Tudta-e?
Hogy mik a gleccserek? A gleccserek tulajdonképpen óriási jégfolyók. A hófödte, magas hegyekben sok év alatt összegyűlik a hó, a völgyek felé csúszik, összetömörödik és jéggé válik. Azután a jégár lassan ledfelé csúszik a hegyoldalak között. Szemmel alig észrevehetõen, de állandóan mozog a roppant jégtömeg. Ahogy lejjebb ér, közben olvad is. A jég alatt apró kis patakok vize csobog. A vastag jégpáncél csak lassan olvad meg és mire leér a hegyekbõl, mély árkokat vág még a legkeményebb sziklavölgyekben is.

206. szám - 2021. november

A pápa katonái

Alig akad olyan zarándok, aki az Örök Város megtekintésekor egy fénykép erejéig nem örökíti meg magát a bejáratot őrző gárdistával. A látogatók közül azonban csak kevesen tudják, hogy a pápa személyes védelmét biztosító katonáknak, a történelem folyamán nem volt mindig ilyen könnyű feladatuk.
Szabó Judit, történész

6

Az 1503. október 31-én tartott konklávén a 38 bíborosból 37 Giuliano della Roverére adta le szavazatát, aki a Gyula (Julius) nevet vette fel, mert az antik világ neves hadvezére, Julius Caesar volt a példaképe. Machiavelli szerint II. Gyula több politikai sikert aratott ideáljánál. Ez a csizmás pápa inkább katona volt, mint pápa. Hivatásos hadvezére, Pompeo Colona szeme láttára gyakran ő vezette hadait.

Legsürgősebb feladatának az egyházi állam elveszett területeinek visszaszerzését és az egyházi állam hatalmának megszilárdítását tekintette. E hódító célok eléréséhez mindenekelőtt erős pápai hadseregre volt szükség. Francia példa alapján döntött úgy, hogy egy kizárólag svájciakból álló, megbízható gárdát hoz létre. Egyik régi ismerősét, a sitteni székesegyház főesperesét, Peter von Hersteint kérte meg, hogy a svájci kantonokban zsoldosokat toborozzon. Hogy miért éppen a svájciakra esett a pápa választása? Mert azok nemcsak bátorságukról és önzetlenségükről voltak ismertek, hanem lojalitásukról is. A svájci katonák hírnevüket még az ókorban alapozták meg, ugyanis már Tacitus, a neves római történész is ekképpen vélekedett róluk: „A svájci férfiak igazi harcosok, bátorságuknak nincsen párja.”

Hersteinnek végül is sikerült mintegy százötven fős csapatot összehozni Kaspar von Silenen vezetésével. A jelentéktelen alakulat télidőben kelt át az Alpokon. 1506. január 22-én vonult be az Örök Városba, ahol a pápa ünnepélyes áldással fogadta őket. Így kezdődött a Cohors Helvetika, vagyis a svájci gárda története, amely évszázadok folyamán bebizonyította, hogy II. Gyula pápa jogosan nevezte a gárdistákat „a szentegyház és a pápa lovagias, hűséges katonáinak és védőinek”.

A svájci gárda az egyházhoz és a pápához való hűségének legfényesebb jelét 1527. május 6-án a „sacco di Roma” vagyis „Róma kifosztásának” nevezett történelmi esemény során adta. V. Károly császár mintegy 10 ezer német és spanyol zsoldos katonája betört az Örök Városba. A maroknyi svájci csapat kemény ellenállást tanúsított a túlerőben levő martalócokkal szemben, minden talpalatnyi helyet hősiesen védett. Hogy buzdítsa seregeit a császári fővezér, Bourbon kapitány is kardot ragadott, s belevetette magát a csata forgatagába. Kisvártatva azonban oly súlyos sebet kapott, hogy holtan zuhant le a várfalakról. Erre a német zsoldosok vérszemet kapva még hevesebb támadást indítottak. Számukra semmi sem volt szent. Fegyverrel rontottak be a bazilikába. A gárda parancsnoka, Kaspar Röist is az oltár előtti harcban sebesült meg. Katonái elvitték lakására, de súlyos fejsérülésébe rövidesen belehalt. Amikor felesége, Elizabeth Klingler értesült férje haláláról, nő létére fegyvert ragadott, és beállt a csatasorba. A vérengzést mindössze 42 gárdista élte túl, élükön Hercules Göldli kapitány állt. A svájci gárda halált megvető hűségének az emlékére tartják minden év május 6-án az újoncok eskütételét.

Ki lehet a gárda tagja?

A toborzás a Szentszéknek és Svájcnak egy külön egyezménye szerint történik. Ugyanis Svájc 1848-as Szövetségi Alkotmánya megtiltotta polgárainak, hogy idegen államokban katonai szolgálatot vállaljanak. De miután a gárda kizárólag őr- és rendészeti feladatokat lát el, a svájci hatóságok erre a formációra nem érvényesítették a tilalmat. Csak olyan 174 centiméternél magasabb, 19 és 30 év közötti, nőtlen, római katolikus vallású, svájci állampolgár jelentkezését fogadják el, aki már a svájci hadseregnél letöltötte szolgálati idejét, és szolgálati bizonyítványa kiváló. A gárdában a szolgálati idő minimum két év. Aki úgy dönt, hogy marad, a három éves példás szolgálat után, ha további három évre lekötelezi magát mint káplár, megnősülhet. Hosszabb szolgálat után a közlegény is elérheti nemcsak az altiszti, de az őrnagyi, sőt az alezredesi rangot is. A legtöbben két évig szolgálnak a Vatikánban, aztán hazamennek Svájcba, ahol a volt gárdistáknak több egyesülete is működik. Exgardist néven közlönyt adnak ki.


„Esküszöm, hogy hűségesen és tisztességesen szolgálom Ferenc pápát...

Az újoncok mindig május 6-án az ünnepi ceremónián a vatikáni Damasus-udvarban teszik le esküjüket. A szentatyán kívül jelen vannak, az egyházi méltóságok, a diplomáciai testület, a világi előkelőségek, a családtagok és a barátok. Dobpergés kíséretében bevonul a gárda és felsorakozik. A katonák aranysárga szalagos sötétkék térdnadrágot és zubbonyt, acélmellvértet, csipkés körgallért, fejükön vörös bóbitás acélsisakot viselnek, kezükben hosszú alabárdot tartanak. A gárda káplánja ünnepélyes hangon felolvassa az eskü szövegét: „Esküszöm, hogy hűségesen és tisztességesen szolgálom Ferenc pápát, a legfőbb főpapot, és törvényes utódait, minden erőmmel, szükség esetén akár életem árán is megvédem őt. A Szentszék megüresedése esetén ugyanezekkel a kötelezettségekkel tartozom a Bíborosok Szent Testületének.

Továbbá esküszöm, hogy a gárda parancsnokát és többi felettesemet tisztelni fogom, hűségesen és engedelmesen szolgálom őket. Isten és összes szentjei legyenek ebben a segítségemre!”

Ez után a zászlóvivő a földre hajtja a hatalmas, címeres zászlót, amelynek színpompáját egyetlen modern zászló sem éri el, a gárda-újonc odalép hozzá. Kesztyűs baljával megérinti a zászló selymét, jobbját esküre emeli, két ujját és hüvelykujját kinyújtva (a Szentháromság szimbólumaként), és leteszi anyanyelvén – franciául, németül vagy olaszul – az esküt:

„Én, N. N. esküszöm, hogy hűségesen és tisztességesen teljesítem mindazokat a kötelességeket, amelyek az imént elhangoztak! Isten és minden szentjei legyenek ebben a segítségemre!”

A gárdának több égi pártfogója is van: Szent Márton (november 11.), Szent Sebestyén (január 20.) és Flüei Szent Miklós (szeptember 25).

Jelmondatuk: Acriter et fideliter (buzgón és hűséggel).

A lobogó, az egyenruha és a fegyverzet

A gárda zászlajának eredetéről kevés hiteles információ maradt fenn, minden valószínűséggel elkészítésekor a XVIII. századi svájci hadi hagyományokból merítették az ötletet. Míg a svájci lobogón a kereszt ágai nem érintik a szegélyeket, ezen a zászlón a fehér kereszt ágai négy részre osztják azt. Az első és a negyedik mezőn a jelenkori és II. Gyula pápa címerei láthatok, tehát minden újabb pápával megváltozik a lobogó. A második és a harmadik mezőt öt kék-sárga-piros-sárga-kék színű vízszintes csík szeli át, ezek a gárda hagyományos egyenruhájának a színe. A lobogó közepét a mindenkori főparancsnok származási kantonjának címere díszíti.

Minden gárdista kétféle egyenruhát kap: az egyszerű, sötétkék munkaruhát a svájci sapkával és a színpompás díszruhát tollas acélsisakkal. Ez utóbbihoz ünnepélyes alkalmakkor acélmellvért is tartozik. A piros-narancssárga-kék színekben pompázó reneszánsz kosztüm megálmodójaként évszázadokon keresztül Michelangelót tartották, manapság azonban ez az állítás már nem áll.


A mindennapi sötétkék munkaruha

A gárda hagyományos fegyvere az alabárd (hosszú, hegyes nyelű, szekerceszerű vágó és szúró fegyver). Napjainkban azonban az alabárdon kívül más fegyvert – a legénység puskát, az altisztek lándzsát és puskát, a tisztek pedig kardot és pisztolyt – is viselnek.

A világ legkisebb hadserege teljes létszámban 135 főt képvisel: négy tiszt, egy káplán, huszonhárom altiszt, 105 alabárdos és két dobos. Kiképzésüket kezdetben az olasz hadsereg és a carabinerik instruktorai segítették, de 1981 óta – a pápa ellen elkövetett merénylet után – a Britains Special Air Servise szakemberei vezetik. Minden gárdista megtanulja, hogyan kell kezelni a svájci gyártmányú SIG pisztolyokat, a Heckler- és Koch- gépfegyvereket, a kézigránátot. Ezen kívül hogy semmi se érje őket váratlanul, alaposan kiképezik őket a fegyver nélküli harc különböző módozataiból is.


Több mint 500 éve a pápa szolgálatában

Mai fő feladatkörük Vatikán Állam védelme, emellett nagy alkalmakkor a rend biztosítása, de mindenekelőtt a Szentatya védelme. A gárda kétharmada naponta őrséget áll az Apostoli Palota bejáratánál, a Szent Damazusz- és a Belvedere-udvarban, a Sala Regia terem különböző emeletein, az államtitkár irodája, illetve a pápa magánlakosztálya előtt, a Hittani Kongregáció bejáratánál, a harangtorony alatti boltívnél, a Bronzkapunál és a Szent Anna kapunál. Természetesen az őrségen kívül még sok más napi feladatot is tartalmaz az órarendjük: elméleti oktatás, testedzés, lövészeti gyakorlat, olasz nyelvkurzus, kóruspróba és sportaktivitás (leginkább labdarúgás).

A katonák laktanyája közvetlenül a Szent Anna kapu mögött található. A tiszteknek külön lakásuk van, az altisztek egyszemélyes, míg a zömükben nőtlen katonák kettesével laknak a szobákban. A laktanyában megtalálható minden, ami szükséges a katonák életéhez. A bajtársi szellem ápolását a tágas társalgó, a szellemi igényeket a több mint másfélezer kötetet számláló könyvtár, a szórakozást a színházterem, a tévészoba és a vendégcsalogató kantin szolgálja.

A gárda hivatalos nyelve még mindig a német, de tagjainak meg kell tanulniuk olaszul is. Évente egy hónap szabadságot kapnak. A havi bérük körülbelül ezer euró, amit svájci frankban kapnak, a koszt és a kvártély pedig ingyenes.

Azok a gárdisták, akik betöltötték 25. életévüket, és leszolgáltak legalább három évet, illetve aláírták azt a szerződést, amely szerint még három évig szolgálatban lesznek, megnősülhetnek. Mindemellett még az is fontos, hogy a laktanyában legyen üres lakás, ahová a feleségével beköltözhet. A nyugdíjaztatás is pontos kulcs szerint történik: tíz év szolgálat után minimális nyugdíj jár, tizenöt év szolgálat után már sokkal nagyobb az összeg. A teljes nyugdíj azoknak jár, akik húsz évet töltöttek a pápa szolgálatában.

Kapcsolódó cikkek

ISSN 2334-6248 - Elektronikus folyóiratunk havonta jelenik meg. ©2022 Fókusz. Minden jog fenntartva!
Design by predd | Code by tibor