Tudta-e?
A világ államai közül egyedül Líbia zászlaja egyszínű: zöld.

11. szám - 2007. augusztus 13.

Történelmünk nagyjai

Mátyás király budavári udvara

Életében nemegyszer megesett, hogy a hírétől is megijedt egy-egy ellenséges sereg. De a hazai hatalmaskodók is meg- megrettentek, amikor híre kelt: álruhában itt meg itt járt Mátyás király.
URI Ferenc

1
Hunyadi Mátyás 1443. február 23-án született Kolozsváron Hunyadi János és Szilágyi Erzsébet gyermekeként. Apja nagy gondot fordított arra, hogy Mátyás kiváló nevelést kapjon. A magyar mellett a latin, német, román nyelveket is beszélte. Prágai fogsága után, alig tizenöt évesen került a trónra. 1461-ben házasították össze a cseh kormányzó, Podjebrád György lányával, Katalinnal, aki ekkor még szinte gyerek volt. A kapcsolatot nem igazán lehetett szerelemnek nevezni, ennek ellenére már egészen korán gyermekáldással végződött. A házasság azonban pont emiatt nem tartott sokáig: 1464-ben Katalin belehalt a korai szülésbe. A fiatalon megözvegyült Mátyás már ekkor sem vetette meg a szebbik nemet: egyre-másra különböző rangú és rendű hölgyek társaságában múlatta az időt, oly mohón áldozva a testi örömök oltárán, hogy emiatt édesanyja is rosszallását fejezte ki.
Amikor 1458-ban megválasztották királynak, nem koronázhatták meg - a koronát Frigyes német császár tartogatta magánál -, de legalább ünnepélyesen felültették az arany trónusra, s úgy hódoltak neki. Ettől fogva hivatalosan is királynak számított ez a szőke hajú, piros arcú, széles vállú, domború mellű rövid lábú gyerekember.



Sokan akkor azt jósolták, nem lesz tartós Mátyás királysága. Hisz legjobb embereit vadította el maga mellől, mint Szilágyi Mihályt, Vitéz Jánost stb. Mátyás így lassan ellenlábasok nélkül maradt. Évekbe telt, amíg ki tudta csikarni Frigyestől a koronát, bár akkor is csak 80 000 arany és egyéb áldozatok árán. Az sem került kevesebb idejébe és költségébe, hogy a déli határokat mind jobban megerősítse a törökkel szemben.

Ezekben a vállalkozásokban nevelődött felnőtt férfiúvá, szerzett magának a királyi cím mellé igazi hatalmat és tiszteletet. Ekkor lett igazán sokaktól rettegett Mátyás király!
Magánéletében 1470-ben következett be komolyabb változás, amikor is Bécsben, III. Frigyes császárral való hosszas tárgyalásai idején megismerte Borbálát, akit a történelem Mátyás legnagyobb szerelmeként jegyzett fel. Borbála - akit a források Barbara néven is említenek - gyönyörű, jó családból származó, gazdag steini polgárlány volt, aki nem állt ellen a nem túlzottan szép, alacsony királynak. A művelt, sokat olvasott Mátyás olyan olthatatlan lángra lobbant Borbála iránt, hogy udvarába, Budára is magával hozta, nyilvánosan együtt élt vele. A kor szelleme szerint ez nem volt éppen elfogadható, de feltűnő sem, hisz az uralkodó mellett gyakran tűntek fel szeretők. Borbála és Mátyás szerelmének gyümölcse 1473. április 2-án érkezett meg: a törvénytelen gyermek a János nevet kapta, ő lett Mátyás egyetlen fiúgyermeke, így örököse is.



A maga idejében kevesebb dicsérője akadt a nagy királynak. Inkább csak fizetett udvari talpnyalói magasztalták az egekig. Pedig az ő keze alatt csakugyan virágkorát élte Magyarország - kivált ahhoz képest, ami utána következett. No, de ki tudhatta még akkor, mi következik Mátyás után?

Életében csakugyan nemegyszer megesett, hogy a hírétől is megijedt egy-egy ellenséges sereg. De a hazai hatalmaskodók is meg- megrettentek, amikor híre kelt: álruhában itt meg itt járt Mátyás király.

Tűrt bizony Délvidék népe éppen eleget Mátyás idején is. Másutt megsokasodott - itt megritkult a nép. Falvak százai pusztultak el Szerémségben, de aki meg maradni mert, az inkább a mezővárosokba húzódott, bár sok védelmet azok sem adtak a török portyázók ellen. Még szerencse, hogy ott volt a Duna, a Száva. Mátyás vakmerő szerb sajkásai mindig készen álltak, hogy vízbe veszejtsék a váratlanul átkelni készülőket - vagy a már teli zsákokkal hazafelé igyekvőket. De nagyobb csapatokkal ők sem bírtak. Azokkal Mátyás vitéz vezéreinek - Kinizsi Pálnak. Báthori Istvánnak, Magyar Balázsnak, Dóczi Péternek, Egervári Lászlónak - kellett elbánniuk.

1476. december 22-én, harminchárom éves korában Mátyás másodszor is megházasodott. Olasz földről hozatott magának feleséget: Aragoniai Ferdinánd nápolyi király lányát, Beatricet (latinul Beatrix).



A szellemi újjászületés, a reneszánsz kora volt akkor Itáliában, majd később Európa más országaiban is. Mátyás már Vitéz János keze alatt is erre nevelődött. Rákapott előbb az ókori írókra, bölcselkedőkre, majd a korabeli új Itália is megejtette, felszabadult gondolkodásával, művészi remekléseivel, de előkelőinek fényes és művelt életmódjával is.
Beatrice fanyalogva nézett körül, amikor a fehérvári pompás fogadás után megérkezett Buda várába. Honfitársa, az olasz Bonfini később így emlékezett vissza erre: „Nem voltak gyöngyös serlegek, aranyból, onyxból, a termek szőnyegtelenek, a házi készlet semmi, vagy ha volt is valami, az is hitvány…”

Bonfini bizonyára túlzott. Mátyás addig is épp eleget költött nemcsak tudós könyvekre, gyönyörű paripákra, ékes fegyverekre, aranyos ruhákra, hanem a palota pompájára is. Csakhogy Beatrice mindezt kevesellte. Ez a begyes kis asszony, ez az elkényeztetett olasz királylány odahaza ragyogóbb környezethez szokott. S kezdte is mindjárt behajtani Mátyáson, ami hiányzott neki.

Beatrice már kíséretképpen nagy csapat olaszt hozott magával. Bonfini írja: „Festőket, szobrászokat, domborműkészítőket, faszobrászokat, ötvösöket, kőfaragókat fogadott óriási fizetségért Itáliából. Szebbült az istentisztelet; a királyi kápolna számára egész Francia- és Németországból szedték össze az énekeseket. Jöttek a bohócok és színészek, különösen a királyné kedvelte őket; meg a fuvolásokat, a trombitásokat, hegedűsöket, hárfásokat. Jutalommal csalogatott ide költőket, szónokokat… Arra törekedett, hogy Pannónia (Magyarország) második Itália legyen. Kedvelte a csillagászokat, orvosokat, törvénytudókat, de a bűvészektől és a varázslóktól sem idegenkedett.”

Közben a vár is épült. Mátyás egyre-másra emeltette az új palotákat, tágas ebédlőkkel és remekbe készült hálókamrákkal, amelyeket változatos díszítésű, aranyos mennyezetük különböztetett meg egymástól. Kápolna is épült a dunai oldalon, víziorgonával s márványból, ezüstből készült kettős keresztelőkúttal. Mellette állt a könyvtár, polcain latin és görög könyvek, díszes kötésű, szépen illusztrált, kéziratos corvinák. Megint másutt aranyozott fogadótermek épültek, tanács- és gyűlésterem, rejtett, mély fülkék, hideg és meleg fürdőszobák. Magas lépcsők, fedett folyosók, teraszok.

Mátyás gyakran üldögélt az udvarába gyűlt tudósok körében. Heltai írja róla: „Mikoron beszél vala, nem egymás hátára hányá vala a beszédeket, hanem halkan beszélle, szép renddel egymás után, és minden beszéde nyomós vala…”


Mátyás király uralkodói címere


















Hiába nyüzsgött annyi olasz és más idegen Mátyás budavári palotájában, a hősi énekek ott is magyarul zengtek. „Asztalnál ugyanis mindig vita járja - írja Galeotto -, hol komolyra, hol tréfásra fordul a szó, vagy énekek csendülnek fel…” Még a büszke Beatricenek is meg kellett tanulni magyarul. Sajnos, házasságukból nem született gyermek, ami nagyon bántotta a királynét, különösen azért, mert a korabeli pletykák szerint Borbála megátkozta Beatrixot és mert a király mind több időt szentelt törvénytelen fiának, Corvin Jánosnak.
Az 1480-as évekre a király egyre-másra testi betegségekkel küszködött (ízületi gyulladások gyötörték), hangos dühkitörései voltak. 1489 tavaszára már annyira legyengült, hogy hordszéken vitték. 1490-ben halt meg 47 éves korában. Hogy miben, azt máig sem tudjuk biztosan: sokan gyanakodnak mérgezésre, de felmerült, hogy esetleg szélütés vagy gyomorproblémák okozták halálát.
ISSN 2334-6248 - Elektronikus folyóiratunk havonta jelenik meg. ©2020 Fókusz. Minden jog fenntartva!
Design by predd | Code by tibor