- Heti Ajánlat
- Természet
- Történelem
- Kultúra
- Nyelvtudomány
- Életmód
- Technika
- Tudósok
- Közélet
- Diákoldal
- Olvasóink küldték
- Tanítástan
- Pszichológia
e-Learning
- Tudta-e?
- hogy noha a világon mintegy 30000 emberi fogyasztásra alkalmas növényfaj létezik, a világ élelmiszereinek 90 százaléka mindössze 20 fajtából készül?
169. szám - 2018. október
Az eretnekség fiziológiájaAz eretnekség többnyire egy adott ideológiai, társadalmi, vallási, politikai mítosz kigúnyolásával kezdődik, majd annak kritikájával, s végül teljes aláásásával folytatódik…
|
8
|
Amikor az eretnek szó keletkezését kutatjuk, akkor különféle magyarázatok közül választhatunk. A leggyakrabban fellelhető meghatározás alapján az eretnek szó eredetét a görög haireomai: választani, kiválasztani igéből származtatják. Közszájon, leginkább egy bizonyos – az általánosan elfogadottal szembehelyezkedő – filozófiai vagy vallási irányzathoz, párthoz tartozó egyénre, csoportra vonatkoztatják a fogalmat. Ám sokkal helyesebb lenne a kiválasztani helyett a kiválogatni igét alkalmazni, hiszen az eretnekek eleinte sohasem egy merőben új ideológiát, társadalmi rendet, vallási hagyományt akartak/akarnak teremteni, hanem többnyire a már meglévő eszmékből, rendszerből, rituálékból válogatták ki azokat az elemeket, amelyekből az általuk vélt igazságosabb lét alapjait szerették volna megteremteni. Egy idő után, a régi hagyományokból kiválogatott elemek új egységbe tömörítése lassan másfajta, mélyebb összefüggésekre mutatott rá. Ez eredeti, szokatlan, újsütetű értelmezések, magyarázatok létrehozását vonta maga után, és ezek már hordozták az eretnekség sajátosságait, a megújulás csíráit. A történelmi tapasztalat alapján leszögezhető az is, hogy abban a pillanatban, amikor az eretnek tanokat magáénak valló egyén vagy csoport szembekerül a hatalommal rendelkező, véleményt formáló társadalmi réteggel és rákényszerül az ellene felvetett vádak alóli tisztázásra, akkor kezd el igazán egy adott „eretnek” tan, ideológia vagy rendszer kiteljesedni, netalán radikalizálódni. A megmaradásért vívott harc eredményezi a korábban kiválogatott elemek teljes egységgé való összeolvadását, a dolgok, állítások, összefüggések egyre precízebb letisztulását. Vannak azonban helyzetek, amikor a rendszer elemeiből vagy az eszméből való válogatás nem jut el sehová. Mindaddig, amíg a kiválogatott komponensek, összetevők önmagukban nem jelentenek szakadárságot a már meglévő renddel, eszmével, vallással szemben, addig nem beszélhetünk igazi eretnekségről. Sőt akkor sem, ha a hatalmat gyakorlók a meglévő alkotóelemek újfajta átcsoportosításával, átértelmezésével, a saját érdekeiket védve, a fennálló válságot látványos vagy eltitkolt „átvedlésük” által igyekeznek túlvészelni. Ilyen esetben saját magukat nevezhetnék eretnekeknek, de nem ez történik, hanem épp a fordítottja, vagyis mindazok, akik nem idomulnak az újdonságokhoz, azok válnak eretnekké. Ilyenkor a régi rendet képviselők lesznek kívülállókká. Az eretnekség többnyire egy adott ideológiai, társadalmi, vallási, politikai mítosz kigúnyolásával kezdődik, majd annak kritikájával, s végül teljes aláásásával folytatódik. Az eretnek tanok részletei, mélységei gyakorta nem jutnak el a szélesebb rétegekhez, mert a harc hevében, amit az „igazság” győzelméért vívnak, ellehetetlenítik az ilyen jellegű lépéseket. Az eretnekséggel vádolt egyén, csoport, mozgalom – ha beindul a hatalmi gépezet rombolása – nagyon gyorsan a győzelem elérése, az eszme terjesztése helyett a megmaradásáért vívja a harcot. A hatalom nem sokat gatyázik, ugyanis nem célja a probléma kiszélesedése. Minden hatalom tudja, hogy a pártütők ellen a támadás az egyedüli hatékony eszköz. Történelmi tény, hogy a két fél közötti kezdetleges, majd elmérgesedő szópárbaj, vita igen hamar tettlegességig fajul. Az eleinte kialakuló verbális harcban az eretnek tanok kiforgatása a cél, később, a fizikai leszámolás alkalmazásával pedig a nyílt és rejtett szimpatizánsok megfélemlítése. A hatalom az elkülönültek tanait azzal gyengíti, hogy értékeiket a közösség értékeivel ellentétesnek, cselekedeteiket, viselkedésüket pedig a tömegek számára veszélyesnek, ártalmasnak tünteti föl. Az eretnekekkel szemben, a régi rend őrei, az elszigetelés gyakorlatát alkalmazzák. Ezzel a stratégiával megszűnik az egyénnek, csoportnak az a lehetősége, hogy tanait, elképzeléseit népszerűsítse, hogy érveljen, kiálljon az igazság mellett, hogy saját magát vagy a mozgalom tagjait erkölcsi győztesként tüntesse fel, hanem kénytelen a védekezésre, a vádak tisztázására fordítani figyelmét. Ez leköti, majd felmorzsolja az ellenállást és belső ellentéteket szít. A elgyengülés, szétforgácsolódás pedig az egyértelmű bukás, a teljes megsemmisülés, ritkább esettben a lassú elsorvadás nyilvános jele. Ez az eretnekség felszámolásának egyik, talán a leggyakoribb útja. A másik út – amivel be lehet fojtani egy eszmét, mozgalmat – az a mártíromság, a vértanúság útja, amikor az egyént vagy a csoport tagjait különböző manipulációk segítségével arrafelé terelik, hogy „önként és dalolva” válasszák a feláldoztatást, abban az együgyű, naiv hitben élve, hogy a halál által kiváltott döbbenet a világ jobb útra való térését fogja eredményezni. A múltbéli tapasztalat megcáfolni látszik ezt a hiábavaló áldozatvállalást, ugyanis az üdvös, szép világ eljövetelére mindmáig várunk még. Bár a történelmi és erkölcsi igazságszolgáltatás, vagyis az áldozatok egy idő utáni rehabilitálása gyakorta megtörténik, ez nem sokat nyom a latban, a méltóságteljes társadalomhoz vezető változást nem tudja e késői, többnyire csak látszat-bűnbocsánat elindítani, olyan formalitás ez, mint a halott körül megjátszott olcsó jajveszékelés. Az eretnekek helyzete egyértelműen kilátástalan, mert mindig két csoporttal kell küzdeniük egyszerre, egy szűkebb, harcias maggal, és a társadalom széleskörű, ám annál tunyább rétegével. Az első körbe tartoznak azok a hatalmon lévő emberek, akik a saját érdekeiket őrzik, de ide sorolhatók még a hatalomból táplálkozó nyerészkedők siserahada. Ők biztosítják az eretnekek elleni harc gazdasági, politikai hátterét, katonai ütőerejét. Ők azok, akik demagógiával manipulálják a széles tömegeket. Az eretnekekkel szembenálló második csoportba tartoznak az idomított „nyáj” tagjai. Közéjük sorolhatók mindazok, akik megszokásból, kényelemből, butaságból, érdekből, megfélemlítettségből, gyávaságból vagy megfelelő információk hiányában nem akarnak, nem tudnak, mernek az eretnekek pártjára állni. Az eretnekek győzelme attól függ, mennyire tudják megmozgatni ezt a lomha tömeget. Többnyire nemigen. Hosszú távú győzelem csak akkor fordult elő a történelemben, amikor az eretnekmozgalmak keltette változások hullámait bizonyos – gazdasági és katonai hatalommal rendelkező – érdekcsoportok is meglovagolták. Az ilyen sikerek többnyire lényeges kompromisszumokkal, az eretnekmozgalom gyökeres újításainak csonkításával, tanításainak kiherélésével jártak együtt. Bár az eretnek eszméket irtották, a mozgalmakat eltörölték, ennek ellenére mégis jelentős befolyással bírtak a múlt és jelen alakításában. Az eretnekek voltak azok, akik a fennálló rend valamivel jobb, igazságosabb változatáért harcoltak, harcolnak még ma is. Csakhogy mivel nem a nyertesek közé tartoztak a történelemben, ezért csak a győztesek szemszögéből, vádjaiból ismerjük őket, eszméiket, álmaikat, rendszereiket. Hosszabb-rövidebb ideig tartó fennmaradásuk pillanataiban mindig egy lángolásnyi „felvilágosodást” váltottak ki. Ámbár az egyének, csoportok, mozgalmak eltörlésével, megsemmisítésével átmenetileg megtisztult a terep, az eretnek eszmék, elképzelések, tanok, gyakorlatok valahogy újra és újra megjelentek a történelemben, megtermékenyítve az adott kort. Lehet, hogy egyszer tényleg győzelemre viszi valamelyik eretnek a világmegváltó elképzelését, ahhoz azonban ismernie kell az eretnekség fiziológiáját is! |
Kapcsolódó cikkek
- Brit geopolitikai érdekességek
- A kommunisták új világa
- A közvetítők nélküli vallások
- Két bronzkori rovás
- A modern orvostudomány térhódítása a 20. század második felében
- Az orvostudomány fejlődése a 20. század első harmadában
- A bodrog-alsóbűi rovásfelirat
- Vallási forradalmak (IV.)
- Vallási forradalmak (III.)
- Isszik rovásfelirata
- Vallási forradalmak (II.)
- Vallási forradalmak (I.)
- A felvilágosodás kori orvostudomány
- A barokk kori orvoslás fejlődése
- Az átírt battonyai és újabb gyűrűfeliratok
- Rovásírás I. István pénzén
- Rovásjeles dirhem utánzat
- Még egyszer a kazár levélről
- Székelyudvarhely rovástéglája
- Rovástábla magyarból
- Konstantinápolyi felirat
- A kora újkor orvostudományi szemléletváltása
- Gondolatok a kalocsa-bácsi érsekség létrejöttéről
- A mohácsi csata magyar hadvezére
- Ahonnan Mohácsra indult a magyar had
- Az újkori emberkép és az istenképűség
- A középkori arab orvosok ismeretei
- A középkori arab gyógyászat
- Válságtól válságig
- Az érvágás hagyománya a középkorban
- A háború előbb kezdődött
- Istentelenek országa
- Gondolatok nemzeti ünnepünkön
- A kolostori gyógyítás fegyelem, étkezés és böjt segítségével
- Jó üzlet a fegyvergyártás és a fegyverkereskedelem
- A középkori gyógyítás különböző módszerei
- „Hála Istennek, magyarok maradtunk!”
- A pápa katonái
- A Kossuth-bankóktól a Kossuth-dollárig
- Párhuzamosan létező ókori görög orvosi iskolák
- Hippokratész esküje
- „Tündöklő diadalút a magyar sors folyóján”
- Hippokratész orvosi felfogása
- A teurgia
- A jobbágy, akiből majdnem pápa lett
- Történelmi járványok és fölkavart politikai iszap
- Szeszélyes járványok a történelemben
- A felemelő szeretet
- A magyar szabadságharcosok törökországi emlékhelyei
- „Uram, segíts békében meghalni” - hogyan élték meg a pestist a középkor emberei?
- A szélsőséges időjárás és a középkori pestisjárvány közötti kölcsönhatás
- A D-nap
- Manipuláció az ókori „pokol kapujában”
- A háború, ami 38 percig tartott
- A mecénás, a világutazó és a régész
- A nemzetközi helyzet a Rákóczi szabadságharc idején
- Novellák, amelyek leszámolnak a pátosszal
- Grúzia, az aranygyapjú földje
- Egyházaink vívódása az 1848–49-es forradalom idején
- A történelmi „Szívföld vagy Magterület” elmélet visszhangja napjainkban
- A parfümök története
- A háborúzást befolyásoló körülmények
- A Katolikus Egyház szerepe a magyar államalapítás korában
- Sirmium – Pannónia Rómája
- Középkori település nyomait tárják fel Bácsfeketehegynél
- A tárgyalási módszerek változása a világpolitikában
- Históriai ínyencségek
- A Százak Tanácsa - Európa védelméről
- Szikkim amerikai királynéja
- Az eretnekség kialakulásának folyamata
- Császár a kivégzőosztag előtt
- Históriai ínyencségek
- Újvidék osztrák-magyar kiegyezés utáni fejlődése
- A méltóságteljes élet
- Az 1440-es nándorfehérvári csata
- Jelena Petrović-Njegoš, Olaszország királynéja
- Egy régimódi tanárról
- Históriai ínyencségek
- Az újvidéki Szent Rókus templomról
- Újságírás és nyomdászat kezdetei Óbecsén
- A Pahlavi-dinasztia tündöklése és bukása
- Szent László emlékek Nyugat-Bácskában
- A helyettesíthetetlen ember
- A Pahlavi-dinasztia tündöklése és bukása
- A demokrácia valódi jelentése és igazi jellemzői
- Kolumbusz és Luther korának egyszerű emberi életérzései
- Szent István társa, Boldog Gizella
- Apáczai Csere János orvosi szakkifejezései a Magyar Encyclopaediában (1653)
- Ahol minden nő hercegnő és minden férfi oroszlán
- Az Oszmánok udvari asszonyai
- Az Oszmán Birodalom bürokratikus rendszere
- Ahol minden nő hercegnő és minden férfi oroszlán
- Ahol minden nő hercegnő és minden férfi oroszlán
- A megfelelő állampolgárok gyártósora
- A társadalom átnevelése
- Háremhölgy a Mennyei Birodalom élén
- Múltunk egy-egy darabja
- Múltunk egy-egy darabja
- Az ókori népek történetéből
- Az ókori népek történetéből
- Arab szultanátus Afrika partjainál
- Bevándorlási útvonalak és válságövezetek
- Miért léteztek és léteznek ma is boszorkányüldözések?
- A négus
- Miként kísérték figyelemmel a vajdasági magyarok az 56-os magyarországi eseményeket
- Európa utolsó vallási fellángolása
- Kik azok a koptok?
- A doroszlói Szentkút kegyképének történelmi háttere
- Históriai ínyencségek
- A főherceg és a tanítónő románca
- A szenátusi határozatoktól a konzervműsorokig
- Hol nyugszanak Magyarország egykori uralkodói?
- Helyettesíthető Vezérek
- Hol nyugszanak Magyarország egykori uralkodói?
- A vendégmunkáslét kialakulása Németországban
- A balkáni nemzetvezérek kora
- Európa megszületése
- A demokrácia fékei és ellensúlyai
- Kende, gyula és harka
- A civilizációcsere meghatározó alakjai
- Prága Óvárosának meséi
- Az egyesült Európa ötletének rövid története
- A globális népesedés különbözőségeinek veszélyei
- Napóleon a mítoszgyártó
- A terrorizmus történetének rövid áttekintése
- A vasálarcos
- A kétpólusú civilizáció
- Tudatos telepítések
- A japán császárkultusz
- Herman Ottó doroszlói tartózkodásának politikai vonatkozásai
- Királyból egy kommunista vezér protokollfőnöke
- Növények a világtörténelem színpadán
- Hugonnai Vilma, az első magyar orvosnő
- Száz éve történt
- A waterlooi csata
- Ferenc József menyéből magyar grófné
- Híres magyar asszonyok
- A történelem vége...
- Híres magyar asszonyok
- A künde
- Mátyás király vendége voltam
- Felőrlő közelharc az I. világháborúban
- A karácsony csodája a fronton
- A vegyi fegyverek bevetése az I. világháborúban, e fegyverek alkalmazásának történelmi előzményei
- Sába királynőjének legendája
- A császárok és a vértanúk városa
- Mennyibe kerülhetett a háború egy napja az I. világháborúban
- Az Áprád-ház kihalása után támadt hatalmi (z)űr
- A félelem oldala az első világháborúban
- Zita, az utolsó császárné és királyné
- Az elfelejtett vidék
- A villámháború tervének fejlődése és alakulása az I. világháború előtt
- A kalapos király
- Az első világháború kitöréséhez vezető út
- Tábor kontra Hermon
- 200 éve született Samuel Colt
- A tököli kormánydelegáció kíséretének kihallgatási jegyzőkönyvei az Ungváron őrzött KGB dokumentumok között
- A nagy háborúra való 100 éves megemlékezések csúf csapdái
- Közeledve az első világháborús centenárium felé
- Telepítések, földhöz juttatások a visszacsatolt Bácskában
- Jézus városa
- A bácskai földbirtok-politika kezdetei levéltári források tükrében
- A 15 éves háború záró szakasza
- Az 1956-os forradalom Kárpátalján őrzött dokumentumai
- A keresztény seregek sikerei a 15 éves háború első szakaszában
- A megváltás városa
- A szúfi költészet
- Koppány lázadása
- A 15 éves háború előzményei, és a háború kialakulása
- Mária országa
- A fejedelem, aki a nemzete szabadsága mellett az Istent is kereste
- Civilizációk felemelkedése és bukása
- Nagy Katalin
- A Spanyol Birodalom születése
- A földrajzi felfedezések körülményei és előfeltételei
- Az újvidéki mozik története
- Az Erzsébet Szálló története (1854-1967)
- A Hadik család futaki uradalma
- A Batthyány család története - 3. rész
- Az újvidéki hidak tönénete
- A Batthyány család története - 2. rész
- A Batthyány család története - 1. rész
- A báni palota építése
- A monarchia intézménye
- Olvasóink ajánlata