere János orvosi szakkifejezései a Magyar Encyclopaediában (1653)
- Ahol minden nő hercegnő és minden férfi oroszlán
- Az Oszmánok udvari asszonyai
- Az Oszmán Birodalom bürokratikus rendszere
- Ahol minden nő hercegnő és minden férfi oroszlán
- Ahol minden nő hercegnő és minden férfi oroszlán
- A megfelelő állampolgárok gyártósora
- A társadalom átnevelése
- Háremhölgy a Mennyei Birodalom élén
- Múltunk egy-egy darabja
- Múltunk egy-egy darabja
- Az ókori népek történetéből
- Az ókori népek történetéből
- Arab szultanátus Afrika partjainál
- Miért léteztek és léteznek ma is boszorkányüldözések?
- A négus
- Miként kísérték figyelemmel a vajdasági magyarok az 56-os magyarországi eseményeket
- Európa utolsó vallási fellángolása
- Kik azok a koptok?
- A doroszlói Szentkút kegyképének történelmi háttere
- Históriai ínyencségek
- A főherceg és a tanítónő románca
- A szenátusi határozatoktól a konzervműsorokig
- Hol nyugszanak Magyarország egykori uralkodói?
- Hol nyugszanak Magyarország egykori uralkodói?
- A vendégmunkáslét kialakulása Németországban
- A balkáni nemzetvezérek kora
- Európa megszületése
- A demokrácia fékei és ellensúlyai
- Kende, gyula és harka
- Prága Óvárosának meséi
- Az egyesült Európa ötletének rövid története
- A vasálarcos
- Herman Ottó doroszlói tartózkodásának politikai vonatkozásai
- Királyból egy kommunista vezér protokollfőnöke
- Hugonnai Vilma, az első magyar orvosnő
- A waterlooi csata
- Ferenc József menyéből magyar grófné
- Híres magyar asszonyok
- A történelem vége...
- Híres magyar asszonyok
- A künde
- Mátyás király vendége voltam
- Felőrlő közelharc az I. világháborúban
- A karácsony csodája a fronton
- A vegyi fegyverek bevetése az I. világháborúban, e fegyverek alkalmazásának történelmi előzményei
- Sába királynőjének legendája
- A császárok és a vértanúk városa
- Mennyibe kerülhetett a háború egy napja az I. világháborúban
- Az Áprád-ház kihalása után támadt hatalmi (z)űr
- A félelem oldala az első világháborúban
- Zita, az utolsó császárné és királyné
- Az elfelejtett vidék
- A villámháború tervének fejlődése és alakulása az I. világháború előtt
- A kalapos király
- Az első világháború kitöréséhez vezető út
- 200 éve született Samuel Colt
- Tábor kontra Hermon
- A tököli kormánydelegáció kíséretének kihallgatási jegyzőkönyvei az Ungváron őrzött KGB dokumentumok között
- A nagy háborúra való 100 éves megemlékezések csúf csapdái
- Közeledve az első világháborús centenárium felé
- Telepítések, földhöz juttatások a visszacsatolt Bácskában
- Jézus városa
- A bácskai földbirtok-politika kezdetei levéltári források tükrében
- A 15 éves háború záró szakasza
- Az 1956-os forradalom Kárpátalján őrzött dokumentumai
- A keresztény seregek sikerei a 15 éves háború első szakaszában
- A szúfi költészet
- A megváltás városa
- Koppány lázadása
- A 15 éves háború előzményei, és a háború kialakulása
- Mária országa
- A fejedelem, aki a nemzete szabadsága mellett az Istent is kereste
- Civilizációk felemelkedése és bukása
- Nagy Katalin
- A Spanyol Birodalom születése
- A földrajzi felfedezések körülményei és előfeltételei
- Az újvidéki mozik története
- Az Erzsébet Szálló története (1854-1967)
- A Hadik család futaki uradalma
- A Batthyány család története - 3. rész
- Az újvidéki hidak tönénete
- A Batthyány család története - 2. rész
- A Batthyány család története - 1. rész
- A báni palota építése
- A monarchia intézménye
- Olvasóink ajánlata