- Heti Ajánlat
- Természet
- Történelem
- Kultúra
- Nyelvtudomány
- Életmód
- Technika
- Tudósok
- Közélet
- Diákoldal
- Olvasóink küldték
- Tanítástan
- Pszichológia
e-Learning
- Tudta-e?
- 4000 évvel ezelőtt Babilonban bevett szokás volt, hogy az esküvő után a menyasszony apja újdonsült vejét egy hónapig itatta. Az ital mézből készült sör volt, innen származik a magyar "mézeshetek" illetve az angol "honeymoon" kifejezés. (moon - hold) - mivel a babilóniak holdhónapot használtak
115. szám - 2014. április 01.
Magyar történelemA keresztény seregek sikerei a 15 éves háború első szakaszábanSzinán pasa 1593-ban 150 ezer főnyi török-tatár csapataival indult meg a Habsburg Birodalom ellen…
|
4
|
A helyi, végvári összetűzésekből, portyázásokból kialakuló 15 éves háború egyre szélesebb méreteket öltött, hiszen a Habsburgokkal tartottak az Erdélyi, a Havasalföldi, a Moldvai fejedelemségek, és ez a szövetség a Német-római Császárság valamint a pápa támogatását is élvezte. A háborúhoz a török uralom alatt élő népek közül a szerbek és bolgárok is csatlakoztak. A harcban közvetve érintve volt a háború vége felé, 1603-tól I. Abbász, a Szafavida dinasztia egyik legkiemelkedőbb perzsa uralkodója is, aki Ázsiában kötötte le a török erők egy részét. A másik oldalon az Oszmánokat a krími tatárok segítették, és közvetve a Bocskai vezette hajdúk is gyengítették az osztrák erőket. Amikor 1593. nyarán III. Murad szultán Szinán pasát nevezte ki a szultáni haderő fővezérévé, ő 150 ezer főnyi török-tatár csapataival indult meg a Habsburg Birodalom ellen. Csakhogy a 15 éves háború fő hadszíntere a 3 részre szakadt Magyarország lett, és nem az osztrák tartományok, sőt a háború évei alatt kialakuló belső politikai ellentétek folytán Erdély lakossága is megszenvedte a háború borzalmait, így főleg a magyarlakta területek pusztultak. A leginkább érintett Dunántúl térségében majdnem húsz hadjáratot vezettek egymás ellen az osztrákok és a törökök. 1593 július végén a Szinán pasa vezette török haderő bevette a már többször megostromolt Sziszeket, majd a fősereg október elején elfoglalta Veszprémet és Palotát. Kászim napja, azaz október 26-a után a török hadak nem folytatták a harcot, így a Habsburg seregek ellentámadására csak ezt követően került sor, ugyanis a Ferdinand Hardegg győri főkapitány vezette 18-20 ezres sereg jóval kisebb volt a 150 ezres török hadnál. A Habsburg-magyar seregek előbb Székesfehérvárt rohanták meg, de elfoglalni nem tudták, majd Fülek várát ostromolták. A magyarországi pasák (a budai és a temesvári) felmentő hadait Báthory István országbíró november 21-én Romhánynál győzte le. Ezt követően 27-én megadta magát Fülek őrsége, és több környékbeli kisebb vár török helyőrsége is elmenekült. Ezzel a késő őszi, téli támadással fordult elő első ízben, hogy a Habsburgok védekezésből támadásba mentek át, ami eredményesnek bizonyult, hiszen jelentős területeket tudtak felszabadítani. A háborúba időközben bekapcsolódott több kisebb itáliai állam is, mint a Mantovai Hercegség, a Ferrarai Hercegség, a Velencei Köztársaság, a Toszkán Nagyhercegség. Általuk megerősödve, 1594 tavaszán folytatódott a háború Mátyás főherceg névleges vezetése alatt, azonban Pálffy Miklós gróf irányításával. Nemsokára magyar kézre került Nógrád vára, majd május 1-jétől kezdetét vette Esztergom várának ostroma. A 35-40 ezer fős keresztény sereg hat hét alatt sem boldogult a várvédőkkel (Esztergom ostrománál veszítette életét Balassi Bálint költő, valamint Passuth László A mantuai herceg muzsikusa c. regénye is erről a korszakról szól). Amikor nemsokára kitudódott, hogy Szinán pasa 100 ezer főre becsült sereggel közeledik Esztergom felmentésére, a keresztény had az ostrom feladása mellett döntött. A török had sorra foglalta el a környező várakat: Tatát, a győri várat, Pápát. Egyedül Komárom maradt a keresztények kezén. Gróf Pállfy Miklós országbíró Bár a sikerek hatására egy európai összefogás látszott megvalósulni, amit VIII. Kelemen 1594-től kezdve pénzbelileg is támogatott, ám a széleskörű Keresztény Liga csonka maradt. Kedvező volt, hogy a délkelet-európai térségek bekapcsolódtak a szövetségbe. Báthory Zsigmond Erdély fejedelme Prágában kötött megegyezést Rudolf Habsburg császárral, majd ezt követően Moldva és Havasalföld, valamint a szerbek és bolgárok csatlakozásával kialakult a pápa által szorgalmazott keresztény szövetség déli szárnya. A bánáti szerbek Teodor Tivodorović püspökük vezetése alatt lázadtak fel a török uralom ellen, míg Hercegovinában a szerbeket Grdan vajda vezetette. 1595. januárjában elhunyt III. Murád. A fia, az új szultán, III. Mehmed azonnal menesztette apja nagyvezírét, annak túlzott befolyásától tartva, így Szinán pasa helyére saját emberét Ferhádot nevezte ki. Szinán pasa hamarosan mégis visszaszerezte a hatalmát, és az elpártolt al-dunai tartományok visszafoglalására indult. A támadásai nyomán egész Havasalföld a kezére került, de a kocka megfordult, és Szinán pasa hatalmas kudarcot szenvedett a Bocskai István, valamint Vitéz Mihály vezette keresztény csapatoktól Gyurgyevónál. A törökök ezt követően elveszítették Lippa és Jenő várát is. A gyurgyevói csata ábrázolása 1595 júniusában a Habsburg-sereg újra célba vette Esztergomot. Az osztrákok és a nyugati hadak Karl Mansfeld generális főparancsnoksága alatt körülzárták a várat. A törökök felmentő seregét augusztus 4-én a szövetséges erők legyőzték. Szeptember 2-án a vár török védői feladták a harcot. Nemsokára Visegrád is a keresztények kezére került, de Buda ostromába már nem kezdtek bele. A sikerek azt a látszatott keltették, hogy a keresztények erőfölénybe kerültek, csakhogy a Porta megkezdte az ellentámadás előkészületeit. |
Kapcsolódó cikkek
- Az 1956-os forradalom Kárpátalján őrzött dokumentumai
- A közvetítők nélküli vallások
- Két bronzkori rovás
- A modern orvostudomány térhódítása a 20. század második felében
- Az orvostudomány fejlődése a 20. század első harmadában
- A bodrog-alsóbűi rovásfelirat
- Vallási forradalmak (IV.)
- Vallási forradalmak (III.)
- Isszik rovásfelirata
- Vallási forradalmak (II.)
- Vallási forradalmak (I.)
- A felvilágosodás kori orvostudomány
- A barokk kori orvoslás fejlődése
- Az átírt battonyai és újabb gyűrűfeliratok
- Rovásírás I. István pénzén
- Rovásjeles dirhem utánzat
- Még egyszer a kazár levélről
- Székelyudvarhely rovástéglája
- Rovástábla magyarból
- Konstantinápolyi felirat
- A kora újkor orvostudományi szemléletváltása
- Gondolatok a kalocsa-bácsi érsekség létrejöttéről
- A mohácsi csata magyar hadvezére
- Ahonnan Mohácsra indult a magyar had
- Az újkori emberkép és az istenképűség
- A középkori arab orvosok ismeretei
- A középkori arab gyógyászat
- Válságtól válságig
- Az érvágás hagyománya a középkorban
- A háború előbb kezdődött
- Istentelenek országa
- Gondolatok nemzeti ünnepünkön
- A kolostori gyógyítás fegyelem, étkezés és böjt segítségével
- Jó üzlet a fegyvergyártás és a fegyverkereskedelem
- A középkori gyógyítás különböző módszerei
- „Hála Istennek, magyarok maradtunk!”
- A pápa katonái
- A Kossuth-bankóktól a Kossuth-dollárig
- Párhuzamosan létező ókori görög orvosi iskolák
- Hippokratész esküje
- „Tündöklő diadalút a magyar sors folyóján”
- Hippokratész orvosi felfogása
- A teurgia
- A jobbágy, akiből majdnem pápa lett
- Történelmi járványok és fölkavart politikai iszap
- Szeszélyes járványok a történelemben
- A felemelő szeretet
- Járványok idején keletkezett babonák
- A magyar szabadságharcosok törökországi emlékhelyei
- „Uram, segíts békében meghalni” - hogyan élték meg a pestist a középkor emberei?
- A szélsőséges időjárás és a középkori pestisjárvány közötti kölcsönhatás
- A D-nap
- Manipuláció az ókori „pokol kapujában”
- A háború, ami 38 percig tartott
- A mecénás, a világutazó és a régész
- A nemzetközi helyzet a Rákóczi szabadságharc idején
- Novellák, amelyek leszámolnak a pátosszal
- Grúzia, az aranygyapjú földje
- Egyházaink vívódása az 1848–49-es forradalom idején
- A történelmi „Szívföld vagy Magterület” elmélet visszhangja napjainkban
- A parfümök története
- A háborúzást befolyásoló körülmények
- A Katolikus Egyház szerepe a magyar államalapítás korában
- Sirmium – Pannónia Rómája
- Középkori település nyomait tárják fel Bácsfeketehegynél
- A tárgyalási módszerek változása a világpolitikában
- Históriai ínyencségek
- Valósággyűlölő eszmék fogságában
- A Százak Tanácsa - Európa védelméről
- Szikkim amerikai királynéja
- Becslések a nagy háború katonai áldozatait illetően
- A kommunista Krisztus
- A nagy háború végének centenáriuma
- Brit geopolitikai érdekességek
- Az eretnekség fiziológiája
- A kommunisták új világa
- A nemzeti Messiás-Király
- Az eretnekség kialakulásának folyamata
- A politikai vallások exportja
- A pszichológiai hadviselés kialakulása és fejlődése
- Császár a kivégzőosztag előtt
- A főbűnös és a felmentett
- Históriai ínyencségek
- A háromszoros uralom
- Újvidék osztrák-magyar kiegyezés utáni fejlődése
- A méltóságteljes élet
- Európa harca önmaga ellen
- Az 1440-es nándorfehérvári csata
- Jelena Petrović-Njegoš, Olaszország királynéja
- Kivezető utak a forradalomból
- Egy régimódi tanárról
- Az SR-71-es kémrepülő
- A Messiások átalakulása
- Históriai ínyencségek
- Az újvidéki Szent Rókus templomról
- Újságírás és nyomdászat kezdetei Óbecsén
- A Pahlavi-dinasztia tündöklése és bukása
- A Kim-dinasztia
- Szent László emlékek Nyugat-Bácskában
- A helyettesíthetetlen ember
- A Pahlavi-dinasztia tündöklése és bukása
- A demokrácia valódi jelentése és igazi jellemzői
- Kolumbusz és Luther korának egyszerű emberi életérzései
- Szent István társa, Boldog Gizella
- Apáczai Csere János orvosi szakkifejezései a Magyar Encyclopaediában (1653)
- A forradalmi Messiások
- Ahol minden nő hercegnő és minden férfi oroszlán
- Az Oszmánok udvari asszonyai
- Az Oszmán Birodalom bürokratikus rendszere
- Ahol minden nő hercegnő és minden férfi oroszlán
- Ahol minden nő hercegnő és minden férfi oroszlán
- A megfelelő állampolgárok gyártósora
- Háremhölgy a Mennyei Birodalom élén
- A társadalom átnevelése
- Múltunk egy-egy darabja
- Múltunk egy-egy darabja
- Az ókori népek történetéből
- Az ókori népek történetéből
- Arab szultanátus Afrika partjainál
- Bevándorlási útvonalak és válságövezetek
- Miért léteztek és léteznek ma is boszorkányüldözések?
- A négus
- Miként kísérték figyelemmel a vajdasági magyarok az 56-os magyarországi eseményeket
- Európa utolsó vallási fellángolása
- Kik azok a koptok?
- A doroszlói Szentkút kegyképének történelmi háttere
- Históriai ínyencségek
- A főherceg és a tanítónő románca
- A szenátusi határozatoktól a konzervműsorokig
- Hol nyugszanak Magyarország egykori uralkodói?
- Helyettesíthető Vezérek
- Hol nyugszanak Magyarország egykori uralkodói?
- A vendégmunkáslét kialakulása Németországban
- A balkáni nemzetvezérek kora
- Európa megszületése
- A demokrácia fékei és ellensúlyai
- Kende, gyula és harka
- A civilizációcsere meghatározó alakjai
- Prága Óvárosának meséi
- Az egyesült Európa ötletének rövid története
- A globális népesedés különbözőségeinek veszélyei
- Napóleon a mítoszgyártó
- A terrorizmus történetének rövid áttekintése
- A kétpólusú civilizáció
- Tudatos telepítések
- A japán császárkultusz
- Növények a világtörténelem színpadán
- Száz éve történt
- A történelem vége...
- A künde
- Mátyás király vendége voltam
- Felőrlő közelharc az I. világháborúban
- A karácsony csodája a fronton
- A vegyi fegyverek bevetése az I. világháborúban, e fegyverek alkalmazásának történelmi előzményei
- Sába királynőjének legendája
- A császárok és a vértanúk városa
- Mennyibe kerülhetett a háború egy napja az I. világháborúban
- Az Áprád-ház kihalása után támadt hatalmi (z)űr
- A félelem oldala az első világháborúban
- Zita, az utolsó császárné és királyné
- Az elfelejtett vidék
- A villámháború tervének fejlődése és alakulása az I. világháború előtt
- A kalapos király
- Az első világháború kitöréséhez vezető út
- Tábor kontra Hermon
- 200 éve született Samuel Colt
- A tököli kormánydelegáció kíséretének kihallgatási jegyzőkönyvei az Ungváron őrzött KGB dokumentumok között
- A nagy háborúra való 100 éves megemlékezések csúf csapdái
- Közeledve az első világháborús centenárium felé
- Telepítések, földhöz juttatások a visszacsatolt Bácskában
- Jézus városa
- A bácskai földbirtok-politika kezdetei levéltári források tükrében
- A 15 éves háború záró szakasza
- A megváltás városa
- A szúfi költészet
- Koppány lázadása
- A 15 éves háború előzményei, és a háború kialakulása
- Mária országa
- Hatvan éves az atomtengeralattjáró
- A fejedelem, aki a nemzete szabadsága mellett az Istent is kereste
- Civilizációk felemelkedése és bukása
- Nagy Katalin
- A Spanyol Birodalom születése
- A földrajzi felfedezések körülményei és előfeltételei
- Az újvidéki mozik története
- Az Erzsébet Szálló története (1854-1967)
- A Hadik család futaki uradalma
- A Batthyány család története - 3. rész
- Az újvidéki hidak tönénete
- A Batthyány család története - 2. rész
- A Batthyány család története - 1. rész
- A báni palota építése
- A monarchia intézménye
- Olvasóink ajánlata