- Heti Ajánlat
- Természet
- Történelem
- Kultúra
- Nyelvtudomány
- Életmód
- Technika
- Tudósok
- Közélet
- Diákoldal
- Olvasóink küldték
- Tanítástan
- Pszichológia
e-Learning
- Tudta-e?
- Hogy melyik a legrégibb magyar nyelvemlékünk ? A HALOTTI BESZÉD ÉS KÖNYÖRGÉS, 1200 körül keletkezett. Ez az elsõ olyan magyar nyelvű írás, mely komoly irodalmi érték is. A BESZÉD szabad, a KÖNYÖRGÉS szó szerinti fordítás latinból; összesen 274, az ismétlõdõ szavakat csak egyszer számítva 190 szóból áll.
124-125 szám - 2015. január-február
I. világháborúFelőrlő közelharc az I. világháborúbanNemcsak a halottak és sebesültek számának hatalmas számaránya miatt nevezhetjük ezt a háborút felőrlő összecsapásnak, hanem azért is, mert iszonyúan elhúzódott, és mert gazdaságilag is felmorzsolta a háborúban résztvevő országokat.
|
12
|
Az I. világháborút megelőző, modernnek nevezhető háborúk, mint amilyenek az amerikai polgárháború, az angol-búr, az orosz-japán háború, vagy a balkáni háborúk voltak, sajátságos lefolyásukban már rámutattak arra a tényre, hogy a napóleoni időszaktól alkalmazott, és a fejlett tőkés államokban bevett szokássá vált harci stratégiák, taktikák nem követték kellően a fegyverkezésben kialakult gyors technikai fejlődést, változásokat. Már az amerikai polgárháborúban kitűnt, hogy mekkora emberi és anyagi áldozattal jár az újfajta fegyverek és a lövészárok-harc alkalmazása. A II. búr háborúban is torz megoldások kerültek előtérbe, hiszen nem sikerült az angol haditervek szerinti időben befejezni a háborút, ugyanis a búrok a nyílt szembeszállást felváltották a lesből való váratlan támadásokkal, mert a nyílt harc gyorsan felőrölte volna emberi és anyagi tartalékaikat. Az angolok végül úgy próbálták a búrok gerillaharcát megtörni, hogy koncentrációs táborokba zárták azok hozzátartozóit. Ezzel a kegyetlenséggel igyekeztek rákényszeríteni a búrokat a megadásra, mert a háború elhúzódása rettentően leterhelte a Brit világbirodalom gazdaságát. Semmivel sem volt tisztességesebb az orosz-japán háború. Ebben a japánok az oroszoknak szánt hadüzenet elküldése előtti váratlan támadással kovácsoltak maguknak előnyt. Ők talán már sejtették, ha eleget tesznek a becsület követelte elvárásoknak, vagyis ha a hadüzenet betartásával engedik egymásnak a harcoló feleket, az mindkét oldalt túlzottan felőrli. Ez utóbbi helyzetet a japánok igyekeztek elkerülni, ezért támadtak váratlanul. A fentiekben felvázolt változás, azaz a harcoló felek katonaságának felőrlődése mögött valójában a gyalogság és a tüzérség tűzerejének a megnövekedése állt. A gyalogságnak, mint fegyvernemnek a hatékonyságát nem csak az új fegyverek biztosították, hanem, mint ahogy az a balkáni háborúban nyilvánvaló lett, a török vereségek mögött többek között ott volt az a tényező is, hogy a törökökkel szembenálló felek körében a katonák szállításánál kihasználták a vasút előnyeit. Ezeket az apró jeleket azonban nem olvasztották össze az I. világháború előtti korszak hadvezetői. Pedig ha odafigyelnek, felismerhették volna a lehetőségét annak, hogy a gyalogság megerősödésének egyedüli hatékony ellenszere a páncélos járművek, a repülőgépek tömeges bevetése lett volna. A II. világháborúban már mindkettőt tömegesen és „sikeresen” alkalmazták. Mivel az I. világháborúban a gyalogság vált a lövészárok-harc döntő tényezőjévé, így kezdetét vette egy addig sohasem látott felőrlő közelharc. Nemcsak a halottak és sebesültek számának hatalmas számaránya miatt nevezhetjük ezt a háborút felőrlő összecsapásnak, hanem azért is, mert iszonyúan elhúzódott, és mert gazdaságilag is felmorzsolta a háborúban résztvevő országokat. Hogy maga a harc miként nézhetett ki, azt az alábbi novellámmal igyekszem szemléltetni. Közelharc (novella) Már nem távolról, valahol mellettem, az ellenség felől, a csonkává lőtt erdőből szétszórtan törnek elő a harcra buzdító első biztatások, hujjogatások, majd mind hangosabban, ijesztően harsányan nyomulnak felénk a hangok, ölelnek körül egyre szorosabban. A közelebbről és közelebbről hangzó harci kiáltások támadása pár pillanatig félelmetes nyugtalanságot, fojtogató, fenyegető csendet kényszerít ránk. Az ellenség ordítozása, fel-felhorkanásai, orkánszerű, zsigerekig ható lármává, végül duhaj csatakiáltássá erősödnek. A hangzavar, a zaj kibírhatatlan. Dacos, acsargó morgás, fémes, rideg morajlás fészkelődik a dágvánnyá ázott csatatér peremén. Már a közelünkben üvöltenek. Mi is felüvöltünk. Megindul a támadás. Hatalmas lendülettel vetjük magunkat a rohamba. Mind nehezebbek a lépteim. Bokáig süllyedek a sárban. A testem önmagát mozgatja. Szúrok, döfök. Fölébe hajolok az ellenségnek, de nem nézek rá. Nem akarom az arcát látni. Nem akarom az arcában viszontlátni a magam félelmét. A halálfélelmet, a fásultságot, a lealjasodást. Érzem, ahogy a bordáin elcsúszik a szuronyom. Újra döfök. Felnyársalom. Végre meghallom a halálhörgését. Vége van. Hála Istennek! Kiszenvedett. Rohanok előre. Előre. Előre. A hátam mögött felrobban egy gránát. A sár felhördül. A légnyomás a véráztatta nyákba lapít. Hatalmas rögök puffannak tompán a hátamon. Fölugrok, megfordulok, visszafelé szaladok, pedig tudom, hogy nem szabad. Az őrvezetőm valahogy előttem terem, a pofámba ordít: Aztán valami lehasítja a fél arcát. A bőre, az ajka, a vére, az agyveleje a karomra, a combomra tapad. Ragad. Még mindig hallom, hogy ordít, aztán a teste összeroskad, rám zuhan, és tehetetlenül rángatózik felettem. Kicsúszok alóla. Tudom, hogy kész. Meghalt. Le akarom kaparni a fél arcát a karomról. Leokádom magam. A hányadék ráfröccsen a lábamra. A félelem, az undor a gyomromba ugrik. Feleszmélek, hogy csata van. Újra támadok. Rohanok előre. Előre. Előre. A combomhoz kapok. Valami melegség folyik a tenyerem alatt. Nem vér! Összehugyoztam magam. Felnézek. Ketten is felém tartanak. Lövök. Lövök. Lövök. Remegek. A beleim görcsölnek. Dübörögnek az ágyúk. Az üvöltés nem akar alább hagyni. De ez most már nem csatakiáltás: ez nyüszítés, vicsorgás, ezek embertelen hangok. Jajkiáltások, sikolyok egyvelege őrjít. Az üvöltés nem akar alább hagyni. Alig tudom visszatartani magamban a szart. Félek. A többiekkel kúszok előre. Egy gránáttölcsérbe ugrunk. A beleim görcsölnek. Csupa okádék, vér és sár vagyok. – Gáz van! Gáztámadás! – kiabálják egyre többen közülünk. Matatok a maszkom után. Alig kapok levegőt. Büdös vagyok. Okádékszagú a leheletem. Végre! Visszavonulást fújnak. Fölállok. Szaladok. Nem érdekelnek a golyók, nem érdekelnek a gránátok, a repeszek, a szilánkok! Futok. Szaladok. A lövészárokig akarok jutni. A lövészárkunkig bírom még! Tudom. Érzem. Nem érdekelnek a golyók! Süvítsenek! Találjanak el! Valaki puskatussal tarkón üt. Mintha valami mély, feneketlen pincébe húzna. A szám teli van sárral. Rám borul a csend, a nyugalom. Egy fölébem hajló szanitéc üvöltözik velem. – Elkapott a frontláz? Mi bajod van? Elkapott a frontláz? Ezt elkapta a frontláz! |
Kapcsolódó cikkek
- A karácsony csodája a fronton
- Isszik rovásfelirata
- Vallási forradalmak (II.)
- Vallási forradalmak (I.)
- A felvilágosodás kori orvostudomány
- A barokk kori orvoslás fejlődése
- Az átírt battonyai és újabb gyűrűfeliratok
- Rovásírás I. István pénzén
- Rovásjeles dirhem utánzat
- Még egyszer a kazár levélről
- Székelyudvarhely rovástéglája
- Rovástábla magyarból
- Konstantinápolyi felirat
- A kora újkor orvostudományi szemléletváltása
- Gondolatok a kalocsa-bácsi érsekség létrejöttéről
- A mohácsi csata magyar hadvezére
- Ahonnan Mohácsra indult a magyar had
- Az újkori emberkép és az istenképűség
- A középkori arab orvosok ismeretei
- A középkori arab gyógyászat
- Válságtól válságig
- Az érvágás hagyománya a középkorban
- A háború előbb kezdődött
- Istentelenek országa
- Gondolatok nemzeti ünnepünkön
- A kolostori gyógyítás fegyelem, étkezés és böjt segítségével
- Jó üzlet a fegyvergyártás és a fegyverkereskedelem
- A középkori gyógyítás különböző módszerei
- „Hála Istennek, magyarok maradtunk!”
- A pápa katonái
- A Kossuth-bankóktól a Kossuth-dollárig
- Párhuzamosan létező ókori görög orvosi iskolák
- Hippokratész esküje
- „Tündöklő diadalút a magyar sors folyóján”
- Hippokratész orvosi felfogása
- A teurgia
- A jobbágy, akiből majdnem pápa lett
- Történelmi járványok és fölkavart politikai iszap
- Szeszélyes járványok a történelemben
- A felemelő szeretet
- Járványok idején keletkezett babonák
- A magyar szabadságharcosok törökországi emlékhelyei
- „Uram, segíts békében meghalni” - hogyan élték meg a pestist a középkor emberei?
- A szélsőséges időjárás és a középkori pestisjárvány közötti kölcsönhatás
- A D-nap
- Manipuláció az ókori „pokol kapujában”
- A háború, ami 38 percig tartott
- A mecénás, a világutazó és a régész
- Novellák, amelyek leszámolnak a pátosszal
- A nemzetközi helyzet a Rákóczi szabadságharc idején
- Grúzia, az aranygyapjú földje
- Egyházaink vívódása az 1848–49-es forradalom idején
- A történelmi „Szívföld vagy Magterület” elmélet visszhangja napjainkban
- A parfümök története
- A háborúzást befolyásoló körülmények
- A Katolikus Egyház szerepe a magyar államalapítás korában
- Sirmium – Pannónia Rómája
- Középkori település nyomait tárják fel Bácsfeketehegynél
- A tárgyalási módszerek változása a világpolitikában
- Históriai ínyencségek
- Valósággyűlölő eszmék fogságában
- A Százak Tanácsa - Európa védelméről
- Szikkim amerikai királynéja
- Becslések a nagy háború katonai áldozatait illetően
- A kommunista Krisztus
- A nagy háború végének centenáriuma
- Brit geopolitikai érdekességek
- Az eretnekség fiziológiája
- A kommunisták új világa
- A nemzeti Messiás-Király
- Az eretnekség kialakulásának folyamata
- A politikai vallások exportja
- A pszichológiai hadviselés kialakulása és fejlődése
- Császár a kivégzőosztag előtt
- A főbűnös és a felmentett
- Históriai ínyencségek
- A háromszoros uralom
- Újvidék osztrák-magyar kiegyezés utáni fejlődése
- A méltóságteljes élet
- Az 1440-es nándorfehérvári csata
- Európa harca önmaga ellen
- Jelena Petrović-Njegoš, Olaszország királynéja
- Kivezető utak a forradalomból
- Egy régimódi tanárról
- Az SR-71-es kémrepülő
- Históriai ínyencségek
- A Messiások átalakulása
- Az újvidéki Szent Rókus templomról
- Újságírás és nyomdászat kezdetei Óbecsén
- A Pahlavi-dinasztia tündöklése és bukása
- A Kim-dinasztia
- Szent László emlékek Nyugat-Bácskában
- A helyettesíthetetlen ember
- A Pahlavi-dinasztia tündöklése és bukása
- A demokrácia valódi jelentése és igazi jellemzői
- Kolumbusz és Luther korának egyszerű emberi életérzései
- Szent István társa, Boldog Gizella
- A forradalmi Messiások
- Apáczai Csere János orvosi szakkifejezései a Magyar Encyclopaediában (1653)
- Ahol minden nő hercegnő és minden férfi oroszlán
- Az Oszmánok udvari asszonyai
- Az Oszmán Birodalom bürokratikus rendszere
- Ahol minden nő hercegnő és minden férfi oroszlán
- Ahol minden nő hercegnő és minden férfi oroszlán
- A megfelelő állampolgárok gyártósora
- Háremhölgy a Mennyei Birodalom élén
- A társadalom átnevelése
- Múltunk egy-egy darabja
- Múltunk egy-egy darabja
- Az ókori népek történetéből
- Az ókori népek történetéből
- Arab szultanátus Afrika partjainál
- Bevándorlási útvonalak és válságövezetek
- Miért léteztek és léteznek ma is boszorkányüldözések?
- A négus
- Miként kísérték figyelemmel a vajdasági magyarok az 56-os magyarországi eseményeket
- Európa utolsó vallási fellángolása
- Kik azok a koptok?
- A doroszlói Szentkút kegyképének történelmi háttere
- Históriai ínyencségek
- A főherceg és a tanítónő románca
- A szenátusi határozatoktól a konzervműsorokig
- Hol nyugszanak Magyarország egykori uralkodói?
- Helyettesíthető Vezérek
- Hol nyugszanak Magyarország egykori uralkodói?
- A vendégmunkáslét kialakulása Németországban
- A balkáni nemzetvezérek kora
- Európa megszületése
- A demokrácia fékei és ellensúlyai
- Kende, gyula és harka
- A civilizációcsere meghatározó alakjai
- Prága Óvárosának meséi
- Az egyesült Európa ötletének rövid története
- A globális népesedés különbözőségeinek veszélyei
- Napóleon a mítoszgyártó
- A terrorizmus történetének rövid áttekintése
- A kétpólusú civilizáció
- Tudatos telepítések
- A japán császárkultusz
- Herman Ottó doroszlói tartózkodásának politikai vonatkozásai
- Növények a világtörténelem színpadán
- Száz éve történt
- A waterlooi csata
- A történelem vége...
- A künde
- Mátyás király vendége voltam
- A vegyi fegyverek bevetése az I. világháborúban, e fegyverek alkalmazásának történelmi előzményei
- Sába királynőjének legendája
- A császárok és a vértanúk városa
- Mennyibe kerülhetett a háború egy napja az I. világháborúban
- Az Áprád-ház kihalása után támadt hatalmi (z)űr
- A félelem oldala az első világháborúban
- Zita, az utolsó császárné és királyné
- Az elfelejtett vidék
- A villámháború tervének fejlődése és alakulása az I. világháború előtt
- A kalapos király
- Az első világháború kitöréséhez vezető út
- Tábor kontra Hermon
- 200 éve született Samuel Colt
- A tököli kormánydelegáció kíséretének kihallgatási jegyzőkönyvei az Ungváron őrzött KGB dokumentumok között
- A nagy háborúra való 100 éves megemlékezések csúf csapdái
- Közeledve az első világháborús centenárium felé
- Telepítések, földhöz juttatások a visszacsatolt Bácskában
- Jézus városa
- A bácskai földbirtok-politika kezdetei levéltári források tükrében
- A 15 éves háború záró szakasza
- Az 1956-os forradalom Kárpátalján őrzött dokumentumai
- A keresztény seregek sikerei a 15 éves háború első szakaszában
- A szúfi költészet
- A megváltás városa
- Koppány lázadása
- A 15 éves háború előzményei, és a háború kialakulása
- Mária országa
- Hatvan éves az atomtengeralattjáró
- A fejedelem, aki a nemzete szabadsága mellett az Istent is kereste
- Civilizációk felemelkedése és bukása
- Nagy Katalin
- A Spanyol Birodalom születése
- A földrajzi felfedezések körülményei és előfeltételei
- Az újvidéki mozik története
- Az Erzsébet Szálló története (1854-1967)
- A Hadik család futaki uradalma
- A Batthyány család története - 3. rész
- Az újvidéki hidak tönénete
- A Batthyány család története - 2. rész
- A Batthyány család története - 1. rész
- A báni palota építése
- A monarchia intézménye
- Olvasóink ajánlata