- Heti Ajánlat
- Természet
- Történelem
- Kultúra
- Nyelvtudomány
- Életmód
- Technika
- Tudósok
- Közélet
- Diákoldal
- Olvasóink küldték
- Tanítástan
- Pszichológia
e-Learning
- Tudta-e?
- ...évente két alkalommal érdemes a légkondicionáló fertőtlenítését is elvégeztetni, mert a berendezések gomba- és baktérium- tenyészetekkel lehetnek tele, a készülék ezért ilyenkor fertőzött levegőt keringet a belső térben?
181. szám - 2019. október
A parfümök történeteAz első európai, alkohol bázisú parfüm a hagyomány szerint Károly Róbert magyar király lengyel felesége, Erzsébet királyné parancsára készült
|
8
|
Mióta világ a világ az illatoknak helye van az emberek életében, a vallásban, a kultúrában, a társadalmi szokásokban, a gyógyászatban, a szépségiparban és a szerelemben. Az ókori görögök minden istenükhöz társítottak egy virágot, amelyről úgy gondolták, megsegíti őket, mivel az adott istenség tulajdonságait is magukba szívhatják a bódító aromával együtt. Így pl. Árész, a háború istene például a pipacsot kapta, ami a bátorságot, a küzdeni akarást és kitartást jelképezte. Félretéve a mitológiát: tudományosan is bizonyított, hogy az illatok hatnak ránk. Viselkedésünkre, közérzetünkre, érzelmeinkre. Testünk illata pedig környezetünkre. Az egyes szagok és az általuk ébresztett gondolatok közötti erős társadalmi összefüggés figyelhető meg. A tömjénről (annak ellenére, hogy a legelső parfümök alapanyaga volt!) mindenkinek a vallási áhítat és a templomi szertartások jutnak eszébe, míg egy finom virágos-gyümölcsös parfümről egészen biztosan egy csinos nő. Az 1900-as évek elején a természetgyógyászok felfigyeltek az illatok beteg emberekre gyakorolt hatására, az aromaterápiára, amely valójában ősidők óta létezik, és napjainkra alternatív gyógymóddá nőtte ki magát. Mi sikerének titka? Talán az, hogy felismerték: az illatok hangulatváltozásokat idéznek elő a betegeknél. Például depressziós állapotú embereknél igen jó hatásfokkal működik a terápia. Nem magát a betegséget mulasztja el, hanem a közérzetet javítja, ezáltal könnyebben beindul a szervezet öngyógyító mechanizmusa. A búzavirág jót tesz másnaposság ellen, a jázmin hófehér virágai pedig nem csak parfümként, de fürdővízbe szórva is egyfajta misztikus vonzerővel lengi körül tulajdonosát. A sarkantyúvirág nemi vágyserkentő, a rózsák művészi kreativitásunkat élénkítik. Az illatgyógyászok megfigyelték, hogy a gyümölcsök és a fűszerek illata éppúgy hat testünkre és lelkünkre, mint a virágoké. A narancs relaxál, az eukaliptusz pedig kitűnő hurutoldó megfázás, köhögés, orrdugulás esetén. Már a legelső civilizációk használták a kellemes illatokat A legrégebbi klasszikus parfümök körülbelül 4000 éve Ciprus szigetén készülhettek. Ott egy külön kis parfümgyár volt, mintegy 4000 m²-en, 60 különböző ülepítő edénnyel,megfelelő keverő tálakkal, üvegcsékkel és tölcsérekkel. Az első ismert parfümkészítő, Tapputi nevét egy Kr. e. 1200 körül készült mezopotámiai ékírásos tábla őrizte meg. A parfümkészítés egy igen jelentős és megbecsült munkának számított az ókori Egyiptomban, ahol egyes „mágikus illatú” balzsamokat Ré napisten verejtékének neveztek. Az egyiptomiak a parfümöket kezdetben vallási és temetkezési rítusok alkalmával használták, kultúrájuk esszenciális részévé váltak. Hamarosan átalakult szerepük, kacérkodásra és szépségápolásra is kezdték használni őket. A felsőbb társadalmi osztályokba tartozó hölgyek édes mandulaolaj, méz vagy fahéj alapú kenőcsöket alkalmaztak, az egyszerű asszonyok pedig mentát vagy kakukkfűt. Az utolsó fáraódinasztia, a Ptolemaioszok uralma alatt kezdtek behozni mirhát az araboktól, a perzsáktól és a kínaiaktól kámfort, Indiából pedig fahéjat. A legősibb parfüm formula, a Kyphi volt, melyet az egyiptomiak használtak. Összetétele igen komplex volt, több, mint 60 aromát használtak: méz, bor, mazsola, mirha, sáfrány, jázmin, rózsa, koriander, tömjén, nád stb. A zsidók is vallási rituálé miatt kezdték alkalmazni a parfümöket. Mózes második könyvében olvashatjuk, hogy az Úr még ezt is mondta Mózesnek: „Végy finom fűszereket: 500 sékel finom mirhát, feleannyi, vagyis 250 sékel jó szagú fahéjat, 250 sékel illatos nádat, 500 sékel kassziát – a szentély súlymértéke szerint –, hozzá egy hin olívaolajat, s csinálj belőle szent olajat, illatos kenetet, ahogy a kenetkészítők csinálják. Ezt a kenetet kell felszenteléshez használni.ˮ Idővel az egyiptomiak, görögök és rómaiak már a fürdőhöz, ruhájukhoz, de még a szandáljukhoz is illatos olajat használtak, nemkülönben lámpásaikhoz, mely nagymértékben terjesztette az illatokat. Vagyis ellentétben a mai parfümökkel az ókoriak olaj alapúak voltak. Elkészítési módjuk egyszerűnek bizonyult: olívaolajba áztattak különböző növényeket, legtöbbször levendulát, liliomot, rózsát vagy mandulát. A rómaiak az 1. században csináltak először rózsavizet, készítőik, a seplasiarii-k nagy megbecsülésnek örvendtek. Az araboknál az Ezeregy éjszaka meséiben szólnak a rózsavízről, ahol Tighmus meghintette Janshah arcát vele, hogy felfrissítse. A római korból a Rhodium, a Metopium, a Narcissimum és a Susinum nevű parfümök elkészítésének dokumentumai maradtak fenn, melyek alapja rhodoszi rózsa, keserű mandula, nárcisz, valamint az utóbbinak a rózsa, a méz, a sáfrány és a mirha voltak. A lepárlás úttörőjeként Avicenna perzsa orvost és vegyészt (980-1037) ismeri az utókor. Módszerét, amely során virágokból nyert ki olajat, a keresztesek közvetítésével ismerte meg Európa, akik soha nem érzett illatokat hoztak magukkal a Közel-Keletről. Magyar vonatkozások A keresztes lovagok új alapanyagokat és illat előállító technikákat hoztak keletről. A kínaiak és arabok nyomában járva az olasz és spanyol alkimisták is rátaláltak az etilalkoholra és a desztillációra, mellyel „tüzes vizet” csináltak. Előbb orvosi célra, majd likőröknek, később parfümöknek használták. Az első európai, alkohol bázisú parfümöt királynévíznek vagy magyar víznek (franciául: eau de Hongrie vagy eau de la Reine de Hongrie) hívták. A 14. században készült, egész Európát meghódító parfüm – amelynek eredeti receptje mára már elveszett, a későbbiek szerint pedig főként rozmaringot és kakukkfüvet tartalmazott – a hagyomány szerint Károly Róbert magyar király lengyel felesége, Erzsébet királyné parancsára készült. Marco Polo (1254–1324) utazásai hatalmas lökést adtak a fűszerkereskedelemnek. Úgy hitték, hogy a kellemes illatoknak fertőtlenítő hatásuk van és megvédenek a járványoktól. A gazdagok „illat labdákatˮ hordtak magukkal melyet pézsmával, ámbrával vagy aromás gyantával töltöttek. Az illatok használata új életstílust vezetett be. A költők szenvedélyesen ünnepelték a nőiességet. Az egyház szigorú figyelmeztetése ellenére a korabeli hölgyek és urak illatos fürdőket vettek, hogy elmerülhessenek az érzéki élvezetekben. A parfümiparág fellendülése a nagy pestisjárványoknak volt köszönhető, ugyanis a korabeli európaiak meg voltak győződve arról, hogy a mérgező gőzök a fő bűnösök a fekete halál elterjedéséért. Így már a kezdetektől fogva különböző növényi olajokat használtak a levegő megtisztítása végett. A reneszánsz és klasszicista időkben A reneszánsz időszak alatt királynők és kurtizánok versengtek az első itáliai alkimisták által előállított titkos képletek megszerzése érdekében. A reneszánsz új életszemléletet hozott: építészek, mérnökök, művészek és tudósok utazgattak szerte Európában és cseréltek tapasztalatot, így az első kémiai értekezések elkezdték kiszorítani az alkímiát és annak receptjeit. Vasco de Gama, Kolumbusz, Magellán, a híres híres felfedező, új alapanyagokat hoztak Amerikából, Afrikából és Indiából: kakaót, vaníliát, perubalzsamot, dohányt, borsot, szegfűszeget, kardamomt. Az egyre növekvő kereslet miatt a spanyol és olasz parfümkészítők zöme elhagyta hazáját (és a Medici családot) és üzleteket nyitottak Párizsban. A parfümmel illatosított kesztyűk hamarosan egész Franciaországban elterjedtek. A klasszicista időkben Versailles-ban az illatok kultusza mámorító magasságokba emelkedett. A kesztyű-, illat- és púderkészítők szövetségbe tömörültek, és együtt fejlesztették tovább tudásukat. A Napkirály udvara lett a világítótorony, diktálva a divatot, szokást és praktikákat. Lévén, hogy a feljegyzések szerint négy év alatt XIV. Lajos csak egyszer fürdött, így az őt utánzó elit zöme is – mai szemmel nézve – ápolatlan volt. Ezt mintegy ellensúlyozva, a férfiak és nők túlzó mennyiségű parfümöt és kozmetikumot használtak. XV. Lajos udvarát gyakran „parfüm udvarnak” hívták. A parfümök naponkénti váltása kötelező volt. Ez volt a gondtalan boldogság és ünneplés kora. Igazi iparág vált belőle Mária Terézia Magyar királynő lánya, Marie Antoinette idejében a higiénia újra divatba jött. Az illatízlés több kifinomult kompozíciót hozott létre, mely nagyban hozzájárult az első híres párizsi illatházak jövedelmezőségéhez. A Grasse vegyészek jól prosperáltak. Kölnben Johann Maria Farina elindította az „Eau de Cologneˮ-t. I. Napóleon francia császár valósággal rajongott ezért a márkáért, állítólag havonta 50 üveggel rendelt belőle. A brit higiénikusak újraélesztették az illatos fürdők népszerűségét. A romantikus kor alatt a nők elvesztették érdeklődésüket a smink és az erős illatok iránt, visszafogottabb illatokat kerestek, mely jobban kifejezte egyéniségüket. Ábrándosak és sápadtak voltak, kezükben enyhén illatosított zsebkendővel jártak. A 19. század vége felé az illatipar egyre inkább a középosztálybeli hölgyeket vette célba. Feltűntek az első szintetikus illatösszetevők. Az 1871-ben alakult Német Császárságot egy rövid ám intenzív időszakra átitatta a vetiver és a pacsuli. Mindez véget ért a század végére, mikor is a megerősödött középosztály kifinomultabb illatok után mutatott keresletet. Virágzásnak indult a luxusáruk kereskedelme és a parfümkészítést egyre inkább művészetként tartották számon. Új, eredeti illatok tűntek fel, mint a kumarin, heliotropin, vanília és az első aldehidek – ezeket vadonatúj kémiai eljárásokkal nyerték és megindították az illatanyagok forradalmát. Ez volt a modern parfümkészítés születése. A No 5-től a Miss Diorig 1900 –ban a „Belle Epoqueˮ illat – köszönhetően a jól hangzó névnek és a gyönyörű üvegcsének – luxuscikké vált. Az „Art Nouveau”-t is lelkesedéssel ölelték keblükre az emberek. Coty, a tehetséges jövőbelátó összeállt a szintén nagyreményű Lalique-el és megalkották egy valódi luxusterméket, a „Fashion”-t. Az eseménydús húszas évek bakfisai nagy étvággyal vetették bele magukat a emancipáció, az újítás örömeibe és felfedezték az aldehides illatok új frissességét és energiáját. Hebehurgya könnyedség lengte be a levegőt: sebességrekordok dőltek meg, egész éjszakákon át táncolták a Charleston-t, a némafilmek sztárjaitól pedig mindenkit el volt ájulva. Coco Chanel 1921-ben megkérte Ernest Beaux-t, az orosz–francia kémikust és parfümőrt, hogy alkosson számára egy olyan „női parfümöt, amelynek nő illata van”. A világ első mesterségesen előállított parfümje a No. 5 nevet kapta, az északi sarkkörön túli világ ihlette, és több mint 80 összetevő felhasználásával készült. Titokzatos illatát a jázmin, rózsa és az ylang-ylang adja, melyek szintézisét metilionokkal és aldehidekkel oldották meg. A szantálfa, vanília, izoeugenol és a pézsma kellemes hatását kelti. A No. 5 hamarosan a legnépszerűbb illat lett, és máig a legtöbbet eladott parfümnek számít. 1960-ban Marilyn Monroe egy újságíró azon kérdésére, hogy mit visel az ágyban, azt válaszolta, hogy csupán néhány csepp Chanel No. 5-ot. A Molinard francia parfümház által 1925-ben bevezetett, Habanita nevű parfüm illata olyan volt, mint a cigarettáé. Bár mindez ma már kissé furcsának tűnhet, akkoriban ez a „rosszlány” imidzsét keltette, ugyanis kissé pimasznak számított, ha egy nő dohányzott. Érdekesség: a világhírű francia parfümkészítő, a Miss Dior megalkotója, Jean Carles (1892–1966) anozmiában szenvedett, vagyis egyáltalán nem volt képes érzékelni az illatokat. A feltűnni vágyók designer által tervezett parfümöt viseltek A II. világháború után a divat alkalmazkodott a korlátokhoz. Ezek voltak Hollywood „sose halunk meg” napjai, melyek alatt a stúdiók felépítették a filmcsillagok kultúráját. A designer-ek megalkották a különböző egyéniségek illatait: mindenkinek a saját életstílusa alapján. A kitűnni vágyók designer által tervezett parfümöt viseltek. Az 50-es években megjelent az első férfi eau de toilette. Az illatok egyre inkább hozzáférhetővé váltak: tónusuk közkedveltté és érthetőbbé vált így szélesebb közönséget vonzottak. A levendula és vetiver diszkréten elegáns illata hozzátartozott a mindennapi jólápoltsághoz. Az amerikai hatás továbbra is fennmaradt, Estée Lauder piacra dobta első illatát. A hetvenes években a nők kikövetelték individualizmusuk elismerését és büszkén hordták az „életstílus” illatokat. A férfiak tisztálkodási/borotválkozási rituáléjukon kívül is elkezdték használni az illatszereket. Az eau de toilette után külön férfiaknak tervezett illatok jelentek meg a piacon: a férfiillat nem korlátozódott csupán a borotválkozás utáni arcszeszre. A nyolcvanas években a férfiak és nők fárasztó versenyfutásba kezdtek hivatali sikereket hajszolva. A nők erőt sugárzó ruhákat hordtak és túl erős illatokat, hogy így hirdessék szakmai sikereiket. Az új, Egyesült Államokból származó gyümölcsös irányzatok új irányt adtak a férfi és női illatoknak Az internet világában Az ezredforduló éveiben az Internet, mint egy óriás háló rátelepedett az élet minden mozzanatára, sőt még azon is túl. Ez volt a bolygóközi falu megszületése. Bizonyos parfümök visszanyúltak a gyermekkor lágyabb emlékeihez, a vanília, a karamell és tej édes jegyeihez. Az új de toilette friss vízillatú volt, mintha az egyszerűség utáni szomjunkat akarta volna oltani. Az illatok a tenger, a víz, a növények és a virágok illatát idézték, természetes érzetet keltve, újra az alapokra helyezve a hangsúlyt.
|
Kapcsolódó cikkek
- A háborúzást befolyásoló körülmények
- A Katolikus Egyház szerepe a magyar államalapítás korában
- A modern orvostudomány térhódítása a 20. század második felében
- Az orvostudomány fejlődése a 20. század első harmadában
- A bodrog-alsóbűi rovásfelirat
- Vallási forradalmak (IV.)
- Vallási forradalmak (III.)
- Isszik rovásfelirata
- Vallási forradalmak (II.)
- A felvilágosodás kori orvostudomány
- Vallási forradalmak (I.)
- A barokk kori orvoslás fejlődése
- Az átírt battonyai és újabb gyűrűfeliratok
- Rovásírás I. István pénzén
- Rovásjeles dirhem utánzat
- Még egyszer a kazár levélről
- Székelyudvarhely rovástéglája
- Rovástábla magyarból
- Konstantinápolyi felirat
- A kora újkor orvostudományi szemléletváltása
- Gondolatok a kalocsa-bácsi érsekség létrejöttéről
- A mohácsi csata magyar hadvezére
- Ahonnan Mohácsra indult a magyar had
- Az újkori emberkép és az istenképűség
- A középkori arab orvosok ismeretei
- A középkori arab gyógyászat
- Válságtól válságig
- Az érvágás hagyománya a középkorban
- A háború előbb kezdődött
- Istentelenek országa
- Gondolatok nemzeti ünnepünkön
- A kolostori gyógyítás fegyelem, étkezés és böjt segítségével
- Jó üzlet a fegyvergyártás és a fegyverkereskedelem
- A középkori gyógyítás különböző módszerei
- „Hála Istennek, magyarok maradtunk!”
- A pápa katonái
- A Kossuth-bankóktól a Kossuth-dollárig
- Párhuzamosan létező ókori görög orvosi iskolák
- Hippokratész esküje
- „Tündöklő diadalút a magyar sors folyóján”
- Hippokratész orvosi felfogása
- A teurgia
- A jobbágy, akiből majdnem pápa lett
- Történelmi járványok és fölkavart politikai iszap
- Szeszélyes járványok a történelemben
- A felemelő szeretet
- A magyar szabadságharcosok törökországi emlékhelyei
- „Uram, segíts békében meghalni” - hogyan élték meg a pestist a középkor emberei?
- A szélsőséges időjárás és a középkori pestisjárvány közötti kölcsönhatás
- A D-nap
- Manipuláció az ókori „pokol kapujában”
- A háború, ami 38 percig tartott
- A mecénás, a világutazó és a régész
- Novellák, amelyek leszámolnak a pátosszal
- A nemzetközi helyzet a Rákóczi szabadságharc idején
- Grúzia, az aranygyapjú földje
- Egyházaink vívódása az 1848–49-es forradalom idején
- A történelmi „Szívföld vagy Magterület” elmélet visszhangja napjainkban
- Sirmium – Pannónia Rómája
- Középkori település nyomait tárják fel Bácsfeketehegynél
- A tárgyalási módszerek változása a világpolitikában
- Históriai ínyencségek
- A Százak Tanácsa - Európa védelméről
- Szikkim amerikai királynéja
- Brit geopolitikai érdekességek
- Az eretnekség fiziológiája
- Az eretnekség kialakulásának folyamata
- Császár a kivégzőosztag előtt
- Históriai ínyencségek
- Újvidék osztrák-magyar kiegyezés utáni fejlődése
- A méltóságteljes élet
- Az 1440-es nándorfehérvári csata
- Jelena Petrović-Njegoš, Olaszország királynéja
- Egy régimódi tanárról
- Históriai ínyencségek
- Az újvidéki Szent Rókus templomról
- Újságírás és nyomdászat kezdetei Óbecsén
- A Pahlavi-dinasztia tündöklése és bukása
- Szent László emlékek Nyugat-Bácskában
- A helyettesíthetetlen ember
- A Pahlavi-dinasztia tündöklése és bukása
- A demokrácia valódi jelentése és igazi jellemzői
- Kolumbusz és Luther korának egyszerű emberi életérzései
- Szent István társa, Boldog Gizella
- Apáczai Csere János orvosi szakkifejezései a Magyar Encyclopaediában (1653)
- Ahol minden nő hercegnő és minden férfi oroszlán
- Az Oszmánok udvari asszonyai
- Az Oszmán Birodalom bürokratikus rendszere
- Ahol minden nő hercegnő és minden férfi oroszlán
- Ahol minden nő hercegnő és minden férfi oroszlán
- A megfelelő állampolgárok gyártósora
- Háremhölgy a Mennyei Birodalom élén
- A társadalom átnevelése
- Múltunk egy-egy darabja
- Múltunk egy-egy darabja
- Az ókori népek történetéből
- Az ókori népek történetéből
- Bevándorlási útvonalak és válságövezetek
- Arab szultanátus Afrika partjainál
- Miért léteztek és léteznek ma is boszorkányüldözések?
- A négus
- Miként kísérték figyelemmel a vajdasági magyarok az 56-os magyarországi eseményeket
- Európa utolsó vallási fellángolása
- Kik azok a koptok?
- A doroszlói Szentkút kegyképének történelmi háttere
- Históriai ínyencségek
- A főherceg és a tanítónő románca
- A szenátusi határozatoktól a konzervműsorokig
- Helyettesíthető Vezérek
- Hol nyugszanak Magyarország egykori uralkodói?
- Hol nyugszanak Magyarország egykori uralkodói?
- A vendégmunkáslét kialakulása Németországban
- A balkáni nemzetvezérek kora
- Európa megszületése
- A demokrácia fékei és ellensúlyai
- Kende, gyula és harka
- A civilizációcsere meghatározó alakjai
- Prága Óvárosának meséi
- Az egyesült Európa ötletének rövid története
- A globális népesedés különbözőségeinek veszélyei
- Napóleon a mítoszgyártó
- A terrorizmus történetének rövid áttekintése
- A vasálarcos
- A kétpólusú civilizáció
- Tudatos telepítések
- A japán császárkultusz
- Herman Ottó doroszlói tartózkodásának politikai vonatkozásai
- Királyból egy kommunista vezér protokollfőnöke
- Növények a világtörténelem színpadán
- Hugonnai Vilma, az első magyar orvosnő
- Száz éve történt
- A waterlooi csata
- Ferenc József menyéből magyar grófné
- Híres magyar asszonyok
- A történelem vége...
- Híres magyar asszonyok
- A künde
- Mátyás király vendége voltam
- Felőrlő közelharc az I. világháborúban
- A karácsony csodája a fronton
- A vegyi fegyverek bevetése az I. világháborúban, e fegyverek alkalmazásának történelmi előzményei
- Sába királynőjének legendája
- A császárok és a vértanúk városa
- Mennyibe kerülhetett a háború egy napja az I. világháborúban
- Az Áprád-ház kihalása után támadt hatalmi (z)űr
- A félelem oldala az első világháborúban
- Zita, az utolsó császárné és királyné
- Az elfelejtett vidék
- A villámháború tervének fejlődése és alakulása az I. világháború előtt
- A kalapos király
- Az első világháború kitöréséhez vezető út
- Tábor kontra Hermon
- 200 éve született Samuel Colt
- A tököli kormánydelegáció kíséretének kihallgatási jegyzőkönyvei az Ungváron őrzött KGB dokumentumok között
- A nagy háborúra való 100 éves megemlékezések csúf csapdái
- Közeledve az első világháborús centenárium felé
- Telepítések, földhöz juttatások a visszacsatolt Bácskában
- Jézus városa
- A bácskai földbirtok-politika kezdetei levéltári források tükrében
- A 15 éves háború záró szakasza
- Az 1956-os forradalom Kárpátalján őrzött dokumentumai
- A keresztény seregek sikerei a 15 éves háború első szakaszában
- A megváltás városa
- A szúfi költészet
- Koppány lázadása
- A 15 éves háború előzményei, és a háború kialakulása
- Mária országa
- A fejedelem, aki a nemzete szabadsága mellett az Istent is kereste
- Civilizációk felemelkedése és bukása
- Nagy Katalin
- A Spanyol Birodalom születése
- A földrajzi felfedezések körülményei és előfeltételei
- Az újvidéki mozik története
- Az Erzsébet Szálló története (1854-1967)
- A Hadik család futaki uradalma
- A Batthyány család története - 3. rész
- Az újvidéki hidak tönénete
- A Batthyány család története - 2. rész
- A Batthyány család története - 1. rész
- A báni palota építése
- A monarchia intézménye
- Olvasóink ajánlata