Tudta-e?
...hogy a csontok felépítésén túl a kalciumnak szerepe van az izmok összehúzódásában, a véralvadásban, valamint a vérnyomás szabályozásában is?

205. szám - 2021. október

A Kossuth-bankóktól a Kossuth-dollárig

Az 1848-as forradalom hosszú idő után először teremtett lehetőséget az önálló magyar pénzügyek létrehozására. Az első független, parlamentnek felelős magyar kormány pénzügyminisztere Kossuth Lajos lett. Az ő nevéhez fűződik az első magyar papírpénzek, az úgynevezett „Kossuth-bankók” kibocsátása.
Szabó Judit, történész

2

A Batthyány-kormány hivatalba lépésekor az országot a közrend fenntartásának minden eszközeitől kivetkőztetve, az ország közpénztárait kifosztva találta. Kossuth az utolsó garasig összeszedetett mindent, amit a bécsi hatalom a különféle fiókpénztárakból nem vitt el. Mindössze 462 565 forint állt a rendelkezésére, ez az összeg az ország gazdálkodásában egy hétre lett volna elegendő. Gyakorlatilag az állampénztár üres volt.

A Habsburg Birodalom egyedüli pénzkibocsátási szervezete, az Osztrák Nemzeti Bank megtagadott minden pénzügyi közreműködést a Batthyány-kormánnyal. Az osztrák fővárosban abban reménykedtek, hogy pénz nélkül az egészen ifjú magyar önkormányzat minisztériumostul, miniszterestül összeomlik, szétzilálódik. Kossuth ekkor közhírré tette, hogy rövidesen megjelennek az első önálló magyar bankjegyek, s ez ügyben a Pesti Magyar Kereskedelmi Bankhoz fordult. A bank, amely eddig nem tartozott a jegybankok sorába, örömmel fogadta a pénzügyminiszter ajánlatát. Havas József alelnök május 15-én bemutatta a bank igazgatóságának az állammal kötendő szerződés tervezetét, melyet az igazgatóság jóvá is hagyott. A szerződést 1848. június 17-én írták alá, és ennek értelmében a bank 5 millió forint fedezet mellett 12,5 millió forint értékű 1 és 2 forintos bankjegyet fog kibocsátani. A szükséges ércalapot az 1 és 2 forintos bankjegyekhez részben adókból és egyéb állami bevételekből, részben kamatozó kincstári utalványok kibocsátásával és a „haza oltárára” tett önkéntes adományokból teremtették elő. Ilyképpen Magyarország kiszabadult az osztrák pénzügyi politika karmaiból. Ez természetesen az osztrák pénzügyminiszter és az Osztrák Nemzeti Bank nemtetszését váltotta ki, és első lépésként, a magyarokat megelőzve, 1 és 2 forintos papírpénzt nyomatott, igen hitvány minőségben. Egyidejűleg elrendelték, hogy a pesti nyomású címleteket senki se fogadja el. Kossuth válasza nem sokat váratott magára, utasításba adta, hogy az osztrák egy- és kétforintosokat ne fogadják el a magyarországi hivatalokban.

Ez első magyar papírpénz megszületéséről Kossuth Lajos ezeket jegyezte le: „Egy-, két- és ötforintos bankjegyek nyomtatásába akartam (no persze, a törvényes országgyűlési meghatalmazással) kezdeni, ám tudatták velem, minden szükséges eszköznek és szakértelemnek híjával vagyunk. Gépek, papiros, nyomtató személyzet! A szervezést, íme, a történelem humora, legbiztosabban Landerer Lajos nyomdászra bízhattam. Néhány vassajtót a Hengermalom öntödéjében készítettünk el. Három gyorssajtót Londonból hozattam, másik kettőt Bécsből. A bankjegynyomda számára a Károlyi kaszárnya Gránátos utcai homloképületét tettük szabaddá. Május végére érkezgetni kezdtek a gépek, június végére csaknem minden gépünk szolgálatképes helyzetben volt. Papírt a neusiedeli gyárból szereztük be, rizsmáját 20 forintjával. Többfelöl hangzott felém a vád, mért nem olcsóbb, magyar papírt vásároltam. Hogy két-három hét múlva elkezdjék hamisítani! – feleltem. Szakembereket német földről hívtunk be, emiatt az üzem szervezési szabályzatát német nyelven fogalmaztuk, s az ügymenet is német lett. A rajzok és minták készítését az európai hírű magyar művészre, Tyroler Józsefre bíztuk.”

A Kossuth-bankók tervezője, Tyroler József, 1822-ben Alsókubinban, egy sokgyermekes zsidó családban született. Rajztehetsége korán megmutatkozott, hogy tehetségét kamatoztassa, édesapja 15 évesen Pestre küldte inasnak, ahol Tomola Ferdinánd zeneműkereskedő rajzolónak szerződtette. Rövid idő alatt elsajátította a réz- és acélmetszés fortélyait. 1846-ban királyi engedéllyel rézmetsző nyomdát és műhelyt alapított. Ezentúl minden munkája sarkában ott díszeleg: Nyomtatott Tyroler. Barabás szakállas tusrajza után elkészítette Petőfi acélmetszetű képét Petőfi összes költeményeinek 1847. évi első kiadása elé. A szabadságharc bukása után a Kossuth-bankók megrajzolása miatt az Újépület börtönébe zárták. Előkelő pártfogóinak közbenjárására szabadon bocsátották. A börtönben eltöltött pár hónap azonban éppen elegendő volt ahhoz, hogy elhatalmasodjon rajta a tüdővész. Pesten hunyt el 1854. október 26-án.

A Közlöny augusztus 6-án jelentette be, hogy 14-én forgalomba kerülnek a vörös hasú kétforintos bankók, melyek egykettőre nagy népszerűségre tettek szert. A kétforintos bankjegyekhez csakhamar a szürke színű egyforintosok szegődtek, melyek 1849. március 8-ig voltak forgalomban.

A Pesti Kereskedelmi Bank által kibocsátott 1 és 2 forintos bankjegyek azonban korántsem voltak egyedüli fajai a Kossuth-bankóknak, csak előhírnökei azon számos papírjegynek, melyet kellő fedezet hiányával adtak ki. Tudniillik Kossuth 1848. július 10-én az országgyűlés felhatalmazása alapján, az év szeptemberében 61 millió értékben 5, 10 és 100 forintos címletekben államjegyeket (úgyszintén Tyroler József tervei alapján, kő- és magasnyomással készültek) bocsátott ki. Ezeknek azonban már nem volt nemesfém fedezetük. Kossuth tökéletesen tisztában volt vele, hogy elvileg nem ez a legtökéletesebb megoldási mód, de más eszköz nem állt a rendelkezésére: az országot katonai támadás fenyegette, kölcsönt felvenni nem sikerült, és az adórendszert sem lehetett egyik percről a másikra kiépíteni.

A kétforintosokból augusztustól 3.321.154 forintot nyomtattak, az ötösökből szeptembertől 19 millió 455 ezer és 790 forintnyit s egyenként ugyanennyit a novembertől kibocsátott százasokból.

A felmerült aprópénzhiányt eleinte úgy oldották meg, hogy az 1 és 2 forintos bankjegyeket feldarabolták, majd 1849. január 9-én Kossuth felhatalmazást kapott az országgyűléstől a 15 és 30 krajcáros címletű, nem kamatozó kincstárjegyek kibocsátására.

Ezeken a papírpénzeken, kincstári utalványokon Kossuth Lajos pénzügyminiszter (5, 10 és 100 forint értékűek), Kossuth Lajos pénzügyminiszter, Völgyi Ferenc kincstári főpénztárnok és Rögler János bank-főpénztárnok (1 és 2 forintos értékben), illetve Völgyi Ferenc kincstári főpénztárnok (15 és 30 krajcáros) nevei szerepelnek.

1849. július 1-jén újabb két fajta kincstári utalványt hoztak forgalomba: a két pengő forintos címletet, amelyen Kossuth immár, mint az ország kormányzója szerepel, neve mellett még Duschek Ferenc pénzügyminiszteré olvasható, valamint a 10 forintost, melyen a második aláírás Szemere Bertalan miniszterelnöké. Ezek zárják be a Kossuth-bankók hosszú sorát.

A szabadságharc leverése után az osztrák hatóságok a Kossuth-bankókat érvénytelennek nyilvánították, elrendelték begyűjtését és megsemmisítését. Mindez minden kárpótlás nélkül valósult meg, amely sok esetben igazi vagyoni ellehetetlenüléssel járt egy-egy család számára. A bankót mindenki köteles volt beszolgáltatni, a rendelet megszegőinek szigorú büntetést helyeztek kilátásba. Az elszomorodott hazafiak azonban, noha börtön fenyegette őket, sok Kossuth-bankót rejtettek el a kéményekben, a mestergerendák mögött, a konyhaszekrény legfelsőbb polcán, vagy egy vályogba vájt lyukban. Bíztak abban, hogy eljön az idő, mikor a Kossuth-bankónak ismét értéke lesz.

Kossuth az emigrációban a 48-as eszmék valóra váltásához kívánt anyagi alapot teremteni. Amerikai körútja során, mint a letiport Magyarország vándorlásba kényszerített vezére fordult az Egyesült Államok gazdag és szabadságszerető népéhez, hogy Magyarország igazságos ügye számára megnyerje testvéri segítségét. Politikai céljai mellett, útjának másik fontos rendeltetése az, hogy jelentős dollárösszeget gyűjtsön, illetve felvegyen a leendő független Magyarország állami kölcsöneként a hazai felkelés megszervezésének költségeire, fegyverek beszerzésére és az emigráció anyagi támogatására (Valamint az óceán milliónyi cseppből áll, úgy álljon a magyar kölcsön is millióknak egy-egy dollárnyi adományából). A gyűjtés sikere érdekében New Yorkban 1852. február 2-i és július 1-jei keltezéssel Kossuth-dollárnak nevezett angol szövegű kölcsönjegyeket adott ki, amelyeket a leendő független magyar kormány megalakulása után visszaváltott volna. Kossuth beszédeiben gyakran hangoztatta, hogy a két legnagyobb címlet – 50 és 100 dollár – valamennyi példányát ő személyesen írta alá, míg az 1, 5 és 10 dolláros bankjegyeken nyomtatott aláírása szerepel. A többhónapos adakozás során mintegy 160 ezer dollárt gyűjtöttek össze, de Kossuth ebből mindössze 30 ezret kapott kézhez. A különbözet elment a gyűjtők által rendezett drága lakomákra, italokra.

Kossuth 1852-ben Philadelphiában magyar nyelvű 1, 2 és 5 forintos papírpénzeket adott ki, de ezeken már nem szerepel arcképe. A tervek szerint ezt az emigrációs pénzt az újabb szabadságharc megkezdése után szándékozta volna forgalomba hozni Magyarországon. Valamennyit sikerült is becsempészni Magyarországra, de a mindig éber osztrák titkosrendőrség rendre a nyomára bukkant és megsemmisítette. Kossuth emigrációs pénzei Európában ismételten nagyobb mennyiségben 1904-ben jelentek meg. Ekkor ugyanis egy Braun nevű New York-i bélyegkereskedő jelentős mennyiségű emigrációs Kossuth-pénzhez jutott, amelyeket árúba bocsátott.


A színe miatt „vöröshasúnak” nevezett – kétforintos az első magyar bankjegy


Az 5 forintos Kossuth bankó kibocsátásával annyira siettek, hogy előállításához az előkészületben levő 1 forintosok kliséit használták fel


A 10 forintos bankó


Kossuth bankók égetése Pesten 1849. októberében


Kossuth dollár 1852-ből

Kapcsolódó cikkek

ISSN 2334-6248 - Elektronikus folyóiratunk havonta jelenik meg. ©2021 Fókusz. Minden jog fenntartva!
Design by predd | Code by tibor