Tudta-e?
...hogy a hazánkban és Európában honos denevér senkinek sem szívja ki a vérét, és nem kapaszkodik bele a hajába sem. A denevérek egyetlen vérszívó faja délamerikában él, tehenek vérét szívja és nem okoz halálos sebet. A hiedelem középkori, amikor is a bőregérről úgy gondolták, hogy az ördöggel paktál ezért sok helyen írtották sőt fákra szögezték őket.

118. szám - 2014. július 01.

I. Világháború

A nagy háborúra való 100 éves megemlékezések csúf csapdái

Egyesek az I. világháború kitörésének okaként, mások csak a háború elindító ürügyeként emlegetik a szarajevói merényletet…
WILHELM Józef | a szerző cikkei

5

A nagy háborúra való európai megemlékezések különféle szélsőségek között mozognak. Egyrészt jelmezes, turistacsalogató, háborús paródiává silányulnak néhol ezen törekvések, másrészt a száz évvel ezelőtti szarajevói merénylet megítélése keményen megosztja az első világháborúra emlékező európai országokat. Nemcsak a nemzeti feszültségekkel küzdő Boszniában oszlik meg a lakosok véleménye a merénylő tettéről, ahol a szerbek hősként és szabadságharcosként tekintenek Gavrilo Principre, amíg a bosnyákok és boszniai horvátok nacionalista terroristának tartják a férfit, de az európai történészek is különbözőképpen ítélik meg a merényletet. Egyesek az I. világháború kitörésének okaként, mások csak a háború elindító ürügyeként emlegetik az eseményt. A magyarázók történelmi szemlélete (marxista vagy polgári) és nemzetisége (szerb, osztrák, orosz, francia, német stb.) okozza leginkább a különböző tolmácsolásokat.

Ferenc Ferdinánd és felesége közvetlenül a merénylet előtt

 

 

 

 

 

Gavrilo Princip

 

 

 

 

Persze akadnak higgadt, visszafogott szemléletek is. Az ilyen szemléletű történészek, közszereplők, művészek, politikusok arra hívják fel a figyelmet, hogy a megemlékezések elsődleges célja a háborús szörnyűségek megismétlődésének elkerülése. Ők azt hangoztatják, hogy a megemlékező eseményeknek nem megosztani kellene a mai Európát, hanem fordítva! A mai európai aktuálpolitikai helyzetben azonban nehezen keresztülvihető vélekedésről van szó, azonban akadnak korrekt előadások, objektív kiállítások, visszafogott, érzelmeket nem felkavaró megemlékezések, amelyek a szenvedő emberek mindennapjait, a háborús pusztítás következményeit mutatják be.

A jelenkor visszavetülésének hozadéka az is, hogy Gavrilo Principre terroristaként tekintsenek-e? Ebben a tekintetben a szerbek szinte egyedül maradnak a véleményükkel, ők ugyanis szabadságharcosként emlékeznek a merénylőre, és ez az ő szemszögükből teljeséggel elfogadható. Manapság azonban a fenti kérdés kapcsán a terrorista fogalmával van probléma, pontosabban az a gond, hogy a merénylő 100 évvel ezelőtti cselekedetét a mai terrorizmus szélesebb körű magyarázatával illetik egyes történészek.

Az európai megemlékezések egy részét követve az az érzése támad az embernek, hogy a háborúban részt vevő hatalmak a felelősséget igyekeznek még most is, 100 évvel az események után is másra hárítani. A felelősség azonban mindnyájunké! A merénylet 100. évfordulójához érve feltehető a következő kérdés: Európa sorsa tényleg 1914. június 28-án dőlt el? A szerbek terjeszkedő, a szerbséget egy államban egyesítő politikája volt-e a gyújtópont a háborúhoz, vagy az osztrák, és német expanziós politika, netalán a monopolkapitalizmus profitorientált, gazdasági érdekeltségű szürke eminenciásai? A válasz sokkal komplexebb, mint azt a média ma Európában sugallni próbálja, hiszen a szarajevói merénylet tettét önmagában vizsgálni egyáltalán nem szakszerű történelmi hozzáállás, ugyanis a politikai, gazdasági, katonai tények folyamatát, a diplomáciai tevékenységek szövevényes hálóját kell kielemezni, megvizsgálni ahhoz, hogy az első világháború kitörését minél pontosabban megérthessük.

Ha száz évvel ezelőtt minden a protokoll szerint zajlott volna Szarajevóban, kitört-e volna az első világháború? És ha nem, akkor második sem lett volna? A mi lett volna, ha…ez történészi szempontból tudománytalan hozzáállás. A megtörténteket nem lehet meg nem történtté tenni. Ebből kifolyólag a történelem eseményeinek elemzése ahhoz kellene, hogy hozzásegítsék az emberiséget, hogy elkerüljék a múlt hibáit, csapdáit, borzalmait! A száz évvel ezelőtti világ embereinek a technikai vívmányokba vetett hite abba a torz elképzelésbe ringatta a háborús feleket, hogy mire a falevelek lehullnak, szinte játszi könnyedséggel, veszteségek nélkül nyerni fognak. Például ez a médiamanipuláció ugyanúgy felelős az emberek millióinak az életéért, nyomorúságáért, mint a többi politikai, gazdasági, katonai érdek vagy éppen a szarajevói merénylet. Ebből is látszik, mennyire bonyolult a szarajevói események helyes megítélése.

Ám nem ítéleteket kellene megfogalmaznunk az évforduló kapcsán, hanem használható tanulságokat, stratégiákat egy jövendőbeli háború elkerüléséhez. Csakhogy ehhez a feladathoz fel kell nőni!

Kapcsolódó cikkek

ISSN 2334-6248 - Elektronikus folyóiratunk havonta jelenik meg. ©2017 Fókusz. Minden jog fenntartva!
Design by predd | Code by tibor