- Heti Ajánlat
- Természet
- Történelem
- Kultúra
- Nyelvtudomány
- Életmód
- Technika
- Tudósok
- Közélet
- Diákoldal
- Olvasóink küldték
- Tanítástan
- Pszichológia
e-Learning
- Tudta-e?
- ...az ókori Egyiptomban élő Peseshet úrnő (ie. 2600 környékén) volt a történelem első ismert női orvosa?
122. szám - 2014. november 01.
I. VilágháborúMennyibe kerülhetett a háború egy napja az I. világháborúbanAmíg a többség a háború következményeként tönkrement, éhezett, elszegényedett, addig a másik oldalon burjánzott a feketegazdaság, virágzott a feketepiac, a háborús nyerészkedők hatalmas vagyonra tettek szert…
|
13
|
Az első világháború történetét többnyire katonai-hadtörténeti és politikai szempontok alapján közelítik meg. Gazdasági vonatkozásait sokkal ritkábban emlegetik. E tekintetben leginkább a felbecsült károk összege, és a békekötések alkalmával meghatározott hadi-kártérítések kerülnek előtérbe, más gazdasági mutatókról alig tudhat meg valamit az érdeklődő. Szinte alig találhatók adatok arról, hogy napi szinten mekkorák lehettek a kiadások a nagy háborúban. Ha figyelembe vesszük, hogy a háború 1914.07.28-án kezdődött és 1918.11.11-én ért véget, akkor ez durván számolva 1566 nap - azért durván számolva, hiszen voltak frontok, amelyek később alakultak ki, és voltak harcterek, ahol előbb lett vége a háborúnak. A további elnagyolt számítások elvégzéséhez tudnunk kell azt is, hogy 1918 elején a nyugati fronton 4 millió német katona állt szemben az antant 5 milliós hadseregével. Egy felületes számítás tükrében ez azt jelenti, hogy ezen a frontszakaszon ennyi embert kellett ellátni a háború „működtetéséhez”, azaz etetni, itatni, felruházni stb. Különféle adatok keringenek a szakirodalomban arról, mi mindenből állt a katonák napi élelmiszeradagja. Ezek bizonyára az előírások által rögzített adatok, de hogy a valóságban ez tényleg így is volt, azt különféle élelmezési naplók, raktári leltárak alapján lehetne szakszerűen pontosítani. Ennek ellenére is, ha a napi étkeztetés nem felelt meg az előírt adagoknak, rengeteg pénzbe kerülhetett ennyi katona napi élelmezése. Egy brit közkatona fejadagja az I. világháborúban 4 kilogramm kenyér, fél kilogramm angolszalonna és másfél kilogramm zöldség volt, ami napi 4600 kalóriát jelentet. A Monarchiában ez egy kicsit másképp nézett ki. Kenyérből a napi adag 840 gramm volt, pótlásként 500 gramm kétszersült is járt, továbbá járt még hús is, napi 190 gramm, borsó, lencse vagy bab 140 gramm, savanyú káposzta, répa 280 gramm, burgonya 560 gramm stb. A húson kívül a többit nem naponta kapták, hanem felváltva, hol ezt, hol azt. A következő számítás valójában csak egy kalkuláció annak érzékeltetésére, hogy az élelmezés szempontjából mennyibe kerülhetett egy nap. Az élelmiszerellátás a nyugati fronton a következőképpen alakulhatott. Az antant oldalán a kalkuláció így nézne ki: 5 milliószor 4 kiló kenyér, fél kiló szalonna és másfél kiló zöldség. Ehhez járt még tea vagy kávé, cigaretta, ivóvíz. Az így kapott összegbe bele kellene kalkulálni a tűzifa árát, amelynek a segítségével megfőzték, sütötték az ételt, továbbá a hatalmas szállítási költségeket, hiszen a frontig el is kellett valahogy juttatni ezt az elképzelhetetlen mennyiségű ételt. Miután megkapnánk az antant napi kiadásainak kalkulációját, ehhez kellene hozzáadni a központi hatalmak oldalán harcoló 4 millió katona élelmezésének árát, és akkor ezt az összeget is még ki kellene bővíteni a front mögött mindkét oldalon szolgálatot teljesítő ápolónők és orvosok hadával, akik úgyszintén nem csak levegővel éltek. A végösszeg milliókra rúgna, napi szintre lebontva. Ennek az összegnek a további szorzója a háború kb. 1566 napja lenne. Mérhetetlenné fokozódik a nagy háború napi kiadásainak az összege a keleti, az olasz, a balkáni és a kaukázusi front kiadásainak figyelembe vételével. Persze a fenti kalkuláció csupán egy töredéke a napi kiadásoknak, hiszen kötszerekre, gyógyszerekre is szükség volt, továbbá a lovasság lovait is élelmezni kellett. Ez a lavinaszerűen dagadó összeg azonban igazán csak a hadi kiadások által hatványozódott, hiszen munícióval, új fegyverekkel, és egyéb felszereléssel is el kellett látni a harcoló katonákat. Ezek a tételek adták a kiadások nagyobbik felét. A fentiekből megállapítható, hogy az I. világháború napi kiadásai a csillagos égig értek. Ezeket a mérhetetlen összegeket a háborús felek egyrészt saját országuk és gyarmataik termelésből vonták el, később a polgári lakosság számára vezettek be mindenféle vásárlási korlátozásokat, élelmiszerjegyeket, hogy valamiképpen fedezni tudják a hadi kiadásokat és a katonák ellátását. Ezen kívül különféle jótékonysági mozgalmak, segélyszervezetek segítették a katonákat, továbbá lassanként odavesztek a templomok harangjai, a családi ékszerek, az ezüst étkészletek stb. A belső tartalékok felélése nem bizonyult elegendőnek a háború pénzeléséhez, így a hadban állók előbb belföldi, majd külföldi hadikölcsönöket vettek fel, ez utóbbi esetben főleg az USA-tól. Amíg a többség a háború következményeként tönkrement, éhezett, elszegényedett, addig a másik oldalon burjánzott a feketegazdaság, virágzott a feketepiac, ahol a háborús nyerészkedők hihetetlen vagyonokra tettek szert.
|
Kapcsolódó cikkek
- Az Áprád-ház kihalása után támadt hatalmi (z)űr
- A közvetítők nélküli vallások
- Két bronzkori rovás
- A modern orvostudomány térhódítása a 20. század második felében
- Az orvostudomány fejlődése a 20. század első harmadában
- A bodrog-alsóbűi rovásfelirat
- Vallási forradalmak (IV.)
- Vallási forradalmak (III.)
- Isszik rovásfelirata
- Vallási forradalmak (II.)
- Vallási forradalmak (I.)
- A felvilágosodás kori orvostudomány
- A barokk kori orvoslás fejlődése
- Az átírt battonyai és újabb gyűrűfeliratok
- Rovásírás I. István pénzén
- Rovásjeles dirhem utánzat
- Még egyszer a kazár levélről
- Székelyudvarhely rovástéglája
- Rovástábla magyarból
- Konstantinápolyi felirat
- A kora újkor orvostudományi szemléletváltása
- Gondolatok a kalocsa-bácsi érsekség létrejöttéről
- A mohácsi csata magyar hadvezére
- Ahonnan Mohácsra indult a magyar had
- Az újkori emberkép és az istenképűség
- A középkori arab orvosok ismeretei
- A középkori arab gyógyászat
- Válságtól válságig
- Az érvágás hagyománya a középkorban
- A háború előbb kezdődött
- Istentelenek országa
- Gondolatok nemzeti ünnepünkön
- A kolostori gyógyítás fegyelem, étkezés és böjt segítségével
- Jó üzlet a fegyvergyártás és a fegyverkereskedelem
- A középkori gyógyítás különböző módszerei
- „Hála Istennek, magyarok maradtunk!”
- A pápa katonái
- A Kossuth-bankóktól a Kossuth-dollárig
- Párhuzamosan létező ókori görög orvosi iskolák
- Hippokratész esküje
- „Tündöklő diadalút a magyar sors folyóján”
- Hippokratész orvosi felfogása
- A teurgia
- A jobbágy, akiből majdnem pápa lett
- Történelmi járványok és fölkavart politikai iszap
- Szeszélyes járványok a történelemben
- A felemelő szeretet
- Járványok idején keletkezett babonák
- A magyar szabadságharcosok törökországi emlékhelyei
- „Uram, segíts békében meghalni” - hogyan élték meg a pestist a középkor emberei?
- A szélsőséges időjárás és a középkori pestisjárvány közötti kölcsönhatás
- A D-nap
- Manipuláció az ókori „pokol kapujában”
- A háború, ami 38 percig tartott
- A mecénás, a világutazó és a régész
- A nemzetközi helyzet a Rákóczi szabadságharc idején
- Novellák, amelyek leszámolnak a pátosszal
- Grúzia, az aranygyapjú földje
- Egyházaink vívódása az 1848–49-es forradalom idején
- A történelmi „Szívföld vagy Magterület” elmélet visszhangja napjainkban
- A parfümök története
- A háborúzást befolyásoló körülmények
- A Katolikus Egyház szerepe a magyar államalapítás korában
- Sirmium – Pannónia Rómája
- Középkori település nyomait tárják fel Bácsfeketehegynél
- A tárgyalási módszerek változása a világpolitikában
- Históriai ínyencségek
- Valósággyűlölő eszmék fogságában
- A Százak Tanácsa - Európa védelméről
- Szikkim amerikai királynéja
- Becslések a nagy háború katonai áldozatait illetően
- A kommunista Krisztus
- A nagy háború végének centenáriuma
- Brit geopolitikai érdekességek
- Az eretnekség fiziológiája
- A kommunisták új világa
- A nemzeti Messiás-Király
- Az eretnekség kialakulásának folyamata
- A politikai vallások exportja
- A pszichológiai hadviselés kialakulása és fejlődése
- Császár a kivégzőosztag előtt
- A főbűnös és a felmentett
- Históriai ínyencségek
- A háromszoros uralom
- Újvidék osztrák-magyar kiegyezés utáni fejlődése
- A méltóságteljes élet
- Európa harca önmaga ellen
- Az 1440-es nándorfehérvári csata
- Kivezető utak a forradalomból
- Jelena Petrović-Njegoš, Olaszország királynéja
- Egy régimódi tanárról
- Az SR-71-es kémrepülő
- Históriai ínyencségek
- A Messiások átalakulása
- Az újvidéki Szent Rókus templomról
- Újságírás és nyomdászat kezdetei Óbecsén
- A Pahlavi-dinasztia tündöklése és bukása
- A Kim-dinasztia
- Szent László emlékek Nyugat-Bácskában
- A helyettesíthetetlen ember
- A Pahlavi-dinasztia tündöklése és bukása
- A demokrácia valódi jelentése és igazi jellemzői
- Kolumbusz és Luther korának egyszerű emberi életérzései
- Szent István társa, Boldog Gizella
- Apáczai Csere János orvosi szakkifejezései a Magyar Encyclopaediában (1653)
- A forradalmi Messiások
- Ahol minden nő hercegnő és minden férfi oroszlán
- Az Oszmánok udvari asszonyai
- Az Oszmán Birodalom bürokratikus rendszere
- Ahol minden nő hercegnő és minden férfi oroszlán
- Ahol minden nő hercegnő és minden férfi oroszlán
- A megfelelő állampolgárok gyártósora
- Háremhölgy a Mennyei Birodalom élén
- A társadalom átnevelése
- Múltunk egy-egy darabja
- Múltunk egy-egy darabja
- Az ókori népek történetéből
- Az ókori népek történetéből
- Bevándorlási útvonalak és válságövezetek
- Arab szultanátus Afrika partjainál
- Miért léteztek és léteznek ma is boszorkányüldözések?
- A négus
- Miként kísérték figyelemmel a vajdasági magyarok az 56-os magyarországi eseményeket
- Európa utolsó vallási fellángolása
- Kik azok a koptok?
- A doroszlói Szentkút kegyképének történelmi háttere
- Históriai ínyencségek
- A főherceg és a tanítónő románca
- A szenátusi határozatoktól a konzervműsorokig
- Hol nyugszanak Magyarország egykori uralkodói?
- Helyettesíthető Vezérek
- Hol nyugszanak Magyarország egykori uralkodói?
- A vendégmunkáslét kialakulása Németországban
- A balkáni nemzetvezérek kora
- Európa megszületése
- A demokrácia fékei és ellensúlyai
- Kende, gyula és harka
- A civilizációcsere meghatározó alakjai
- Prága Óvárosának meséi
- Az egyesült Európa ötletének rövid története
- A globális népesedés különbözőségeinek veszélyei
- Napóleon a mítoszgyártó
- A terrorizmus történetének rövid áttekintése
- A kétpólusú civilizáció
- Tudatos telepítések
- A japán császárkultusz
- Herman Ottó doroszlói tartózkodásának politikai vonatkozásai
- Növények a világtörténelem színpadán
- Száz éve történt
- A waterlooi csata
- A történelem vége...
- A künde
- Mátyás király vendége voltam
- Felőrlő közelharc az I. világháborúban
- A karácsony csodája a fronton
- A vegyi fegyverek bevetése az I. világháborúban, e fegyverek alkalmazásának történelmi előzményei
- Sába királynőjének legendája
- A császárok és a vértanúk városa
- A félelem oldala az első világháborúban
- Zita, az utolsó császárné és királyné
- Az elfelejtett vidék
- A villámháború tervének fejlődése és alakulása az I. világháború előtt
- A kalapos király
- Az első világháború kitöréséhez vezető út
- 200 éve született Samuel Colt
- Tábor kontra Hermon
- A tököli kormánydelegáció kíséretének kihallgatási jegyzőkönyvei az Ungváron őrzött KGB dokumentumok között
- A nagy háborúra való 100 éves megemlékezések csúf csapdái
- Közeledve az első világháborús centenárium felé
- Telepítések, földhöz juttatások a visszacsatolt Bácskában
- Jézus városa
- A bácskai földbirtok-politika kezdetei levéltári források tükrében
- A 15 éves háború záró szakasza
- Az 1956-os forradalom Kárpátalján őrzött dokumentumai
- A keresztény seregek sikerei a 15 éves háború első szakaszában
- A megváltás városa
- A szúfi költészet
- Koppány lázadása
- A 15 éves háború előzményei, és a háború kialakulása
- Mária országa
- Hatvan éves az atomtengeralattjáró
- A fejedelem, aki a nemzete szabadsága mellett az Istent is kereste
- Civilizációk felemelkedése és bukása
- Nagy Katalin
- A Spanyol Birodalom születése
- A földrajzi felfedezések körülményei és előfeltételei
- Az újvidéki mozik története
- Az Erzsébet Szálló története (1854-1967)
- A Hadik család futaki uradalma
- A Batthyány család története - 3. rész
- Az újvidéki hidak tönénete
- A Batthyány család története - 2. rész
- A Batthyány család története - 1. rész
- A báni palota építése
- A monarchia intézménye
- Olvasóink ajánlata