Tudta-e?
hogy kiterjesztett napelemtábláival jelenleg a Nemzetközi Űrállomás az éjszakai égbolt legfényesesbb "csillaga", ennek következtében a Vénusz a második helyre szorult?

115. szám - 2014. április 01.

Magyar történelem

A keresztény seregek sikerei a 15 éves háború első szakaszában

Szinán pasa 1593-ban 150 ezer főnyi török-tatár csapataival indult meg a Habsburg Birodalom ellen…
WILHELM Józef | a szerző cikkei

3

A helyi, végvári összetűzésekből, portyázásokból kialakuló 15 éves háború egyre szélesebb méreteket öltött, hiszen a Habsburgokkal tartottak az Erdélyi, a Havasalföldi, a Moldvai fejedelemségek, és ez a szövetség a Német-római Császárság valamint a pápa támogatását is élvezte. A háborúhoz a török uralom alatt élő népek közül a szerbek és bolgárok is csatlakoztak. A harcban közvetve érintve volt a háború vége felé, 1603-tól I. Abbász, a Szafavida dinasztia egyik legkiemelkedőbb perzsa uralkodója is, aki Ázsiában kötötte le a török erők egy részét. A másik oldalon az Oszmánokat a krími tatárok segítették, és közvetve a Bocskai vezette hajdúk is gyengítették az osztrák erőket.

Amikor 1593. nyarán III. Murad szultán Szinán pasát nevezte ki a szultáni haderő fővezérévé, ő 150 ezer főnyi török-tatár csapataival indult meg a Habsburg Birodalom ellen. Csakhogy a 15 éves háború fő hadszíntere a 3 részre szakadt Magyarország lett, és nem az osztrák tartományok, sőt a háború évei alatt kialakuló belső politikai ellentétek folytán Erdély lakossága is megszenvedte a háború borzalmait, így főleg a magyarlakta területek pusztultak. A leginkább érintett Dunántúl térségében majdnem húsz hadjáratot vezettek egymás ellen az osztrákok és a törökök.

1593 július végén a Szinán pasa vezette török haderő bevette a már többször megostromolt Sziszeket, majd a fősereg október elején elfoglalta Veszprémet és Palotát. Kászim napja, azaz október 26-a után a török hadak nem folytatták a harcot, így a Habsburg seregek ellentámadására csak ezt követően került sor, ugyanis a Ferdinand Hardegg győri főkapitány vezette 18-20 ezres sereg jóval kisebb volt a 150 ezres török hadnál. A Habsburg-magyar seregek előbb Székesfehérvárt rohanták meg, de elfoglalni nem tudták, majd Fülek várát ostromolták. A magyarországi pasák (a budai és a temesvári) felmentő hadait Báthory István országbíró november 21-én Romhánynál győzte le. Ezt követően 27-én megadta magát Fülek őrsége, és több környékbeli kisebb vár török helyőrsége is elmenekült. Ezzel a késő őszi, téli támadással fordult elő első ízben, hogy a Habsburgok védekezésből támadásba mentek át, ami eredményesnek bizonyult, hiszen jelentős területeket tudtak felszabadítani.

A háborúba időközben bekapcsolódott több kisebb itáliai állam is, mint a Mantovai Hercegség, a Ferrarai Hercegség, a Velencei Köztársaság, a Toszkán Nagyhercegség. Általuk megerősödve, 1594 tavaszán folytatódott a háború Mátyás főherceg névleges vezetése alatt, azonban Pálffy Miklós gróf irányításával. Nemsokára magyar kézre került Nógrád vára, majd május 1-jétől kezdetét vette Esztergom várának ostroma. A 35-40 ezer fős keresztény sereg hat hét alatt sem boldogult a várvédőkkel (Esztergom ostrománál veszítette életét Balassi Bálint költő, valamint Passuth László A mantuai herceg muzsikusa c. regénye is erről a korszakról szól). Amikor nemsokára kitudódott, hogy Szinán pasa 100 ezer főre becsült sereggel közeledik Esztergom felmentésére, a keresztény had az ostrom feladása mellett döntött. A török had sorra foglalta el a környező várakat: Tatát, a győri várat, Pápát. Egyedül Komárom maradt a keresztények kezén.

Gróf Pállfy Miklós országbíró

 Bár a sikerek hatására egy európai összefogás látszott megvalósulni, amit VIII. Kelemen 1594-től kezdve pénzbelileg is támogatott, ám a széleskörű Keresztény Liga csonka maradt. Kedvező volt, hogy a délkelet-európai térségek bekapcsolódtak a szövetségbe. Báthory Zsigmond Erdély fejedelme Prágában kötött megegyezést Rudolf Habsburg császárral, majd ezt követően Moldva és Havasalföld, valamint a szerbek és bolgárok csatlakozásával kialakult a pápa által szorgalmazott keresztény szövetség déli szárnya. A bánáti szerbek Teodor Tivodorović püspökük vezetése alatt lázadtak fel a török uralom ellen, míg Hercegovinában a szerbeket Grdan vajda vezetette.

 1595. januárjában elhunyt III. Murád. A fia, az új szultán, III. Mehmed azonnal menesztette apja nagyvezírét, annak túlzott befolyásától tartva, így Szinán pasa helyére saját emberét Ferhádot nevezte ki. Szinán pasa hamarosan mégis visszaszerezte a hatalmát, és az elpártolt al-dunai tartományok visszafoglalására indult. A támadásai nyomán egész Havasalföld a kezére került, de a kocka megfordult, és Szinán pasa hatalmas kudarcot szenvedett a Bocskai István, valamint Vitéz Mihály vezette keresztény csapatoktól Gyurgyevónál. A törökök ezt követően elveszítették Lippa és Jenő várát is.

A gyurgyevói csata ábrázolása

1595 júniusában a Habsburg-sereg újra célba vette Esztergomot. Az osztrákok és a nyugati hadak Karl Mansfeld generális főparancsnoksága alatt körülzárták a várat. A törökök felmentő seregét augusztus 4-én a szövetséges erők legyőzték. Szeptember 2-án a vár török védői feladták a harcot. Nemsokára Visegrád is a keresztények kezére került, de Buda ostromába már nem kezdtek bele. A sikerek azt a látszatott keltették, hogy a keresztények erőfölénybe kerültek, csakhogy a Porta megkezdte az ellentámadás előkészületeit.
 

Kapcsolódó cikkek

ISSN 2334-6248 - Elektronikus folyóiratunk havonta jelenik meg. ©2017 Fókusz. Minden jog fenntartva!
Design by predd | Code by tibor